Ahogy közeledik április 12, azaz a választás időpontja Orbán Viktor a szakadék szélén táncolva minden kétségbeesett lépése ellenére pontosan tudja, hogy időben kellett volna visszakozni az Unió felé, mert most már nincs visszaút, előre pedig a szakadék.
Csillag István, a szocialista – liberális kormány egykori gazdasági minisztere, aki 2002-ben kicsit hasonló helyzetben volt mint Magyar Péter lehet, ha megnyeri a választásokat. Csillag, aki az SZDSZ nevében az új kormányprogram megírásában vett részt 2002-ben ma már hibának tartja, hogy nem tárták fel őszintén a helyzetet, mert szerinte “nem kell félni a nyilvánosságtól!”
Valójában Gyurcsány Ferenc 2006-os őszinteség beszéde arról győzte meg a magyar politikai elitet, hogy nagyon is óvatosan kell bánni a reális helyzet bemutatásával, mert a közvélemény jelentős része illúziókat táplál a lehetőségekkel kapcsolatban, és ha kiábrándítják, akkor egyáltalán nem hálás ezért. Orbán Viktor jelentős részben épp a valóság propagandisztikus tagadására építette a nemzeti együttműködés rendszerét 2010 után, melyet Csillag István “tervszerű rablógazdálkodásnak” nevezett. Miért fogyott ki az időből Orbán Viktor?
“Egyrészt, mert nem jöttek be azok a nagy beruházások, melyektől a növekedés felgyorsulását várta – akkumulátor gyártás, elektromos autók -, másrészt továbbra sem érkeznek a befagyasztott pénzek az Európai Unióból, harmadrészt pedig egyáltalán nem csökkent a függés az orosz energiától, noha ezt mind jobban követeli nemcsak az Európai Unió hanem az Egyesült Államok is” – mondta Csillag István a Pénzügykutató Intézetben.
Lengyel László, a Pénzügykutató Intézet igazgatója ehhez azt fűzte hozzá, hogy tanulni lehet a kínaiaktól, akik már régen kiadták a jelszót: ne csináljuk olyat egy idő után, amit mindenki más csinál! Vagyis újítani kezdtek a kopírozás kezdeti korszaka után, és ezért lehet, hogy BYD szegedi gyára sikeres lesz éppúgy, mint a BMW debreceni üzeme, amely kínai akkumulátorokat használ fel.
Lengyel László arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság hazai és külföldi szereplői egyaránt elfogadták a nemzeti együttműködés rendszerét, és senki sem dezertált noha a Kádár korszak végén ezt már sokan megtették.
Végül mind Csillag István, mind Lengyel László arról beszélt, hogy
nem reális a Tisza programnak az a része, amely leállítaná a külföldi vendégmunkások munkavállalását, mert ez egyes fontos területeken teljes leálláshoz vezethetne.
Jeszenszky: Európa és Moszkva között választhatunk
Az Antall kormány volt külügyminisztere – 1990-1994 – megnézte és meghallgatta mind a két évértékelő beszédet a hétvégén – őszinte részvétünk -, és ennek alapján szólít fel mindenkit a Facebookon arra, hogy szavazzon a Tisza Pártra. Jeszenszky Géza kiemelte, hogy Magyar Péter és külügyminiszter jelöltje, Orbán Anita nemcsak, hogy részt vett a müncheni biztonságpolitikai konferencián, de ott találkozott Friedrich Merz német kancellárral és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel.
Sikorski, a lengyel diplomácia vezetője Münchenben kifejtette: a jelenlegi kaotikus helyzetben végülis az a geopolitikai viták tétje, hogy a globális rendszerben a két stabil világhatalom vagyis az Egyesült Államok és Kína mellé Oroszország kerül-e be harmadikként vagy pedig az Európai Unió? Orbán Viktor Oroszország mellett tette le a garast, de az Európai Unió tagállamainak többsége nyilvánvalóan amellett áll , hogy az EU legyen szuperhatalom – ahogy ezt Münchenben a biztonságpolitikai konferencián Macron francia elnök és Merz német kancellár meg is fogalmazta.
Persze Peking G 2-es megoldást akar vagyis azt, hogy az Egyesült Államokkal együtt kormányozza a globális rendszert, míg Washingtonban nem mondtak még le arról, hogy az USA az interneten keresztül az egész világot irányítsa. Harmadik szuperhatalmat sem az USA, sem pedig Kína nem akar, de
míg Washington szisztematikusan gyengíteni igyekszik az Európai Uniót, melyet az orosz fenyegetéssel zsarol, addig Kína erősíteni kívánja az európai integrációt, mert szövetségest vél felfedezni benne Trump imperialista politikájával szemben.
Ebben a helyzetben a magyar választásnak világpolitikai jelentősége is van: Orbán Viktor abban bízik, hogy az USA továbbra is elfogadja a magyar különutat Oroszországgal és Kínával kapcsolatban, míg Magyar Péter az európai főirányt követi: vagyis elő kívánja segíteni a szorosabb európai integrációt, és búcsút mondana Vlagyimir Putyinnak, ha kormányra kerülne. Az orosz elnök tudja ezt, és ezért biztosította teljes támogatásáról Orbán Viktort méghozzá az SZVR-n, a titkosszolgálaton keresztül. Nem kétséges, hogy az orosz titkosszolgálat mindent meg is tesz Orbán választási sikere érdekében, de Románia és Moldova példája mutatja, hogy ez kontraproduktív is lehet: Putyin barátsága éppúgy mint Piszkos Fredé akár végzetesnek is bizonyulhat. Georgescut, Putyin első román elnökjelöltjét nemcsak, hogy diszkvalifikálták, de bíróság elé is állítják államellenes összeesküvés vádjával Bukarestben.
