Legalábbis ezt állítja egy izraeli tudós, Smuel Avukia, aki egy Zsidó-Roma Fórumot is létrehozott.
Avukia évek óta kutatja a zsidók és romák rokonságát, és úgy véli: az Ószövetségben megtalálta azt. Most készíti elő az erről szóló összefoglaló dokumentumot, melyet hamarosan bemutat a rabbitanácsnak.
A Jediót Ahronótnak azt mondta, Ézsau egyik mondása is arra utal, hogy a romák valamikor rokonságban álltak a zsidókkal, és később Simeon törzsével azonosították őket.
Tudományos bizonyíték egyelőre nem sok van,
de romák körében máris igen népszerű ez az elmélet.
Éppen ezért az Avukia által létrehozott Fórum néhány hónapja már egy konferenciát is szervezett, amelyre főleg Franciaországból és Spanyolországból érkeztek romák Izraelbe, de voltak érdeklődők az Egyesült Államokból is.
Avukia szerint „a romák tudatában vannak ennek az ősi rokonságnak, de elveszítették a kapcsolatot. Ezért ezt a homályos tudást kell most megerősíteni”. Azt is mondta: csak idő kérdése, hogy ezt be is bizonyítsa.
Egy 19 éves ikerpár számít a legfiatalabbnak a Bloomberg dollármilliárdos indexén. A Flick-ikrek vagyona egyenként 1,8 milliárd dollár.
Viktoria-Katharina Flick és Karl-Friedrich Flick pénzét Ausztriában kezelik, és nem adnak róla semmilyen felvilágosítást. A Bloomberg ezért maga nézett utána annak, hogy honnan is származik az ikerpár vagyona.
Hamar rábukkantak a híres nagypapára, aki
a náci Németország egyik leggazdagabb embere volt.
Friedrich Flick a hadiipar egyik kulcsembere volt, akinek üzemeiben több százezer – jórészt zsidó – rabszolgamunkás dolgozott a második világháború idején. Közülük körülbelül negyvenezren meg is haltak a kimerítő munka és a pocsék ellátás miatt. Más nagy német cégek kárpótlást fizettek ezért a világháború után, de Flick egyetlen centet sem adott.
A dúsgazdag náci iparost Nürnbergben hét év börtönre ítélte a bíróság. Friedrich Flick meg is kezdte büntetését, ám azt nem kellett végig leülnie. 1950-ben már tombolt a hidegháború, a fő ellenfél immár a Szovjetunió volt. Ezért a britek és az amerikaiak nemcsak, hogy megkegyelmeztek sok náci bűnösnek, de
a vagyonukat is visszaadták.
Köztük azokat a gyárakat is, melyeket a zsidó vagyonok kisajátítása révén szereztek meg a harmincas években.
Friedrich Flick ily módon másodszor is Németország egyik leggazdagabb embere lett, főrészvényese volt például a Mercedesnek. Sikeres pályát futott be a Német Szövetségi Köztársaságban egészen 1985-ig. Akkor azonban belekeveredett egy pénzügyi botrányba, mely miatt az akkori gazdasági miniszter is lemondásra kényszerült. A korrupciós ügy miatt az öreg Flick pénzzé tette birodalmát és Ausztriába költözött.
2006-ban halt meg, nem sokkal azután, hogy elvett egy nála 32 évvel nőt. Halálakor minden unokájára 1-1 milliárd dollárt hagyott. Ezt az örökséget kezelik Bécsben, és így került fel az ikerpár a Bloomberg listájára. Nyilatkozni nem kívántak az ügyben, édesanyjuk mindössze annyit mondott, hogy megpróbálta a lehető legnormálisabban nevelni Flick örököseit.
Friedrich Flick Magyarországhoz is kapcsolódik: 2008 novemberében
egy magyar ügyvéd megbízásából négyen betörtek a kriptába és ellopták a koporsóját,
majd megzsarolták a családot. Később lebuktak és több év börtönt kaptak.
Esik szét a csődközeli helyzetben lévő Jobbik; a migránsok nehéz helyzetbe hozzák a befogadó országok egészségügyét; a zsidók a muszlimok miatt menekülnek Párizsból; s mi másért, mint azért tüntetnek a magyar baloldaliak, mert képtelenek elfogadni a választás eredményét. Ezekkel a témákkal is részletesen foglalkozik a kormánypárti média ezen a szép tavaszi hosszú hétvégén.
Pesti Srácok: Kirúgási hullám kezdődött a csőd szélén táncikáló Simicska-pártban
Az elsősorban a tiltott pártfinanszírozás miatt nehéz anyagi helyzetben lévő Jobbikban megkezdték a leépítéseket. Szabó Gábor pártigazgatótól a jogköreinek megkurtításával vonnák meg a teljhatalmat.
