Kezdőlap Archív Oldal 13

Archív

Ez lesz a választás végeredménye olvasóink szerint

FüHü
-
0
Ez lesz a választás végeredménye olvasóink szerint

A legtöbb közvélemény-kutató közölt becslést arról, hogy alakulhat a választás. Mi az olvasóinkat kérdeztük meg. Fontos már az elején megjegyezni: bár sokan szavaztak, az eredmény nem tekinthető reprezentatívnak.

Néhány nappal ezelőtt kérdeztük meg Önöket, hogy mit gondolnak, az egyes pártok hány mandátumhoz jutnak a vasárnapi választáson. Azóta több közvélemény-kutató közzétette saját előrejelzését (például a Nézőpont, az Idea és a Republikon). Mi is lezártuk nem reprezentatív szavazásunkat, és megnéztük az eredményeket.

Kicsit talán meglepő módon olvasóink közül

a legtöbben, 39,5%-nyian arra szavaztak, hogy a Fidesznek 60-nál kevesebb mandátuma lesz.

23,6% 81-100 mandátumot vár a kormánypártnak, 22,3% pedig 61-80-at. 10,8% százalék szerint 101-115, 2,5% szerint pedig 116-132 képviselői helyhez jut a Fidesz, és mindössze 1,3% gondolta úgy, hogy meglesz a kétharmados többséghez szükséges 133 mandátum.

Vagyis,

olvasóink elsöprő többsége szerint a Fidesznek még az abszolút többsége sem lesz meg,

összesen 85,4% gondolta így.

Az MSZP-Párbeszédnél jobban megoszlottak a szavazatok. Itt a legtöbben, 29,9%-nyian arra tippeltek, hogy 21-30 mandátumhoz jut a két párt szövetsége, 23,8% 11-10, 19% 31-40, 17% 41-nél több, 10,2% pedig 10-nél kevesebb képviselői helyet vár tőlük.

A Jobbik esetében is arra tippeltek a legtöbben, 32%-nyian, hogy 21-30 képviselőt küldhetnek majd a parlamentbe. 27,9% szerint 31-40, 19,7% szerint 41-nél több, 18,4% szerint 11-20 mandátumhoz jut a párt, és mindössze 2% mondta azt, hogy 10-nél kevesebb jobbikos képviselő ül majd az országgyűlésben.

A DK-nál négy opciót kínáltunk fel, itt a többség, 42,5% azt gondolta, hogy 7-13 képviselőjük lesz majd. 24% 14-19, 18,5% 20-nál több, 15,1% pedig 6-nál kevesebb mandátumra tippelt.

Az LMP-nél is ugyanez a négy lehetőség volt, itt viszont sokkal pesszimistábbak voltak a szavazók: 54.5%-uk szerint 6-nál kevesebb mandátuma lesz a pártnak. 33,6% 7-13, 9,1% 14-19 képviselői helyet tippelt, és mindössze 2,8% szavazott 20-nál többre.

A Momentumról szavazóink többsége úgy gondolja, hogy nem jut be a parlamentbe, 49,6% tippelt így. 36,2% szerint 1-2, 12% szerint 3-6 mandátumuk lesz, 2,1% viszont azt tippelte, hogy 7-nél is több képviselői helyet szereznek majd.

Elég hasonló arányok jöttek ki az Együttnél is: pont 50% tippelt arra, hogy nem jutnak be, 38,4% 1-2, 9,4% 3-6, 2,2% pedig 7-nél több mandátumot jósol nekik.

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt bejutásával kapcsolatban a legpesszimistábbak olvasóink: 63,6% szerint nem jut be a viccpárt a parlamentbe, 27,3% 1-2, 7,7% 3-6, 1,4% 7-nél is több képviselői helyet jósolt nekik.

Vasárnap este kiderül, ki tippelt jól.

A Fidesz rejtélyes emberéről, Habony Árpádról ír a BuzzFeed

FüHü
-
0
A Fidesz rejtélyes emberéről, Habony Árpádról ír a BuzzFeed

A miniszterelnök mögött álló, a háttérből a szálakat mozgató „rejtélyes emberről”, Habony Árpádról és az eltorzult magyar médiapiacról jelentetett meg hosszú cikket a BuzzFeed. A világ egyik leglátogatottabb portálja, amely elsősorban kattintásvadász sztorijairól és összeállításáról ismert, az utóbbi időben komoly hírszerkesztőséget is kialakított, és a vasárnapi választás kapcsán írt a magyarországi helyzetről.

A BuzzFeed cikke először összefoglalja a kormány által folytatott migrációellenes kampány legfontosabb elemeit, illetve hangsúlyozza, hogy Orbán üzeneteit az állami média, de még elvileg kereskedelmi alapon működő tévétársaságok és online újságok is egy az egyben adják tovább. Kitérnek a kampány vége felé a közösségi médiát elárasztó, veszélyes migránsokat mutató, de sokszor több éves vagy manipulált videókra, amelyekkel az embereket riogatják kamu Facebook-profilokról vagy éppenséggel online hírportálok fizetett hirdetéseiben.

A cikk szerint ezek alapján úgy tűnik, hogy Magyarország az első áldozata azoknak a kihívásoknak, amelyekkel a demokratikus országok világszerte kénytelenek szembesülni: az álhírek terjesztésével, a közösségi média manipulációjával és azzal, hogy ezek hatásos eszközök a xenofóbiát és rasszizmust saját céljaira használó pártok kezei között.

