Jeszenszky Géza szerint Orbán Viktor újabb négy éve nemcsak Magyarországot sodorná még mélyebbre az orosz befolyásba, hanem az erdélyi magyarok helyzetét is drámaian rontaná. A volt külügyminiszter úgy látja: ha Magyarország tovább távolodik az EU‑tól és a NATO‑tól, akkor a határon túli magyar közösségek támogatása is ellehetetlenül – miközben Orbán továbbra is egy illuzórikus amerikai–orosz paktumban reménykedik.
Jeszenszky Géza, az Antall‑kormány egykori külügyminisztere, valamint Orbán Viktor volt washingtoni és oslói nagykövete az erdélyi Transtelex portálon tette fel a kérdést: mivel járna a határon túli magyaroknak, ha Orbán Viktor újabb négy évre hatalmon maradna? A felvetést Szijjártó Péter és Szergej Lavrov kiszivárgott beszélgetései inspirálták, amelyek Jeszenszky szerint világosan mutatják:
„Magyarország már nem trójai faló, hanem Oroszország első számú csatlósa.”
A volt külügyminiszter úgy véli, hogy Orbán – ha megnyeri a választásokat – aligha változtat eddigi politikáján, és ennek súlyos következményei lehetnek az erdélyi magyarságra nézve is:
„Magyarország kikerülne a jóléti lehetőségeket biztosító Európai Unióból és a szabadságot garantáló NATO‑ból – akár jogilag is, de ténylegesen mindenképpen. A demokratikus országoktól elszigetelve még ha akarná sem tudná támogatni a magyar nemzeti kisebbségeket.”
Jeszenszky ugyanakkor megfeledkezik arról, hogy Orbán Viktor politikai pragmatizmusa legendás: pályáját a „ruszkik haza!” jelszóval kezdte, majd 2009-től nyíltan oroszbarát irányba fordult. A miniszterelnök a Hír TV-ben Bayer Zsoltnak azt mondta: „Ha nyerek a választáson, kész vagyok tárgyalni az Európai Unióval.” Orbán aligha vágyik arra, hogy Putyin csicskása legyen; sokkal inkább egy amerikai–orosz paktumban reménykedik, amely bebetonozná a saját hatalmát. Csakhogy ilyen paktum egyelőre nem látható. Sőt: a Szijjártó–Lavrov kapcsolatot feltáró cikket éppen a Washington Post közölte titkosszolgálati forrásokra hivatkozva.
A nyugati szolgálatok vélhetően legalább annyit tudnak Orbánról, mint az oroszok; kínos dokumentumokból bizonyára nincs hiány. Ennek ellenére eddig nem adták meg a „kilövési engedélyt” a magyar miniszterelnökre, noha David Pressman amerikai nagykövet aktívan dolgozott a megbuktatásán. Magyar Péter akár az ő ötlete is lehetett, de miután Washingtonban megbukott a demokrata adminisztráció, az ellenzék támogatását átvették a Tettrekészek – elsősorban a britek, a németek és Lengyelország, amelynek kormányfője nyíltan orosz ügynöknek nevezte Orbánt.
Magyar Péter első útja Varsóba vezetne
Az ellenzék vezetője megerősítette: első miniszterelnöki útja a lengyel fővárosba vezetne, akárcsak Orbán Viktoré 2010-ben. Akkor és most is a liberális Donald Tusk a lengyel miniszterelnök, aki a Tettrekészek szövetségének meghatározó alakja. Orbán ezzel szemben egész kampányát az Ukrajna‑ellenességre építette.
Jeszenszky szerint:
„Lengyelország ma európai középhatalom, gazdaságilag virágzik, és Ukrajna leghatározottabb támogatója az orosz agresszióval szemben. Egyetért vele Moldova és Románia kormánya is. Orbán Viktor kormánya élesen szemben áll Magyarország történelmi barátjával, Lengyelországgal.”
A volt külügyminiszter azonban nem említi, hogy Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök továbbra is Orbán Viktort támogatja. A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy a PiS hamarosan visszaszerzi a hatalmat Varsóban, és Szlovákiával, valamint Csehországgal együtt újraindulhat a visegrádi együttműködés. Ez különösen erős blokkot jelenthetne Brüsszelben, ha jövőre Franciaországban is hatalomra kerülne a szélsőjobboldal.
Orbán saját hatalmának megerősítése érdekében cinikusan elárulta Európát Oroszország kedvéért – de ugyanilyen pragmatizmussal el is fordulhat Moszkvától, ha úgy látja, Brüsszelben jobban érvényesítheti érdekeit. Az EU pénze nélkül ugyanis nem tudja finanszírozni a rendszerét, amelyen nem képes és nem is akar változtatni. Ha az európai források ára a Moszkvától való távolodás, Orbán gond nélkül megteszi.
A „gengszterkorzón” nem az érzelmek, hanem az érdekek számítanak. Orbán is tudja: Magyarországnak az EU‑n és a NATO‑n kívül nincs jövője. Ha Trump és Putyin nem köt egyezséget, akkor Orbánnak – ha győz – Brüsszellel kell megegyeznie, pontosabban a mögötte álló német kancellárral. Merz jelenleg Magyar Pétert támogatja, de kész lehet Orbánnal is megállapodni, hiszen európai szuperhatalmat akar építeni – ehhez pedig nem orosz csatlósokra, hanem együttműködő uniós partnerekre van szüksége.
