Trump – akarata ellenére – erősíti az együttműködési hajlamot az Európai Unióban, ahol közös hírszerző ügynökség megalakítását fontolgatják. Vajon beveszik-e Magyarországot? Aligha, hogyha meghallgatják Telkes András tábornok, a Nemzetbiztonsági Hivatal ex főigazgató helyettesének elemzését az orosz és a kínai befolyásról Magyarországon.
“Donald Trump Nobel békedíjat érdemel azért, mert összehozta az európai titkosszolgálatokat!” – mondja egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú titkosszolgálati vezető a brüsszeli Politiconak, ahol kifejtette: miután az USA márciusban közölte, hogy korlátozza a hírszerzési információk megosztását Ukrajnával, az európaiak rájöttek, hogy nekik kell lépniük ezen a területen is.
“Mindenki azt érzékeli, hogy az Egyesült Államokra kevésbé lehet számítani a jövőben a hírszerzés területén a NATO-n belül és azon kívül is”
– hangoztatja Antonio Missiroli, aki korábban az észak-atlanti szervezet főtitkárának titkosszolgálati ügyekkel foglalkozó helyettese volt.
Az angolszász államokat évtizedeken át összekapcsolta a Five Eyes Only – az USA, Nagy Britannia, Kanada, Ausztrália és Új Zéland szövetsége, de ez is meggyengült azóta, hogy Trump újra elnök lett Washingtonban.
Az európai államok a Berni Uniót hozták létre, amely azonban csak évente kétszer ülésezik, és nincs saját szervezete. Az Európai Unió tagjai közül Bulgária csak mostanában lépett be, Málta sohasem volt tag, viszont Nagy Britannia, Norvégia és Svájc igen. Ausztria tagságát egy időre felfüggesztették, mert kiderült, hogy a bécsi titkosszolgálat túlságosan is jó kapcsolatokat ápolt Moszkvával. 2022-ben azután Ausztriát visszavették a Berni Unióba miután tisztogatást hajtottak végre a titkosszolgálatoknál. Ezért is bukott meg oly fiatalon Kurz kancellár Bécsben. Kurzot az Egyesült Államokban Peter Thiel alkalmazza, a Trumpot támogató szélsőjobboldali milliárdos, akinek jelentős a politikai befolyása is hiszen ő juttatta alelnöki szerephez Vance-t, aki Trump elsőszámú utódjelöltjének számít Washingtonban. Mind Thiel mind Vance járt Budapesten Orbán Viktor meghívására.
Brüsszelben ráadásul mostanában derült fény arra, hogy a magyar hírszerzés aktívan kémkedett a Bizottság ellen már a tízes években.
Ez különösen azért aggasztó az Európai Unió számára, mert az orosz és a kínai hírszerzés együttműködik a magyarral. Telkes András tábornok Kéri László podcastjében elmondta: amikor nemrégiben Budapesten járt a kínai legfelső politikai vezetésnek az a tagja, aki felügyeli a titkosszolgálatokat és aki korábban Kína állambiztonsági minisztere volt, nemcsak Orbán Viktorral találkozott a Karmelita kolostorban, de látogatást tett az Információs Hivatal főhadiszállásán is!
Az orosz hírszerzés remekül beépülhet a digitális polgári körökbe
Erre is felhívta a figyelmet Telkes András tábornok, aki emlékeztetett arra, hogy Putyin az SZVR-n, a polgári hírszerzésen keresztül üzente meg Orbán Viktornak és a világnak, hogy a magyar miniszterelnököt akarja hatalmon tartani Magyar Péterrel, Brüsszel jelöltjével szemben. Mindeközben Magyarországon a nemzetbiztonság állambiztonsággá változott – éppúgy mint az ötvenes években amikor az állampárt érdekeit szolgálta. Ezért ma az Orbán kormány a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázat Magyarország számára! – hangsúlyozta a Nemzetbiztonsági Szolgálat egykori főigazgató-helyettese.
“Legyen európai CIA!”
Ezt javasolta Finnország ex elnöke miután az északi ország belépett a NATO-ba azt követően, hogy Putyin hadserege megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában. Mind Finnország mind Svédország emiatt hagyott fel a semlegességgel, és csatlakozott a NATO-hoz. Érdemes emlékeztetni arra, hogy az Orbán kormány igyekezett megakadályozni illetve késleltetni a finn és a svéd csatlakozást nyilvánvalóan kiszolgálva ezzel Putyin érdekeit.
Sauli Niinistö, Finnország ex elnöke – Ursula von der Leyen kérésére – jelentést állított össze arról, hogy miképp lehetne létrehozni egy közös európai hírszerző ügynökséget a CIA mintájára.
“Mind stratégiai mind pedig operatív célok elérése érdekében szükséges lenne egy közös hírszerző ügynökség, mely a brüsszeli bizottság alá rendelve működne”
– áll a jelentésben, mely kitér arra is, hogy “szabotázs akciók ellen is fel kell lépni!”
Várhelyi Olivér jelenleg a brüsszeli bizottság tagja, de a magyar kémkedés idején ő vezette Magyarország uniós nagykövetségét. Ezért Ursula von der Leyen tőle kérdezte meg, hogy mit tudott a magyar kémkedésről a brüsszeli bizottság ellen, Orbán Viktor kedvenc brüsszeli diplomatája azt állította, hogy “semmit sem tudott” az évekig folyó kémkedésről. Ezt Brüsszelben nem hiszi el senki sem!
Már ma is működik egy szervezet Brüsszelben, az INTCEN, mely igyekszik információkat begyűjteni a brüsszeli bizottság és a külügyi főképviselő számára, de a szervezetnek nincsen saját hírszerző hálózata, ezért jórészt a tagállamok titkosszolgálati jelentéseire kell támaszkodnia.
Brüsszelben működik egy hasonlóan szerény méretű katonai hírszerző szolgálat is, és a kettő együtt alkotja a SIAC-ot, amely végülis informálja a brüsszeli bizottságot illetve a külügyi főképviseletet.
A hálózat azért szépen csendben épül: már csaknem valamennyi uniós képviseleten van a hírszerzésnek is embere éppúgy mint ahogy az amerikai nagykövetségeken megtalálható a CIA képviselője. Brüsszel óvatosan halad előre ezen a téren, mert nem akarja ezzel is rontani az EU és Washington amúgyis problematikus kapcsolatait.
A CIA egykori római rezidense szerint az európai együttműködéssel az a probléma, hogy “a 27 tagállamban különböző titkosszolgálatok működnek – különböző hatáskörökkel. Ilyen sok tagállam között nehéz megteremteni a bizalmat” – hangsúlyozza Robert Gorelick, aki a CIA-t képviselte Rómában.
A Tettrekészek nem várnak Brüsszelre hanem igyekeznek megteremteni az intenzív információcserét a titkosszolgálatok között: Nagy Britannia és Franciaország játssza a vezetőszerepet, de ott van Hollandia, Lengyelország, a skandináv és a balti országok csapata is.
Az oroszbarát kormányokat mint Magyarország vagy Szlovákia, nem vonják be, és problematikus lehet Csehország is a jövőben hiszen Andrej Babis ex és leendő kormányfő annak idején a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat összekötő tisztje volt, és az ilyen kapcsolatok nem múlnak el nyomtalanul.
