55 évvel ezelőtt halt meg Orth György. Minden idők legjobb magyar labdarúgója Magyarországon az MTK játékosa volt.
Az 1901-ben született Orth György 16 évesen lett válogatott, csapatával, az MTK-val sorra nyerte a bajnokságokat, míg 1925-ben súlyos térdsérülést nem szerzett. A sérülésből soha nem épült fel teljesen, és noha évekig játszott még (válogatottként is), kortársai szerint a pályán már csak árnyéka volt korábbi önmagának. 1930-ban hagyta el Magyarországot, ahova már csak rövidebb időre tért vissza (erre is csak az 1930-as években került sor, néhány hónapra, illetve hétre).
Orth külföldön sportoktatóként/edzőként/szövetségi kapitányként dolgozott Chilében, Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Argentínában, Mexikóban, Kolumbiában, Peruban és végül Portugáliában. Portóban halt meg 1962-ben.
Mindezidáig két komolyabb munka született Orth Györgyről, mindkettő sok évtizeddel ezelőtti, és mindkettő Orth magyarországi életére fókuszál. Az egyik (Fekete Pál műve) egy regényes – de Orth környezetéből származókkal készített riportokon alapuló – életrajz, a másik (Hámori Tibor könyve) pedig egy olyan riportkönyv, amelyben a szerző minden forrását pontosan idézi ugyan, de az állítások valóságtartalmát már nem ellenőrizte.
Az Orth által trenírozott szövetségekhez, illetőleg klubokhoz nyilván könnyen hozzá lehet kötni az adott évben elért eredményeket, de ezzel érdemben nem tudunk meg többet Orth személyéről és világáról. Arról az Orth Györgyről, akiről más és más személyes emlékeket őriztek meg – és azokat adott esetben tovább is hagyományozták – barátai itthon és külföldön.
Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár, Balogh János Mátyás.
