Aktuális

Macron a magyar ellenzékkel is találkozik

A francia államfő hétfőn nemcsak Orbán Viktor miniszterelnökkel és a három másik visegrádi állam vezetőivel találkozik Budapesten, de a magyar ellenzék prominens képviselőivel is.

A Városházán Karácsony Gergely főpolgármester vendége lesz, és ott találkozik Márki Zay Péterrel, az ellenzék miniszterelnök jelöltjével és Dobrev Klárával, aki a DK jelöltje volt valamint Donáth Annával, a Momentum új elnökével. A francia diplomácia nem is nagyon titkolja, hogy érdekelt az ellenzék sikerében a jövő évi magyar választásokon. Annál is inkább így van ez, mert Orbán Viktor nemrég a vörös szőnyeget is leterítette Marine Le Pen előtt, és fogadta Eric Zemmourt. Mindkét szélsőjobboldali politikus kihívója Emmanuel Macronnak.

Ezért fogalmazott úgy sajtóértekezletén a francia köztársasági elnök, hogy Orbán politikai ellenfél, de európai partner.

Ellentétes álláspont Európa jövőjéről

Macron elnök Scholz német kancellárral és sok más európai vezetővel az Európai Egyesült Államok híve. Franciaországban a választási kampány idején ezt nem hirdeti hangosan hiszen tekintetbe kell vennie honfitársainak nemzeti büszkeségét, de a diplomáciában ezt az irányt követi, amely pontosan ellentétes Orbán Viktor elképzeléseivel. Abban viszont hasonlít a francia diplomácia a magyarhoz, hogy az Egyesült Államoktól eltérően, jó kapcsolatot akar fenntartani Moszkvával és Pekinggel. Macron közölte: ellentétben az
USA-val, Nagy Britanniával és Ausztráliával Franciaország nem hirdet diplomáciai bojkottot a pekingi téli olimpia ellen. A diplomáciai bojkott szimbolikus eszköz: a sportolók résztvesznek , de nem hivatalos állami küldöttségként.

Választások egyidőben

Jövő tavasszal rendezik meg a választásokat mind Magyarországon mind pedig Franciaországban. Mind Emmanuel Macron mind Orbán Viktor folytatni szeretné. Az Európai Unió és az Egyesült Államok szurkol Macronnak és Orbán Viktor ellenfeleinek. Közben persze mind az Európai Unió mind pedig az Egyesült Államok válsággal küzd a pandémia miatt. Rengeteg gyakorlati problémát kell megoldania a vezetőknek, ezért a politizálás háttérbe szorul. A közvélemény minden kormánytól elsősorban sikeres a válság menedzselését várja el. E tekintetben sehol sem dicsekedhetnek különösebben jó eredményekkel. Olaf Scholz kancellár pénzügyminiszterként bizonyította a válság idején, hogy pragmatikus menedzserként képes a német gazdaságot egyensúlyban tartani a legnehezebb időkben is. Valami hasonlóra lesz szükség az egész Európai Unióban, ahol Németország továbbra is meghatározó szerepet játszik.

Macron: Orbán ellenfél és partner

Hétfőn érkezik Budapestre a francia elnök, hogy itt találkozzon a visegrádi államok vezetőivel. Csütörtöki sajtóértekezletén megkérdezték a francia államfőt, hogy mit gondol Orbán Viktorról.

„Politikai ellenefél, de európai partner” – hangzott a válasz. Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke január elsejétől. Macron elnök ezért mind a 27 tagállam vezetőivel találkozni akar.

Franciaország államfője ugyanakkor megerősítette: a jogállami normák betartása tekintetében nem lehet vita, de más ügyekben kompromisszumot lehet kötni. Ilyen az európai minimálbér vagy az atomprogram, amelyben a francia és a magyar álláspont közel áll egymáshoz.

Európai trió kontra Orbán és barátai

Az Európai Egyesült Államok irányába kívánja vezetni az uniót Macron elnök, Scholz kancellár és Draghi miniszterelnök. Egyetért ezzel Spanyolország és Hollandia kormányfője is vagyis az Európai Unió legfontosabb országai emellett foglalnak állást.

Ugyanez a helyzet az Európai Parlamentben, ahol a négy nagy frakció egységesen lép fel a szélsőjobboldal ellen. Mind az Európai Néppárt mind a szocialisták, a liberálisok és a zöldek emellett kötelezik el magukat, és elutasítják Orbán Viktor illiberális rendszerét.