A párt csődközeli helyzetben van, tiltott pártfinanszírozás miatt 660 millió forinttal tartozik a Magyar Államkincstárnak, amit legkorábban júniusban el kell kezdenie törleszteni.
A spórolást annak az Iránytű Intézetnek a megszüntetésével kezdik, amelybe a frakció az elmúlt években rendszeresen több tízmillió forintot pumpált különböző jogcímen.
Az intézet tulajdonos-ügyvezetője Forrai Richárd, aki korábban a Jobbik frakcióigazgatója, nem sokkal ezelőttig pedig Vona Gábor személyes tanácsadója volt. Forrai akkor szorult háttérbe, amikor a Jobbik Radnai Lászlót bízta meg a kampány vezetésével és a párt kommunikációjával. Utóbbi szerződését ráadásul meg is hosszabbították. A kampány másik oszlopos tagja Béres Ferenc Attila volt, a Jobbik házi portáljának, a Zsúrpubinak a főszerkesztője. Róla a minap Toroczkai László úgy fogalmazott:
„A jobbikosok zöme semmit sem tud róla, pedig ő volt az egyik személy azok közül, akik a Jobbik stratégiáját meghatározták és irányították a háttérből az elmúlt két évben.”
888.hu: Az egyik svéd miniszter szerint az idősekkel van a baj, nem a migránsokkal
Annika Strandhäll, szociális ügyekért felelős miniszter szerint az idősek terhelik túl az egészségügyi rendszert, nem a migránsok – írja az Aftonbladet. Mint mondta: a svéd népesség gyorsan öregszik. Naponta 3,5 órával növekszik a várható élettartam, és egyre több olyan krónikus betegséggel küzdő ember van, aki egész életében egészségügyi ellátásra szorul, 30 évvel ezelőtt sokkal kevesebben voltak mint ma.
Sokak szerint viszont a tömeges migrációnak köszönhetően romlott meg az egészségügyi rendszer.
A 888.hu cikke mindenesetre erről ír részletesen a cikkben, megjegyezve: a nagy számban érkező illegális bevándorlók komoly betegségeket, fertőzéseket hordhatnak be Európába.
A szakemberek elsősorban a diftéria, a malária és a tuberkulózis elterjedésétől tartanak. Ezen betegségek ellen mind létezik gyógyszer vagy vakcina, ezért igyekeznek minden migránst beoltani, azonban ennek anyagi és humánerőforráshoz köthető korlátai is vannak.
A migránsoknak köszönhetően nemrég Münchenben történtek tbc-s megbetegedések. A bajor város egyik olyan iskolájában, ahol főleg migránsok tanulnak, több diák és egy tanár is tuberkulózisos lett.
Echo TV: Elmenekülnek a zsidó emberek Párizsból, mert a migránsok megtámadják őket
Az elmúlt tíz évben 45 ezer francia zsidó ember menekült el Izraelbe, mert nem viselték el az antiszemitizmust. A 2015-ös migránsválság óta különösen romlott a helyzet, a muszlimok feltűnően erőszakosabbakká váltak. Mindennapos, hogy megtámadják a zsidó embereket, fizikailag is bántják őket. 2015 óta közel 20 ezer zsidó vándorolt ki Franciaországból.
A Le Point francia hetilap legújabb számában egy 45 éves vízvezetékszerelő meséli el, milyen elviselhetetlen az élet a zsidók számára Franciaországban – a muszlimok miatt. Jacki Tordjman Párizs egyik elővárosában él, Drancyban. Azt mondja,
nincs hova költözni, mert egész Franciaországban ilyen a helyzet.
Legfeljebb egy-két kivételesen gazdag környéken van nyugalom. Így a 45 éves vízvezetékszerelő kivándorol Izraelbe a családjával és újra kell kezdenie az életét.
Origo: A többség szerint a csalódottság vezérli a tüntetőket
Még a baloldaliak többsége is úgy látja, hogy a tüntetők csalódott emberek, akik nem tudják elfogadni a választások eredményét – derült ki a Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatásából. A magyarok döntő többsége (70 százaléka) véli ezt, ugyanakkor a válaszadók 24 százaléka nem értett egyet ezzel az állítással. Látható az is, hogy
még a magukat baloldalinak tartó emberek körében is egyértelmű többségben vannak azok, akik szerint a tüntetők elsősorban csalódottságból mentek utcára (60 százalék).
A középen állók 67, a jobboldaliak 77 százaléka volt ezen a véleményen.
Egy vízcsapnak állítottak emléket Budapesten, az erzsébetvárosi Rumbach Sebestyén utcában a holokauszt magyarországi emléknapján. Egy olyan vízcsapnak, amely a gettó utolsó vízvételi helyeként, 70 ezer ember életét mentette meg a vészkorszakban.
