Kezdőlap Címkék Zaporozsje

Címke: Zaporozsje

“ Moszkva nem akar több területet elfoglalni Ukrajnában”

Azt nyilatkozta Putyin szóvivője a New York Timesnak, hogy nekik nincsenek az eddig elfoglalt négy megyén és a Krímen kívül további területi igényük az ukránokkal szemben.

 

“Csak azt a földet akarjuk megtartani, amelyet már beleírtunk az alkotmányunkba.”

– nyilatkozta Dmitrij Peszkov.

Mit jelentene ez a gyakorlatban? A Krím félszigetet illetve négy ukrán tartományt: Donyecket és Luhanszkot plusz a 2022 február 22. után elfoglalt Herszont és Zaporozsjét.

Mindehhez Peszkov hozzáfűzte: pillanatnyilag semmilyen alapja sincsen a megegyezésnek. Arra célzott, hogy az ukrán követelés az: az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről!

Kijevnek nemzetközi jogilag teljesen igaza van: Oroszország elismerte Ukrajna szuverenitását vagyis semmiféle jogalapja sincs egyes területek beírására az orosz alkotmányba. A nyugati világ Ukrajna álláspontját támogatja, de folynak a tapogatózó tárgyalások.

A CIA igazgatója, aki egykor az USA moszkvai nagykövete volt rendszeresen konzultál Szergej Nariskinnel, az SZVR, az orosz hírszerzés vezetőjével. Közben pedig Szaúd Arábiában a hétvégén békekonferenciát tartottak. Ezen részt vett Ukrajna és az USA képviselője sőt Kína is. Oroszországot nem hívták meg.

“Kína nélkül nem lesz béke Ukrajnában”

Ez a véleménye Gyarmati István biztonságpolitikai szakértőnek, aki a Szaúd Arábiában tartott békekonferencia alkalmából nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. Részt vett a tanácskozáson Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is.  Kínát csak alacsonyabb szinten képviselte a békeközvetítő, akit Hszi Csin-ping elnök jelölt ki a kínai béketerv megismertetésére és ha lehet, akkor az elfogadtatására. Mi erre az esély?

“Kína az az ország, amely egyáltalán nem támogatja a határok átrajzolását” – hangsúlyozza Gyarmati István – nyilvánvalóan Tajvanra utalva. Az egy Kína elv alapján – melyet az Egyesült Államok is elismert – a sziget Kína része.

“Kína jelenléte növeli annak lehetőségét, hogy olyan béketerv születik, melyet az oroszok sem utasíthatnak el.”

És mi van Ukrajnával?

Elvben Kijevben ragaszkodnak ahhoz, hogy addig nincs tűzszünet amíg az oroszok ki nem vonulnak Ukrajna területéről, de Zelenszkij elnök is sejti, hogy ehhez sikeres katonai offenzívára lenne szükség, melynek esélye igencsak kétséges.

Így egyelőre marad a háború, de figyelemreméltó, hogy Biden elnök a nemzetbiztonsági tanácsadóját küldte el Szaúd Arábiába, és a New York Times interjút közölt Putyin szóvivőjével.

Zelenszkij elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a tűzszünetről Oroszországgal Ukrajna feje fölött, de ezt a kijevi kormány nem fogadná el. Ha létrejönne egy USA-Oroszország egyezség a tűzszünetről, akkor nemigen  lenne választása Zelenszkij elnöknek hiszen nyugati támogatás nélkül Ukrajna napokig sem lenne képes tartani magát.

Öt stratégiai fontosságú céget állami ellenőrzés alá helyeztek Ukrajnában

Az öt állami ellenőrzés alá vont cég mindegyike a csőd szélén álló vállalkozás, s az ideiglenes intézkedés így kívánja megőrizni a cégek működőképességét, melyre a háború folytatásának érdekében elsődleges szükség van.

Ez része a háborús erőfeszítésnek – közölte Zelenszkij elnök, aki hozzátette, hogy más vállalatokra is sor kerülhet Ukrajnában, amely a háború miatt a gazdasági csőd szélén áll.