Ezért sem járt sikerrel a magyar kormányfő kísérlete a hétvégén Lengyelországban, ahol szélsőjobboldali egységfrontot kívánt létrehozni. Matteo Salvini,  a Liga vezére el sem ment a találkozóra hiszen ő tagja az olasz kormánynak, amely több mint 200 milliárd eurót kapott az uniós helyreállítási alapból. Magyarország és Lengyelország viszont egy centet sem. A lúzerek szövetsége ilyen körülmények között nemigen jöhet létre hiszen minden uniós tagállamnak szüksége van az euró milliárdokra, hogy elhárítsa a pandémia miatt kialakult válsághelyzetet.

Orbán Viktornak az unió bírálatán túl nincs alternatív javaslata, erre pedig nehéz szövetséget kötni.

Macron nem Orbán kedvéért jön Budapestre hanem azért, hogy megossza a visegrádi államokat. A francia diplomácia régi célja az, hogy a mérsékeltebb Csehországot és Szlovákiát szembefordítsa az elszántan Brüsszel ellenes budapesti és varsói vezetéssel.

Scholz német kancellár első útja Párizsba vezet, hogy ezzel is kifejezze: Macronnal együtt kívánja vezetni az Európai Uniót míg korábban Merkel kancellár egyedül tartotta kézben az irányítást.

Az új felállás nem sok jót ígér Orbán Viktornak, aki a tengerentúlról sem remélhet támogatást hiszen Trump megbukott. Biden pedig meg sem hívta a demokrácia csúcsra – egyedül maradt le az Európai Unió tagállamai közül a listáról a magyar miniszterelnök. Ez nem is túlságosan finom célzás arra, hogy Washingtonban sem ragaszkodnak túlságosan a személyéhez.

Szijjártó semmit sem tud a Pegasusról

Szijjártó mossa kezeit, sőt az izraeli cég nevét sem tudja, és talán még azt sem sikerült megtudnia, hogy hová tűnt Damon Hill.

„Az információs hivatal nem vásárolt ilyen szoftvert, nem üzemeltetett és jelenleg sem üzemeltet ilyet”

– közölte a külügyminiszter a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt.

Szijjártó, aki hivatalból felügyeli az információs hivatalt, azt is hozzátette,  hogy kezdetben azt sem tudta, hogy mi az az NSO (ez az az izraeli cég, amely eladta a szoftvert Magyarországnak). Akkor ki vette meg a Pegasust és ki üzemelteti? Szijjártó cáfolata nagyon súlyos kérdést vet fel hiszen a szoftvert elvileg külföldi terroristák ellen adja el az izraeli cég, amely különben már levette Magyarországot az engedélyezett partnerek listájáról.

Völner Pál adta ki az alkalmazási engedélyt

Ezt maga Varga Judit igazságügyi miniszter közölte a sajtóval. Csakhogy a lehallgatási célszemélyek egyáltalán nem külföldi terroristák voltak – ahogy azt akaratlanul Szijjártó Péter is megerősítette – hanem magyar ellenzéki személyek. Vagyis a hazai titkosszolgálat használta és minden bizonnyal ma is használja a Pegasust, de milyen alapon? Hogy adhatott engedélyt a magyar igazságügyi minisztérium államtitkára hazai ellenzéki személyiségek és újságírók lehallgatására?

A törvény szerint a belpolitikai harcban a titkosszolgálatok felhasználása szigorúan tilos és csak különleges esetekben engedélyezhető.

Anonymus hangfelvételei bizonyítják: él is ezzel az eszközzel a kormány és a titkosszolgálat. Gansperger Gyula lehallgatott telefonbeszélgetései az ellenzék külföldi kapcsolataira utalnak. Kövér László nemrég kiszivárogtatott beszéde már másfél évvel ezelőtt is nyíltan első számú nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte az ellenzéket.

Orbán irányítja a titkosszolgálatokat

Ez eddig sem volt titok, de Szijjártó bejelentése után nyilvánvalóvá vált: a miniszterelnök közvetlenül dönt fontos titkosszolgálati ügyekben például a Pegasus megvásárlásáról. Izraelben ugyanis fotó készült arról, hogy Czukor József  a titkosszolgálat tábornokát – Orbán Viktor akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját – fogadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki személyesen engedélyezte a Pegasus eladását Magyarországnak.

Czukor József tábornok, aki Moszkvában a Dzerzsinszkij akadémián tanulta meg a szakmát, az információs hivatal élén folytatta, ahol Szijjártó szerint soha nem használtak Pegasust. 