1944-ben a nyilas hatalomátvétel után a Vajna Gábor nyilas belügyminiszter által aláírt 8935/1944 B.M. rendelettel a VII. kerület általuk meghatározott részében helyezzék át az eddig a városban szétszórtan lakó, un. sárga házakból a Budapesten elő zsidókat.
1944 december végére a gettó lélekszáma 70 000 főre duzzadt. A folyamatos nyilas atrocitások, gyilkosságok mellett az emberek élelmezését az idő előre haladásával és lélekszám felduzzadásával egyre nehezebben tudták megoldani. A közkonyhák, csak folyóvíz ellenében adták ki a leves adagokat.
A szövetségesek bombázása, a beálló kemény fagy és egyéb technikai problémák szinte teljes vízhiányt okoztak. Esténként pedig tombolt a nyilas terror, a Duna parti kivégzések, a Wesselényi utcai gyilkosságok.
Kevésbé ismert viszont a január elejére beálló krónikus vízhiány.
A most felavatott emléktábla erre a kuriózumra hívja fel az arra járó belföldi és külföldi figyelmét.
A táblát a „Dob utcai fiúk” nevű csoport állíttatta, a főszervező Dr. Fried Tamás. Aki amúgy már régóta nem Dob utcai, mert bár gyerekként ebben az erzsébetvárosi utcában lakott, és onnan járt iskolába, már jó ideje Szombathelyen él, ahol állatorvosként dolgozott.
Fried Tamás a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy az ötletet Moldova György egyik könyvéből merítette. Még egyetemistaként olvasta az író Szent Imre induló című könyvét, ott találta meg a történetet a vízcsapról. Meg is kérdezte akkor még élő nagymamáját, aki a vészkorszak idején a gettóban volt, hogy minden úgy volt-e, ahogyan azt az író leírta. A nagymama mindenben megerősítette a Moldova könyvében leírtakat.
Tamás sokáig dédelgette magában a tervet, s körülbelül fél évvel ezelőtt el is kezdte a szervezést, hogy táblával emlékeztessék az utókort a több, mint hetven ezelőtti történésekre. Sokan segítettek neki, máshol falakba ütközött, de szerencsére több volt a támogató, mint az ellendrukker, így végül,
2018. április 16-án, a holokauszt magyarországi emléknapján sor kerülhetett a tábla felavatására.
Az ünnepi eseményen megjelent Yosef Amrani, Izrael magyarországi nagykövete, beszélt Radnóti Zoltán főrabbi, Heisler András a Mazsihisz elnöke, valamint Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere.
Az ünnepségen Koltai Róbert Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét szavalta, Gerendás Péter pedig a Százéves pályaudvar címűt énekelte.
Az Országgyűlés döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját. Ezen a napon arra emlékezünk, hogy 1944-ben ekkor kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.
Azóta az éppen regnáló kormányok minden évben megemlékeznek a holokauszt áldozatairól, és elítélik az antiszemitizmust. Így tett a negyedik Orbán-kormány is, azzal a csekély kis plusszal, hogy a meggyilkolt áldozatok emléke kapcsán sikerült valamelyest migránsozni is.
A Miniszterelnökség hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleménye ugyanúgy kezdődik, mint más években: „Erkölcsi kötelesség az emlékezés, a mártírok és az embermentő hősök szellemének ébren tartása, példaként állítása a jövő nemzedéke elé.”
Idáig semmi különös, sőt, még a folytatás sem ad okot a gyanakvásra „ez a nap arra is hív minden jóakaratú embert, hogy erősítsük a szolidaritást és az összetartozás érzését, az egymás iránti türelem gyakorlását”.
Aztán, nehogy lankadjon az érdeklődés, a Miniszterelnökség belecsap a lecsóba:. A közlemény ugyanis így folytatódik: „Fontos ez napjainkban, amikor az Európát fenyegető vallási türelmetlenség, amely a felelőtlen brüsszeli uniós bevándorlási politika egyenes következménye, soha nem látott erőszakos méreteket ölt a kontinens nyugati felében”.
Ha valakinek még mindig nem lenne érthető, és nem ugrik be neki a Soros által idevezérelt és betelepítendő migránsok sokasága, akkor annak megmagyarázzák, hogy mire gondoltak. „A Miniszterelnökség szerint az aggasztóan erősödő antiszemita megnyilvánulásokkal szemben csak egyetlen út létezik: Európának vissza kell térnie a zsidó-keresztény hagyományokból táplálkozó értékrendhez. A politikailag korrektnek hazudott beszédet pedig, amely bénultságba és tehetetlenségbe sodorja civilizációnkat, fel kell váltania az őszinte és felelős szembenézésnek a problémákkal”.
