Kezdőlap Címkék Antiszemitizmus és rasszizmus

Címke: antiszemitizmus és rasszizmus

Európában nő az antiszemitizmus, mi a muzulmánokat jobban utáljuk

A zsidók 90 százaléka szerint nő az antiszemitizmus országában, különösen az online-térben – áll az EU Alapjogi Ügynökségének felmérésében. Háromtizedüket már zaklatták is. Magyarország inkább a nem látható muzulmánokat utálják.

Antiszemita gyűlöletbeszéd, zaklatás, valamint félelem attól, hogy valakit zsidónak tartanak: ez néhány az európai zsidó lét realitásai közül, s úgy tűnik, hogy ez egyre rosszabb lesz – állapította meg közleményében az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) az általa készített eddigi legnagyobb ilyen jellegű jelentős ismételt felmérésről.

„Évtizedekkel a holokauszt után az antiszemitizmus még mindig sokkoló méreteket ölt és egyre növekszik Európában” – mondta az FRA igazgatója, Michael O’Flaherty a kötet hétfői bemutatója kapcsán. Az FRA jelentése felvázolja a felmérés megállapításait, amelyek

az antiszemitizmus növekvő szintjére mutatnak.

A több, mint 16 ezer megkérdezett zsidó ember körülbelül 90 százaléka érzi úgy, hogy nő az antiszemitizmus az országában. Ugyancsak csaknem 90 százalékuk gondolja úgy, hogy ez különösen az online térben jelent problémát, míg 70 százalékuk a nyilvános tereket, a médiát és a politikát tekinti az antiszemitizmus gyakori forrásának.

Forrás: FRAMajdnem 30 százalékuk számolt be arról, hogy már zaklatták, és közülük a leginkább érintettek azok voltak, akik láthatóan zsidók. Úgy tűnik, hogy az antiszemitizmus annyira mélyen gyökerezik a társadalomban, hogy

a rendszeres zaklatás már a normális mindennapi életük részévé vált.

Csaknem 80 százalékuk nem jelenti a súlyos eseteket a hatóságnak. Gyakran ez azért van így, mert úgy érzik, hogy úgysem változna semmi. Több, mint egyharmaduk nem vesz részt zsidó rendezvényeken, illetve nem látogat el zsidó kötődésű helyekre, mert aggódik saját biztonságáért és veszélyesnek érzi. Ugyanebben az arányban pedig a kivándorláson is elgondolkodtak már.

Az eredmények 12 olyan tagállamot fednek le, ahol az Európai Unió becsült zsidó népességének 96 százaléka él. A 2018 májusa és júniusa között készült online felmérésben több mint 16 000 16 év fölötti zsidó vett részt.

Belelapozva a jelentésbe, Magyarországon a velünk  élő zsidó honfitársaink a többi országénál kevésbé romló állapotról számoltak be: a fenti ábra tanúsága szerint a 12 ország átlagának fele mondta azt, hogy jelentősen nőtt az előítélet. Lengyelországban – ahol pedig szinte nem maradt zsidó a holokauszt nyomán – nagyon rossz helyzetet mutatnak a válaszok.

Forrás: FRA

Rákérdeztek a rasszizmus és intolerancia egyéb „célpontjaira” is. Cseppet se meglepő módon az előző grafikon azt mutatja, hogy „az országban” a muzulmánokkal szembeni türelmetlenség hazánkban és Lengyelországban növekedett drámai mértékben az elmúlt öt évben. Noha egyik országban se él nagyobb létszámban muzulmán – és ezek zöme is itt született magyar, aki áttért a muszlim vallásra. A kormánypropaganda tehát nem volt hatástalan.

Jobbik: jobbra át?

Eldőlni látszik, hogy a Vona korszak után merre folytatja a Jobbik, marad a néppártosodást hirdető mérsékelt irányzat, vagy megpróbálják visszaszerezni a „cukisodó” politikával szembefordult híveiket

Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke jelentette be, hogy a Jobbik elnöksége azt javasolja majd a tisztújító kongresszusnak, hogy a jövőben társelnökök irányíthassák a pártot. Az elnökség tegnap arra tett javaslatot, hogy Gyöngyösi Mártont és Sneider „Roy” Tamást bízzák meg ezzel a feladattal. Az alelnök ezt a döntést úgy kommentálta: két egymást kiegészítő, de mégis egészen más fajta karakter képes továbbvinni azt a fajta vezetési stílust, azt a fajta morált, amely Vona Gábor örökségét képes ápolni, és képes egyben tartani.”