Most pedig Czukor József tábornok svájci nagykövet, és ő képviseli Magyarországot abban a Berni Unióban, ahol az USA a szövetséges államok titkosszolgálataival a kapcsolatot tartja. Csakhogy Biden elnök nem hívta meg Orbán Viktort a virtuális demokrácia csúcsra vagyis az USA már nem tartja őt olyan nagyon megbizható szövetségesnek.

Macron után Scholz is tárgyal Budapesten?

Hétfőn tárgyal Budapesten Emmanuel Macron francia elnök a visegrádi államok vezetőivel. Orbán Viktor miniszterelnök ezen felbuzdulva meghívta Olaf Scholz német kancellárt Budapestre egy ugyanilyen találkozóra.

Olaf Scholz már közölte, hogy első két külföldi útja Brüsszelbe és Párizsba vezet majd. A négy visegrádi állam gazdaságilag fontosabb partnere Németországnak mint az Egyesült Államok. Ez indokolna egy ilyen látogatást. Csakhogy a német diplomácia azt is tudja: a választások előtt Orbán Viktor ezt a maga javára fordíthatja mondván Angela Merkel utóda is kész együttműködni velem. Macron azért érkezik hétfőn Budapestre, mert Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke január elsejétől. Előtte minden uniós tagállam vezetőivel találkozni akar. Scholz esetében ez nem áll fenn.

Bánatos búcsú Merkeltől

Orbán Viktor is pontosan tudja, hogy az új kancellárral semmiképp sem köthet olyan paktumot mint Angela Merkellel. Az új német kormány sokkal kevésbé lesz elnéző a nemzeti együttműködés rendszerével kapcsolatban mint Angela Merkel. Nem a korrupció zavarja a németeket elsősorban hanem a szembenállás Brüsszellel. Orbán Viktor tüske akar lenni az EU körme alatt. Ezt nemigen tolerálhatják Berlinben. Ahol azt is felróják Orbán Viktornak, hogy paktál az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párttal, mellyel szemben politikai embargó áll fenn Németországban.

Európai Egyesült Államok

Az Európai Unió új vezető triója, Scholz, Macron és Draghi egyaránt az Európai Egyesült Államok híve. Szorosabb integrációt akarnak annak érdekében, hogy növeljék az Európai Unió versenyképességét az USA-val és Kínával szemben.

Orbán Viktor ezzel ellentétben a saját hatalmát védelmezi, és nemhogy több integrációt nem akar, de minél több hatáskört vissza szeretne venni Brüsszeltől. Emiatt nemcsak Brüsszelben, de Berlinben, Párizsban és Rómában is úgy gondolják, hogy egyáltalán nem lenne tragédia Európa jövője szempontjából, ha Magyarország miniszterelnökét a következő választás után nem Orbán Viktornak hívnák. Azért is szeretnék előidézni Orbán bukását, hogy ezzel példát statuáljanak: aki ezen az úton jár, az előbb vagy utóbb megüti a bokáját. Nemcsak Európa vezető hatalmai gondolják ezt így hanem a demokrata vezetésű amerikai adminisztráció is, amely nem hívta meg a most folyó virtuális demokrácia csúcsra Orbán Viktort. A meghívottak listáján jelen lenni nem nagy ügy, de arról hiányozni komoly fenyegetést jelenthet. Az USA szívesen indokolja az „elkerülhetetlen személyi változásokat” a demokrácia védelmével.

Az Omicron változat valószínűleg nem súlyosabb, mint a Delta törzs

Bár  határozottan kijelenteni még hetekbe telne az új COVID-19 Omicron variáns súlyosságának megítélése, a korai jelek szerint nem volt rosszabb, mint a korábbi törzsek, és talán enyhébb is.

Három fő területre bonthatjuk az Omicronnal kapcsolatos ismerteket és ismeretleneket: a fertőzőképesség, a korábbi fertőzések és vakcinák elleni immunitás elkerülése, valamint a betegség súlyossága.

Vezető szakértők szerint az új változat „egyértelműen agresszívabban terjedő”, mint a Delta variáns, a jelenlegi domináns globális törzs.

A világ minden tájáról felhalmozódó epidemiológiai adatok azt is jelzik, hogy az Omicronnal nagyobb az újrafertőződések száma.