Így már mindenki számára világos, hogy miről van szó. Arról, hogy a Miniszterelnökség szerint valójában a zsidóság miatt kell a kormánynak migránsoznia, mert elsősorban őket fenyegeti a vallási türelmetlenség, vagyis, jó ha a magyar állampolgárok tudják: a zsidók miatt kénytelen a magyar kormány milliárdokat költeni a magyar adófizetők pénzéből a migráns-ellenes propagandára.
Benjamin Netanjahu rossz barátokat választ Európában – írja egy európai zsidó szervezet vezetője a Politico európai kiadásában. William Echikson a European Union of Progressive Judaism nevű szervezet brüsszeli irodáját irányítja és emellett a Centre for European Political Studies digitális igazgatója. Kifejti: nem a populista és gyakran antiszemita irányzatokkal kellene Netanjahunak együttműködnie, hanem az Európai Unióval.
Amely hosszú idő után újból teljes mellszélességgel felvállalja az antiszemitizmus elleni harcot Európában, Frans Timmermans bizottsági alelnök irányításával. Nem mindíg volt ez így: 1999-ben Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke úgy mondott holokauszt emlékbeszédet Auschwitzban, hogy egyetlenegyszer ejtette ki azt a szót, hogy zsidó. Maga Romano Prodi beleírta a beszédbe, hogy Auschwitzban elsősorban zsidókat gyilkoltak meg, de az akkori Európai Bizottság ezt kihúzatta vele mondván, túlságosan érzékeny pontot érint.
Ma teljesen más a helyzet, de Izrael kormányfője mégiscsak azzal az Orbán Viktorral működik együtt, aki szemben áll Brüsszellel és egy Soros-ellenes kampánnyal nyerte meg a választást Magyarországon, írja Echikson. Amikor pedig Kovács Zoltán kormányszóvivőt megkérdezték, hogy a Soros-ellenes kampány nem antiszemita-e, akkor így válaszolt: Netanjahu izraeli miniszterelnök is bírálja Soros Györgyöt.
Izrael miniszterelnöke az elsők között gratulált Orbán Viktornak választási sikeréhez.
Netanjahu azért támogatja Orbánt, mert úgy véli: a zsidóságnak nincs jövője Európában, mindenkinek ki kellene vándorolnia Izraelbe. Ezt ki is jelentette korábban Párizsban. Az akkori francia államfő, Francois Hollande ezt visszautasította mondván: Franciaország meg tudja védeni zsidó polgárait is.
Az EU ugyanezen az állásponton van: zsidók évezredek óta élnek Európában és semmi okuk a kivándorlásra. Netanjahunak tehát nem a populista Orbánnal kellene együttműködnie, hanem az Európai Bizottsággal – hangsúlyozza a szerző, aki szerint a zsidóságot épp a populizmus fenyegeti az EU keleti felében és az arab antiszemitizmus Nyugat Európában. Ez ellen kellene küzdenie Izrael miniszterelnökének szerinte. Netanjahu viszont úgy látja: a növekvő antiszemitizmus Európában elősegítheti azt, hogy a zsidók tömegesen kivándoroljanak Izraelbe. Erre ott nagy szükség is van, hiszen gyors ütemben növekszik az arab kisebbség, amely másodrendű állampolgárnak érzi magát Izraelben.
Kezdődik a zsidó vallás egyik legfontosabb ünnepe, a pészah, amely április 7-ig tart. A zsidóság ilyenkor az egyiptomi fogságból való szabadulásra emlékszik.
MTI Fotó: Kallos Bea
A fogság történetét Mózes második könyve meséli el, ebben van szó az Egyiptomot sújtó tíz csapásról, majd a zsidók meneküléséről, amelynek során a tenger kettévált előttük. Maga az ünnep neve, a pészah (elkerülés) arra utal, hogy a tizedik csapás, vagyis az elsőszülöttek halála elkerülte a zsidók házait. Ehhez előtte minden héber családnak le kellett vágnia egy bárányt, és a vérével meg kellett jelölnie az ajtót.
A pészah emellett a szabadság és a kovásztalan kenyér ünnepe is.
A bibliai magyarázat szerint Egyiptomot elhagyva nem volt idő a kenyér megkelesztésére, ezért keletlenül, kovász nélkül vitték magukkal a tésztát, amelyet a nap szárított meg.
Mivel a pészah tavaszra esik, így ez a tavasz ünnepe is, az áldozat után az első termést is bemutatták a szentélyben. Az Ószövetség szerint az ókorban ezen az ünnepen egy fiatal kecskét áldoztak a jeruzsálemi szentélyben, amelyet a rómaiak 70-ben leromboltak.
Pészah ünnepén már az előnapra minden kovászos élelmiszert el kell távolítani a lakásból. Ez általánosságban mindenre vonatkozik, ami pészahkor nem kóser. A szabályozás komoly tisztaságot ír elő, a zsidó nők ilyenkor rituális tavaszi nagytakarítást rendeznek. Úgynevezett
pészahi edényben kell főzni és enni,
a nagyon vallásosak erre az ünnepre külön konyhát tartanak fenn.
