Úgy néz ki folytatódik az orosz titkosszolgálat sajátos Windows programja: újabb most éppen a tizedik emeletről “kiesett” üzletember hulláját fedezte fel a titkosszolgálat.
Mihail Rogacsov egykor nagy ember volt Oroszország üzleti életében: a Jukosz alelnökeként szolgált a másik Mihail, Hodorkovszkij alatt. Mindketten úgy kerültek az akkor legnagyobb orosz olajtársaság vezérkarába, hogy a titkosszolgálat privatizálta az orosz ipart. Ekkor vált dollármilliárdossá a titkosszolgálat tisztikarának egy része. Ők választották ki Putyint Jelcin elnök örökösének. A KGB egykori alezredese ujjászervezte a titkosszolgálatot, amely a háttérből irányította a rendszerváltást. Amint megerősödött, Putyin megkezdte a leszámolást azokkal, akik hatalomra segítették: Mihail Hodorkovszkijt letartóztatták, és hosszas börtönbüntetésre ítélték. Csak Angela Merkel kancellárnak köszönhette, hogy élve szabadult: 2013 óta Nyugaton szervezi az ellenzéket. Berezovszkijt, a másik dollármilliárdost Nagy Britanniában meggyilkolta az orosz titkosszolgálat.
Most Mihail Rogacsovot tette el látványosan láb alól: az orosz Windows program üzenet az elitnek, hogy eddig és ne tovább! Az orosz rendőrség sietett öngyilkosságnak minősíteni az üzletember halálát noha a hullát “véletlenül” épp a titkosszolgálat egyik munkatársa fedezte fel, aki a főnöke kutyáját sétáltatta az ablak alatt. Nyilván neki kellett jelentenie, hogy az akció teljes sikerrel zárult Moszkvában. Miért kellett meghalnia Mihail Rogacsovnak? Kiknek üzent a látványos gyilkossággal Vlagyimir Putyin?
Kémhisztéria Moszkvában
Bár a sztálini időket nem éri el, de Putyin üldözési mániája már lassacskán olyan helyzetet teremt Oroszországban, hogy mindenkinek félnie kell: inoagentnek a külföld ügynökének nyilvánítják, és akkor vele szemben a katonai törvénykezés alkalmazható, mely szerint az árulónak halál jár! Szmerty spionam! Halál a kémekre! A Szmers ezerszám gyilkolta az oroszokat a második világháború idején. A Szmers vezetője, Abakumov – Sztálin kedvence – később rövid időre a KGB elődjének főnöke lett. Sztálin kémhisztériája nem volt teljesen alaptalan, és a Putyiné sem az.
A CIA nem véletlenül tudta hónapokkal előre megjósolni az Ukrajna elleni agressziót: az orosz elit belső köreiből jöhetett az információ.
Putyin Windows programjának korábbi áldozata is azt mutatta, hogy az orosz elit sok tagja állhat kapcsolatban a külföldi hírszerzéssel: Ravil Maganov, a Lukoil igazgatótanácsának elnöke egy kórház ötödik emeletéről zuhant ki Moszkvában. Miért? A Wall Street Journal információi szerint ő volt az, aki eljuttatta Putyin külföldi barátainak egyik névsorát a brit hírszerzésnek, amely azt továbbadta a CIA-nek. A listán olyan külföldi politikusok, üzletemberek szerepeltek, akik a Gazprombankon keresztül rendszeres fizetést kaptak Putyintól. Nagy volt az idegesség emiatt a magyar kormányzati elitben is. A magyar diplomaták izgatottan érdeklődtek is Washingtonban, de ott csak azt a választ kapták: magyar nevet nem találtunk a listán.
Az Orbán kormány idegessége nem kerülte el a CIA figyelmét, amely kisebb csapatot menesztett Budapestre, hogy a helyszínen vizsgálja meg az orosz befolyást. A jelentés természetesen titkos, de David Pressman nagykövet ezt követően nyíltan bírálja a magyar kormány oroszbarát politikáját.
Az amerikai Népszava már múlt októberben is azzal vádolta meg Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy orosz ügynök. Ami tény: Lavrov orosz külügyminiszter a legmagasabb kitüntetéssel ismerte el Szijjártó Péter érdemeit, aki megkapta a Barátság rendet. Putyin eredetileg Orbánt akarta kitüntetni, de a magyar miniszterelnök attól tartott, hogy kilógna a lóláb, ezért taktikusan átadta a lehetőséget hűséges külügyminiszterének, aki szívesen nevezi magát Orbán Viktor első janicsárjának.
“Orbán egy Magyarországon működő orosz hálózat élén áll”
Ezt állítja Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a hálózat már évtizedek óta működik méghozzá a nyugati világ tudtával. Miután az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kína mellett Oroszországot is, az amerikai álláspont megváltozott. Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően pedig egyértelműen ellenségessé vált. Azóta mind élesebb a bírálat Washingtonból, melyet az Európai Unió brüsszeli központja is átvesz.
Orbán Viktor idejében felismerte, hogy Oroszország agyaglábú óriás, ezért terveit már nem Moszkvára hanem Pekingre alapozza. Csakhogy Washington és Brüsszel szemében ez éppúgy problematikusnak számít. Donald Trump is megüzente Orbán Viktornak: nem helyesli Kína és oroszbarát politikáját. Mindennek ellenére Orbán Viktor kitart Moszkva és Peking mellett, mert úgy érzi: ha Washingtonban marad a demokrata kormányzat, akkor az USA és az Európai Unió megkísérli őt levenni a sakktábláról. Ezt pedig csakis az orosz titkosszolgálat segítségével, és a kínai pénzügyi támogatás révén kerülheti el.