A jelenlegi Omicron elleni vakcinákból származó antitestek hatékonyságát vizsgáló laboratóriumi kísérleteknek „a következő napokban vagy egy hétben” meg kell jelenniük, de jelenlegi tudásunk szerint „szinte biztosan nem súlyosabb, mint a Delta.”

„Van néhány felvetés, hogy ez még kevésbé súlyos is lehet, mert ha megnézzük a Dél-Afrikában nyomon követett csoportokat, a fertőzések száma és a kórházi kezelések száma közötti arány kisebbnek tűnik, mint a Delta esetében”

– nyilatkozta Anthony Fauci, az USA  Országos Allergiák és Fertőző Betegségek Intézetének korábbi igazgatója.

Hozzátette azonban, hogy fontos, hogy ne értelmezzük jelentőségénél túl ezeket az adatokat, mert csak azért, mert a követett populációk kisebb valószínűséggel kerültek kórházba.

A „legjobb eset” egy jobban terjedő vírus, amely nem okoz súlyosabb megbetegedéseket, és nem vezet a kórházi kezelések és a halálesetek számának növekedéséhez.

A legrosszabb forgatókönyv az, hogy nemcsak erősen fertőző, hanem súlyos betegségeket is okoz, és akkor újabb fertőzési hullámot kapunk, amelyet nem feltétlenül tompít el a vakcina vagy az emberek korábbi fertőzései”

„Nem hiszem, hogy a legrosszabb forgatókönyv be fog következni, de sosem lehet tudni” –nyilatkozta Fauci.

(AFP nyomán)

Merkel után

Németország új irányítás alatt áll. A Merkel utáni korszak kedden kezdődött, miután a Bundestag Olaf Scholzot kancellárnak szavazta meg. Az a nő, akinek nevéhez fűződik Európa (többé-kevésbé) 16 éven át tartó (többé-kevésbé) egyenes pályán tartása. Még a múlt héten elment egy keletnémet punk himnusz dallamának kiséretében.

Egy szociáldemokrata ül  az asztalfőnél és egy sor új arc a berlini kabinetasztal körül.

Milyen változásokra számíthatunk Európát illetően?

A háromoldalú koalíció egy újszerű kísérlet: a balközép, a környezetvédelem és a szabadpiaci liberalizmus fúziója.

A spanyol El País úgy üdvözölte, mint „Európa-szerte a haladás erőteljes modellje”, és megjegyezte, hogy az „Európa” szó 254-szer szerepel a koalíció kormánymodernizációs programjában, sokkal többször, mint a „Németország”.

A jobboldali brit Daily Mail előrejelzése szerint Németország hamarosan „Európa beteg emberévé” válik. Orbán Viktor szerint – akivel szemben Merkel túlzásba vitte az engedékenységet amiért széttépte a demokratikus szabálykönyvet -, az „új, baloldali német kormány bevándorláspárti, nempárti, föderalista.

Scholz a kontinuitás jelöltje volt. Merkelhez hasonlóan Németországot is szilárdan az EU-ban fogja tartani. De a tálcája gyorsan megtelik: az Omicron Covid-variáns immár a kimerült állampolgárokra nehezedik, az Oroszország és Ukrajna közötti válság pedig veszélyesen felmelegszik. Vlagyimir Putyin és Joe Biden keddi virtuális csúcstalálkozója csekély reményt adott az azonnali megoldásnak. Ebben az összefüggésben az Északi Áramlat 2 vezeték Németország általi végleges jóváhagyása egy korai teszt. A német zöldek keményebb fellépést akarnak Moszkvával, és kampányoltak a vezeték ellen is, amely az orosz gázt a Balti-tengeren keresztül közvetlenül Németországba szállítja.

Vajon Scholz engedne Németország energiabiztonsági stratégiájának kulcsfontosságú részében, az Egyesült Államok vezette Putyin felé ijesztgető bot részeként?

A Zöldek mindenek előtt azt várják Berlintől, hogy vállaljon fel vezető szerepet az  éghajlatváltozást megakadályozó ​​kormányok között. Robert Habeck, a költészetet kedvelő zöld társvezető és a leendő rektorhelyettes szuperportfólióval rendelkezik, amely magába foglalja az éghajlat megőrzésének és a gazdaság zöld fejlesztésének közös forgatókönyvét.

De mit szólnak ehhez az üzletpárti szabad demokraták? Engedik-e, hogy Németország kifizesse a világjárványból való kilábalás euróövezeti  felépülését és hozzá még a felgyorsult zöld átállást is?

