Azt nyilatkozta a Portfolionak egy erdélyi magyar közgazdász, aki tagja a román nemzeti bank igazgató tanácsának, hogy nehezen volt elképzelhető az ilyen mértékű román gazdasági fejlődés.
Bálint Csaba szerint Románia sikerének fő oka az, hogy hagyta érvényesülni a piaci szabályokat, és így az ország intenzíven beilleszkedik a globális gazdaságba. Ezenkívül pedig Románia jó gazdasági teljesítményében fontos szerepet játszik az, hogy az USA Lengyelország mellett ezt az országot tekinti stratégiai fontosságúnak ebben a térségben. Jelenleg is épül Európa legnagyobb amerikai katonai bázisa Konstanca közelében hiszen az ukrajnai háború még jobban felértékelte Romániát.
A román gazdaság alapvetően jól diverzifikált. A régió országai általában ipar és export orientáltak, de Romániában sokszínű a helyzet. Románia élen van a termelékenység növekedésében a régióban. 1990-ben Románia még csak az Európai Unió szintjének 25%- át produkálta, akkor még a munkaerő 45%-a a mezőgazdaságban dolgozott, ez kirívóan magas Európában.
Mára a társadalom átalakult: a faluról induló fiatalok jelentős része már az informatikai szektorban dolgozik a városokban. Kolozsvár és Jászvásár/Iasi/ fontos informatikai központokká váltak. Az informatikai szektor a GDP 7%-át adja, ez Európában is magas arány.
“A román gazdaság fejlődése mögött nincsen valamilyen nagy terv, azt alapvetően a piac alakítja” – mondta Bálint Csaba közgazdász, aki Románia sikerének egyik okát abban látja, hogy az ország nem annyira centralizált mint Magyarország.
“Romániában vannak régiós központok míg Magyarország fejnehéz: Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Jászvásár, Konstanca a kikötőjével.”
A másik fontos előny:
”a román állam keveset adóztat, így több marad a vállalatoknál. Romániában klasszikus liberális gazdaságpolitika uralkodik, és emiatt gyorsabban lehet fejlődni”
– állítja a román nemzeti bank igazgató tanácsának magyar tagja.
Az egy főre jutó GDP azért is nőtt, mert a lakosság csökkent
23 millió volt Románia népessége Ceausescu bukása idejében – 1989 – ma csak 19 millió. “A munkaerő 20%-a dolgozik más uniós államokban” – mondja a román nemzeti bank igazgató tanácsának tagja. Tegyük hozzá, hogy Romániából sokan vándoroltak ki Nagy Britanniába, az Egyesült Államokba vagy akár Norvégiába is.
A gyors fejlődésnek persze árnyoldalai is vannak: ilyen például az iker deficit. “A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 7%-a, a költségvetési hiány 6%. Az így együtt a legmagasabb az Európai Unióban. Ha a költségvetési hiányt le kellene hozni az előírt 3%-ra, akkor az megszorítást jelentene.”
Mikor lesz euró?
Ez alapvetően politikai döntés kérdése. “A román társadalom alapvetően Nyugatpárti, a lakosság jórésze szeretné mielőbb bevezetni az eurót. Csakhogy ehhez le kellene dolgozni a költségvetés hiányát , amely komoly áldozatokkal járna.”
Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett
Ez a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégyéves mérlege, amellyel korántsem dicsekszik Orbán Viktor kormánya hiszen míg Románia szinte minden területen már megelőzi Magyarországot addig a korrupció tekintetében helycsere történt: az Orbán kormány ebben a tekintetben a legelső lett az Európai Unióban.
Hogy sikerült Romániában mérsékelni a korrupciót, amely teljesen általános volt az országban a kilencvenes években? Az Egyesült Államok stratégiai szempontból fontos országnak jelölte Romániát, és emiatt ki akarta söpörni az elitből az oroszbarát régi gárdát. Erre a legcélszerűbb eszköznek a korrupcióellenes kampány szolgált. Laura Codruta Kövesi főügyész az amerikai nagykövetség dossziéi alapján egyre másra állította bíróság elé a korrupt elit tagjait, és ezzel nemcsak a közéletet tisztította meg, de a piacgazdaság működését is elősegítette. A fontos gazdasági kérdésekben a piac dönt Romániában, és nem a velejéig korrupt államapparátus mint Magyarországon. Mészáros Lőrinc e tekintetben magyar unikum.
Miután Magyarországon az állam pontosabban Orbán Viktor dönt mindenről, így aligha beszélhetünk piacgazdaságról míg Romániában igen.
Abban viszont a két állam nagyon is hasonlít egymásra, hogy a titkosszolgálatoknak kiemelt szerep jut a rendszer működtetésében. Ebben is van különbség Magyarország és Románia között: a magyar kormány továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával, az oroszok otthonosan mozogtak a magyar külügy informatikai rendszerében. A magyar titkosszolgálatok tisztikara jelentős részben Oroszországban végzett. Románia viszont teljes mértékben átállt az amerikai vonalra, ott a CIA teljesen otthonosan érzi magát, és nem kell vizsgálódnia a kormány orosz és kínai kapcsolatait illetően.