A BuzzFeed ezután az amerikai viszonyokkal veti össze a magyar populizmus működését: az állami média úgy működik, mint a Donald Trumpot támogató Fox News, amely mellé a gazdag Fidesz-szövetségesek összevásárolták a saját médiabirodalmaikat.

Orbánnak még egy saját Steve Bannon-féle figurája is van: Habony Árpád.

(Bannon a altright egyik bástyájának számító Breitbart News vezetője volt, majd Trump stratégiai tanácsadójaként is szolgált a Fehér Házban.)

Forrás: Wikimedia Commons

Orbán Steve Bannonja a BuzzFeed szerint meghatározza a tematikát a Fidesz-párti sajtó számára, de amerikai kollégájához képest nagy különbség, hogy ő maga a háttérben marad, és alig lehet tudni róla valamit. A BuzzFeed leírja, hogy Habony a 2002-es lesújtó választási vereség után lett Orbán kulcsembere, majd az azt követő 15 évben kiépítette a Fidesz saját médiahátországát, illetve eltanulta a negatív kampányolás minden csínját-bínját. Azt sem felejtik el kiemelni, hogy ebben a folyamatban Habony szépen meg is gazdagodott, miközben elvileg semmilyen hivatalos pozíciója nincs se tanácsadóként, se pedig médiatulajdonosként vagy vezetőként.

A BuzzFeed magát a kormányt is megpróbálta megkérdezni Habony szerepéről, de Kovács Zoltán kormányszóvivő elhárította a megkeresést. Annyit megerősített, hogy

Habonynak szerepe van a Fidesszel szimpatizáló média vezetésében több más emberrel együtt,

de hozzátette, hogy ezzel csak korrigálni akarják „a balliberális média kormányellenes elfogultságát”. Kovács szerint Magyarországon nem kevésbé független a média, mint bárhol máshol a világon, hiszen a média mindig érdekek mentén szerveződik.

A BuzzFeed arra is kitér, hogy Habony fényűző életmódja lehet az egyik válasz arra, hogy miért kell a háttérben rejtegetni. Felidézik, hogy egy fideszes politikus, Kósa Lajos is beszélt ilyesmiről egy, a 444 által korábban közzétett hangfelvételen. Maga a BuzzFeed  hiába kereste Habonyt, nem tudták megszólaltatni a cikkben.

Nyilatkozott viszont az MSZP és az LMP korábbi kampánytanácsadója, Ron Werber, aki hangsúlyozta, hogy Orbán már az előtt is előszeretettel élt a fake news eszközével, hogy ez Nyugaton témává vált volna a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány következtében.

Werber szerint Orbán Magyarországa az egyik legjobb példája a hírhamisítás működésének,

és a miniszterelnök már két évtizede használja az álhíreket fegyverként.

Habony és Rogán Antal
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A cikkben megszólaltatják Szél Bernadettet, az LMP miniszterelnök-jelöltjét is, aki arról beszélt, hogy az április 8-ai nem lesz demokratikus választás. Szél szerint majdnem lehetetlen megmutatniuk az igazi értékeiket az ellenzéki pártoknak egy ilyen médiakörnyezetben.

Írnak Arthur Finkelsteinről is, akinek fontos szerepe volt abban, hogy a Fidesz és Orbán kilábaljon a 2002-es csalódásból. Ez olyan sikeres volt, hogy 2010-ben kétharmados többséggel nyertek egy olyan kampány után, amelyben Orbán elkezdte saját kultuszát is kiépíteni. A 2010-est Magyarország első Facebook-választásának nevezik hangsúlyozva, hogy

a Fidesz sokkal hamarabb felmérte a közösségi médiában rejlő erőt, mint ellenfelei.

Fontos volt a videók készítése, és az ezekben közreműködő, később a Fidesz ellen forduló Tomanovics Gergely a BuzzFeednek elmondta, hogy Habony másik projektje már akkor a fizetett kommentelők, a trollok bevetése volt.

A Jobbik feltűnése, illetve Simicska Lajos és sajtóbirodalmának elvesztése arra indította Orbánt és Habonyt, hogy a közösségi médián kívülre terjeszkedve a „hagyományos” csatornákon is befolyást szerezzenek – írja a BuzzFeed. Ez pont a menekültválság csúcsra járásával egy időben történt, ez pedig tökéletes témaként szolgált a frissen kiépülő Fidesz-médiának.

A cikk ezután Gulyás Mártonról ír, aki kormányellenes szerepvállalása miatt szintén Habonyék célkeresztjébe került, és még magánéletével is támadták: a Ripost írta meg, hogy egy „különleges” randioldalra jelentkezett be, miután kiengedték a festékezés miatti előzetes letartóztatásból. A sztorit villámgyorsan átvette az addigra teljes üzemmódra kapcsoló Fidesz-média, amelybe a teljesen átalakított Origo és a frissen elindított 888 is beletartozik. Azt is leírják, hogy állami pénzekből hogyan lehet finanszírozni ezt a Habony-által kialakított és működtetett médiabirodalmat. Miközben Kovács Zoltán a BuzzFeednek azt nyilatkozta, hogy

a magyar média még soha sem volt ennyire „egészséges”.

