A térség erőviszonyainak módosítására most kedvező a helyzet. A volt kémfőnök szerint kérdés, hogy az izraeli kormány képes-e élni vele.
Iránnak nincs atomfegyvere, Egyiptommal és Jordániával békében élünk, Szíria meggyengült, az arab világ érdekei egybeesnek Izraelével. Főként pedig az USA-nak Izraellel szimpatizáló elnöke van. Izrael megalakulása óta nem volt ilyen kedvező a helyzet, de mintha a kormány ezt nem venné észre. Nincs semmifajta stratégiája – hangsúlyozza Amos Yadlin, aki a katonai hírszerzés főnöke volt Izraelben. Jelenleg a tel-avivi egyetem nemzetbiztonsági intézetének igazgatója. A Yediot Aharonban kifejti: az USA-ban a következő elnök lehet demokrata, aki kevésbé szimpatizál Izraellel mint Trump és a republikánusok.
Az egykori kémfőnök utal arra: Donald Trump nemrég Szaúd Arábiában olyan koncepciót fejtett ki, melyet az arab világ többsége támogat. Így az arab világ többsége és Izrael között fennáll az érdekazonosság. Ez célzás Szaúd Arábiára, mely a szunnita erők vezére kíván lenni a térségben. Csakhogy a szintén szunnita Törökország szembeszállt Szaúd Arábiával és megtagadta Katar kiközösítését. Katar együttműködik Iránnal, azzal az országgal, melyet az ex kémfőnök Izrael elszánt ellenségének tekint.
Izrael jelenleg erős és maximális támogatást élvez Amerika részéről, de meddig tart ez a kedvező helyzet?- teszi fel a költői kérdést az ex kémfőnök. Aki jelenleg az északi frontot, a Hezbollah síita milíciát tekinti a legfőbb fenyegetésnek. A Hezbollah aktívan részt vesz a szíriai harcokban, és nagy árat fizet ezért: több mint 1700 embere veszítette el az életét. Ráadásul Irán is kevésbé képes támogatni a síita milíciát, mert sokfele kell pénzt osztania miközben az alacsony olajár miatt nincs sok pénz a kasszában Teheránban.
Ettől függetlenül a Hezbollah komoly fenyegetést jelent ma Izraellel szemben – hangsúlyozza az ex kémfőnök. Már csak azért is, mert 100 ezer rakétája van célra irányozva és minden célpont Izraelben van. A térség erőviszonyainak módosítására most kedvező a helyzet. Kérdés, hogy a kormány képes-e élni vele?- teszi fel a kérdést a katonai hírszerzés egykori főnöke, aki a Yediot Ahronot című lapban fejtette ki a véleményét Izrael stratégiai pozícióiról a Közel Keleten.