Az is az ünnepi kötelezettségek közé tartozik, hogy ilyenkor megfelelő mennyiségű kóser ételt készítenek elő, amelyek közül a legfontosabb a macesz.
Az ünnep a széderestével kezdődik.
A széder héber szó, magyar jelentése rend, azt jelzi, hogy az ünnep a meghatározott rend szerint zajlik. A széder során minden zsidónak egy maceszt kell ennie, a megjelölt időkben meg kell innia négy pohár bort (lehetőleg vöröset), keserű füvet kell ennie, el kell mondania az egyiptomi kivonulás történetét, vagyis a Hágádát, és dicsőítő zsoltárokat kell mondania.
A Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség 2014-es széderestje MTI Fotó: Kallos Bea
A következő napok úgynevezett félünnepek, az utolsó a kettévált tengeren való átkelésre emlékeztet. A pészahi istentisztelet rendje is kötött, az első napi harmatért való imától a nyolcadik napi, a halottakért mondott imáig.
A pészah és a keresztény húsvét kezdetben egybeesett (hiszen Jézus keresztény hit szerinti utolsó vacsorája is egy széder volt), majd a 2. századtól a húsvét egy héttel a zsidó ünnep utánra került. A két ünnep formális szétválasztásáról 325-ben a niceai zsinaton döntöttek.
Orbán Viktor évértékelőjében arról beszélt, hogy már kitenyésztettek egy olyan embertípust, amelyiknek a neve homo sorosensus. A jelenlévők egy része döbbenten hallgatott, mások, talán ők lehettek többen, lojálisan nevettek és voltak, akik tapsoltak is.
Hogy kiket értett Orbán a homo sorosensus alatt, nem fejtette ki részletesen. Inkább csak úgy körülírta a maga módján: „nekünk, akiknek, szemben velük, van hazánk.”
Így azért már érthetőbb a leányzó fekvése, közelebb kerültünk a tárgyhoz, és nem kell hozzá különösebb logikai képesség, hogy megállapítsuk: Magyarország miniszterelnöke ezzel a viccesnek szánt szöveggel zsidózni méltóztatott.
A magyarországi zsidóknak persze nem kell emiatt aggódniuk, mert a magyar kormány, Orbán Viktor ezt már számtalanszor elmondta, zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmus ellen.
Amit úgy kell érteni, hogy rajta kívül senki sem zsidózhat.
„Mi magyarok megvédjük zsidó honfitársainkat.” Ezt szokta mondani Orbán Viktor, és a zsidó honfitársak ettől minden alkalommal fellélegeztek: ha korábban voltak is aggályaik a megvédésüket illetően, azok most mind egy szálig el lettek oszlatva.
Innentől már csak azt kellene tudni, hogy honnan tudják a magyarok, vagy személy szerint Orbán Viktor, hogy ki az, akit adott esetben meg kell védeni. Mert megeshet, hogy a magyarok, vagy személy szerint Orbán Viktor véletlenül olyasvalakit védenek meg, akiről utóbb kiderül, hogy az illető nem zsidó, ily módon nem is szorult rá a magyarok és személy szerint Orbán Viktor védelmére.
Fölösleges pocsékolás az ilyen.
Volt már ehhez hasonló. Évekkel ezelőtt a labdarúgó szövetség futballistákat hívott be a cigányválogatottba. Néhányan közülük közölték, hogy nagyon szépen köszönik, részükről a megtiszteltetés, játszanának is szívesen, de, legnagyobb sajnálatukra, ők nem cigányok, így nem tehetnek eleget a felkérésnek.
Lehet, a nyilvántartással volt baj, porszem került a gépezetbe.
Ezért is lenne jó tudni, hogyan tudják majd a magyarok, és személy szerint Orbán Viktor megvédeni a zsidókat. Ez már csak azért sem mindegy, mert mindegyik zsidó mellé mégsem állíthatnak megvédés céljából rendőrt, vagy, teszem azt, kakastollas csendőrt. Meglehetősen macerás lenne ez a projekt, arról nem is szólva, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében, amikor milliárdokat kell költenünk a migránsok elleni harcra és a Soros György elleni plakátokra, mindez igen sokba kerülne az adófizetőknek. Egyáltalán nem biztos, hogy az emberek örülnének annak, ha a munkájuk verejtékéből összejött forintokat zsidóvédésre költenék a magyarok, és személy szerint Orbán Viktor. Még talán némi elégedetlenség is következne mindebből, mi több a zsidókkal szembeni ellenérzések is a felszínre kerülhetnének. Hogy miközben sokaknak kenyérre is alig futja, addig a kormány a zsidók megvédésére költi az adófizetők pénzét.