Mindenképp lesz visszalépés Szekszárdon

FüHü
-
0
Mindenképp lesz visszalépés Szekszárdon

Az MSZP-s Harangozó Tamástól úgy tudjuk, vagy ő, vagy az LMP társelnöke, Hadházy Ákos mindenképp visszalép.

Harangozó Tamás azt mondta a Független Hírügynökségnek:

most is tárgyal a két párt az esetleges visszalépésekről.

Szerinte Szekszárdon mindenképp vissza fog lépni valaki: amennyiben lesz több körzetet is érintő megállapodás az MSZP és az LMP között, akkor ő, ha viszont nem, akkor Hadházy Ákos lép majd vissza – ahogyan azt egyébként korábban mindketten megígérték.

Ami biztos: ennek ma délután négy óráig ki kell derülnie.

A tegnapi miniszterelnök-jelölti vitán egyébként mind Szél Bernadett, mind Karácsony Gergely bízott abban, hogy több körzetről meg tud még egyezni a két párt.

Kaparós sorsjegytől technikai koalícióig – ez volt a jelöltek vitája

FüHü
-
0
Kaparós sorsjegytől technikai koalícióig – ez volt a jelöltek vitája

Határozottan kizárták a koalíciót a Fidesszel az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei az RTL Klub által rendezett vitán. Karácsony Gergely kaparós sorsjegynek nevezte a Jobbikot, ő és Szél Bernadett is bízik még visszalépésekben, Vona Gábor ezt elutasította.

A Baló György által vezetett vitán Karácsony Gergely biztosnak nevezte, hogy a baloldal több szavazatot szerez a Jobbiknál, és arra készül, hogy a demokratikus ellenzéki pártok abszolút többséget szerezve koalíciós kormányt alakítanak, és

a Jobbik segítségével módosítani tudják a kétharmados közjogi törvényeket,

amelyek az Orbán-rendszer ketrecét jelentik.

Szél Bernadett egy technikai koalíció lehetőségét vetette fel vitapartnereinek, hasonlót ahhoz, amelyet Karácsony 2012-ben javasolt. Szerinte ugyanis az ellenzéki pártok túl messze állnak egymástól ahhoz, hogy együtt kormányozzanak. Karácsony Gergely válaszában nem zárta ki a technikai koalíció lehetőségét, ugyanakkor Vona Gábor azt mondta,

a Jobbik nem működne együtt a baloldallal, csak az LMP-vel és a Momentummal,

mert szerintük az országnak megújulásra van szüksége.

Karácsony Gergely a Jobbik néppártosodására vonatkozó kérdésre válaszolva

kaparós sorsjegyhez hasonlította Vona Gábor pártját,

amelytől szerinte korábban nem volt idegen a gyűlölet politikája, a választók ezért nem lehetnek biztosak a folytatásban.

Vona Gábor válaszában elfogadta Karácsony Gergely hasonlatát, de szerinte a Jobbikkal akár nyerhetnek is a választók, szemben az MSZP-s és a fideszes sorsjeggyel, amelyet már háromszor lekapartak, és nem nyert. A Jobbik elnöke ismételten azt mondta: hajlandó bocsánatot kérni azoktól, akiket korábban megsértettek, és szerinte most már Orbán Viktor miniszterelnökön kívül senkinek nincs oka félni tőlük, mert a javukra változtak, az elmúlt években pedig mindig a demokrácia védelmében léptek fel a kormánnyal szemben.

Szél Bernadett erről azt mondta, hisz abban, hogy az emberek meg tudnak változni, még ha ez pártok esetében nehezebb is. Ő is és Karácsony Gergely is, ugyan konkrétumok említése nélkül, de utalt arra, hogy

további jelöltek visszalépése is megtörténhet még.

Az erről szintén megkérdezett Vona Gábor azt mondta: számukra erkölcsileg és taktikailag sem éri meg sehol sem a visszalépés, ugyanakkor szerinte a választók bölcsessége miatt valószínűsíthetők az átszavazások. Szerinte a visszalépésekről az elmúlt napokban folytatott vita kaotikus helyzetet teremtett, mire Szél Bernadett emlékeztette, hogy a megegyezéssel várhatóan több képviselői helyet elvesznek a Fidesztől.

„A szavazók nem birkák, hogy terelgessék őket”

– ezt Karácsony Gergely mondta, aki mindenhol a saját jelöltjük támogatására szólította fel a választókat (illetve, ahol visszaléptek, akkor azokéra, akik javára ezt megtették), és szerinte igyekeztek mindenhol világos helyzetet teremteni, hogy ki számít az esélyes jelöltnek. Nem szeretné, ha a Jobbik kerülne többségbe, ugyanakkor azt is mondta: „nem fog a kardjába dőlni”, ha a Jobbik minél több helyet elvesz a Fidesztől.

Az átszavazással kapcsolatban egyébként Vona Gábor azt mondta: a választókra bízza a döntést, de persze a Jobbik jelöltjeit ajánlja.

Karácsony Gergely arról is beszélt, hogy az emberek többsége az élet minden területén változást szeretne, amennyiben pedig ő vezethetné az országot, akkor legfontosabb feladatának azt tartaná, hogy befektessen az emberekbe, vagyis például javítsa az oktatás színvonalát, emelje a béreket és növelje a szociális biztonságot.

