Zászlót bontott Márki-Zay Péter október közepén alapított egyesülete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom. Az első elnökségi ülést követően kiadott közleményükben célként az ellenzéki összefogást hirdettek meg a 2019-es önkormányzati választásokra. Azt szeretnék elérni, hogy minden településen csak egy „hiteles” ellenzéki polgármester, és őt támogató képviselőjelöltek álljanak a fideszes indulóval szemben. A dolognak az a „szépséghibája”, hogy az alapítók – Márki-Zay Péter, Hadházy Ákos, Ábrahám Júlia, Bod Péter Ákos, Elek István, Kaltenbach Jenő, Kész Zoltán, Lengyel Róbert, Lukácsi Katalin, Magyar György, Mellár Tamás, és Üveges Gábor – között többségben vannak a jobb-közép politikusok. Mit szól egy ilyen együttműködési ajánlathoz az ellenzék baloldala?
A Demokratikus Koalíció ugyan hétfőn még a tűz okozta károkat igyekezett felmérni, de Rónai Sándor, a párt szóvivője, nem zárkózott el a válaszok elől. Mint mondta, ők általában nem szokták kommentálni más szervezetek belügyeit, és úgy gondolja, a frissen zászlót bontó mozgalmat „jegyző” politikusok minősítése sem az ő feladatuk.
Arra a kérdésre, hogy hajlandó volna-e a DK egy eddig merőben szokatlan koordinációban részt venni, amikor nem párt a párttal próbál megegyezni a jelöltek személyében, hanem egy közvetítő mozgalom révén? Erre csak némi kerülővel adott választ. Úgy látja, abban nem lehet vita, hogy a soron következő önkormányzati választásokon
csak akkor lehet érdemleges változást elérni országos szinten az önkormányzatok vezetésében, ha mindenhol közös ellenzéki jelöltek indulnak a fideszes jelöltekkel szemben.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom „munkamódszereiről” még nem sokat lehet tudni, de talán arra gondoltak az alapítók, az olyan kínos, pártközi tárgyalásokat segítenek kiszűrni, amilyet például tavasszal éppen a DK-nak kellett folytatnia az LMP „delegációjával”.
Emlékezetes: Vágó Gábor a tárgyalásukat minősíthetetlen stílusban kommentált a megbeszélés után, a második kerületben Ungár Péter durván utasította vissza, hogy a DK-s jelölttel szemben visszalépjen, ezzel „kiharcolta” a Fidesz országos kétharmadát.
Rónai Sándor is tisztában van azzal, hogy vannak bizonyos politikusokban ellenérzések a pártjával szemben, de újra és újra aláhúzta: a nevükben a „koalíció” szó arra utal, hogy nyitottak mindenkivel a legszélesebb együttműködésre. Közöttük vannak baloldaliak, liberálisok, és balközép konzervatívok is, de ettől még egységes a párt.
A kérdést próbáltuk egyértelmübben megfogalmazni: hajlandóak volnának-e adott helyzetben, az önálló tárgyalásokat feladva, a saját jelöltek neveit egy „közös kalapba” bedobva, másra bízni az egyeztető tárgyalásokat? A szóvivő kitérő válasza teljesen érthető, hiszen néhány órával az új mozgalom „kikiáltása” után pártjának még aligha lehet kiforrott álláspontja. A maga részéről mégis elfogadhatónak tartana mindenféle együttműködést, különösen olyat, amelynek egy politikailag elkötelezetlen mozgalom nyújt hátteret.
Ugyanerről kérdeztük a Párbeszédet is.
Sajtósuk közvetítésével írásban mindössze a következő sematikus választ kaptuk:
„A Párbeszéd célja az EP és az önkormányzati választáson is érdemi, erős, győzelemre képes alternatíva felkínálása a jelenlegi rezsimmel szemben. Pártunk – stratégiai alapvetésének megfelelően is – minél szélesebb körű politikai szövetség megteremtésében érdekelt, és üdvözli mindazon személyeket és mozgalmakat, akik, illetve amelyek hasonló elképzeléseket fogalmaznak meg. A Párbeszéd sok sikert kíván a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak.”
A pártszövetség alighanem koordináltan működik, mert
az MSZP-től is csupán a sajtóosztálya révén sikerült választ kapnunk a kérdésünkre.
Íme:
„Az MSZP, mint a legnagyobb Európa-párti erő, nyitott minden olyan kezdeményezésre, amely az önkormányzati választásokon a demokratikus erőkkel együttműködésben dolgozik. A cél az, hogy az elnyomó hatalom kiválasztottjával szemben egy demokrata jelölt álljon Budapesttől a megyeszékhelyeken át minden településig.”
A Mindenki Magyarországi Mozgalom egyelőre még csak egy politikai „csíra”. „A mozgalom tagjai hisznek abban, hogy egy új politikai kultúrára van szükség, amelyhez minden tisztességes és változást akaró magyar ember csatlakozására számítanak”.
A fenti válaszokból ki-ki megítélheti, az MMM lelkes alapítói milyen fogadtatásra számíthatnak majd a baloldali ellenzéki köreiben,
ha a jövő év elején valóban teljes mellszélességgel színre lépnek majd. A hit – vagy mondjuk inkább úgy: a remény – egy új politikai kultúra megteremtésében persze szép dolog…
Cikkünk megírása után érkezett meg a Momentum válasza, ők a többieknél nagyobb lelkesedéssel fogadták Márki-Zay Péter kezdeményezését:
„A jövő évi önkormányzati választásokon az állampárt jelöltjeivel szemben az ország minél több pontján egy-egy rendszerváltó, hiteles jelöltnek kell állnia. Ez az új mozgalom is ezért dolgozik, tehát természetesen szövetségeseink. Ezen felül Márki-Zay Péterrel közösen álltunk ki május 1-én a Momentum demonstrációján, Hadházy Ákossal szorosan együttműködünk az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért, Bod Péter Ákossal pedig a CEU és a felsőoktatás ügyében. Magyarországnak szüksége van rájuk is.„
