Az elmúlt nyolc évben az ingatlanok Finnországban mindössze 5%-kal kerülnek többe. A skandináv állam a pozitív rekorder az Európai Unióban, ahol általános gond, hogy a fiatalok mind nehezebben jutnak önálló lakáshoz, mert a keresetek és az ingatlan árak közötti szakadék egyre jobban nő, ezért családi vagy állami támogatás nélkül sok uniós tagállamban szinte lehetetlen új lakáshoz jutni. Magyarország persze ebben Európa rekorder, nálunk 173%-kal nőttek a lakásárak.
Az uniós átlag 2015 és 2023 között 47%-os drágulást jelzett az ingatlan piacokon – állapította meg az Európai Parlament jelentése. Ez is befolyásolta azt, hogy a proteszt szavazat egyre jelentősebb Európában, mert a lakosság mind nagyobb része elégedetlen a fennálló viszonyokkal, és ezért a kormányt hibáztatja.
Miért nő az ingatlanok ára?
1- az építőanyagok egyre drágábbak, és az áremelkedést a vállalkozók áthárítják a vásárlókra
2- a jelzálog kölcsönök kamatlába emelkedik: az USA-ból indult ez a tendencia, melynek jelentős szerepe volt abban, hogy Donald Trump megnyerte a választásokat
3- egyre szűkül a kínálat, mert a vállalkozók mind kevesebb ingatlant építenek, az állam illetve az önkormányzatok visszafogják a szociális lakás programokat, mert nincsen rá pénzük
4- miközben a polgárok jelentős része képtelen előteremteni a pénzt egy új lakásra, egy vékony réteg befektetési céllal vásárol ingatlanokat szerte Európában például Bill Gates, a Microsoft alapító atyja Spanyolországban.
A magyar ingatlanpiac nem jelentős befektetési célpont
Mindössze 3%-át vásárolták meg külföldiek az új ingatlanoknak 2015 és 2023 között. A vásárlások jellemző módon igen koncentráltak: a kínaiak szinte kizárólag Budapesten szereznek maguknak ingatlant míg a németek többsége a Balaton déli partját kedveli, ezért Somogy megye számukra kiemelt célpont.
Nem a gazdag külföldiek keresnek ingatlant maguknak Magyarországon: átlagosan 51 milliót költöttek egy új lakásra vagy házra. Ez 2,2 millióval magasabb mint az átlagos magyar vásárlás.
Budapest VIII. kerületében a legintenzívebb a külföldi érdeklődés: az amerikai, európai uniós vásárlókon kívül feltűnt egy külön csoport is: az ukrán bevándorlóké. Persze vannak kuriózumok is: Szergej Nariskin tábornok családja is vett egy szép ingatlant Budapesten. Ki ő? Az orosz katonai hírszerzés feje, aki ellenezte Putyin Ukrajna elleni háborúját, de mégiscsak a helyén maradt. Rendszeresen tárgyal Törökországban William Burns-szel, aki jelenleg a CIA igazgatója, de korábban az USA moszkvai nagykövete volt. Az orosz titkosszolgálat nagy erőkkel van jelen Magyarországon, és ez szemmel láthatóan nem zavarja Orbán Viktort.
A magyar miniszterelnök felajánlotta: találkozzon Magyarországon Donald Trump és Vlagyimir Putyin az ukrajnai rendezés érdekében.
Az orosz ortodox egyház feje is fontos figura Putyin hálózatában: Illarion pátriárkát visszahívták Budapestről egy meleg botrány miatt, de nem Szibériába száműzték, ahogy ilyenkor Oroszországban szokás hanem Prágába helyezték, mert az egyházi vezető egyben az orosz titkosszolgálat magasrangú tisztje is.
A budapesti orosz kolónia igencsak megosztott: Navalnij emlékére rendszeresen gyertyát gyújtanak az Andrássy úton szemben az orosz nagykövetséggel. Szijjártó Péter külügyminiszter viszont épp akkor rázogatta lelkesen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kezét amikor eltemették az orosz ellenzék vezérét, akit minden bizonnyal Putyin parancsára gyilkoltak meg börtönében az Északi sarkkörön túl Oroszországban.