Az ország legnagyobb olaj cége, az Ukrnafta és legnagyobb olajfinomítója, az Ukratnafta a legfontosabb az újonnan állami ellenőrzés alá került cégek közül. Mindkettő annak az Ihor Kolomijszkijnek a tulajdona, aki Volodimir Zelenszkij fő pénzügyi támogatója volt a
2019-es elnökválasztási kampányban. A dúsgazdag oligarcha a csőd szélén áll, mert bankja, a PrivatBank jelenleg fizetésképtelen.

A MotorSich, a harmadik állami ellenőrzés alá került vállalat repülőgép és helikopter motorokat gyártott Zaporozsjeben, melyet elfoglaltak az oroszok.

Az olajfinomító sem működik, mert orosz találat érte a harcok során – írja a Financial Times.

Zelenszkij elnök szerint: ”ezek a lépések szükségesek hazánk erőfeszítéseinek támogatására. Ezekben a nehéz időkben minden erőnket hazánk felszabadítására és a hadsereg támogatására kell fordítanunk” – mondta az államfő a Telegram televízióban.

Az elnök tanácsadói azt hangsúlyozzák, hogy csak ideiglenes intézkedésről van szó.

Tavaly Zelenszkij elnök keresztülvitt egy törvényt, amely az oligarchák befolyását korlátozná Ukrajnában. A háború természetesen felülír mindent, különösen azután, hogy az oroszok új taktikája arra irányul, hogy lerombolják Ukrajna energiahálózatát. Emiatt gyakoriak az áramszünetek. Az is felmerült, hogy Kijev 3 millió lakóját télen vidékre költöztetik, mert nem tudják fűteni a fővárost. Ezt az elképzelést egyelőre visszavonták, de Ukrajna különösen nehéz tél elé néz.

Oligarchák pácban

Zelenszkij elnök korábbi szponzora, Ihor Kolomijszkij bajban van: nemcsak az ukrán hatóságok hanem külföldi pénzügyi felügyeletek is érdeklődnek a PrivatBank csődjének körülményeiről. Az oligarcha bankja már 2016-ban állami felügyelet alá került, mert szőrén szálán eltűnt több mint 5 milliárd dollár a bank számláiról. Ihor Kolomijszkij állítólag azért pénzelte Zelenszkij kampányát, mert abban bízott, hogy ily módon megúszhatja a vizsgálatot.

A repülőgép és helikopter motorokat gyártó MotorSich korábbi tulajdonosát hazaárulás miatt letartóztatták. Az ügyészség azzal vádolja, Moszkva az ő segítségével szerzett be helikopter motorokat külföldről, ahol szankciók vannak érvényben Oroszországgal szemben.

A negyedik állami ellenőrzés alá került cég vezetője külföldre menekült a pénzügyi felügyelet vizsgálata elől. Konsztantyin Zsivago Avtokraz nevű cége szállító eszközöket gyárt a hadseregnek. A pénzügyi felügyelet azért érdeklődik az ukrán oligarcha iránt, mert magánbankja bedőlt, tetemes adósságot hagyva maga után.

A Zaporizstranszformator nevű cégnek több tulajdonosa is van, de minthogy Zaporozsje városában működik, melyet az oroszok megszálltak, ezért kérdéses, hogy kinek szállít. Nagy szükség lenne a termékeire hiszen a lerombolt energia hálózat alkatrészeit állítja elő.

Nem államosításról van szó

Ezt hangsúlyozzák az ukrán vezetők. Olekszij Reznyikov honvédelmi miniszter a Reutersnek így nyilatkozott erről :

“ez nem államosítás. Egyszerűen csak arról van szó , hogy háborús időkben átvesszük a cégek irányítását. Ez jogilag teljes mértékben különbözik az államosítástól.”

Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság elnöke  felhívta Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy elmondja neki: az Európai Unió újabb 18 milliárd eurós segély csomagot állít össze Ukrajnának.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!