Arról írt a Wall Street Journalban egy amerikai kutató, aki Budapesten a Danube Intézetben vendégeskedik, hogy Orbán kínai érdekek szerint cselekszik. Meg Hansen a magyar kormány ösztöndíját élvezi, de mégiscsak rámutat arra, hogy amikor Hszi Csin-ping elnök Budapesten járt akkor stratégiai együttműködési egyezményt kötött Magyarországgal.
“Peking ugródeszkának tekinti Magyarországot” – hangsúlyozza az amerikai kutató, aki felsorolja a nagy kínai beruházásokat: Budapest – Belgrád vasút, akkumulátor gyár Debrecenben, BYD elektromos autógyár Szegeden stb.
Trump ex elnök, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba megüzente Orbán Viktornak: egyáltalán nem helyesli a kínai nyitás politikáját. Elítélte Hszi Csin-ping elnök budapesti látogatását. Ennek ellenére Orbán Viktor ellátogatott Moszkva után Pekingbe is, ahol újra találkozott Hszi Csin-ping elnökkel. Miért csinálja ezt a magyar miniszterelnök, aki nagyon is tisztában van vele, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és ebben konszenzus van a demokraták és a republikánusok között.
Orbán azért paktál Kínával, mert Nyugatról nem kap pénzt
Az Egyesült Államok már nem sokkal a rendszerváltás után deklarálta, hogy az egykori szocialista államok Európa keleti felén gazdaságilag számára nem érdekesek, stratégiai szempontból pedig Lengyelország és Románia fontos, a többieket leírták. Minden valószínűség szerint ezért fordult az Egyesült Államokkal szembe Orbán Viktor, akitől immár az Európai Unió is megtagadja a pénzügyi támogatást. A kormányfő tisztában lehet azzal, hogy az uniós eurómilliárdok nélkül nem képes finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét. Peking közölte: kormányokat nem támogat ingyenes pénzekkel, de hitelezésre és beruházásokra hajlandó. Ezt használja ki Orbán Viktor, aki előre menekül hiszen gazdasági kulcsembere, Nagy Márton jelentette be, hogy
“cash flow problémáink vannak”.
Szép csendben fel is vettek egymilliárd eurós kölcsönt Kínától, amelyet gyorsan el is költöttek. Kína nem jótékonykodik: régi szövetségese, Pakisztán adósságcsapdába került, mert csak újabb hitelekből tudná törleszteni a régebbi kölcsönöket. A két állam pénzügyminiszterei egyeztetnek, de Peking nem kínál mentőakciót Pakisztánnak. Ahogy Orbánnak sem. Csakhogy a magyar miniszterelnöknek nemigen van választása: ki támogat egy pénzügyi csőd szélén táncoló rendszert, melynek vezére annyira összeveszett az Európai Unióval, hogy nem is reménykedhet a befagyasztott euró milliárdok átutalásában?
