Kezdőlap Címkék Munkaügy

Címke: munkaügy

Magyarország alulmaradt az uniós munkaügyi vitában

0

A legtöbb tagállam elfogadta az EU munkaügyi szabályainak megreformálását a kihelyezett munkavállalók esetében. Ezt Emmanuel Macron francia elnök indítványozta, és a tehetősebb uniós országok közül többen támogatták. A kelet-európai országok megosztottak voltak a kérdésben.

Luxemburgban, a munkaügyi miniszterek vitáján gyakorlatilag a volt szocialista országok kerültek szembe azokkal a tehetősebb, nyugat-európai tagállamokkal, ahol a jelentős külföldi munkaerő lenyomja a béreket. Hétfőn, 12 órás vita után végül a legtöbb tagállam támogatta a kompromisszumos megállapodást, miszerint csak 12 hónapig dolgozhat egy uniós ország munkavállalója kihelyezett, vagyis külföldi munkahelyen. Rendkívüli esetben – a fogadó állam jóváhagyásával – ezt hat hónappal meghosszabbíthatják.

Magyarország, Lengyelország, Litvánia és Lettország nem támogatta az indítványt, de Bulgária, Románia, Szlovákia és Csehország elfogadta azt.

“Ez egy homályos és kétértelmű határozat, melyet mindenki a tetszése szerint értelmez majd”

– mondta Luxemburgban a magyar küldöttség vezetője, Takács Szabolcs.

Emmanuel Macron viszont a francia diplomácia sikereként értékelte a megállapodást. Megválasztása óta 23 uniós állam- és kormányfővel találkozott, és ekkor mindig kitért a kihelyezett munkahelyek ügyére, melyet választási kampánya során fontos megoldásra váró európai problémának nevezett. De miért ilyen megosztott az EU a kihelyezett munkahelyek ügyében?

Az uniós szabályozás 1996-os, de 11 alacsony munkabérű egykori szocialista ország később lépett be, és ez alapjában megváltoztatta a helyzetet. Ha például egy magyar munkavállaló magyar szerződéssel dolgozik egy gazdagabb uniós államban, akkor ezzel leszorítja a béreket a fogadó országban.

A túlságosan nagy bérkülönbségek feszültséget ugyanis keltenek:

egy kihelyezett munkavállaló átlagosan feleannyit keres, mint a fogadó állam munkása. A fejlettebb államokban ennek kapcsán szociális dömpingről beszélnek.

Macron szerint a brexitet is a kelet-európai munkavállalók okozták: a brit középosztály nemet mondott arra, hogy az unió keleti részéből érkezett munkavállalók elvegyék a munkát az alacsonyabb béreikkel.

Luxemburgban a munkaügyi miniszterének értekezletén Magyarország mellett Lengyelország ellenállása volt a leghevesebb. Annyit el is értek, szövetségben a csehekkel és a spanyolokkal, hogy a fuvarozókra nem vonatkozik az új európai határozat.

Az egykori szocialista országok egyébként a vitában arra az alapelvre hivatkoznak, hogy az EU-ban szabad a munkaerő-vándorlás. A megállapodás egyébként körülbelül 2 millió embert érint, az uniós munkavállalók töredékét.

Heves viták a kihelyezett munkahelyekről

0

Megosztott az Európai Unió a kihelyezett munkahelyek kérdésében. Ez magyarázza, hogy a munkaügyi miniszterek tanácskozását, Luxemburgban nagyok a viták. Lengyelország ellenállása a leghevesebb.

Franciaország szeretné elérni, hogy az Európai Unióban a kihelyezett munkavállaló szerződése legfeljebb egy évig tartson – a brüsszeli Bizottság két évet javasol, a jelenlegi átlagos szerződési idő pedig 98 nap. Vagyis a munkaadók rövid lejáratú szerződéseket kötnek és ezeket hosszabbítgatják. Az érdekellentéteket nehéznek látszik feloldani, pedig e nélkül aligha haladhat előre az EU reformja, melyet a francia elnök, Emmanuel Macron  olyan fontosnak tart.

Az uniós szabályozás nagyon régi, még 1996-ban született, ám azóta tizenegy volt szocialista ország csatlakozott az Európai Unióhoz, ezekben az országokban pedig köztudottam olcsó(bb) a munkabér. A bérek közötti különbség ezzel hihetetlenül megnőtt, ma egy a tízhez. Ez pedig alapjában változtatta meg a helyzetet. Ha ugyanis ma egy magyar munkavállaló magyar szerződéssel dolgozik egy gazdagabb uniós tagállamban, akkor leszorítja a béreket a fogadó országban.

Macron francia elnök pedig éppen ezen akar változtatni. Szerinte brexitet is a kelet-európai munkavállalók okozták:

„a brit középosztály nemet mondott arra, hogy az unió keleti részéből érkezett munkavállalók elvegyék tőle a munkát alacsonyabb béreikkel!”

A kihelyezett munkavállalók az uniós munkavállalóknak azonban csak kevesebb mint 1%-át teszik ki, vagyis csak a jéghegy csúcsát jelentik. A túlságosan nagy bérkülönbségek feszültséget keltenek: a fejlettebb államokban szociális dömpingről beszélnek. Egy kihelyezett munkavállaló átlagosan fele annyit keres mint a fogadó állam munkása. Így érthető, ha a lengyel fuvarozók aratnak az EU piacán.

Ez magyarázza, hogy Luxemburgban a munkaügyi miniszterek tanácskozásán Lengyelország ellenállása a leghevesebb. De valamennyi egykori szocialista ország érintett bizonyos fokig az ügyben.

Ezek az országok arra az alapelvre hivatkoznak, hogy az EU-ban szabad a munkaerő vándorlás.

Ráadásul nemcsak az egykori szocialista országok vannak ebben a helyzetben, de Spanyolország és Portugália is. Ők sem támogatják a francia javaslatot, amelyet viszont Ausztria, Németország és a Benelux államok a magukénak éreznek.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!