Vona Gábor szerint

a mostani választás két generációra eldöntheti Magyarország sorsát,

a Jobbik ezért egyszerre védené meg az országot a bevándorlástól és attól, hogy fiatalok százezrei vándoroljanak külföldre, emellett elszámoltatná a Fideszt, és egy szakértői kormánnyal felszámolná a korrupciót.

Szél Bernadett azt mondta, hogy amennyiben az LMP-nek erős jelenléte lenne a parlamentben, akkor a kormány a jövőben nem nyúlhatna át az emberek feje felett, hanem partnerként kezelné őket, továbbá javítanák az oktatás és az egészségügy színvonalát, és elszámoltatnák az elmúlt 28 év politikai vezetőit.

Arról is beszélt, hogy az LMP visszalépne a paksi bővítéstől, a személyi jövedelemadót pedig háromsávossá tennék, amivel szerintük a társadalom 90 százaléka jobban járna. Karácsony Gergely hazaárulásként jellemezte a jelenlegi paksi szerződést, ezért azt ők is felbontanák, a minimálbért szintén adómentessé tennék, a legtöbbet keresők adókulcsát pedig növelnék. A Jobbik elnöke úgy fogalmazott, hogy győzelmük esetén felülvizsgálnák a paksi szerződést, a munkát terhelő adókat pedig csökkentenék. Megerősítette, hogy a Jobbik választási veresége esetén lemond a pártelnökségről.

Hogyan hallgassunk az eszünkre?

N. Vadász Zsuzsa
-
1
Hogyan hallgassunk az eszünkre?

Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a taktikai szavazásban hívő, azt követni akaró százezrek-milliók. A csapból is az folyik (amit Bajnai Gordon volt miniszterelnök indított el), hogy „Egyéniben hallgass az eszedre, pártoknál hallgass a szívedre” – ám nem is olyan egyszerű ennek a kihívásnak megfelelni. Persze kérdés, valóban ennek megfelelően kell szavaznunk vasárnap? Somogyi Zoltán szociológus, a Political Capital alapító-tulajdonosa szerint nem feltétlenül, mivel „mindenkinek alapvetően a saját értékrendjéből kiindulva kell eldöntenie, hogy meddig képes kompromisszumot kötni a taktikai szavazás megvalósítása érdekében”.

 

Habár a közvéleménykutató intézetek váltig állítják, hogy a szavazók okosak, s akkor is tudni fogják, merre kell voksolni a kormányváltás érdekében, ha az ellenzéki pártok nem végzik el tisztességgel a házi feladatukat, ez koránt sincs így. Az ellenzéki pártok ugyanis nem tették meg azt a szívességet – sem maguknak, sem a választóknak –, hogy megállapodva egymással tiszta helyzetet teremtsenek az egyes körzetekben, így maradnak a taktikai szavazóknak szánt felmérések, becslések, elemzések – s azok elegye. Ám ezek is sok helyütt ellentmondanak egymásnak.

Szavazó legyen a talpán, aki megpróbálja kideríteni a „tutit”, hogy az ő saját körzetében kire kellene egyéniben szavaznia.

Ám hiába vannak erre tippek, amelyek „szakosodott” oldalakon néhány klikkel könnyen elérhetők az interneten, sok körzetre nem adnak egységes véleményt, még további zavart keltve a tudatos szavazó állampolgárban. 

Mindezt érdemes levezetni egy konkrét példán: vegyük Budapest (a II. kerület és a III. kerület egy részéből álló) 4. sz. egyéni választókörzetét, ahol a koordinálatlan indulások eredményeként e cikk készítése idején a négy éve is győztes Fideszes Varga Mihállyal szemben továbbra is két erős ellenzéki jelölt – a DK-s és MSZP-PM által támogatott Niedermüller Péter és az LMP-s  Ungár Péter – küzd a szavazók voksaiért, miközben mellettük állva maradt még a momentumos Benedek Márton és a jobbikos Kovács Tamás is. Több olyan tippet találtunk, amely az Ungárra leadott voksot tartja célszerűnek, de több olyat is, amely Niedermüllert mondja taktikusabb választásnak.

A Közös Ország Mozgalom egy hónappal ezelőtt felmérette a körzetet, s a közvéleménykutatás eredményeként az jött ki, hogy ha csak Niedermüller vagy csak Ungár szállna harcba Vargával szemben, akkor a DK- politikus durván 39 százalékos eredményt érne el, s az LMP-és is megközelítőleg ugyanennyi voksot szerezne. Ha egyik jelölt sem lép vissza, Niedermüller tűnik a legerősebb ellenzéki jelöltnek, ám Ungár irányába nagyobb a kerületben élők átszavazási hajlandósága – mondta ki a felmérésen alapuló elemzés.

Hogy tovább bonyolódjon a helyzet, időközben összefésülték ennek a felmérésnek az eredményét továbbiakkal, s így született meg az egyenként is komoly listákkal előálló Válasszunk! 18 és a Márki-Zay Péter-féle Rendszerváltás 18 közös ajánlása, amely erre a körzetre Ungár Pétert javasolja a taktikai szavazók figyelmében.

A taktikaiszavazas.hu oldal is Ungárt hozza ki a legesélyesebb ellenzéki jelöltnek, amennyiben a többiek visszalépnek.

