Hatásköri vitáktól függ a fővárosi közbeszerzés sorsa

A budapesti közbeszerzési kft. működésképtelenségében egyetértés van Tarlós István és az ellenzék között. A főpolgármester megszüntetné, az MSZP viszont látna lehetőséget az ésszerű működésre. A hatásköri viták dönthetik el a cég sorsát.

Szíve szerint Tarlós István megszüntetné a BKK-t és a Fővárosi Közbeszerzési Kft.-t – nyilatkozta pár napja a főpolgármester az Indexnek. A BKK ügyében a szerdai közgyűlési ülésen már visszakozott.

A közbeszerzési céggel Tarlósnak régóta problémája van, már korábban is beszélt arról, hogy megszüntetné. Beruházások sora húzódik, legutóbb a nagykörúti villamospálya-felújítás. Az év elején a fideszes közgyűlési többség elfogadta Tarlós indítványát arról, hogy a cégnek csak a félmilliárdot meghaladó összegű tenderekben lehet hatásköre. Már jóval ezelőtt, 2016-ban Tarlós megtiltotta a társaságnak, hogy szerződést kössön a Kosik ügyvédi irodával, amely Rogán Antal és Habony Árpád üzleti kapcsolatai közé tartozik – emlékeztet a Népszava.

Gy. Németh Erzsébet, a DK, és Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője egyetért Tarlóssal abban, hogy a közbeszerzési cég működésképtelen. A DK már a megalakulást se támogatta, mert meggyőződésük, hogy annak egyetlen célja volt: ne egyenkénti szerződésekben, hanem

a központosított megrendelésekben tudjon pénzt lenyúlni a Fidesz

– mondta Gy. Németh.

Normális országban persze van értelme központilag intézni a közbeszerzéseket, amelyekkel jelentős árelőny érhető el, de ez nálunk nincs így – fogalmazott a DK-s politikus, hozzátéve: tudja, hogy a közbeszerzési kft. létrehozása nem a főpolgármester szándéka volt. De nem védi meg, mert gyenge politikusnak tartja, amiért nem akadályozta meg a Fidesz akaratának érvényesülését.

Horváth Csaba szerint viszont az eredeti szándékkal semmi baj se volt, a kivitelezés viszont pocsék lett. Szerinte kezdettől az a probléma, hogy

nincsenek tisztázva a döntési-hatásköri felelősségek

a közbeszerzési kft. és a megrendelő fővárosi cégek között, ezért állandóan a városvezetéshez kell futkosniuk. Horváth szerint mindkét megoldás életképes lehet: ha a megrendelő vagy a közbeszerzési cég intéz mindent, csak legyen világos a hatáskör. Az első lépés tehát nem a beszántás – mondta.

Ennél alighanem sokkal súlyosabb hatásköri kérdés fogja eldönteni nem csak a Fővárosi Közbeszerzési Kft. sorsát. Tarlós elmondta, hogy még arról se döntött, indul-e a főpolgármesteri tisztségért 2019-ben, bár a felkérést megkapta Orbán Viktortól.

Világossá tette, hogy ennek feltételei vannak.

„Ha a szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre, akkor nincs értelme ilyen hosszú időt bevállalni”

– fogalmazott. Egyik ezek közül, hogy a főváros kapjon több pénzt fejlesztésekre.

A másik a kormányzattal fennálló kapcsolat. S ezen belül a Gulyás Gergely irányította Miniszterelnöki Hivatalban most létrehozott fővárosi fejlesztési államtitkárság (Fürjes Balázs vezetésével), valamint a főváros közti kompetencia viszonya.

Vetül-e például bármennyi is ebből a fejlesztésen kívül a működtetésre és üzemeltetésre? Érinti-e közvetlenül a főváros közszolgáltató cégeit? – sorolta az interjúban Tarlós. Ha a válasz igen, az értelmetlenné tenné számára a továbbiakat. Mi az, amit az állam fizet, mi az, amit a főváros átengedett pénzeszközként használ fel? Ha a kompetenciák tisztázódtak, és látszik a város szempontjából megfelelő értelem, akkor lehet elgondolkodni azon, hogy a struktúrát hogyan alakítsák ki. Vannak elképzelései, de ezek akkor válnak életképessé, ha olyan feltételek alakulnak ki, amik ezt lehetővé teszik.

Vagyis az egész felett ott lebeg az a kérdés, hogy a kormánytöbbség valóban letett-e arról, hogy teljesen átszabja a közigazgatási rendszert, netán a községeket meghagyja mostani állapotukban (ahogyan az a Policy Agenda értékelése szerint a Fidesz számára hasznos lenne), de felszámolná az „ellenálló” főváros maradék önállóságát. A fejlesztési államtitkárság létrehozása sokak szerint ezt vetíti előre.