A magyar miniszterelnök nem csak térben utazik sokat, de időben és ideológiailag is kedveli a változatosságot. Legutóbb a türk nyelvi rokonságról beszélt, míg öt évvel ezelőtt Helsinkiben azt mondta, hogy a magyarok finnugor rokonsága nem véleménykérdés, hanem tény.
Finnugor vagy türk nyelvi rokonság?
A magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak, nyelvük a türk nyelvekkel áll rokonságban. Ezt mondta Orbán Viktor Kirgizisztánban.
„Korábban sértésnek szánták, hogy Magyarország Európában a legnyugatibb keleti nép, de a türk országok fantasztikus sikerei, gazdasági és politikai fejlődése miatt ma már dicséret, ha keleti népnek nevezik a magyarokat. „Mi Magyarországon élünk, magyarok vagyunk, magyarul beszélünk, ez egy egyedülálló és különös nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban”.
Öt évvel ezelőtt, 2013. májusában, Orbán Viktor Helsinkiben még határozottan kiállt a finnugor nyelvrokonság mellett: szerinte tényről, nem véleménykérdésről van szó.
„Az iszlám a világ nagy lelki és szellemi alkotása”
De nem csak a nyelvi kérdésekhez áll rugalmasan Orbán. Miközben Magyarországon már javában folyt a bevándorló-ellenes kampány, 2015. június 5-én az egyiptomi elnök budapesti látogatásakor Orbán ezeket mondta: „Európában sok helyen félnek az iszlámtól, és ellenségesen néznek rá, de Magyarország nem ilyen hely… az iszlám a világ nagy lelki és szellemi alkotása, amiről csak a tisztelet hangján lehet beszélni… A magyarok a kulturális diverzitásban is hisznek, a kultúrák közötti különbség pedig a Jóisten adománya.”
Néhány nappal később, az Arab Bankok Szövetségének éves közgyűlésének résztvevőit Orbán Viktor arról biztosította, hogy „Itt mindenkit tisztelettel fogadunk…az iszlám embereket is, az iszlám civilizációt is nagy tisztelettel fogadjuk”.
A miniszterelnök szerint „az iszlám világból érkezett emberekre sem úgy tekintenek, mint akik fenyegetést jelentenek, hanem egy fejlett civilizáció képviselőiként, és nem szégyellünk időnként tanulni is tőlük”. Orbán az arab üzletembereknek a katolikus pápa szavait idézte, miszerint „ha jobban figyelt volna az emberiség a Korán tanításaira, akkor nem tartana itt a világ.”
„Brüsszelben nincsenek rokonaink, Kazahsztánban rokonokat találunk”
2015 áprilisában Orbán Viktor Kazahsztánban járt, ahol Karim Maszimov kazah kormányfővel találkozva a következő érzelmes vallomással kedveskedett vendéglátójának: „Nagy örömmel utazunk Kazahsztánba. Az Európai Unióban politikai értelemben egyenrangú partnerként kezelnek minket, de az eredetünk szerint ott mi idegenek vagyunk. Amikor Brüsszelbe utazunk, nincsenek ott rokonaink. Viszont amikor Kazahsztánba jövünk, itt rokonokat találunk. Eléggé furcsa érzés, hogy az embernek keletre kell utaznia, hogy otthon érezze magát. Ezért mindig nagy örömmel utazik Önökhöz a magyar delegáció.”
„Az olaj keletről jön, de a szabadság mindig nyugatról érkezik”
Mindezek után nem meglepő, hogy Orbán Viktor 2007-ben még Kelet és Nyugat szerepét is másképp látta.
„Ne engedjék, hogy a demokráciából demokrácia nélküli többpártrendszert csináljanak és tartsanak ki a nyugatos gondolkodás mellett” – üzente Orbán Viktor a fiatal demokratáknak 2007-ben, a Fidesz 19. születésnapján.
„Mit tudunk mi üzenni innen a jövőnek, a nálunk fiatalabbaknak? Nos, hát először is azt, hogy mi nem azért mutattunk ajtót bizonyos dolgoknak, hogy most meg visszajöjjenek az ablakon. Tehát mi az ajtót a nyugatnak kinyitottuk, az oroszoknak, a Szovjetuniónak, meg a kommunizmusnak meg ajtót mutattunk. És azt üzenjük a jövőnek, hogy ne engedjék, hogy mindez visszamásszon az ablakon.
…Azt üzenjük az utánunk jövő generációnak, hogy ne engedjék, hogy abból a demokráciából, amit a mi új nyugat nemzedékünk kiküzdött magának, abból most egész egyszerűen demokrácia nélküli többpártrendszert csináljon…. És hasonlóképpen nem kellene megengedni az utánunk következő fiataloknak, hogy miután mi a szovjet rendszer legvidámabb barakkja sorsától megszabadultunk, most a Gazprom legvidámabb barakkjává tegyék Magyarországot.”
„Azt üzenjük innen egyfajta új nyugat nemzedékként a fiatalabbaknak, hogy igen továbbra is tartsanak ki a nyugatos Magyarország mellett, ne engedjék, hogy erről az útról Magyarországot letérítsék. Szeressék, hogy Magyarország egy nyugatos ország, ami azt jelenti, hogy hiszünk az emberi akarat szabadságában, és hiszünk az egymásért vállalt kölcsönös felelősségben, ami elválaszthatatlan része a nyugati kultúrának. Lehet, hogy az olaj keletről jön, de a szabadság mindig nyugatról érkezik. A demokráciát pedig nem lehet felülről irányítani, csak az emberek szívéből nőhet ki, és rendezheti be az élhető magyar életet.”
„Mi egy keleti nép vagyunk”
2017-ben, pekingi látogatásakor már szó sincs nyugatos gondolkodásról. Orbán mellőzi a filozófiai fejtegetéseket, nem áll ki Tibet mellett, épp ellenkezőleg: „A kínai politikai berendezkedés a kínai népre tartozik, éppen úgy, mint ahogy Magyarországé a magyarokra. Senkinek sincs joga ebbe valamiféle önjelölt döntőbíróként beleszólni”.
A magyar miniszterelnök szerint a keleti nyitás lényege a tisztelet, amely megelőzi az ideológiát, „A magyaroknak szerencsésebb a helyzetük, mert mi egy keleti nép vagyunk, amelybe kereszténységet oltottak, és ez egy sajátos nézőpontot tesz lehetővé, és értjük mindazt, ami Kínában történik”.
A magyar miniszterelnöknek 2014. március 25-én, Szaúd-Arábiában is sikerült felülemelkednie a korábban a Fidesz által preferált emberi jogok helyzetén: „Mi nem azért jövünk ide, hogy kioktassunk bárkit emberi jogokból vagy modern világfelfogásból. Mi azért jövünk ide, mert tiszteljük az arab kultúrát, és elismerjük azt, ahogyan ők berendezték és a világ egyik legsikeresebb részévé tették a saját világukat.”
