Trump még habozik a bunker bomba bevetésén, de szakértők máris rámutatnak arra, hogy nem lehet leállítani Irán nukleáris programját, legfeljebb visszavetni azt körülbelül egy évvel.
“Nem valószínű, hogy légierővel meg lehet akadályozni azt, hogy Irán atombombát állítson elő. Sem Izrael, sem pedig az USA nem ölheti meg az összes nukleáris szakértőt Iránban” – nyilatkozta a Politiconak Ryan Crocker, a Rand Corporation diplomáciai és biztonságpolitikai tanácsának elnöke. Dennis Ross, aki korábban az USA közel-keleti megbízottja volt úgy véli, hogy “amennyiben az amerikai bombázás csakis Fordora a nukleáris támaszpontra irányul, akkor kezelhető lesz a válság, de hogyha a bombázás kiterjed az ország egész területére, és kiderül, hogy az USA célja a rendszerváltás Iránban, akkor Irán vezetői úgy érezhetik, hogy nincsen vesztenivalójuk, és ebben az esetben az USA-nak nagy árat kellene fizetnie.”
Ian Bremmer, az Eurasia Group vezetője a régi bölcsességet ismétli meg:
”Sokkal könnyebb elkezdeni egy háborút mint befejezni azt!”
Jól látszott ez Irakban és Afganisztánban. Ennek ellenére nagy a kísértés most is a háború kiterjesztésére az egész országra. Robert Pape professzor nemrég könyvet adott ki ezzel a címmel: Bombing to Win-bombákkal győzni, most ezt mondja:
“nagyon nagy a kísértés arra, hogy a nukleáris létesítményeken túl szétromboljuk a kommunikációs hálózatot az egész országban és támadjuk a politikai vezetést is. Valószínűleg az amerikai légierő sokkal több célpontot támad majd mint csupán a nukleáris célpontok. Sőt szárazföldi kommandós akció is indulhat Fordo vagy Natanz urándúsító ellen, de ennek nagy a kockázata.”
Nem biztos, hogy az amerikai bunker bomba el tudja pusztítani Irán legfontosabb nukleáris támaszpontját
Trump egyelőre habozik, hogy bevesse-e az amerikai légierőt a Fordo iráni nukleáris támaszpont megsemmisítésére. A szakértők véleménye eltér arról, hogy képes – e erre a világ leghatékonyabb bunker bombája, mert a Fordo urán dúsító központot az irániak olyan mélyre építették – 300 láb a hegyvidéken -, hogy ne érhesse el semmilyen létező bomba sem.
“Az amerikai bunker bombák csak 200 láb mélységig hatásosak, de az irániak 300 láb mélységben építették ki a Fordo urán dúsítót vagyis lehet, hogy az USA sem tudja azt megsemmisíteni” – nyilatkozta a Politiconak Matthew Shoemaker, az amerikai hírszerzés veteránja, vezető katonai szakértő. Elmondta, hogy a bunker bomba bevetése óriási környezetvédelmi kockázattal jár, mert vegyi szennyezés érheti az egész környéket.
Csakis az amerikai légierő óriási B 2-es harci repülők képesek eljuttatni a bunker bombát a cél fölé.
Az izraeli légierő gépei egy kisebb bunker bombát dobtak le Libanonban, és így semmisítették meg Naszrallah sejknek, a Hezbollah vezetőjének bunkerét.
“Ha a háború véget érne úgy, hogy Fordo nukleáris bázisa továbbra is működik, akkor bárki megkérdezhetné Benjamin Netanjahu miniszterelnöktől: miért kezdett bele a háborúba, ha nem érte el a célt?” – mondta a Politiconak Chuck Freilich, Izrael nemzetbiztonsági tanácsadójának egykori helyettese.
Fordo 95 kilométerre délnyugatra fekszik Teherántól, közel Qum városához, amely a síiták szent helye Iránban.
Fordoban intenzív atombomba program zajlott mindaddig amíg Irán meg nem állapodott hat nagyhatalommal 2015-ben – USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország – annak leállításáról. Akkor áttértek a polgári nukleáris programra, de miután Trump első elnöksége idején, 2018-ban felrúgta az egyezményt, ezért újra indult az intenzív katonai urándúsítás.
Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nemrég felhívta a figyelmet arra, hogy Irán közel került ahhoz, hogy nukleáris fegyvert állítson elő.
Izrael washingtoni nagykövete a Fox Newsnak elmondta:
“Ennek az egész katonai akciónak Fordo megsemmisítésével kell véget érnie!”
Az izraeli légierő már szétrombolta Irán legnagyobb urándúsító központját Natanzban, ahol az a föld felett működött.
Bécsben rendkívüli ülést tartott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, melyen értékelték az izraeli légierő támadásának következményeit Natanz és Iszfahan nukleáris központjai ellen. Rafael Grossi az ENSZ ügynökség vezetője elmondta:
”Egyelőre nem észleltünk rendkívüli sugárzást, de a jövőben ez bekövetkezhet.”
Ettől függetlenül a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője óvott minden nukleáris intézmény elleni támadástól, mert a kockázatokat előre nem lehet felmérni.
Ezt a bunker bombát még sohasem próbálták ki
A GBU 57 30 ezer font súlyú és 20 láb hosszú, épp az iráni mélységben elhelyezett nukleáris létesítmények ellen tervezték meg, és hozták létre, de harci helyzetben még nem próbálták ki. Az amerikai közszolgálati rádiónak nyilatkozó szakértő elmondta, hogy
“Ha a bomba elsőre nem érne célt, akkor egy másodikat kell ledobni pontosan ugyanarra a helyre. Ez lényegesen növelné a környezeti kockázatot.”
Mennyire lehet hatékony a Fordo támaszpont megsemmisítése a nukleáris program leállítására?
“Ha a Fordo urándúsítót teljes mértékben megsemmisítik akkor is megmarad Iránban a tudás – knowhow -, tehát újra tudják kezdeni a nukleáris programot. Vagyis nem megoldás az iráni nukleáris válságra” – hangsúlyozta Ali Vaez, aki az International Crisis Group iráni csapatát vezeti, és az amerikai közszolgálati rádiónak nyilatkozott.