Legjobb persze az lenne, ha a zsidókat egyáltalán nem kellene megvédeni. Vagy, ha már mégis muszáj, akkor nem a magyaroknak, és nem személy szerint Orbán Viktornak. Mert nem biztos, hogy rendelkezésre áll elegendő jó szakember, akik szakmailag és emberileg is alkalmasak arra, hogy megvédjék a zsidó honfitársaikat. Előfordulhat ugyanis, hogy minden jó szándék ellenére, szakszerűtlenül nyúlnak a témához, és nagyobb bajt okoznak, mintha semmit sem tettek volna. Nem csak az orvosok követhetnek el ugyanis műhibákat, hagyhatják benne a konyharuhát a frissen operált betegben, és nemcsak az ügyvédekkel fordulhat elő, hogy felmentés helyett elítélik az ügyfelüket.
A zsidókat is lehet rosszul megvédeni. A mostanában reneszánszát élő Horthy Miklós is mást sem tett, minthogy megvédte a magyarországi zsidókat, aztán, láttuk, mi lett belőle.
Nyilván nem erről a miniszterelnök mostani, nem túl elegáns megnyilvánulásáról jut az eszembe a végére egy irodalmi anekdota. A zsidó származásúZelk Zoltán a vészkorszak idején Németh László lakásán bujkált, és napközben jobb híján „vendéglátója” műveit olvasgatta. – Tetszenek a könyveim? – kérdezte egyik este Németh. Mire a válasz: – Tudod Laci, ha nem ilyen könyveket írtál volna, akkor most nem kellene bujtatnod engem.
A hír: a Horthy Miklós Emléktársaság szervezésében 2018. február 11-én „emlék-istentisztelet” tartottak a kormányzó halálának 61. évfordulója alkalmával a Szabadság téri Református Egyházközség által üzemeltetett Hazatérés templomában.
A néhai kormányzó történelmi szerepének megítélése a történészek feladata, véleménye azonban mindenkinek lehet róla – újságíróknak, politikusoknak, bárkinek. Ami tény: Horthy volt a kormányzó a zsidótörvények idején, és akkor is, amikor Magyarország belépett egy igazságtalan, és utóbb vesztesen megvívott háborúba, s ily módon ő volt az első számú felelős a II. magyar hadsereg katonáinak elpusztulásáért a Don-kanyarban.
A rendszerváltozás után a volt kormányzó kenderesi újratemetésével kezdődött az a Horthy-kultusznak nevezett folyamat, amelynek főbb epizódjait a február 11-i emlék-istentisztelet kapcsán idézzük fel.
1957, 2017
De előbb még egy kis történelem.
1957. február 9-én a Népszabadság a kilencedik oldalán közölte a hírt: meghalt Horthy Miklós. „Lisszabonból jelentik, hogy Horthy Miklós, a magyar ellenforradalom egyik vezető alakja, Magyarország kormányzója a 25 éves ellenforradalmi rendszerben, meghalt. Nevéhez a magyar történelem egyik legsötétebb korszaka fűződik. A Horthy-rendszer abban a vérfürdőben született, amelyet 1919-ben az antant-hatalmak segítségével uralomra jutott ellenforradalom rendezett a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek sorában. Horthy nevéhez fűződik Magyarország berántása a második világháborúba, s a nemzeti szégyen, hogy hazánk a múlt háborúban a hitlerista Németország utolsó csatlósa lett. A legutóbbi ellenforradalmi események idején Horthy újra jelentkezett: ismét szeretett volna szerepet játszani a második ellenforradalom általuk remélt új rendszerében.”
Hatvan évvel később, 2017. júniusában kivételes államférfinak nevezte Orbán Viktor Horthy Miklóst a felújított Klebelsberg kastély átadó ünnepségén. Ebből a mondatból nem az derül ki, hogy Orbánnak mi a véleménye Horthyról. Hogy valóban kivételes államférfinak gondolja-e azt az embert, akinek regnálása alatt születtek a zsidótörvények, amelyek végül mintegy félmillió zsidó származású magyar ember elpusztításhoz vezettek. Az Orbán által elmondott mondatból leginkább az derült ki, hogy Magyarország miniszterelnöke most ezt tartotta hasznosnak mondani.
Ungváry Krisztián történész szerint Orbán ezzel a megfogalmazással a jobboldalnak üzent. Ez a vélemény logikus ugyan, de az ügy ennél valamivel árnyaltabb és bonyolultabb. A normális, tisztességes jobboldalnak ugyanis ezzel nem lehet üzenni, mert magát polgárnak tartó jobboldali ember nem tekint Horthyra kivételes államférfiként. A normális, tisztességes jobboldali ember tudja, amit persze Orbán is tud, hogy Horthy Miklós sok százezer zsidó és nem zsidó származású magyar ember haláláért felelős.
