A bíróság másodfokon jóváhagyta az elsőfokú ítéletet: hét év letöltendő börtön Gyárfás Tamásnak és életfogytiglan Portik Tamásnak mint felbujtóknak a Fenyő gyilkosságban.
Fenyő Jánost, a Vico sajtó birodalom urát 1998 tavaszán ölték meg saját Mercedesében a Margit utcában Budapesten. A gyilkos 19 lövést adott le Fenyő Jánosra, ebből négy eltalálta a média vállalkozót, aki azonnal meghalt.
Ami ma van, az nem közbiztonság – így kommentálta a gyilkosságot Horn Gyula akkori miniszterelnök.
A gyilkost, a szlovák Jozef Rohácsot 2011-ben találták meg, és életfogytig tartó fegyház büntetésre ítélték.
A mostani ítéletnek Portik hangfelvétele volt az alapja: ezen Gyárfás Tamás megbeszélte a gengszter vezérrel Fenyő likvidálását.
Miért?
Mindmáig nem derült ki, hogy miért is akart végezni Gyárfás Tamás Fenyő Jánossal. Mindketten igen befolyásos személyiségek voltak, bejártak a miniszterelnökökhöz is. Ezen a szinten nem volt gyilkosság sem addig, sem azóta. Oroszországtól eltérően a hatalom nem ölette meg az ellenfeleit, Fenyő János esetében ezt nemcsak, hogy megtette, de nyilvános leszámolást rendezett.
Juszt László, a kiváló titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező televíziós riporter azonnal a helyszínen termett, és onnan tudósított. Mind Fenyő János, mind Gyárfás Tamás – minden valószínűség szerint – a titkosszolgálat magasrangú tisztje volt. Fenyőt még a Kádár korszakban kiküldték Los Angelesbe, hogy teremtsen üzleti kapcsolatot az ottani magyar közösséggel. A magyar titkosszolgálat ugyanis már készült a rendszerváltásra, melyről a magyar közvélemény csak az utolsó pillanatban értesült. Fenyő János a Los Angelesből hazahozott pénzekből hozta létre sajtó birodalmát, de a hírek szerint megfeledkezett arról, hogy a profit java a befektetőket illeti. Ez is szerepet játszhatott a gyilkosságban, de legalább ennyire fontos a politikai üzenet: Horn Gyula olyan világ ura, melynek napja letűnt …
Fenyő János médiabirodalma a baloldali – liberális kormányt támogatta, de mégiscsak a jobboldal győzött az 1998-as választáson. Az alig 35 éves Orbán Viktor lett a miniszterelnök, aki a Liberális Internacionálé alelnöke volt, de már megindult jobbra egészen a mai illiberális rendszerig. Moszkva és Washington, amely együtt csinálta végig a rendszerváltást Európa keleti felén, kettévált: az oroszok a jobboldalt, az amerikaiak a baloldali liberális tábort támogatták. Az USA Budapesten veszített: jól látszott ez David Pressman esetében. Az utolsó amerikai nagykövetet nem fogadta Orbán Viktor miniszterelnök.
Moszkva a monarchia feltámasztására készül
Budapesten és Pozsonyban már oroszbarát kormányzat működik, Babis jó eséllyel újra hatalomra kerülhet Prágában. Ő annak idején a KGB összekötő tisztje volt Csehszlovákiában. A Patrióták frakciót Bécsben az osztrák Szabadságpárt, a magyar Fidesz és Babis ANO mozgalma alapította meg. A Szabadságpárt megnyerte a választást, de nem tudott hatalomra kerülni épp oroszbarát politikája miatt.
Egy esetleges Trump – Putyin paktum ezen változtathat.
Májusban választást rendeznek Romániában, tavaly Georgescu az oroszbarát Securitate jelölt nyert – általános meglepetésre. Az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, új választást írtak ki Bukarestben, és ezen már Georgescu nem vehet részt. Ott van viszont Simion, Georgescu párttársa, a szélsőjobb vezére, aki szintén oroszbarát húrokat penget.
Szerbiában a nyíltan oroszbarát Vucsics az úr, de kiskirálysága inog. Vulin miniszterelnök helyettes, a titkosszolgálat egykori főnöke, már ki is jelentette:
”Brüsszel próbálja megbuktatni Vucsics elnököt.”
Aleksandar Vulint Moszkvában Nariskin tábornok, a katonai hírszerzés vezetője tüntette ki a Barátság érdemrenddel. Ezt követően a lelkes szerb patrióta megkoszorúzta Sztálin sírját Moszkvában. Az USA Rogán Antalhoz hasonlóan Vulint is feltette a korrupciós feketelistára.
Magyar Péter, az ellenzék vezére attól tart, hogy egy Trump – Putyin alku eredményeképp “Magyarország amerikai – orosz közös gyarmat lesz” éppúgy mint a kilencvenes években.