Ugyanakkor a Jobbik-közelinek mondott Iránytű Intézet kireszavazzunk.hu oldal Niedermüller Pétert nevezi meg nagyobb esélyű kihívónak.

Hasonlóan a DK-MSZP-PM-jelöltjét felé lejt a pálya az internetes szavazásból folyamatosan változó tippet adó pollo.hu oldalon, valamint az orbanvalto.com oldalon. Mindeközben a Nyomtass te is Ungár Pétert jelöli meg esélyesebbnek.

Nos, akkor melyik véleményét vegye figyelembe a mezei taktikus választó?

Somogyi Zoltánt erről is kérdeztük, ám ő nem kívánta kommentálni a különböző listák milyenségét. Csak általánosságban emlékeztetett arra, hogy van, amelyik a Jobbikhoz, s van, amelyik inkább a baloldalhoz kötődik. Mint hozzáfűzte: ő egy lista készítését látta közelebbről – a V18-ét, miután a szervezet tanácsadójaként működött, s arról annyit tud mondani, hogy azt tisztességgel készítették el.

A fenti példánál vannak extrémebbek is – ahol a választható ellenzéki pártok a politikai skála két oldalán helyezkednek el. Kérdés, ott mi a teendő?

„Mindenkinek alapvetően a saját értékrendjéből kiindulva kell eldöntenie, hogy meddig képes kompromisszumot kötni a taktikai szavazás megvalósítása érdekében” – szögezte le Somogyi Zoltán. A Független Hírügynökségnek kifejtette: ehhez nem csak önvizsgálatot kell tartani arról, hogy mit gondolunk a világról, hanem alaposan fel kell mérni azt is, hogy milyen politika várható az elkövetkező négy évben attól  a párttól, amelyikre leadnánk a voksunkat. Meg kell vizsgálni, hogy az vállalható-e a számunkra.

Ha találunk olyan pártot és jelöltet, akkor érdemes átszavazni – vélte, ám hozzátette: van egy alapprobléma, nevezetesen, a baloldal és a Jobbik átszavazása.

A baloldali beállítottság ugyanis nem egyeztethető össze a Jobbik politikájával.

Lehet, hogy lesz olyan egyéni képviselői körzet, ahol az átszavazás sokaknál lelkiismereti okokból fog meghiúsulni ám Somogyi szerint a választó lelkiismeretet tiszta fog maradni. Mint mondta: 

„Nem biztos hogy minden önfeladással ki kell tartani a taktikai szavazás mellett”

Úgy látja, hogy habár nem lesz meg a Fidesznek a kétharmad, az ellenzéknek sem, így pedig a Fidesz továbbra is uralni fogja a közéletet,  hiszen kétharmadra szabta az országot, s rájuk is szükség lesz minden fontosabb döntéshez.

Ebben a megközelítésben pedig „nyilvánvaló, hogy nem annyira válik súlyossá egy-egy szavazat, hogy fel kelljen adni az alapelvünket, s olyan pártra szavazunk, amely az ízlésünktől távol áll” – szögezte le. 

Oldalak, ahol böngészheti az egyes körzetek esélyes jelöltjeit:

Közös Ország Mozgalom
Taktikaiszavazás.hu
V18 mozgalom
Kireszavazzunk.hu
Rendszerváltás2018
Pollo.hu
Orbánváltó.hu
Nyomtass te is

REPUBLIKON: A Fidesz akár az abszolút többségét is elveszítheti

FüHü
-
0
REPUBLIKON: A Fidesz akár az abszolút többségét is elveszítheti

A Republikon Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Fidesz 113, az MSZP-Párbeszéd 33, a Jobbik 29, a DK 13, az LMP 7, az Együtt pedig 2 mandátumot szerezhet. A pártok jelöltjei mellett két függetlenként induló, de a baloldali pártok által támogatott jelölt bejutására is számítani lehet. Azt láthatjuk, hogy annak ellenére, hogy a Jobbik a második legnépszerűbb párt, az egyéni választókerületek alakulása miatt az MSZP-Párbeszéd szövetség összességében több mandátumot szerezhet, mint a Jobbik.

A Republikon Intézet által becsült támogatottságok mellett tehát 30 egyéni választókerületet nyerne ellenzéki jelölt, ugyanakkor van további 21 olyan választókerület, ahol 5 százalékpontnál kisebb a különbség a győztes kormánypárti, illetve a második helyezett ellenzéki jelölt között, e kerületek elvesztése pedig egyben az abszolút többség elvesztését jelentené a Fidesz számára.

Az említett 30 körzetből 16-ban az MSZP-Párbeszéd által támogatott jelölt tudná megverni a Fidesz jelöltjét. Ezek jellemzően Budapesten, Pest megyében (például Szigetszentmiklós, Érd), illetve nagyvárosokban (például Pécs, Szeged, Miskolc) található kerületek. A mandátumbecslés szerint a Demokratikus Koalíció jelöltjei 4 fővárosi választókerületben számíthatnak győzelemre.

A visszalépéseknek köszönhetően az LMP 2 választókerületben tudna mandátumhoz jutni: Szél Bernadett Budakeszin, valamint Csárdi Antal a belvárosban. Szintén a visszalépések miatt van komoly esélye a győzelemre az Együtt által jelölt Szabó Szabolcsnak Csepelen, valamint Vajda Zoltánnak a 16. kerületben.

