A Hamász meglepetésszerű támadása és Izrael felkészületlensége megrendítette a bizalmat a sékelben is. Izrael nemzeti bankja megérezve a veszélyt 30 milliárd dollárt dobott piacra a valuta tartalékból.
Jeruzsálemben jelezték, hogy ilyen nagy pénzügyi akcióra először kerül sor Izrael történelmében. Izrael valutatartaléka meghaladja a 200 milliárd dollárt vagyis a mentőakció nem rendíti meg a nemzeti bankot.
“Ez a mi szeptember 11-ünk! – az izraeli hadsereg egyik szóvivője, Nir Dinar összegezte így a Hamász támadás következményeit.
“Teljesen felkészületlenek voltunk. Ez elsősorban a hírszerzés kudarca. A Hamász elfoglalta azt a főhadiszállását az izraeli hadseregnek, mely a Gázai övezet ügyeivel foglalkozott. Ezért is késlekedett a reakció” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Chuck Freilich, aki korábban a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadójának a helyettese volt. Szerinte az izraeli hadsereg gyorsan visszafoglalja a Hamász által ellenőrzött területeket, de utána felmerül a kérdés, hogy
“Mit csináljunk: elfoglaljuk-e a Gázai övezetet vagy érjük be azzal, hogy kemény csapást mérünk a Hamászra?”
Az izraeli hadsereg nem akar bevonulni Gázába, mert az utcai harcok jelentős áldozatokat követelnének, és sok lenne a polgári áldozat. Emiatt pedig még az Izraellel jó viszonyt ápoló arab országok is távolodni kényszerülnének a zsidó államtól.
“Háborúban állunk és győzni fogunk”
– jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Akinek a felelősségét máris sokan firtatják.
“A Jom Kippur háború után három és félévig tartott a folyamat amíg a felkészületlenségért felelős Golda Mair kormány megbukott. Most nem hiszem, hogy ez a folyamat eltartana ilyen sokáig” – nyilatkozta Chuck Freilich, a nemzetbiztonsági tanácsadó egykori helyettese.
