Der Spiegel: „A németek nem fizethetnek tovább azért, hogy Orbán Moszkva felé vezesse országát”

A német Der Spiegel vezércikkben foglalt állást amellett, hogy ha Orbán Viktor ismét megnyeri a választásokat, akkor az Európai Uniónak „el kell gondolkodnia azon, hogy Magyarország továbbra is a közösség tagja maradhat‑e”.

Németországban és több más uniós tagállamban sokan úgy vélik, hogy Orbán Ukrajna‑ellenes vétója a választási kampány során túllépte az elfogadható határokat.

A brüsszeli Politico szerint az Európai Bizottság Orbán „gyenge pontját” keresi, és úgy látja, hogy ezt meg is találta: a magyar miniszterelnök jelentős uniós forrásokra szorul, ezért nagy összegű hitelkérelmet nyújtott be a SAFE program keretében. A SAFE az EU újrafegyverkezési kezdeményezése, amely az orosz fenyegetésre adott válaszként jött létre. Bár a magyar kormány korábban bírálta a programot, végül 16 milliárd euróra nyújtott be igényt, miközben megvétózta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós támogatást.

Az uniós tagállamokban azért váltott ki felháborodást a vétó, mert Ukrajna márciusra pénzügyi összeomlás szélére kerülhet az EU‑s támogatás nélkül. Orbán arra hivatkozik, hogy Ukrajna akadályozza az orosz olaj szállítását a Barátság kőolajvezetéken Magyarország és Szlovákia felé.

Trump kettős politikája

Nemcsak az Európai Unió, hanem az Egyesült Államok is azon dolgozik, hogy Európa leváljon az orosz energiáról. Ez eredetileg washingtoni kezdeményezés volt, amelyhez Európa csak azután csatlakozott, hogy Oroszország 2022. február 24‑én megtámadta Ukrajnát.

Donald Trump szankciókkal sújtaná az orosz olajat és földgázt, hogy felgyorsítsa a leválást.

Washingtonban földgáz‑konferenciát tartottak, ahol döntés született arról, hogy Európa fokozatosan megszünteti az orosz gázimportot.

A tanácskozáson Szijjártó Péter is részt vett, de nem derült ki, hogy Magyarország milyen kötelezettséget vállalt. A jövőben két amerikai cégtől is vásárolunk cseppfolyósított földgázt, amely mintegy 20 százalékkal drágább a vezetékes orosz gáznál.

Trump támogatja Orbán újraválasztását, ahogyan Vlagyimir Putyin is, ezért a magyar–amerikai viszonyban ez a kényes kérdés háttérbe szorul.

A választások után azonban kiderülhet, meddig tarthat ki Magyarország az orosz energiahordozók mellett, ami egyszerre gazdasági és politikai kérdés.

Orosz ajánlat Trumpnak

Kirill Dmitrijev, orosz gazdasági tanácsadó szerint Putyin jelentős üzleti csomagot ajánlott Trumpnak, és hajlandóságot mutat arra, hogy ne akadályozza az amerikai elnök számára fontos petrodollár‑rendszert. A petrodollár alapjait Henry Kissinger rakta le a Jom Kippur háború után, amikor elérte, hogy a világ olajkereskedelme amerikai dollárban történjen.

Putyin az elmúlt években a petrodollár‑rendszer felszámolásának egyik élharcosa volt, amelyhez Kína, Irán és Venezuela is csatlakozott. A cikk szerint Trump Venezuelában már elérte, hogy a dollár visszatérjen az olajkereskedelembe, és hasonló lépéseket fontolgat Irán esetében is, bár az amerikai vezérkari főnök figyelmeztette, hogy ez jóval bonyolultabb lenne.

Orbán a Trump–Putyin megállapodásban bízik

Az amerikai–orosz–ukrán tárgyalások határidő nélkül elhalasztódtak, így a tűzszünet esélye távolodik. Orbán Viktor ennek ellenére bízik abban, hogy Trump és Putyin megállapodása létrejön, és Magyarország is profitálhat belőle.

Európa azonban nem fogadna el olyan egyezséget, amely figyelmen kívül hagyja Ukrajna és az EU érdekeit.

Trumpnak választania kell Európa és Oroszország között, és a cikk szerint valószínű, hogy Európát választja.

Az Európai Unió azt tervezi, hogy a magyar választás után három nappal bejelenti a kötelező leválást az orosz olajról. Kérdés, hogyan reagál erre Orbán, ha megnyeri a választást, és hogyan viszonyul ehhez Donald Trump, aki szintén az orosz energiafüggőség megszüntetését sürgeti.

A magyar miniszterelnöknek – bárki is legyen az – választania kell Kelet és Nyugat között. A szöveg szerint ellenkező esetben akár történelmi párhuzamok is felmerülhetnek.