A Jobbik az ország keleti részében elhelyezkedő választókerületekben számíthat egyéni győzelmekre, két Heves megyében található választókerületben (amiből az egyik Vona Gábor körzete), Miskolcon, valamint Törökszentmiklóson. A független jelöltek közül Mellár Tamás Pécsen, Kész Zoltán pedig Veszprémben győzheti le a kormánypárt jelöltét.

Választási prognózis: „eddigi tudás” kontra „megérzés”

FüHü
-
0
Választási prognózis: „eddigi tudás” kontra „megérzés”

A hagyományos, „konzervatív” előrejelzés szerint biztos a Fidesz abszolút többsége, a „megérzés” azonban a meglepetést prognosztizálja – olvasható Török Gábor elemzésében. A politológus nem zárja ki, hogy a Fidesznek nem lesz abszolút többsége.

A Fidesz abszolút többsége látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, ez persze tág határok között mozog: 100 és 132 mandátum között egyaránt létrejön, miközben nyilvánvaló, hogy egészen mást jelent egy-két mandátumos többséggel kormányozni, mint a kétharmad közelébe kerülni – írja formabontó előrejelzésében Török Gábor.

Az ismert politológus ezúttal egymás mellé állítja a „konzervatív” (adatokon, mechanizmusokon, a ráción alapuló) előrejelzést, ami szerinte az „eddigi tudásunk” kifejezéssel írható le. Van azonban egy másik is, ami a látható folyamatokból, a változásokból, a dinamikából és a közhangulat alakulásából kiindulva a megérzésre, sejtésre támaszkodik. E két megközelítés jelentősen eltérhet egymástól, Török szerint most is ez a helyzet.

A „konzervatív” előrejelzés alapján nehéz elképzelni, hogy a Fidesz ne szerezzen legalább abszolút többséget, a „megérzés” azonban a meglepetés irányába mutat.

A „levegőben” érezhető változásokból kiindulva nem elképzelhetetlen, hogy a Fidesz kicsivel a 100 mandátumos vonal alá kerüljön – írja az elemző.

Mindazonáltal az elején felhívja az olvasó figyelmét, hogy vigyázat:

„nem elemzés, hanem ködszurkálás következik”.

Török úgy látja, hogy a Fidesz listás eredménye most a 2014-es környékén képzelhető el leginkább. Szerinte a Medián által várt 46 százalékos listás eredménnyel valóban nem lehet más a végeredmény, mint a kétharmados győzelem, miközben a 40 százalék felé haladva egyre nő az abszolút többség elvesztésének esélye. A részvétel függvényében Török 40-45 százalék közé várja a Fidesz eredményét, ha 40 alá kerül, az már komoly meglepetés lenne, de talán az sem elképzelhetetlen.

A 2018-as listás eredmények becslési lehetőségei: 

Forrás: Török Gábor

Mindent egybevetve a politológus szerint amikor 100 körülire teszi a majdani mandátumokból a Fideszre jutó részt, akkor arra számít, hogy a különféle elemek a pártra nézve a vártnál kedvezőtlenebbül alakulhatnak.

Az ellenzéki pártok közül a Jobbiknak eddig becsült 13-25 százalék közti sávban Török Gábor a 20-25-öt valószínűsíti, mert míg négy éve a 21 százalékos listás eredmény mellé egyetlen egyéni kerületet se nyert meg, addig most akár 10-20-ban is nyerhet (az átszavazások függvényében).

A baloldal pártok együttesen 30 százalék körüli – talán azt valamivel meghaladó – támogatottságon osztozhatnak vasárnap, s az MSZP-Párbeszéd látszik esélyesnek arra, hogy a legtöbb listás szavazatot kapja – írja Török. Legvalószínűbbnek azt tartja, hogy mindegyik eléri a küszöböt: a DK és az LMP az öt, az MSZP-P pedig a tíz százalékot.

Török Gábor tehát úgy látja, hogy a Fidesz abszolút többsége látszik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Az abszolút többség azonban tág határok között mozog: 100 és 132 mandátum között egyaránt létrejön, miközben nyilvánvaló, hogy egészen mást jelent egy-két mandátumos többséggel kormányozni, mint a kétharmad közelébe kerülni.

Ha az ellenzék valóban győzni tud közel 40 egyéni választókerületben,

a Fidesz mandátumainak száma szinte biztosan 100 körül alakulhat. Ennél több megnyert ellenzéki egyéni választókerület, a vártnál erősebb listás szereplés és/vagy a vártnál gyengébb fideszes országos teljesítmény mellett a Fidesz abszolút többsége is elveszhet, ez azonban „mai tudásunk” alapján valóban komoly meglepetés lenne. Ugyanakkor a meglepetés egy másik irányban sem kizárható, bár kevésbé látszik valószínűnek, de kis – ellentétes irányú – elmozdulásokkal könnyen előidézhető: a Fidesz ismételt kétharmados többsége.

Választás: csalás elleni egyszeregy

FüHü
-
0
Választás: csalás elleni egyszeregy

Fénymásolt szavazólap, gyanús „segítő”, láncszavazás jeleinek felismerése: egyebek mellett ezekre ad tanácsot az Idea Intézet igazgatója. Böcskei Balázs a választóknak és a szavazóköri bizottsági tagoknak nyújt ötleteket.