A kompromisszum elkerülhetetlenül elsimítja a kormány progresszív ambícióit.

A Le Monde ítélete bizonyulhat a legközelebb a valósághoz:

„Ha közelebbről megvizsgáljuk Scholz kormánya alapvetően nem fog szakítani Merkel politikájával”. 

Novemberben 7,4%-kal nőttek az árak

2021. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. decemberben volt legalább ekkora az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7%-kal nőttek – áll a KSH ma reggel kiadott gyorsjelentésében.

12 hónap alatt, 2020. novemberhez viszonyítva:

Fogyasztóiár-index főcsoportonként, 2021. november (az előző év azonos időszaka = 100,0%)

Az élelmiszerek ára 6,0, ezen belül az étolajé 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a munkahelyi étkezésé 10,5, a baromfihúsé 9,0, az éttermi étkezésé 8,8%-kal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 37,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 14,2%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,0, ezen belül a dohányáruk 16,8%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 6,6, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 14,7, a szobabútorokért 13,2, a televíziókért 8,5, az új személygépkocsikért 7,1%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 4,6%-kal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 14,5, a járműjavítás és -karbantartás 9,1%-kal került többe.

1 hónap alatt, 2021. októberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek.

Az élelmiszerek 0,8, ezen belül a liszt 7,4, a péksütemények 4,3, a kenyér 4,0, a sajt 3,1, a cukor 1,9, a száraztészta 1,7, a tojás 1,5%-kal drágább, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,0%-kal olcsóbb lett. A ruházkodási cikkek ára 1,2, a járműüzemanyagoké 2,0, a tűzifáé 2,3%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 1,2, ezen belül a konyha- és egyéb bútorok 2,3, a használt személygépkocsik 2,1, a televíziók 1,9%-kal drágultak.

2021. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest:

A fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,9, a nyugdíjas háztartások körében 4,4%-kal emelkedtek.

Orbán kormány: búcsú 326 milliárd forinttól

Az uniós pénzügyminiszterek idei utolsó tanácskozása után az Európai Unió alelnöke jelezte: nem valószínű, hogy Magyarország és Lengyelország hamarosan megkapja a helyreállítási alapból neki járó pénzt. 2.511 milliárd forint érkezne Brüsszelből, és ennek előleget lenne a 326 milliárd, amelyre a magyar kormány számított, de a helyzet úgy fest hiába.

Valdis Dombrovskis alelnök a brüsszeli bizottság egyhamar nem hagyja jóvá a hatalmas összeg átutalását. Így a 13%-os előleg kifizetése sem várható a közeli jövőben.

A brüsszeli Bizottság helyzetét erősíti a vitában, hogy az Európai Bíróság főtanácsosa úgy foglalt állást: joga van a testületnek megvonni az uniós pénzt, ha egy tagállam szembemegy az Európai Unió normáival. A lengyel kormánynak elsősorban az igazságügy függetlensége elleni támadásokat róják fel Brüsszelben míg az Orbán kormány esetében a korrupció miatt nem bíznak abban, hogy az uniós pénzek nem a miniszterelnök rokonainak, barátainak és üzletfeleinek zsebében köt ki majd. Varga Mihályt pénzügyminiszter úgy nyilatkozott a tanácskozás után, hogy remélik: meg tudják győzni a brüsszeli bizottságot.

Mi lesz a magyar gazdasággal az uniós milliárdok nélkül?

Orbán Viktor úgy költekezik mintha az uniós pénzek hamarosan megérkeznének – csak épp hitelből. Gyorsan nő az államadósság és a költségvetés hiánya. A miniszterelnök meg akarja venni a választókat míg Brüsszel pontosan ezt akarja megakadályozni. A választások után jöhet el az igazság pillanata: ha Orbán győz, akkor Brüsszel tőle szigorúan számonkéri majd a pénzügyi egyensúlyt. Ellenzéki győzelem esetén elnézőbb lehet hiszen az új kormány érvelhet azzal: nem igazán felelős elődje felelőtlen politikájáért.

