Az algoritmusok hatalma felválthatja a nép hatalmát, a demokráciát, melyet az elsők között vezettek be Svédországban, ahol – amint azt egy most megjelent könyv tanúsítja – Maja Faestad – Simon Vinge: Algorithmic Rule: AI and the Future of Democracy in Sweden and Beyond – radikális változások mennek végbe anélkül, hogy ennek következményeire a közvélemény rádöbbenne.
“Nagy emberi ára van az átállásnak az algoritmusra” – hangsúlyozzák a szerzők, akik rámutatnak arra, hogy egy fekete dobozba kerülnek az emberi döntések, melyek szoftverek segítségével valósulnak meg miközben az algoritmusokat nem ellenőrzi senki! Két botrány máris kirobbant: az egyik a családtámogatási rendszer működése kapcsán Hollandiában, a másik pedig a UK Post Office esetében, ahol még öngyilkosságokat is okozott az algoritmusok uralma. A döntéshozók ezeket a veszteségeket úgy könyvelik el mint “collateral damage”, amely óhatatlanul előfordul, ha hatékonyabbá kívánnak tenni egy rendszert, melyet korábban emberek működtettek most viszont a szoftverek.
Hogyan lehet szabályozni a mesterséges intelligencia fejlődését?
Az USA-ban arra az álláspontra helyezkednek, hogy a szabályozás hátráltatja a fejlődést, ezért a Donald Trumpot támogató olyan dollármilliárdosok mint Peter Thiel aktívan fellépnek mindenfajta állami korlátozás ellen, de Európában más a helyzet. Mind az Európai Unió brüsszeli központja mind az olyan tagállamok, mint például Svédország megpróbálnak valamiféle szabályozást kitalálni, hogy a szoftverek és a mesterséges intelligencia ne uralhassa az emberek világát.
Mi marad az európai értékekből?
“A szoftverek célja a profitmaximálás, nem pedig az európai értékrend szolgálata”
– hangsúlyozzák a szerzők, akik a baloldali Social Europe portálon fejtették ki a nézeteiket, rámutatva arra, hogy “jelenleg kevesek érdekei érvényesülnek a többség kárára”. Svédországban például az történt, hogy az algoritmus rosszul osztotta el a diákokat a különböző iskolák között, és amikor a szülők reklamáltak, akkor megtagadták tőlük a kódot, hogy utánanézzenek: mi is történt valójában?
Még kínosabb példa az, amely a Biztonsági Szolgálatnál történt Svédországban, ahol egy alkalmazásra bízták a reggeli futóedzések megszervezését. Villámgyorsan kiderült, hogy ebből a potenciális merénylők pompás információkat szerezhettek arról, hogy a Biztonsági Szolgálat, melyik a vezetők biztonságáért felelős, hol és mit csinál?!
A svédeket az sem vigasztalhatja, hogy ugyanezt a hibát az USA Security Service is elkövette néhány évvel korábban, amely az amerikai elnök biztonságért felelős.
Mindeközben Svédországban az államigazgatás azzal büszkélkedik, hogy a digitális menedzsment élvonalában halad példát mutatva másoknak. Mit lehet tenni? Ki kell dolgozni egy rendszert az AI ellenőrzésére az államigazgatásban – javasolják a svéd szerzők:
”Az európai államoknak ki kell jelölniük az utat egy olyan rendszer felé, amely emberi irányítással működteti a szoftvereket, és ezzel visszaállítja a demokratikus ellenőrzést”
– hangsúlyozza Maja Faestad, az Umea Egyetem királyi technológiai intézetének docense és Simon Vinge, a svéd tudományos akadémia közgazdasági intézetének főmunkatársa, akik a Social Europe portálon fejtették ki a véleményüket.
Szabadság kontra demokrácia
A technológia viszi előre az emberiséget – vallja Peter Thiel, aki vallásos katolikusként éppoly gyakran idézi a Bibliát, mint azokat a beszélgetéseket, melyeket Elon Muskkal vagy Benjamin Netanjahuval folytatott. Ő áll J.D. Vance alelnök mögött, és ő alkalmazta Sebastian Kurz osztrák kancellárt miután az osztrák politika csodagyereke megbukott Bécsben.
Peter Thiel cége, a Palantir sokmilliárdos szerződéseket kapott a Pentagontól, melyet Donald Trump átkeresztelt háborús minisztériummá. A Németországban született 58 éves dollármilliárdos számára egy világkormány jelenti az antikrisztust.
A Palantir szállítja a szoftvereket az amerikai titkosszolgálatoknak amióta Donald Trump az elnök. Peter Thiel átveszi Nietzschetől az Übermensch gondolatát, és ilyen felsőbbrendű embernek tekinti Zuckerberget, a Facebook alapítóját, akinek első támogató részvényesei közé tartozott.
Miért nem lehet megbízni a demokráciában?
“Mert a népet az irigység és a hisztéria irányítja. Ezért nem hiszek abban, hogy a szabadság és a demokrácia összeférhet egymással”
– írta Cato Unbound című könyvében.
Az emberiséget az antikrisztus fenyegeti – ez a világ kormány – Thiel szerint, míg a másik lehetőség a nukleáris világháború, armageddon, e kettő között kell megtalálni a harmadik utat – fejtegette Magyarországon az MCC konferenciáján.
1% profitál a változásokból
Mind a globalizációból mind a digitális forradalomról csak a csúcson levők gazdagodnak igazán a nyugati világban, ahol a reálbérek növekedése leállt.
“Én azt tekintem középosztálynak, amely azt gondolja, hogy a gyerekeinek jobban kell élnie mint neki. Ez az, ami megszűnt, és ez okoz társadalmi problémát”
– írta Peter Thiel az USA-ról. Már jóval korábban rámutatott erre Thomas Piketty francia közgazdász, aki Capital vagyis Tőke című könyvében, mely hetekig volt az amerikai könyvlisták élén is, hogy a digitális globalizáció következtében a leggazdagabb 1% exponenciálisan gazdagodott az elmúlt évtizedekben míg a bérből és fizetésből élők döntő többségének életszínvonala stagnált vagy csökkent. Ezért nem szereti a demokráciát Peter Thiel, aki J.D. Vance-t alelnökké tette pénzügyi támogatásával, és aki Orbán Viktor meghívására a nyáron Magyarországon fejtegette nézeteit arról, hogy a demokrácia és a szabadság nem fér össze egymással.