Bizonyos jelekből felismerhető, ha láncszavazás zajlik, éber bizottsági tagok (értelemszerűen az ellenzéki pártok delegáltjai) ezt észrevehetik. Például ha meglátják a borítékban, vagy anélkül a kitöltött szavazólapot a voksolni készülőnél, vagy ha a szavazókörből egymás után távozók ugyanabba az irányba indulnak el – írja egyebek mellett a Mércén publikált cikkében Böcskei Balázs.

Az Idea Intézet igazgatója, politológus szerint sajnálatos, hogy olyan „eljárásokra” kell felhívni a figyelmet,

amelyek elképzelhetetlenek lennének olyan országokban, amelyeknek papíron köztársaság az államformájuk.

Böcskei a közmunkásoknak is ad tanácsot arra az esetre, ha őket akarják rábírni láncszavazásra, kihasználva kiszolgáltatottságukat.

Mindenre és mindenkire figyelni kell

– foglalható össze Böcskei írása. Meg kell győződni arról, hogy nem fénymásolt a szavazólap, eredeti a rajta lévő pecsét. A delegáltak próbáljanak meg munkamegosztással segíteni egymásnak.

Figyeljünk arra, hogy az utolsó két órában ne a kormánypárti delegált kezelje a névjegyzéket,

a Kubatov-listát ilyenkor is élesíthetik

– ajánlja Böcskei a bizottsági tagoknak. Szerinte az utolsó pár óra – különösen a kis településeken – „élet-halál” kérdése lehet. (A tapasztalatok valóban azt mutatják, hogy az urnazárás előtti néhány órában indul egy nagy roham, jellemzően ilyenkor zajlik a szervezett utaztatás a szavazókörökbe.)

Gyanús viselkedésre ad okot az, ha ilyenkor a bizottságból valaki a névjegyzéket ellenőrizve gyakran megy ki telefonálni – vonja le a következtetést a politológus.

Nagyon kell figyelni arra, hogy a visszalépett jelöltek nevét húzzák ki a szavazókörben, Böcskei szerint már előfordult olyan, hogy más jelöltet tettek választhatatlanná. (Egyébként néhány napja a Klubrádióban Tóth Zoltán választási szakértő kifogásolta, hogy az időben visszalépettek nevét már nem tartalmazó szavazólapokat idén nem nyomtatják újra. Így aztán Tóth, aki március 15-én lépett vissza a DK-s jelöltségtől, megtalálható lesz vasárnap a választható jelöltek közt.)

A politológus eligazítást ad arra is, hogy mikor nem lehet toll még a közelben se, például szavazatszámláláskor, vagy a névjegyzéket kezelő bizottsági tag kezében. Fel kell figyelni a szavazókörbe esetleg többször betévedő, önmagát „segítőnek” bejelentő személyek viselkedésére. De még a mozgóurnát kísérő delegáció összetételére is ügyelni kell.

Külön feladat a hosszú nap végén a szavazatszámlálás. Ilyenkor is ébernek kell maradni, nehogy valamelyik bizottsági tag ekkor tegyen érvénytelenné szavazólapokat, Böcskei Balázs szerint erre is volt példa.

Már egy applikáció is segít a szavazásban

FüHü
-
0
Már egy applikáció is segít a szavazásban

Készült egy mobilapplikáció, amely 25 kérdésre adott válasz alapján javasolja, hogy melyik párt nézetei állnak a legközelebb a felhasználóéhoz.

Közleményük szerint az applikációt „a magyar demokrácia iránt elkötelezett fiatalok” készítették, azzal a céllal, hogy segítsenek az embereknek pártot választani, illetve, hogy akik már tudják, kire szavaznak, ellenőrizhessék a választásukat.

A céljuk az, hogy minél több ember elmenjen szavazni.

Összesen 25 kérdést állítottak össze, a választáson induló pártok programjai és nyilatkozatai alapján. A válaszolóknak azt kell eldönteniük, hogy melyik állítással értenek egyet, melyikkel nem, és azt is, hogy mennyire fontos nekik a téma.

A kérdések többek között az egészségügy, az oktatás, a gazdaság és a menekültválság témakörét érintik.

Az applikáció iOS-re és Androidra is letölthető.

Ezekről a visszalépésekről állapodtak meg az ellenzéki pártok

FüHü
-
0
Ezekről a visszalépésekről állapodtak meg az ellenzéki pártok

Megszületett a megállapodás az MSZP-Párbeszéd, a DK és az Együtt között: összesen 13 körzetben lépnek vissza egymás javára. Emellett azt is bejelentették, hogy a budapesti belvárosban V. Naszályi Márta egyoldalúan visszalép az LMP-s Csárdi Antal javára. Ezt közös sajtótájékoztatón jelentették be.

Az Együtt javára két helyen lép vissza az MSZP és a DK jelöltje: Csepelen Bangóné Borbély Ildikó Szabó Szabolcs javára, a 15. kerületben pedig Nemes Gábor Vajda Zoltán javára. Emellett Juhász Péter (aki korábban maga is visszalépett Budapest belvárosában) azt is mondta: Orosházán a helyiekre bízzák, hogy megállapodjanak, melyik jelölt marad állva.

Juhász azt is mondta:

bíznak abban, hogy az LMP-s és jobbikos jelölt is visszalép Csepelen.

