Heves viták a kihelyezett munkahelyekről

0
694

Megosztott az Európai Unió a kihelyezett munkahelyek kérdésében. Ez magyarázza, hogy a munkaügyi miniszterek tanácskozását, Luxemburgban nagyok a viták. Lengyelország ellenállása a leghevesebb.

Franciaország szeretné elérni, hogy az Európai Unióban a kihelyezett munkavállaló szerződése legfeljebb egy évig tartson – a brüsszeli Bizottság két évet javasol, a jelenlegi átlagos szerződési idő pedig 98 nap. Vagyis a munkaadók rövid lejáratú szerződéseket kötnek és ezeket hosszabbítgatják. Az érdekellentéteket nehéznek látszik feloldani, pedig e nélkül aligha haladhat előre az EU reformja, melyet a francia elnök, Emmanuel Macron  olyan fontosnak tart.

Az uniós szabályozás nagyon régi, még 1996-ban született, ám azóta tizenegy volt szocialista ország csatlakozott az Európai Unióhoz, ezekben az országokban pedig köztudottam olcsó(bb) a munkabér. A bérek közötti különbség ezzel hihetetlenül megnőtt, ma egy a tízhez. Ez pedig alapjában változtatta meg a helyzetet. Ha ugyanis ma egy magyar munkavállaló magyar szerződéssel dolgozik egy gazdagabb uniós tagállamban, akkor leszorítja a béreket a fogadó országban.

Macron francia elnök pedig éppen ezen akar változtatni. Szerinte brexitet is a kelet-európai munkavállalók okozták:

„a brit középosztály nemet mondott arra, hogy az unió keleti részéből érkezett munkavállalók elvegyék tőle a munkát alacsonyabb béreikkel!”

A kihelyezett munkavállalók az uniós munkavállalóknak azonban csak kevesebb mint 1%-át teszik ki, vagyis csak a jéghegy csúcsát jelentik. A túlságosan nagy bérkülönbségek feszültséget keltenek: a fejlettebb államokban szociális dömpingről beszélnek. Egy kihelyezett munkavállaló átlagosan fele annyit keres mint a fogadó állam munkása. Így érthető, ha a lengyel fuvarozók aratnak az EU piacán.

Ez magyarázza, hogy Luxemburgban a munkaügyi miniszterek tanácskozásán Lengyelország ellenállása a leghevesebb. De valamennyi egykori szocialista ország érintett bizonyos fokig az ügyben.

Ezek az országok arra az alapelvre hivatkoznak, hogy az EU-ban szabad a munkaerő vándorlás.

Ráadásul nemcsak az egykori szocialista országok vannak ebben a helyzetben, de Spanyolország és Portugália is. Ők sem támogatják a francia javaslatot, amelyet viszont Ausztria, Németország és a Benelux államok a magukénak éreznek.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .