Eldőlni látszik, hogy a Vona korszak után merre folytatja a Jobbik, marad a néppártosodást hirdető mérsékelt irányzat, vagy megpróbálják visszaszerezni a „cukisodó” politikával szembefordult híveiket
Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke jelentette be, hogy a Jobbik elnöksége azt javasolja majd a tisztújító kongresszusnak, hogy a jövőben társelnökök irányíthassák a pártot. Az elnökség tegnap arra tett javaslatot, hogy Gyöngyösi Mártont és Sneider „Roy” Tamást bízzák meg ezzel a feladattal. Az alelnök ezt a döntést úgy kommentálta: két egymást kiegészítő, de mégis egészen más fajta karakter képes továbbvinni azt a fajta vezetési stílust, azt a fajta morált, amely Vona Gábor örökségét képes ápolni, és képes egyben tartani.”
Nehéz belátni, hogyan gondolhatják azt komolyan, hogy a két jelölt Vona szélsőjobbtól eltávolodó, a párt antiszemitizmusát, rasszizmusát hevesen cáfoló nyomdokain vezetné tovább a pártot. Sneider Tamás karakteresen szélsőjobboldali, radikális politikus, Gyöngyösit pedig antiszemitizmusa miatt érték sorozatos támadások.
Sneider „Roy” Tamás 1992-ben a Nemzeti Ifjak Egyesületének alapító tagjaként került be a hazai politikai közéletbe. Akkoriban Egerben egy maffiaszerű szkinhed (bőrfejű) szervezetnek volt a helyi vezetője. A 90-es évek elején bejárta a sajtót a hír, hogy
az „ifjak” csoportosan bántalmaztak egy cigány férfit származása miatt, amiért Sneider felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
A jobbikos politikus a bíróság előtt azzal védekezett, hogy ő csak egy pofont adott egy „maffiózónak”, amit utólag megbánt, és fiatalkori botlásnak minősítette tettét. A kilencvenes évek eleji egri cigány-szkinhed háborúban a szkinhedeket vezető férfi 2007-ben gyámság alá akarta helyeztetni szüleit, apját pedig gyilkossági kísérlettel vádolta. Vona Gábor játéktermeket üzemeltető kampányfőnöke védelmében azt is kimondta, hogy „a maffiózókkal is jóban kell lenni”.
Kacskaringós politikai útjához tartozik, hogy 2000-ben belépett a Magyar Igazság és Élet Pártjába, ahol az egri szervezet elnöke lett, 2005-ben a Magyar Önvédelmi Mozgalom alapító tagja. 2007-ben lépett be a Jobbik Magyarországért Mozgalomba, ahol előbb a párt egri elnökévé, majd két évvel később Heves megyei elnökévé választották. 2009 őszén lett a párt országos alelnöke. A 2014-es országgyűlési választáson a Jobbik országos listájának 5. helyéről szerzett mandátumot,
a Jobbik őt delegálta az Országgyűlés alelnöki székébe is.
Gyöngyösi Mártonnak „nehéz” sorsa volt: külkereskedő édesapja révén Egyiptomban, Irakban, Afganisztánban és Indiában gyerekeskedett, Dublinban, a Trinity College-ban diplomázott közgazdaság és politikatudomány szakon, majd egy évig a nürnbergi Friedrich Alexander Universitäten is tanult ösztöndíjasként.
Gyöngyösi Márton, MTI Fotó: Máthé Zoltán
Azzal írta be magát az „újkori politikai közbeszédbe”, amikor 2012 novemberében a parlamentben a külügyminisztert interpellálva, a Jobbik külpolitikai szakértőjeként a gázai konfliktus kapcsán azt mondta: itt lenne az ideje annak, „hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai vagyunk egy ilyen felméréssel Magyarországnak”.
Egy másik emlékezetes botránya szintén antiszemitizmusához köthető: holokauszt tagadásért jelentette fel az MSZP, mert képviselőként a The Jewish Chronicle című folyóiratnak adott nyilatkozatában
megkérdőjelezte a holokauszt magyarországi áldozatainak a számát.
Kétségbe vonta azt a tényt, hogy több százezer magyar állampolgárt zsidó származása miatt gyilkoltak meg, illetve deportáltak a második világháború alatt. Meggyőződése, hogy a magyar külpolitikának a Kínával, Oroszországgal, Kazahsztánnal és Törökországgal kellene meghatározó kapcsolatokat építenie.
Az elnökség letette a voksát, hogyan képzeli el a Vona-korszak „folytatását”. Most a kongresszuson a döntés sora: középre igazodj, vagy jobbra át!
