Az antikorrupciós tervekről, a magánzsebekbe folyatott közpénzekből származó vagyonok visszaszerzéséről, az ezzel kapcsolatos tervekről tárgyalt ma a Karácsony Gergely vezette árnyékkormány. A döntéseket az MSZP-PM miniszterelnök-jelöltje, valamint Kaltenbach Jenő jogászprofesszor és Harangozó Tamás, szocialista politikus ismertette.
Jogállami eszközökkel kíván kormányra kerülése után igazságot tenni, a múltat rendbe tenni és a tisztességes kormányzást alapjait megteremteni Karácsony Gergely. Mint budapesti tájékoztatóján elmondta: az első intézkedések között lesz az európai főügyészséghez való csatlakozás és egy antikorrupciós ügyészség felállítása, amelynek vezetésével – ha ezt a parlament konszenzussal elfogadja majd – Kaltenbach Jenőt kéri fel. Ugyanőt kérte fel arra, hogy készítse elő, dolgozza ki az ügyészség felállításával kapcsolatos részleteket.
Ami pedig a korrupció jövőbeni megakadályozását illeti – Karácsony szerint nem kell mást tenni első lépésként, mint a 2014-ben Zuglóban bevezetett átláthatósági szabályokon alapuló modellt országosan alkalmazni –
ennek a teljes átláthatóság a lényege, az, hogy nem csak a szerződések, de minden azokkal kapcsolatos dokumentumok is nyilvánosak.
Kaltenbach Jenő elképesztő adatokkal illusztrálta a magyarországi korrupció mértékét.
A korrupcióval érintett összeg évi 500 milliárd forint, ami az éves uniós támogatásunk fele.
Riasztó az is, hogy a világon nálunk a legalacsonyabb azoknak az aránya – 23 százalék –, akik hajlandók fellépni a korrupcióval szemben, s az indok az, hogy nem bíznak a fellépés sikerében. Ez is mutatja, hogy milyen súlyos, az egész társadalmat érintő problémáról van szó, mondta Kaltenbach, hozzátéve:
a felállítandó független ügyészség egyik legfontosabb feladata az elmúlt 8 év közbeszerzési és támogatási szerződéseinek szisztematikus átvizsgálása lesz, objektív, független szakértők bevonásával.
Karácsony Gergely beszélt arról is, hogy a közpénzekből elvett magánvagyonok visszaszerzésének módszereiért nem kell messzire menni: meg kell vizsgálni a romániai gyakorlatot, s annak elemeit újragondolva alkalmazni. A részletekről Harangozó Tamás beszélt, aki szerint vannak olyan módszerek, amelyekhez elegendő az egyszerű parlamenti többség. Ilyen a vagyonosodási vizsgálatok újraindítása, a visszaélésszerű ún. Lex-törvények (például a trafiktörvény) megsemmisítése, s lehetőség szerint az eredeti állapot visszaállítása, vagy éppen az állami földek bérbeadási döntéseinek a felülvizsgálata a spekulánsok, fideszes oligarchák által szerzett földek visszavétele érdekében.
Emellett ismét bevezetnék a Fidesz által megszüntetett offshore-adót, továbbá feles törvénnyel az úgynevezett oligarcha-adót, amit az uniós és költségvetési pénzekből 1 milliárd forint feletti éves árbevételre szert tévő cégekre vetnének ki,
befizettetve velük a közösbe árbevételük 75 százalékát. Hasonlóképpen járnának el a letelepedési kötvényekből szerzett bevétellel – elszámoltatnák az érintett cégeket, s ha nem tudnak fizetni, akkor büntetőeljárást indítanának ellenük.
