Az ukrajnai Drohobics városában az állam és egy orosz oligarcha fizette a felújítást.
Ebben a zsinagógában házasodott Menahem Begin későbbi izraeli miniszterelnök 1936-ban. A drohobicsi zsinagóga ekkor már évtizedek óta működött: 1842 és 1865 között épült. Akkor ez volt a legnagyobb zsinagóga Galíciában. Az építkezés kezdeményezője Leiser-Niszán Teitelbaum hászid rabbi volt.
Ebben az időben a térség az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott.
A galíciai kisváros lakóinak a fele zsidó volt.
Az első világháborút követően Drohobics a független Lengyelország része lett. Aztán lerohanták a nácik, akik meggyilkolták a zsidók többségét. A második világháborút követően Drohobics Ukrajna, vagyis a Szovjetunió része lett. Egy ideig sóraktárként használták a zsinagógát, majd bútor- és élelmiszerbolt is működött benne. A függetlenség kikiáltása után visszakerült a zsidó közösséghez, de ismeretlenek kifosztották és felgyújtották.
Drohobics mára zsidó lakosai nagy részét elvesztette. Sokan a Szovjetunió összeomlása után vándoroltak ki. Így aztán nem is a helyi közösség intézte a zsinagóga felújítását, hanem az ukrán állam és egy olyan orosz oligarcha, aki ott született: Viktor Vekszelberg. Ő
egymillió dollárt adományozott a felújításra.
Ukrajna próbálja őrizni a zsidó örökséget, de helyi közösségek pedig egyre kevésbé vannak. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy az innen származó gazdagok támogassák a zsinagógák helyreállítását. Így az ukrán kormányt az sem zavarta, hogy Vekszelberg közel áll Vlagyimir Putyinhoz, és szerepel azon a feketelistán is, amely a Putyinhoz hű oligarchákról készült az Egyesült Államokban. Emiatt be sem léphet Amerikába.
Árnyékot vet az ünnepségre, hogy a mintegy 200 tagú szabadkai zsidó közösségből csak elenyésző számú kapott meghívót a zsidó templom újbóli megnyitására. A közösségi médiában ez hatalmas elégedetlenséget váltott ki és az érintettek leírták: most már értik, hogy a hitközség vezetősége miért közölte velük, hogy nekik áprilisban egy külön ünnepségük lesz.
A magyar miniszterelnök, nagy karimájú fekete kalapban elmondott beszédében a következőket is mondta: „Erkölcsi kötelességünk kiállni egy olyan Magyarország és Európa mellett, ahol
Kora reggel az észak-bácskai városban szemfüles fotósok megörökítették, hogy munkások szállítják Mátyás király még fel nem avatott szobrát a majdani helyszínére.
Orbán válaszában Churchillt is idézte (ha lefaragjuk a kulturális alapokat, akkor miért harcolunk), majd biztosította a szerb államfőt további támogatásáról.