Orbán korábban visszafogottabban fogalmazott Horthyról, amikor a Hóman-szobor körüli viták kapcsán azt mondta, hogy olyan embernek nem állítanak szobrot Magyarországon, akik megszálló hatalmakkal kollaboráltak. Horthy Miklós ilyen ember volt, és ezt Orbán nemcsak 2015-ben tudta, de tudnia kellett 2017-ben.
Horthy Miklós újratemetése
1993. szeptember 4-én a néhai kormányzó hazahozott hamvait újratemették Kenderesen. Amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, Boross Péter volt miniszterelnök 2018-ban arról beszélt, hogy Horthy Miklós kenderesi újratemetésén a saját szemével látott egy olyan transzparenst, amelyen egy zsidó szervezet köszönetet mondott Horthy Miklós kormányzónak.
A volt miniszterelnök rosszul emlékezett: nem volt ilyen zsidó szervezet. Volt viszont egy Blumgrund János nevű ember, aki nem transzparenst, hanem egy koszorút vitt a temetésre, a következő felirattal: „Egy hálás magyar zsidó a sok közül.”
Blumgrund János amúgy Bécsből rándult haza, a helyi Horthy Miklós társaság elnökeként, onnan volt hálás a kormányzó úrnak. Igaz, nem eredeti nevén, hanem a vitézi körökben a Blumgrundnál autentikusabban hangzó Almási Szabó János néven.
Az MTI cenzúrázta Orbán Viktort
2012. júliusában a Magyar Távirati iroda cenzúrázta Orbán Viktor miniszterelnök szavait.
„Magyarország zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben” – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel közös budapesti sajtótájékoztatóján, majd hozzátette: „Magyarország bűnt követett el, amikor a második világháborúban nem védte meg zsidó állampolgárait.”
A magyar miniszterelnök utóbbi mondata nem szerepelt az MTI tudósításában. A távirati iroda úgy gondolta, hogy nem lenne jó, ha a magyar állampolgárok megtudnák, mit mondott Orbán annak a magyar államnak a felelősségéről, melynek élén az általa kivételes államférfinek tartott Horthy Miklós kormányzó állt.
Horthy mellszobra a Szabadság téri templomban
Horthy Miklós kormányzó mellszobrának avatóünnepsége a Szabadság téri Hazatérés templomának bejáratánál az első bécsi döntés 75. évfordulóján 2013. november 3-án Budapesten. MTI Fotó: Máthé Zoltán
2013. november 3-án százak tüntettek a budapesti Szabadság téren a Hazatérés temploma előtt. Odabent Horthy Miklós szobrát avatják, beszédek is vannak, Hegedűs Lóránt református lelkész a keresztényi szeretetről beszélt, és felszólalt Gyöngyösi Márton a Jobbik parlamenti képviselője – ő volt az, aki a magyar országgyűlés képviselőit származásuk alapján listázta volna.
A Fidesz közleményben reagált Horthy Miklós kormányzó szobrának avatására. Rogán Antal jegyezte a közleményt, lehet, ő maga fogalmazta a szöveget.
A Rogán Antal frakcióvezető által jegyzett közlemény azért tartja rossz ötletnek Horthy Miklős szobrának felavatását, mert az szerintük provokáció a Jobbik részéről, és az akció „jó ürügyet szolgáltat a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy antiszemitizmusról beszéljenek Magyarország kapcsán”.
Nem Horthy személyével és szobrával volt baja Rogán Antalnak és a Fidesznek, hanem azzal, hogy külföldön most majd megint verik a palávert „a magyar emberek ellenségei”.
Rogán Antalnak és a Fidesznek nem közleményt kellett volna írnia, hanem együtt tiltakoznának az antifasisztákkal a Szabadság téri templom előtt.
Ha a Fidesznek és Rogán Antalnak valóban baja lett volna Horthy Miklós éledő kultuszával, akkor most nem egy ilyen semmitmondó közleményt tettek volna közzé. Nem provokációról beszélnének, hanem a nácizmus ellen tiltakoznának. Megírnák például, hogy Horthy Miklós nem csak a zsidósággal „viselkedett csúnyán”, hogy nem csupán a mintegy 600 ezer magyar zsidó ember haláláért felelős, de a nem zsidó magyarokkal is számos illetlen dolgot művelt. Belesodorta Magyarországot egy értelmetlen háborúba, megtámadta a Szovjetuniót, a Don-kanyar poklába, azaz, gyakorlatilag a biztos halálba küldte a második magyar hadsereget. Katonának csúfolt szerencsétlen áldozatokat, akik – tisztes felszerelés, ellátás hiányában – valójában ágyútölteléknek kellettek.
