Mint azt már többször írtam, Szentkirályit nem az eszéért szeretjük, hanem azért, mert ő aztán bármikor odavág. Hogy hova? Ahova mondják neki. Hogy mikor? Amikor mondják neki: most.
Épp ezért rendkívül hasznos tagja a PK-nak, ahogy Kocsis, Orbán Balázs, Menczer meg a többiek, akik mind annyira tisztában vannak a tutival, hogy az félelmetes. Ugyanis mindig megmondják nekik, csak tovább kell adniuk.
Hja, kérem, úgy könnyű, mormogná az ember, ha nem jutna eszébe, hogy nehéz szakma ám a PK tagság. Facebook fiók kell hozzá, és állandó készenlét, mert a korábban Finkelstein és Simicska nevével fémjelzett Propaganda Osztálynak bármikor rendelkezésére kell állni, ha a helyzet megkívánja. Igaz, az állás jól fizet, de csak úgy bekopogni hozzájuk, hogy „Kezicsókolom, PK tag szeretnék lenni”, nagy hülyeség, mert azonnal kipróbálják ám, hogy van-e elég bőr a képén az illetőnek, és ha nincs, akkor fel is út, le is út. Szevasz haver. Tudnak biztosra menni, na!
Történt egy szép nap – kedd volt, ha jól tudom –, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt vezére azt találta írni Facebook oldalán, hogy:
„Ahhoz képest, hogy évek óta azt akarja elhitetni a hazug kormánypropaganda, hogy Orbán Viktoron kívül mindenki háborút akar Európában, tegnap azt láthattuk, hogy európai vezetők az amerikai és az ukrán elnökkel órákon keresztül tárgyaltak a valódi békéhez vezető útról és az ahhoz szükséges biztonsági garanciákról. Egy “békeharcos” hiányzott nagyon tegnap az asztaltól. De hát ő éppen nyaral. Vagy csak nem hívták meg…”
A hazai békegalamb hadtest azonnal összeröffent – azon az oldalon mindenki békepárti ám! – és riasztották az ügyeletest. A szigorú tekintetű miniszterfeleség pattant is a tűzről, és beidézvén saját Arcoskodóját, az alábbi szövegekkel vágott vissza:
- „Épp azt akarja (Magyar Péter nekünk) bemagyarázni, hogy a három és fél éve háborús lázban égő brüsszeli és európai vezetők – akik végtelen milliárd eurót költöttek az európai emberek pénzén vérontásra – nem is háborúpártiak, hanem a béke őrangyalai.
Ha az ember „a háborús lázban égő brüsszeli és európai vezetők” szövegen már kiröhögte magát, akkor rögtön az jut eszébe, ha Ukrajna már az oroszoké, akkor Oroszország még jobban szomszédos lesz a NATO-val, mint most (plusz határok: Szlovákia, Lengyelország, Románia, Magyarország). Ha pedig utána növekvő félelmében Lengyelországot is annektálja, akkor már határos a NATO tag németekkel meg csehekkel is, és így tovább a La Manche csatornáig, azaz az európai vezetők „háborús lázban égése” a saját országaik védelmét tekintve egyáltalán nem fölösleges. Különösen nem az, mivel hogy az Egyesült Államok épp kifelé tart a nyugati tömbből, hogy ócska önzésből kifolyólag magára hagyja Európát. Régebben ezt árulásnak hívták. Hja, kérem, a nemzetállamok már csak ilyenek. Elég egy hülyét megválasztani, és máris kész a baj.
- Mindezt azért, mert Trump elnök az oroszokkal való tárgyalása után az ukránokat és a háború legnagyobb európai finanszírozóit is berendelte Washingtonba, Magyarországot pedig nem.”
Sajnos való igaz, hogy Ukrajnát Trump berendelte, mert bármikor meg tudja azzal zsarolni, hogy pár nap alatt orosz gyarmattá teszi, de „a háború legnagyobb finanszírozói” nem berendelés révén kerültek oda, hanem mert nem hagyták, és nem is hagyják Ukrajnát magára, ahogy Trump, meg a békepártiak. Csak a békepártiak dobták volna oda Ukrajnát Putyinnak koncként, ahogy az összes többi országot is – ha azok nem ők! –, és a békepártiak, illetve jobb szóval a haszonlesők segítettek az agresszornak a szankciók alóli kibújással, amiből még hasznot is tudtak húzni az energiavásárlásaikkal. Ez már az önzést tekintve hatványozott fokozat, amelyből tisztán látszik a magyarországi kispolgár-középparaszt becsületfelfogása. Az, hogy Magyarországon felerősödtek a hullarabló hangok is a Kárpátalját illetően, amelynek lakossága 12,1 százalékban vallotta magát magyarnak, még szomorúbbá teszi a helyzetünket. Én még emlékszem az öngyilkosságba menekülő Teleki Pál levelére, amelyet Horthynak írt. Tanulságos olvasmány mindenkinek.
Orbánt illetően: vajon mit keresett volna ott? Trump már hét hónapja elnök, de nagyra becsült, legjobb barátját még nem sikerült Washingtonba meghívnia. Különben is azt, hogy Európából ki megy, ki nem, még véletlenül sem Trump döntötte el.
