Január elsején lépett életbe Németországban az a gyűlöletbeszéd-ellenes törvény, amely a kétmilliónál több felhasználóval rendelkező internetes oldalakat érinti. De hogyan is néz ki a valóságban a gyűlöletbeszéd jelentése a közösségi oldalakon az új törvény értelmében?
Ha gyűlöletkeltő tartalmat észlel valaki a közösségi oldalakon, akkor először is érdemes megnéznie, hogy a német büntetőtörvénykönyv vonatkozó paragrafusa szerint is ebbe a kategóriába esik-e a szöveg.
Tehát akkor lehet lépni, ha a kifogásolt írásokban,
“gyűlöletre bujtanak a népesség része vagy egésze, nemzetiség, emberfajta, vallás, vagy nemzeti karakter meghatározta csoport ellen”,
illetve a szerző
“ellenük erőszakra, önkényeskedésre hív fel vagy mások emberi méltóságát oly módon támadja, hogy a népesség tagjait vagy egy a már említett csoportot szidja vagy rosszindulatúan becsmérli, rágalmazza”.
Ha eddig stimmel, akkor panaszt lehet benyújtani, amelyben idézni kell a szöveget, majd névvel együtt el kell magyarázni, hogy miért is gyűlöletbeszéd az.
Mindezt digitális aláírással kell hitelesíteni, amellyel a panaszoló egyben vállalja azt is, hogy nem viccből vagy a másik diszkreditálásának érdekében nyújtja be a panaszt.
A közösségi oldalaknak ezt követően huszonnégy órájuk van a panasz vizsgálatára, ha pedig bebizonyosodik a szöveg gyűlöletbeszéd jellege, akkor azt eltávolítják felületükről.
Ha az oldalak ellenőrző testületei nem biztosak az ügyben, akkor jogi tanácsadóknak küldik tovább az ügyet.
Ezt érdemes komolyan venni, ugyanis ha elutasítják a panaszt, és a panaszoló a német igazságügyi minisztériumhoz fordul, akik megállapítják, hogy mégis gyűlöletbeszédről volt szó, a közösségi oldalt 5 és 50 millió euró (1,5-15,5 milliárd forint) közötti összegre bírságolhatják.
A cikk a Politiken német sajtószemléje alapján készült.
