A Wall Street Journal idézi az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának elnökét, aki lát esélyt arra, hogy az alkudozások miatt ne legyen semmi a Bizottság tervéből, mármint hogy a támogatások visszafogásával bírja jobb belátásra a renitens tagállamokat, ám szerinte ez esetben az EP képes volna kellő hatást kifejteni. Mégpedig oly módon, közölte Ingeborg Gräßle, hogy addig megállítja a költségvetés jóváhagyását, amíg nem jön létre az új szankciós mechanizmus.
Magyarország és Lengyelország ugyanis berzenkedik és megtehetné, hogy addig nem járul hozzá a következő hosszú távú büdzséhez, amíg nem veszik le a napirendről a héten ismertetett brüsszeli tervet, amelynek lényege, hogy vagy együttműködsz és tisztességesen kormányzol, ami ez esetben a bíróságok függetlenségét jelenti, vagy kevesebb pénzt kapsz. A politikusnő azt tapasztalta magán közvélemény kutatása során, hogy a képviselők többsége nagyon is pártolná ezt a megoldást.
A magyar és a lengyel kormányt ez különösen érintené, hiszen már eddig is összecsapott az EU-val a szabad sajtó, illetve a civil szervezetek korlátozása miatt. Amihez járult még a vita a bevándorlás kapcsán. Kovács Zoltán magyar kormány szóvivő gyorsan megkérdőjelezte a vázolt mechanizmus törvényességét. Csakhogy Gräßle szerint a legutóbbi vizsgálatok azt állapították meg, hogy az unió a magyaroknál, szlovákoknál és románoknál nem kellő határozottsággal lépett fel a demokratikus visszalépés megakadályozására, a jó kormányzás azonban alapvető ezen országok fejlődése szempontjából. Hozzátette, hogy idáig a szervezet fogatlan oroszlán volt a küzdelemben, ez azonban megváltozna, ha elfogadják a javasolt rendszert. Ráadásul, ha 2020-ig nincs megállapodása költségvetésről, akkor a szegényebb régiók nem kaphatnak pénzt új programokra. Az ING Németország fő közgazdásza hozzátette, hogy a szubvenciók megvonása kihatna a növekedésre és az már a külföldi befektetők kedvét is lelohasztaná.