- „Azt pedig te is tudod (Magyar Péter), csak fájna kimondani: Orbán Viktornak megint igaza lett, ahogy korábban a migráció kérdésében is. Ő az a miniszterelnök, akinek a véleményét többször kérte ki Trump elnök.”
Mint tudjuk, az egyes pont szerint Orbán Viktornak mindig igaza van. Ha a kettes pont szerint valamiben mégsem lenne igaza, automatikusan az egyes pont lép életbe.
A többszöri véleménykikérésről sajnos nem tudok. Az egyszeriről igen, írtam is róla. Itt elolvasható.
A legutóbbi Trump hívás viszont nem véleménykikérés ügyben történt, hanem azért, mert az európaiak megkérték Trumpot, beszéljen már Orbánnal, hogy az a szerencsétlen ne akadályozza tovább Ukrajna EU tagságát. Azért persze akadályozza.
- „Hány tíz- vagy százezer emberéletet menthettek volna meg? Micsoda értelmetlen mészárlás zajlott, pedig csak be kellett volna ismerni a nyilvánvalót és nem fűteni a háborút. Ezt talán végre azok az európai vezetők is megértik, akiket Trump elnök fogadott, és akik eddig a háború folytatásán munkálkodtak. Európa békéje most leginkább rajtuk múlik.”
Van ebben valami. Például, ha az akkori magyarok vezetői 907-ben békepártiak lettek volna, eszük ágában nincs megvívni a pozsonyi csatát. Hagyták volna ezt a hülye Kárpát medencét a francba, visszamennek a törzsekkel együtt Ázsiába, akkor ma az erős orosz nép egyik mellékága lennénk, és fiainkat Putyin cár küldené a háborúba, ami mégiscsak más, mint ha Márki-Zay! De az akkoriak nem voltak békepártiak, és bevállalták az értelmetlen mészárlást. Magyarország megmaradt.
Vagy. Ha Szent István békepárti, akkor szó nélkül átengedi Koppánynak a trónt, és ő Vajkként olvad bele a meg nem keresztelkedő kis népek forgatagába, amelyek hamar eltűntek az európai palettáról. Ehelyett háborúpárti volt a nyomorult Gézafi! Fűtötte a háborút, ahogy csak bírta, és persze háborús lázban égett, ezért lett Koppánynak annyi. Így aztán itt vagyunk. Mi magyarok.
Ott van még az a Hunyadi is. Ő sem hódolt meg a túlerőben lévő töröknek 1456-ban, ami rengeteg derék oszmán és magyar vitéz életébe került, akik mind megmenekültek volna, ha nincs ez a megveszekedetten háborúpárti H. János.
Annak is nagyon ideje lenne, hogy október hatodikát töröljük az ünnepek közül, az a tizenhárom háborúpárti sem ismerte be a nyilvánvalót, mely szerint mindig az oroszok győznek, hogy a „Pál utcai fiúk” című, undorítóan háborúpárti regény ifjúságra gyakorolt negatív hatásairól már ne is beszéljünk. Rég be kellett volna tiltani. De ledarálni minimum.
A mészárlás a győztes szempontjából sohasem értelmetlen, azaz Putyinnak simán megérte a veszteség, pláne, hogy neki, rokonainak, barátainak és üzletfeleinek a harctér közelében sem kellett járnia. Miután Trump az ellene való küzdelmet feladta – az amerikai elnöknek az orosszal szemben semmilyen ütőkártyája nincs – egyetlen feladata, hogy Putyin összes feltételét ráerőltesse Ukrajnára, mert az Egyesült Államok megfutamodása miatt Ukrajna már nem győzhet, így béke csak akkor lesz, ha Putyin totális győzelmet arat. Az amerikai elnök az orosz ellenében már növelt vámokkal sem fenyegetőzik, mert akkor még röhejesebb lenne a viselkedése a totális kudarc nyomán. Hogy meg fogja kapni az Ostobaság Múzeumában az egyik főhelyet, abban biztos vagyok.
Egyébként, ha Oroszország békepárti lett volna, és 1941-ben megadja magát Németországnak, milyen jó kis, a Mein Kampf alapján szervezett életünk lenne itt! Igaz alsóbbrendű népként, de békepártian. Sajnos a háborúpárti Roosevelt meg a háborúpárti Churchill összefogott Sztálinnal, és ellenálltak Hitlernek. Mekkora kár, hogy akkor az az ostoba Roosevelt volt az elnök, és nem Trump, aki megbeszélte volna a Führerrel, hogy mit kér, az összes német kívánságot elfogadja, aztán ezeket mind ráerőlteti Sztálinra, aki nyugati segítség nélkül nem tudta volna megállítani a német tankokat. A békepárti Chamberlain korábban ugyan próbálkozott (Müncheni egyezmény; 1938), és jóvoltából Németországé lett a Szudétavidék, mert akkoriban Csehszlovákia volt Ukrajna, de az a szemét, háborút fűtő Churchill azt mondta neki az angol Parlamentben, hogy
„Uram, ön választhatott a becstelenség és a háború között. A becstelenséget választotta, ezért megkapja a háborút.”
A békepárti Trump, sohasem mondott volna ilyet. Ő hagyja Hitlert annektálni bisz gromoboj, aztán jó lesz az úgy mindenkinek.
Akkoriban sajnos nem Trump intézte a dolgokat. Nagy kár. Nemde, Szentkirályi asszony?