Végül Scholz dönt

Orbán Viktor elsiratta a Merkel kancellárnak megkötött paktumot, mely lehetővé tette számára a nemzeti együttműködés rendszerének uniós finanszírozását. Olaf Scholz kancellár aligha köt ilyen paktumot Orbán Viktorral. A német külügyminiszter, aki a zöldek társelnöke, máris kijelentette: érték alapú diplomáciára törekszik. Ez semmi jót nem ígér Orbán Viktornak, aki nyíltan semmibeveszi az Európai Unió értékrendjét. Uniós pénzek nélkül viszont nem működik a nemzeti együttműködés rendszere. Ezt a nem épp könnyű feladványt kell megoldania Orbán Viktornak, aki a német nagyipar támogatásában bizakodhat. A nagy német cégek mindent megkaptak Magyarországon amit csak kívántak hála Orbán Viktor szuverén kormányának. Erre hivatkozhat a magyar miniszterelnök, akinek azonban látnia kell: a pragmatikus német óriások a következő magyar kormánnyal is megtalálják a közös hangot. Az értékrend kevéssé számít, a közös érdekek annál inkább.

A korrupció az Orbán rendszer Achilles sarka

Az amerikai nemzetbiztonság szempontjából létfontosságú a korrupció elleni küzdelem, ezért 38 oldalas jelentést készített a washingtoni pénzügyminisztérium arra a demokrácia csúcsra, amelyre egyedül Orbán Viktort nem hivták meg az uniós vezetők közül. A tervezetet Wally Adeyemo pénzügyminiszter-helyettes ismertette a Brookings Institute-ban. „Agresszív harcot” hirdetett „a kleptokrácia ellen mindenütt a világon”.

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója többször is kijelentette, hogy az autokrata rendszerek leggyengébb pontja épp a korrupció.

Az Orbán rendszer eddigi legnagyobb korrupciós botránya

A legfőbb ügyész kezdeményezte Völner Pál igazságügyi államtitkár képviselői mentelmi jogának felfüggesztését megvesztegetés gyanúja miatt. Polt Péter aligha vállalkozott volna erre Orbán Viktor személyes utasítása nélkül. Sőt, a legfőbb ügyész bejelentése óta Völner Pál államtitkár benyújtotta lemondását.

Miről is van szó?

Völner Pál államtitkár 2019 óta felügyeli a Bírósági Végrehajtói Kart miniszteri biztosként. A nyomozás szerint az államtitkár alkalmanként 2-5 millió forintért elintézett egyes ügyeket a Bírósági Végrehajtó Kar elnökén keresztül. Az ügynek 12 gyanúsítottja van, köztük a Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György, akit már le is tartóztattak.

A főügyészség zárolta Schadl György és neje ingatlanait – tudatta Hadházy Ákos parlamenti képviselő, aki korábban kérdéseket intézett Polt Péter főügyészhez ebben a kacifántos korrupciós ügyben.

Mindez természetesen felveti Varga Judit igazságügyi miniszter felelősségét is hiszen Völner Pál az ő államtitkára volt.

Ilyen magas szintű állami korrupció leleplezésére az Orbán rendszer 11 éve alatt nem került sor.

Orbán Viktor előre menekülne?

Kínában a vádlottak fegyelmezetten vallani szoktak ilyen esetekben, átadják egész vagyonukat és börtönbe vonulnak nagyon hosszú időre.

De vajon megteszi-e ezt a szívességet Orbán Viktornak Völner Pál, aki az igazságügyi minisztérium államtitkáraként nagyon sok mindent tudhat. Ha kinyitja a száját, akkor a nemzeti együttműködés rendszerének sok lojális Orbán kádere kerülhet bajba.
Feláldozzák-e magukat fegyelmezetten a vezérért?!…

WHO: a vérplazma alkalmazása nem ajánlott

Az Egészségügyi Világszervezet kedden azt tanácsolta, hogy a gyógyult koronavírusos betegek véréből vett plazmát ne adják enyhe vagy közepesen súlyos betegségben szenvedőknek.

„A jelenlegi bizonyítékok azt mutatják, hogy nem javítja a túlélést, és nem csökkenti a gépi lélegeztetés szükségességét, és a beadása költséges és időigényes”

– jelentette ki az ENSZ egészségügyi ügynöksége a British Medical Journalban megjelent írásában.

A plazma felhasználásának hipotézise az volt, hogy a benne lévő antitestek semlegesíthetik az új koronavírust, megakadályozva annak replikációját és megállíthatják a szövetkárosodást.

Számos, a lábadozó vérplazmát vizsgáló tanulmány azonban nem mutatott ki látható előnyöket a súlyosan beteg COVID-19 betegek kezelésében.

Egy az Egyesült Államokban lefolytatott vizsgálatot még márciusban leállítottak, miután kiderült, hogy a plazma valószínűleg nem segít az enyhe vagy közepesen súlyos betegeken.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK