Joe Biden, aki január 20-tól Anne Neubergert jelölte ki a nemzetbiztonsági tanácsadó informatikai helyettesének. Az 1976-ban született informatikai szakértő 2009 óta dolgozott az NSA-nél, ahol már igazgatói rangot ért el.
Az NSA az USA informatikai hírszerző szervezete, melynek működését Edward Snowden leplezte le. Kiderült, hogy az amerikaiak a világ minden államában igyekeznek lehallgatni a döntéshozókat – beleértve a szövetségeseket is. Obama elnök személyesen kérte emiatt az érintettek bocsánatát, és megígérte: a jövőben nem hallgatják le a szövetségeseket, de sokan kételkednek ebben.
Családi háttér
Anne Neuberger édesapja 1956-ban hagyta el Magyarországot. Az Egyesült Államokban jelentős vagyont szerzett, egyes hírek szerint dollár milliárdos lett. A nagyszülők holokauszt túlélők, a család erősen kötődik Izraelhez. Anne Neuberger Izraelben a Chani nevet használja. Szülei rajta voltak azon az Air France gépen, melyet terroristák elraboltak és Entebbe városába kényszerítettek 1976-ban. Izraeli kommandó szabadította ki a túszokat, az akciót a jelenlegi kormányfő bátyja, Joszi Netanjahu vezette. Ő életét áldozta a túszok kiszabadításáért.
A leendő USA külügyminiszter családi háttere is hasonló
Antony Blinken édesanyja és nevelő anyja is magyarországi zsidó családból származik. Édesapja korábban az USA nagykövete volt Budapesten.
Jó kapcsolatokat ápolnak Soros Györggyel, aktívan támogatták a CEU-t, melyet az Orbán kormány részben kipaterolt Budapestről.
Brad Smith szerint az informatikai forradalom olyan tempóban halad előre, hogy a világon negyed milliárd embernek eltűnhet a munkahelye! Erre figyelmezteti a világot a Microsoft elnöke.
Internetes egyenlőtlenség
A világháló fokozhatja az egyenlőtlenségeket – különösen a fejlődő országokban. “Ezt a problémát egyetlen cég vagy egyetlen kormány nem tudja megoldani. A Microsoft 25 millió ember számára biztosít átképzést az egész világon” – nyilatkozta a BBC-nek az informatikai cég elnöke. Aki elmondta, hogy a Microsoft 20 millió dollárt szán a képzés támogatására. Persze van miből:
500 milliárd dollárral nőtt a cég értéke
Egyetlen év alatt ez példátlanul jó teljesítménynek számít – különösen, hogy a gazdasági válság sok más óriást leértékelt – főként a az olajiparban vagy a légiközlekedésben. A világméretű vírus járvány nyerő pozícióba juttatta az informatikai óriásokat: az öt legnagyobb cég értéke jelenleg az egyötödét jelenti az S&P 500 index összes vállalkozásának! A Microsoft elnök tisztában van azzal, hogy ez óriási felelősséget is jelent:
“a technika nagyszerű eszköz, de fegyver is lehet, ha rossz kezekbe kerül. Ez most kritikus időszak. Nagyon nagy a felelősségünk.”
Mi a garancia arra, hogy az informatikai forradalom jó irányban fejlődik? Nem okoz tömeges munkanélküliséget?
Erre a Microsoft elnöke kitérő választ adott : “a jó hír az, hogy a kormányoknak minden eszközük megvan arra, hogy a jogállami normákat betartva, felelősségteljes magatartásra késztessék az informatikai vállalkozásokat. A felelősségteljes magatartás azt jelenti a cégek és az államok számára, hogy a technológiát abban az irányban fejlesszék, melyben az emberek többsége nem áldozat lesz, hanem profitál a változásokból. Ma már elmondhatjuk: informatika nélkül semmit sem lehet megoldani! Nekünk is ott kell ülnünk a döntéshozó asztalnál!” – hangsúlyozta a Microsoft elnök.
És mi a rossz hír? Az, hogy a Microsoft átképzési támogatása csak csepp a tengerben: 250 millió ember veszítheti el a munkáját a globális gazdaságban még az idén – a többségük ráadásul úgy, hogy nem is igen tud új munkát szerezni, mert digitális analfabéta maradt. Az átképzés pedig nagyon sok országban gyerekcipőben jár. A fejlődő országokban egyáltalán nincs pénz erre, mert a Covid-19 világjárvány következtében fellépő gazdasági válság a padlóra küldte a nemzeti költségvetéseket szinte mindenütt a globális gazdaságban.
Az Igazságügyi Minisztérium és a tőzsdefelügyelet több országban, köztük Magyarországon vizsgálja a Microsoft gyanús ügyeit.
A Wall Street Journal információi szerint Magyarországon azt vizsgálják, hogy a kormányzati szoftverbeszerzésekhez kapcsolódott-e vesztegetés és korrupció.
A lap szerint 2013-14-ben a cég közvetítő vállalkozásoknak nagy kedvezménnyel adott el szoftvereket, majd ezeket az érintett vállalatok
óriási haszonnal adták tovább kormányzati intézményeknek.
Előtte egyébként a Microsoft a magyar kormánynál lobbizott azért, hogy ne a versenytársak szoftvereit használja.
A Népszava azt írja, az amerikai hatóságok már régóta tudnak a korrupciógyanús ügyről, és tíznél magyar kormányzati intézményt és állami céget vizsgálnak. Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy a Microsoft magyarországi érdekeltségét érintő korrupciós ügy nyomozásába az FBI is beszállt.
A Microsoft egyik vezetője azt mondta: tudnak arról, hogy szabálytalanságok történtek, ezért
belső vizsgálat után négy embert már kirúgtak Magyarországon,
és elküldték a magyar leányvállalat volt ügyvezető igazgatóját, Papp Istvánt is.
A hvg.hu azt írja: kirúgása után Papp István az államigazgatásban kapott állást, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egy korábban nem létezett pozíciójára nevezték ki.
A Wall Street Journal elküldte kérdéseit a magyar kormánynak is, válaszokat azonban nem kaptak. A lap szerint a magyarországi ügyben a Microsoft egymilliárd dolláros büntetést is kaphat.
Másfél hónappal a választás előtt kezdődtek a valasztas.hu oldalt kiszolgáló rendszer terheléses tesztjei. A tesztek rendszeresen lesújtó eredménnyel záródtak, amelyekről a teszteket végző cég tájékoztatta a Nemzeti Választási Iroda kapcsolattartóját.
Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője szerint elfogadhatatlan, hogy hiába tudott az NVI a milliárdokból fejlesztett rendszer hibáiról hónapokkal a választás előtt, mégsem oldotta meg azokat idejében.
A DK Pintér Sándor belügyminiszterhez fordul, hogy hanyagság, esetleg szándékosság áll-e az ügy hátterében.
Kérdés továbbá, hogy a kormány tervei között szerepelt-e a valasztas.hu oldal összeomlása, hogy ezzel káoszt okozzon az amúgy sem tiszta választás körül.
Kiderült, hogy a valaha volt legnagyobb biztonsági kockázatot jelentő chipet előállító Intel vezérigazgatója, Brian Krzanich még a botrány kirobbanása előtt eladta céges részvényeit.
A napokban került nyilvánosságra, hogy a Google rájött: az Intel, az AMD és az Arm egy-egy hibás chipje súlyos biztonsági kockázatot jelent telefonokban, laptopokban, táblagépekben. Ez az Apple készülékekre is vonatkozik, mert a világ legnagyobb techcége 2005-ben megszüntette a saját chipek előállítását, és az Intel által gyártottakat használja. A gond az, hogy a hibát kihasználó hackerek hozzáférhetnek akár a felhasználó jelszavaihoz és érzékeny adataihoz, de Kraznich hangsúlyozta, hogy ilyen eset még nem történt.
Maguk a cégek már hónapok óta tudtak a sérülékenységről, és sokak szerint nem véletlen, hogy Kraznich megszabadult a céges részvényeitől, és csak annyit tartott meg, amennyi feltétlenül szükséges a pozíciójában.
Az Intel viszont az eladást üzletpolitikai okokkal magyarázta, azaz szerintük nincs összefüggés a részvények eladása a biztonsági botrány között.
Jelenleg a tagállamok információs rendszerei nincsenek beszélő viszonyban egymással – állapítja meg a közlemény, amelyet a migrációs biztos hivatala adott ki.
Maga Dimitrisz Avramopoulosz elmondta, hogy az új rendszer gyors információcserét tesz lehetővé a tagállamok belügyi szervei számára. Ily módon meg lehet akadályozni azt, hogy menedékkérők ezrei egész egyszerűen eltűnjenek a rendszerből.
Ha valaki nem kap menedékjogot Németországban, akkor a legritkább esetben tér haza, inkább valamelyik másik uniós államban próbál szerencsét.
Az új rendszerrel sokkal könnyebb lesz az emberek azonosítása,
mert fontos biometrikus adatokat is közölhetnek egymással a különböző belügyi szervek az uniós tagállamokban.
A tervek szerint jövőre kezdi meg működését az új információs rendszer.
Legalábbis ez derül ki a Müncheni Biztonsági Konferencia jelentéséből, amelyből a brüsszeli Politico szerzett meg egy példányt. Eszerint a következő öt-hét évben az EU tagállamoknak évente plusz 41 milliárd eurót kell arra költeniük, hogy a hadseregeiknek korszerű informatikai rendszerei legyenek és ezek hatékonyan össze is kapcsolódjanak.
A jelentés hangsúlyozza, hogy különösen fontos az, hogy még a legtávolabbi területeken állomásozó katonai egységek is be legyenek kapcsolva az egységes informatikai rendszerbe. Erre a hardverre és szoftverre kellene költeni a legtöbbet. A másik nagy tétel az informatikai háborúra felkészült szakértők alkalmazása a hadseregben. Jelenleg ezek száma a 28 európai uniós tagállamban mindössze 2500-3500-ra tehető és ez nagyon kevés. Az USA hadseregében kétszer ennyien szolgálnak az informatikai parancsnokság állományában. Ezeknek a szakértőknek az alkalmazása bonyolult feladat, mert kevesen vannak és sok helyen igénylik a tudásukat.
Honnan lesz erre pénz? Plusz 97 milliárd euró állna rendelkezésre abban az esetben, ha az EU tagállamai betartanák a NATO-beli kötelezettségüket.. Ez azt jelentené, hogy a hadi költségvetés elérné mindenütt a GDP 2%-át. Ez bőven fedezné az informatikai korszerűsítés magas árát. A Müncheni Biztonsági Konferencia jelentése ebben a tekintetben meglehetősen szkeptikus: ígéretek ugyan vannak bőven, de aligha valószínű, hogy ezeket be is tartaná az EU 28 tagállama.
Olyan informatikai központot hoznak létre Franciaországban, amely kémszoftverekkel próbálja azonosítani a potenciális terroristákat és más bűnözőket.
Eddig a hagyományos rendőri felderítésben nem volt erre lehetőség, de most a Le Monde információi szerint hamarosan a parlament elé kerül az új törvény, amely széleskörűen alkalmazhatóvá teszi a kémszoftvert.
Ugyanakkor csak 10 millió eurót szánnak a központra, ami
szakértők szerint nevetségesen kevés.
Ezen a területen ugyanis a legjobb informatikusok dolgoznak, akiket meg kellene fizetni. Ennyiből pedig nem lehet. A francia belső elhárítás már eddig is azzal küzdött, hogy a törvény nekik ugyan korábban is lehetővé tette a kémszoftver használatát, csak épp
informatikus nem volt, aki azt kezelje.
Emmanuel Macron elnöknek prioritás a terrorizmus elleni harc, ugyanakkor fontos számára a költségvetési deficit csökkentése is. A franciák a nemzetközi együttműködés fokozását is szorgalmazzák az EU-n és a NATO-n belül. Csakhogy ez nehéz lesz, mert a legjobb szövetségesek is megfigyelik egymást.
A francia elhárítás egyik magát megnevezni nem kívánó főnöke így fogalmazta meg a nemzetközi együttműködés nagy dilemmáját: „ha ugyanolyan intenzíven kémkednénk a terroristák után, mint egymás után, akkor már sokkal előrébb tartanánk”.
Az idén az első félévben 12,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az országban. De hogyan állnak az egyes megyék? Mekkorák a különbségek? A Központi Statisztikai Hivatal adatai erre is választ adnak.
Nemzetgazdasági szinten a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 193 100 forint volt az idén az első félévben – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Ez 12,5 százalékkal haladja meg a tavalyi esztendő első hat hónapjának az összegét. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, azt is figyelembe véve a nettó átlagkeresetet 201 000 forintra teszi a ma kiadott gyorstájékoztató.
A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,3%-os növekedése mellett a reálkereset 10,0%-kal emelkedett.
Forrás: KSH
Eltérések vannak, de…
Szokás már-már közhelyszerűen emlegetni a jövedelmi viszonyok jelentős eltérését az ország egyes térségei között. Ennek ugyan van alapja, de megvizsgálva a tényleges számokat
az eltérés kisebbnek tűnik, mint ami közszájon forog.
Ugyanakkor persze, ha szakmákra vetítjük le, s egy-egy hasonló munkakörben végzett munka utáni keresetet hasonlítjuk össze több megyében, akkor sokkal jobban átérezhető a jelentős különbség. Érdemes tehát a Központi Statisztikai Hivatal megyei statisztikái között bogarászni. Az idén eddig az első negyedéves számok jelentek meg.
Az átlagkeresetek
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 282 ezer forint volt, az adókedvezmények nélküli nettó átlagkereset – s ezt használjuk összehasonlításként – 187 ezer forintot tett ki. Az adatok alátámasztják a vélekedést, hogy Budapesten kifejezetten jók a viszonyok, hiszen az országos átlagnál 31 százalékkal többet vihetnek haza a dolgozók. Ugyanakkor a fővárost leszámítva a többi megyében kiegyensúlyozottabb a helyzet –
bár persze a viszonylagosságot azért nem árt hangsúlyozni.
Mert ugyan a legalacsonyabb adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresetért dolgozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek az országos átlagnak csak a mintegy hetven százalékát, a budapestiekének pedig még a negyven százalékát sem kapják, a főváros nélkül számított – mintegy 160 ezer forintos – összeghez képest már több mint 80 százalékát. Pedig a megyék között ott vannak az erős iparral, ezen belül is autóiparral és a rá csatlakozó beszállítói háttérrel rendelkező olyan megyék, mint Győr-Moson-Sopron vagy Komárom-Esztergom.
Nem meglepő módon a szellemi foglalkozásúak aránya (61%) és nettó átlagkeresete is a fővárosban volt a legmagasabb (291 ezer forint), utóbbi pedig Békés megyében a legkisebb (183 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két nettó kereseti szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (160 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (98 ezer forint) képviselték.
Vegyünk egy ennél konkrétabb, nemzetgazdasági ágakra leontott példát. Mondjuk az – egyébként mindenütt kiugróan magasan díjazott – informatika-kommunikációban dolgozók átlagkeresetét az egyes megyékben.
Érdekes képet kapunk.
Budapesten az idén az első negyedévben a teljes munkaidőben az informatika és kommunikáció terén foglalkoztatottak átlagkeresete 364 ezer forint volt, több mint 70 százalékkal meghaladva az országos 211 ezer forintos átlagot. Ugyanebben a nemzetgazdasági ágban – a korábbi példában már említett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 202 ezer forintos átlagkereset „csak” alig maradt el az országos átlagtól. Igaz, annyiban feltétlenül sántít a példánk, hogy az egyes megyékben az egyes nemzetgazdasági alágakban, azon belül szakmákban kínált összeget a leginkább a kereslet mozgatja.
Munkához, illetve munkaerőhöz jutás
A KSH munkaerő-felmérése alapján 2017 I. negyedévében az ország 15–74 éves népességének 61,1%-a, közel 4,6 millió fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé – írja a statisztikai hivatal. A foglalkoztatási ráta 58,4%-ra nőtt, s valamennyi megyében és a fővárosban is emelkedett, a legjelentősebben – legalább 3,0 százalékponttal – az alacsony foglalkoztatottságú, a fentiek alapján láthatóan a munkavállalók szempontjából „gyenge” Szabolcs-Szatmár-Beregben (továbbá Békés és Zala megyékben).
A munkanélküliségi ráta 0,8 és 11,8% között szóródott. A legalacsonyabb (2% alatt) Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben, a legmagasabb (8% felett) Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben volt.
Munkanélküliségi ráta 2017. I. negyedév
Forrás: KSH
Akit érdekelnek a foglalkoztatás és az aktivitás megyei mutató, az alábbi grafikonok böngésszenek!
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