Mindezért cserébe az Együtt jelöltje visszalép az MSZP javára a budapesti 3. (Szabó Tímea), 20. (Hiller István) és 22. kerületben (Molnár Gyula), Nyíregyházán (Csabai Lászlóné), Debrecenben (Gurmai Zita) és Szigetszentmiklóson (Stefanik Zsolt), a DK javára pedig a 2. (Niedermüller Péter), a 11. (Gy. Németh Erzsébet), és a 12. kerületben (Bauer Tamás), valamint Győrben (Glázer Tímea) és Dunakeszin (Rónai Sándor). Az Együttnek így összesen 30 egyéni jelöltje marad.

Juhász azt mondta: az, hogy az LMP-nek és a Momentumnak még 103 és 90 jelöltje van, csak a Fidesznek jó, és

megkéri őket, hogy egyoldalúan hozzanak meg döntéseket,

ha a tárgyalásokon nem tudtak megegyezni. Szerinte egyébként az Együtt listája nem billeg, bent lesznek a Parlamentben.

Gyurcsány Ferenc fontos lépésnek nevezte a megegyezést „a demokratikus ellenzék győzelme felé”, de azt mondta: van még teendő, zajlik még konzultáció a háttérben, és bízik benne, hogy a bejelentést újabbak követik majd a napokban. Azt mondta:

„mindegyikünknek fontos, hogy saját pártjaink jól szerepeljenek, de még fontosabb, hogy kisebbségbe szorítsuk a Fideszt”.

Karácsony Gergely ezután azt mondta: van egy bónuszuk is: ugyanis

V. Naszályi Márta belvárosi képviselőjelölt bejelentette, hogy visszalép a belvárosban,

így ott az LMP-s Csárdi Antal maradt az esélyes ellenzéki jelölt. V. Naszályi Márta azt kéri, hogy mindenki rá szavazzon, és kéri az LMP-t, hogy máshol viszonozza a döntést.

Karácsony arról beszélt, hogy a megegyezéssel érdemben növekedett annak az esélye, hogy az ország „megszabaduljon attól a zsarnokságtól, amelyben az elmúlt nyolc évet töltötte”. Azt is megemlítette, hogy

az LMP-vel eddig nem sikerült megállapodni,

de szerinte a belvárosi visszalépések „óriási terhet raknak az LMP döntéshozói vállára”.

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje még húsvét előtt jelentette be, hogy az ünnepeket követő napokban biztosan lesznek visszalépések, amelyek azután leegyszerűsítik a választók dolgát, hogy ki lesz az az egyetlen jelölt a demokratikus ellenzék oldalán, akire az ikszet téve nagyobb esély kínálkozik a Fidesz legyőzésére. Ebben a Karácsony által jelzett folyamatban, írhatjuk azt, hogy természetesen, újra akadtak – finoman szólva – döccenők: a Párbeszéd elnöke által tett javaslatot az LMP elvetette. Illetve ez sem igaz így; a párt képviselői különböző nyilatkozatokat tettek, volt, aki megengedőt, volt aki félig elutasítót, Ungár Péter elnökségi tag viszont teljes mértékben szembement Karácsony javaslatával, azt egyenesen bohóctréfának nevezve.

Tartalmilag ugyanis arról van szó, hogy az ajánlatot Ungár úgy fordította le, hogy az MSZP három helyet kínál huszonhéttel szemben, ami elfogadhatatlan. Ráadásul, posztolta Ungár, az is kiderült, hogy a szocialistáknak a pénz a fontos, hiszen, ha 54 alá kerül a listás jelöltjeik száma, újabb 150 millió forinttól fognak elesni, vagyis fontosabb számukra a pénz, mint a kormányváltás.

Ungár üzenete egyébként azért volt meglepő, mert az LMP társelnökei, mind Szél Bernadett, mind pedig Hadházy Ákos pont azt kifogásolták, hogy az alkudozások a nyilvánosság előtt zajlanak. A Független Hírügynökség választási szakértője szerint

csak ez a keddi vita másfél százalékkal csökkentheti a választásokon való részvételi szándékot.

Karácsonytól, könnyen lehet, hogy erre a megjegyzésre már éppen a fenti okok miatt nem érkezett válasz, viszont, hogy hű legyen korábbi ígéretéhez, szerdán komoly bejelentéseket tett. A politikus a Független Hírügynökségnek elmondta: a győzelem érdekében engedett a választási szövetség, és ezért adta át a csepeli és a belvárosi helyet az Együttnek, illetve az LMP-nek, a DK pedig az Együtt politikusa, Vajda Zoltán javára lépett vissza.

„Tisztább a helyzet”

– mondta Karácsony. Arra kérdésre pedig, hogy az LMP-től milyen viszonzást vár a belvárosi gesztusért, azt válaszolta: semmilyet. „Kénytelenek voltunk tudomásul venni, hogy nem fogadták el a tárgyalási alapnak szánt javaslatomat, nekünk viszont muszáj volt előrelépnünk.”

Az egyoldalú gesztusra eleddig nem érkezett válasz, noha V. Naszályi Márta, a Momentum által megrendelt közvélemény-kutatás szerint jobban állt, mint LMP-s ellenfele. Ezért is döntött korábban úgy Fekete Győr András Momentum-elnök, hogy kilép a harcból és V. Naszályi Mártát ajánlja választóinak.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség