Valamelyest nőtt a titkos kormányhatározatok száma 2010 után az előző négy évhez képest, de messze elmarad a számuk a 2006 előtti időszaktól, írja a Zoom. A Független Hírügynökségnek Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter elmondta, hogy születnek az ilyen titkos határozatok.
96 titkos határozatot hozott az Orbán-kormány 2014 és 2018 között, ezt derítette ki a Zoom, miután közérdekű adatigénylést küldtek a Miniszterelnöki Kormányirodának. Május óta 9 ilyen határozat született. Azt, hogy mi szerepel ezekben a határozatokban, nagyon kevesen tudják, hiszen épp ez a lényegük – még a címük is titkos.
Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter a Független Hírügynökségnek azt mondta, az ilyen titkos határozatok szükségességét általában valamelyik bizottság (állandó vagy ad hoc) szokta felvetni. Ezek után, legalábbis az ő minisztersége idején,
a kormány néhány tagja készítette elő, majd a szakminisztérium dolgozta ki.
Mint mondta, ezek után az Igazságügyminisztérium is véleményezte a titkos kormányhatározatokat, abból a szempontból, hogy alkotmányossági szempontoknak illetve nemzetközi szerződéseknek megfelelnek-e. Ezek után fogadták el őket.
Bárándy Péter szerint a folyamat most is hasonló lehet, attól viszont tart, hogy az utolsó lépcső, az alkotmányossági ellenőrzés kevesebb figyelmet kap.
Példát is mondott arra, hogy milyen ügyekben születhetnek ilyen határozatok:
tipikusan ilyenek a nemzetbiztonsági ügyek,
például, hogy mit kell tenni akkor, ha egy gyanús utasszállító jelenik meg a légtérben. Ezek mind olyan ügyek, amelyek, ahogy fogalmazott, „nem tartoznak a nagy nyilvánosságra”. Ugyanakkor el tudja képzelni, hogy vannak olyan határozatok is, amelyeknél „nem ennyire magyarázható”, hogy miért titkosak, ez viszont alkotmányossági gondokat vethet fel.
A Zoom azt is megnézte, hány ilyen határozat született a korábbi kormányok alatt.
Az elmúlt 28 évben több ezer titkos határozatot hoztak a különböző kormányok,
a legkevesebbet a Gyurcsány/Bajnai-kormány idején (51), ezután jön a második és harmadik Orbán-kormány (72 illetve 96). A legtöbb ilyen határozat az Antall/Boross-kormány idején, vagyis közvetlenül a rendszerváltás után született (2299), ezután jön a Horn-kormány (486), az első Orbán-kormány (380), majd a Medgyessy/Gyurcsány-kormány (339).