Szabadság tér: Orbán Viktornak nincs mozgástere
2014. májusában Orbán Viktor nyilatkozott a budapesti Szabadság téren átadandó, eredetileg a német megszállás emlékműveként szereplő szobor kapcsán. A miniszterelnök a magyarországi zsidószervezetek tiltakozására válaszolt, és közölte velük: mint kormányfőnek, nincs mozgástere a Szabadság téri szobor ügyében. Ezzel lényegében nem csak a zsidószervezeteknek, a magyarországi zsidó közösségnek üzent, de minden jóérzésű polgárnak e honban, akik még mindig abban a hitben élnek, hogy a mozgástér elengedhetetlen kelléke egy miniszterelnöknek.
2014. júliusában aztán átadták a sokak által Szégyenünk szobrának nevezett alkotást. Nem felavatták, hanem átadták. Éjjel csinálták, sötétben. Rendőröket vezényeltek a térre, hogy minden flottul menjen. Kordonok is voltak, nehogy kárt tehessenek benne a tiltakozók.
Az előző évben, december 31-én, szilveszter napján jelent meg a Magyar Közlönyben a szoborról szóló első közlemény. Az eredeti szövegben szó sem esett áldozatokról, csupán a megszállásról.
Március 19-e volt az első határidő, akkor akarták átadni. Aztán mégsem adták át. Lett egy május 31-i határidő, ám az épp egybeesett volna Orbán Viktor születésnapjával.
Július közepén már érezni lehetett, hogy valami készül. Benne volt a levegőben, hogy hamarosan a helyére teszik a szobrot. Végül ez a nyár közepén történt meg, amikor aki teheti, nyaral, s amikor a nagy meleg miatt lankad a figyelem.
Az elmaradt szentmise
2018. január 27-én szentmisét terveztek mondani Horthy Miklós lelki üdvéért, ahol az elképzelések szerint Boross Péter volt miniszterelnök és Lezsák Sándor, az országgyűlés mostani alelnöke is felszólalt volna. Miután ez a nap egyúttal a holokauszt nemzetközi emléknapja – az auschwitzi haláltábor felszabadulásának évfordulója – a heves hazai és nemzetközi tiltakozások hatására a szervezők közölték: nem tartják meg a szentmisét. Sajtóhírek szerint Erdő Péter bíboros szólt le a belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia vezetőjének, az emlékmisét szervező Osztie Zoltánnak, ő utasította, hogy vonják vissza szándékukat és a holokauszt emléknapján ne tartsanak a magyar zsidók százezreinek halálában szerepet játszó kormányzó tiszteletére rendezvényt.
Most meg itt ez a megemlékezés, 2018. február 11-én. Nincs semmilyen emléknap, az időpont nem ütközik semmilyen nevezetes dátummal, lehet emlékezni, ki-ki kedve és lelkiismerete szerint.
– Köves úr, mi a véleménye arról, hogy a papok politizálnak?
– Nem értek vele egyet. El kell választani az államot az egyháztól, egyiknek sincs keresnivalója a másik területén.
– Ön most egy fideszes szórólapon Hollik István a Fidesz-KDNP jelöltjének támogatására buzdítja az állampolgárokat.
– Mi a kérdés?
– Az, hogy miként kerül az Ön neve és fotója egy politikai párt kiadványára?
– Mert azt szeretném, hogy Hollik István és a Fidesz győzzön az áprilisi választáson.
– Ön szerint ez nem politizálás?
– Nem politizálás, hanem garancia arra, hogy hitéletünk és kulturális kiteljesedésünk minden szükséges segítséget megkapjon Hollik Istvántól és a Fidesztől.
– Ezek szerint Ön a Fideszt támogatja?
– Ilyet nem mondtam. Én Hollik Istvánt támogatom. Az, hogy ő történetesen fideszes, abba én nem szólhatok bele.
– Köves úr, mi a véleménye az antiszemitizmusról?
– Mint rabbinak, mi lenne a véleményem?
– Ezt kérdezzük mi is. Önt egyszer sem hallottuk, hogy megszólalt volna a Soros plakátok ügyében.
– Miért kellett volna megszólalnom?
– Mert Önnek is tudnia kell, hogy a sorosozás szítja az antiszemita indulatokat.
– Én ilyet nem tapasztalok. Engem még senki sem nevezett soha Soros-bérencnek.
– Köves úr, ha netán nem a Fidesz nyeri a választást..
– …ezt nehezen tudom elképzelni.
– Tételezzük fel. Ön akkor is a Fideszt fogja támogatni?
– Én a hitéleti és kulturális kiteljesedésünket támogatom.
– Ez konkrétan mit jelent?
– Azt, amit a Fidesz-KNDP képviselőjelöltje, Hollik István szórólapján is írtam: hogy benne látom a garanciát, hogy hitéleti és kulturális kiteljesedésünk minden szükséges segítséget megkapjon.
– Köves úr, köszönjük a beszélgetést.
– Én köszönöm. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