Nehéz belátni, hogyan gondolhatják azt komolyan, hogy a két jelölt Vona szélsőjobbtól eltávolodó, a párt antiszemitizmusát, rasszizmusát hevesen cáfoló nyomdokain vezetné tovább a pártot. Sneider Tamás karakteresen szélsőjobboldali, radikális politikus, Gyöngyösit pedig antiszemitizmusa miatt érték sorozatos támadások.

Sneider „Roy” Tamás 1992-ben a Nemzeti Ifjak Egyesületének alapító tagjaként került be a hazai politikai közéletbe. Akkoriban Egerben egy maffiaszerű szkinhed (bőrfejű) szervezetnek volt a helyi vezetője. A 90-es évek elején bejárta a sajtót a hír, hogy

az „ifjak” csoportosan bántalmaztak egy cigány férfit származása miatt, amiért Sneider felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

A jobbikos politikus a bíróság előtt azzal védekezett, hogy ő csak egy pofont adott egy „maffiózónak”, amit utólag megbánt, és fiatalkori botlásnak minősítette tettét. A kilencvenes évek eleji egri cigány-szkinhed háborúban a szkinhedeket vezető férfi 2007-ben gyámság alá akarta helyeztetni szüleit, apját pedig gyilkossági kísérlettel vádolta. Vona Gábor játéktermeket üzemeltető kampányfőnöke védelmében azt is kimondta, hogy „a maffiózókkal is jóban kell lenni”.

Kacskaringós politikai útjához tartozik, hogy 2000-ben belépett a Magyar Igazság és Élet Pártjába, ahol az egri szervezet elnöke lett, 2005-ben a Magyar Önvédelmi Mozgalom alapító tagja. 2007-ben lépett be a Jobbik Magyarországért Mozgalomba, ahol előbb a párt egri elnökévé, majd két évvel később Heves megyei elnökévé választották. 2009 őszén lett a párt országos alelnöke. A 2014-es országgyűlési választáson a Jobbik országos listájának 5. helyéről szerzett mandátumot,

a Jobbik őt delegálta az Országgyűlés alelnöki székébe is. 

Gyöngyösi Mártonnak „nehéz” sorsa volt: külkereskedő édesapja révén Egyiptomban, Irakban, Afganisztánban és Indiában gyerekeskedett, Dublinban, a Trinity College-ban diplomázott közgazdaság és politikatudomány szakon, majd egy évig a nürnbergi Friedrich Alexander Universitäten is tanult ösztöndíjasként.


Gyöngyösi Márton, MTI Fotó: Máthé Zoltán

Azzal írta be magát az „újkori politikai közbeszédbe”, amikor 2012 novemberében a parlamentben a külügyminisztert interpellálva, a Jobbik külpolitikai szakértőjeként a gázai konfliktus kapcsán azt mondta: itt lenne az ideje annak, „hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai vagyunk egy ilyen felméréssel Magyarországnak”.

Egy másik emlékezetes botránya szintén antiszemitizmusához köthető: holokauszt tagadásért jelentette fel az MSZP, mert képviselőként a The Jewish Chronicle című folyóiratnak adott nyilatkozatában

megkérdőjelezte a holokauszt magyarországi áldozatainak a számát.

Kétségbe vonta azt a tényt, hogy több százezer magyar állampolgárt zsidó származása miatt gyilkoltak meg, illetve deportáltak a második világháború alatt. Meggyőződése, hogy a magyar külpolitikának a Kínával, Oroszországgal, Kazahsztánnal és Törökországgal kellene meghatározó kapcsolatokat építenie.

Az elnökség letette a voksát, hogyan képzeli el a Vona-korszak „folytatását”. Most a kongresszuson a döntés sora: középre igazodj, vagy jobbra át!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!