Nyolcadik éve tart Nigéria északkeleti részén a Boko Haram elleni háború. Még vége sincs az évnek, de 2017-ben eddig kétszer annyi öngyilkos merényletet követett el a terrorszervezet, mint tavaly, a héten például több mint ötven embert ölt meg egy mecsetben egy tinédzser merénylő. Az Unicef szerint több mint 110 gyerekből csinált öngyilkos terroristát idén a Boko Haram, többségében kislányokból, akiket elraboltak otthonaikból.
Ahogy veszít területeiből, a visszaszoruló terrorszervezet egyre gyakrabban küld ki öngyilkos merénylőket, akiknek zsúfolt célpontokon, piacokon, mecsetekben vagy éppen katonai ellenőrzőpontoknál kell robbantaniuk – legtöbbször akaratuk ellenére. A szélsőséges iszlamista Boko Haram bázisa Nigéria északkeleti részén van, de Kamerunban, Csádban és Nigerben is aktív a szervezet, amely 15 éve jött létre.
Habár az elmúlt években a nyugati híradások leginkább az Iszlám Állam rémtetteivel foglalkoztak, a Boko Haram a leggyilkosabb terrorszervezet a világon, amely 2009 óta ugyanúgy egy szélsőségesen iszlamista állam megteremtéséért küzd, mint az ISIS. Ennek a harcnak eddig több tízezren estek áldozatuk, és millióknak kellett elmenekülniük otthonaikból Nigériában. 2014-ben például 276 iskoláslányt raboltak el, akik közül 113-ról még mindig nem tudják, hol lehetnek.
2017-ben pedig az öngyilkos gyerekmerénylők száma is riasztó növekedésnek indult.
A New York Times nemrég 18 olyan fiatal lánnyal készített interjút, akik megmenekültek a Boko Haram fogságából annak ellenére, hogy fel kellett volna robbantaniuk magukat, lehetőleg minél több ember halálát okozva. A cikkben az írják, hogy a nigériai kormány igyekszik úgy beállítani a gyerekterroristákat, mint akiket családjaik önként adtak a Boko Haram kezére, vagy agymosás áldozatai lettek, valójában azonban ennél árnyaltabb a kép.
A lányokat legtöbbször otthonaikból rabolják el, sokszor családtagjaikat is megölve,
majd pedig erőszakkal erősítenek rájuk bombát, és küldik ki őket az emberek közé, hogy hajtsák végre a támadást. Sokan ezt meg is teszik, mert úgy gondolják, nincs más választásuk, vagy ez a vallási kötelességük (a terrorszervezet is ezt mondja nekik), mások azonban ellenállnak, és megpróbálnak a hatóságoktól vagy civilektől segítséget kérni.
A 15 éves Aishát 10 éves fiútestvérével együtt rabolták el, és először a kisfiút kényszerítették merényletre, aki katonákat robbantott fel. Ugyanez lett volna a feladata Aishának is, azonban ő – sok más társához hasonlóan – arra gondolt, hogy egy elhagyatott helyre megy majd, és ott robbantja fel magát, hogy legalább másoknak ne ártson. Végül azonban inkább a katonák segítségét kérte, és elmondta nekik, hogy a testvére volt az, aki nem sokkal korábban felrobbantotta magát, de nem önszántából, hanem kényszerből cselekedett. A katonák hittek neki, és levették róla a bombát.
A 16 éves Aminának egy mecsetben kellett volna robbantania, de meglátta a nagybátyját, és ő segített neki megszabadulni a bombaövtől. A többi megmenekült lány is hasonló történetekről számolt be, de a hatóságoktól segítséget kérni is veszélyes számukra. A katonák – és már a civilek is – kifejezetten figyelnek a potenciális veszélyt jelentő, teljes testet takaró ruhában közlekedő nőkre. Az ENSZ 2016-os év végi adatai szerint
három hónap alatt tizenhárom 11 és 17 közötti fiatalt öltek meg a hatóságok, mert tévesen merénylőnek hitték őket.
A lányok nagy részét egyébként azért kényszerítik merényletre, mert nem hajlandóak hozzámenni a Boko Haram harcosaihoz. A 16 éves Hadizát például 12 éves társával küldték öngyilkos misszióra, miután visszautasította a neki szánt férfit. A derekára bombaövet erősítettek, hogy olyan nigériai civileket öljön meg egy menekülttáborban, akik éppen a Boko Haram miatt hagyták el otthonaikat.
Egy augusztusi antiterrorista jelentés szerint soha nem használt még terrorszervezet annyi női bombamerénylőt, mint a Boko Haram. Nem csoda, ha a katonák és a civil lakosság is elkezdett tartani az utcán sétáló nőktől, akik viszont emiatt már félnek nyilvános helyen mutatkozni, attól tartva, hogy terroristának nézik őket.
Ez olyan stigmát jelent, hogy sok lány, akit a Boko Haram elrabolt, de a hatóságok segítségét kérve sikerült elmenekülnie, még a saját családjának sem mondta el, hogy mi történt. Attól félnek, ha kiderülne, hogy fel kellett volna robbantaniuk magukat, a Boko Haram támogatójának tartanák és kiközösítenék őket.
Azok a gyerekek ugyanis, akik kiszabadulnak a szervezet fogságából, általában nem tudnak visszailleszkedni a társadalomba, mert a közösségeiktől és a családjaiktól elkülönítve, megbélyegezve kell élniük, sokszor embertelen körülmények között.
