Azt javasolja Katharina Barley, az Európai Parlament alelnöke, aki a der Spiegelnek nyilatkozott, hogy az EU olyan megoldásokat találjon amivel nem a polgároktól, hanem a kormánytól vonja meg az pénzt. Rámutatott arra, hogy mind Magyarország mind pedig Lengyelország megsérti az Európai Unió jogrendjét. A Fidesz ebben már olyan messzire ment el, hogy kérdés: lehet-e demokráciáról beszélni egyáltalán Magyarországon?! – teszi fel a kérdést a baloldali politikus.
Katharina Barley nyilta céloz a szólásszabadság korlátozására, melynek legutóbbi kínos ügye a Pegasus sztori.
Pintér tagad
A magyar belügyminiszter szerint 2010 óta egyszer sem történt törvénytelen lehallgatás Magyarországon. Ez tulajdonképp annak beismerése, hogy a jelenlegi jogrend lehetővé teszi ellenzéki személyek lehallgatását a nemzetbiztonságra hivatkozva. Ennek logikája az, amit Orbán Viktor miniszterelnök többször is kifejtett, hogy a kormányát bíráló újságírók vagy közéleti személyek kapcsolatban állhatnak külföldi szervezetekkel , emiatt nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Ezért beszél gyakran Soros György által támogatott szervezetekről, mert ez lehetővé teszi a számára kellemetlen kritikus újságírók vagy más közéleti személyek megfigyelését.
Ez Putyin logikája is, lényegében pedig a szovjet jogi gondolkodás folytatása. A Szovjetunióban minden ilyen ügy a KGB-hez tartozott. Amelynek élén sokáig állt Jurij Andropov, aki Budapesten volt nagykövet 1956-ban. Élete végén a Szovjetunió vezére lett, de betegsége megakadályozta azt, hogy megvalósítsa reform terveit.
Andropov árvái
Putyin és a rendszerváltás utáni egykori kommunista tábor sok vezetője Andropov elképzeléseit valósítja meg. Ez erős központi hatalmat jelent, teljesen kézben tartott „ellenzéket” a politikában. A gazdaságban pedig hibrid rendszert, amely a piacgazdaság előnyeit kihasználva gazdagítja a hatalmi elitet, mely ily módon érdekelt abban, hogy a rendszer „mindörökké” fennálljon.
Ezek a rendőrállamok csak fügefa levélnek használnak mindenfajta alkotmányt, amelyet épp oly kreatívan értelmeznek mint Sztálin kedvenc jogásza, Visinszkij, aki a nagy perek idején tucatszám vádolta a félig agyonvert renitens bolsevik vezetőket a bíróság előtt, ahol saját fejükre kértek halált a Szovjetunióban.
