Kezdőlap Címkék Veszteség

Címke: veszteség

A fegyvergyártás mindenütt bombaüzlet – kivéve nálunk

A magyar hadiipar legtöbb cége komoly veszteséggel zárta a tavalyi évet pedig az ukrajnai háború miatt mindenütt növekedtek a hadikiadások Európában.

A hazai hadiipar termékeire nincsen kereslet. Másrészt a magyarországi gyárak csak lassan alkalmazkodnak a gyorsan változó kereslethez míg a vetélytársak az Egyesült Államokban és az Európai Unióban e téren sokkal sikeresebbek voltak.

Eddig a legnagyobb kudarc a Lynx gyalogsági harci jármű, amely a jövőben még bejöhet, de jelenleg olyan eszközöket keresnek a vásárlók, amelyek a harctéren már bizonyítottak.

wikipedia.com

A Rheinmetall, amely a Lynxet is gyártja felfuttatta termelését Magyarországon, de ezt nem követte a profit. Tavaly 27,4 milliárd forintos üzleti eredményt produkált, de nemhogy profit nem volt, de veszteséget mutatott ki a Rheinmetall Magyaroszágon: 5,34 milliárd forintot. Ez persze lehet könyvelési trükk is az adózás elkerülésére.

A Portfolio portál arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor oroszbarát politikája miatt a NATO – ban és az Egyesült Államokban egyre inkább gyanakodva figyelik Magyarországot, és ennek a magyar hadiipar is megihatja a levét. Közben a többi NATO tagállamban szárnyalnak a hadiipari részvények:

Tíz évig bomba üzlet lesz a fegyvergyártás

Erről nyilatkozott a NATO tagállamok egyik fő fegyverszállítója, aki a konfliktus elhúzódására számít a gázai övezetben és Ukrajnában. A készletek mindenütt rohamtempóban fogynak, ezért a fegyvergyárak maximális kapacitással üzemelnek.

“A geopolitikai feszültségek fegyverkezéshez vezetnek a következő évtizedben”

– nyilatkozta a BBC-nek a Chemring fegyvergyár főnöke. Michael Ord elmondta, hogy a cég nagyon sokféle fegyvert gyárt: az elektronikai háborúhoz szükséges eszközöktől a légi hadviselésig sőt az űr programokba is bekapcsolódtak. 2030-ra el akarják érni az egymilliárd fontos éves üzleti eredményt, ez a jelenleginek a négyszerese!

A fegyvergyár főnöke rámutatott arra, hogy minden NATO tagállam fokozza a fegyverkezését részben azért, hogy támogassa Ukrajnát részben pedig eleget akar tenni az elvárásoknak, melyek szerint az éves GDP 2%-át kell minden tagállamnak katonai célokra fordítania.

Rishi Sunak brit miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy Nagy Britannia túl is teljesíti ezt hiszen a GDP 2,5%-át kívánja erre a célra fordítani. A Munkáspárt vezére, Keir Starmer közölte, hogy amennyiben megnyerik a júliusi választást, akkor ők is betartják a 2,5%-os katonai költségvetés ígéretét.

A brit fegyvergyártás és export már évek óta szárnyal: 2022-ben 70%-kal volt magasabb mint 2021-ben.

Putyin 2022 februárjában támadta meg Ukrajnát. A Hamász 2023 októberi terrorakciója megnövelte a brit fegyver exportot a Közel Kelet irányában.

A hágai nemzetközi bíróság háborús bűnök miatt egyaránt elítéli a Hamász vezetőit és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Ennek nyomán a skót nemzeti párt, a liberális demokraták és néhány ellenzéki csoport Nagy Britanniában azt követeli a kormánytól, hogy tiltsa be vagy korlátozza a fegyverexportot Izraelbe.

Lord Cameron külügyminiszter  erre azt válaszolta, hogy egy ilyen tilalom csakis a Hamászt erősítené meg. Nagy Britannia különben is csak Izrael fegyver importjának egy százalékát adja vagyis különösebb jelentősége egy tilalomnak nem lenne.

Nagy Britanniában szigorúan szabályozzák a fegyverek exportját, és azt mindenképp igyekeznek elkerülni, hogy a fegyvereket megvásárló külföldi kormány azokat a saját népe ellen használja föl.

Ukrajna a világ legnagyobb fegyver importőre

Az USA a világ legnagyobb fegyverexportőre, a franciák megelőzték az oroszokat, akik visszaestek – állapította meg a stockholmi Békekutató Intézet.

Az Egyesült Államok 17%-kal növelte fegyver exportját az elmúlt évtizedben, Franciaország 47%-kal, Oroszország fegyver exportja az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent: -53%.

Az Egyesült Államok adja a világ fegyver exportjának több mint 40%-át. Blinken külügyminiszter többször is rámutatott, hogy a NATO tagállamok növekvő fegyverkezésének a fő haszonélvezői az amerikai fegyvergyárak hiszen a világ öt legnagyobb fegyver exportőr cége közül négy amerikai: Boeing, Lockheed Martin, Northrop Grumman és Raytheon.

A legnagyobb fegyver importőrök India, Szaúd Arábia és Katar. Ukrajna a negyedik helyen áll a stockholmi Békekutató intézet statisztikájában, de ez a megvásárolt fegyverekre vonatkozik. Az önvédelmi háborút folytató ország szinte valamennyi NATO tagállamtól jelentős mennyiségű fegyvert kap ingyen is, hogy megállítsa az orosz agressziót. Ukrajna már 2023-ban a legnagyobb fegyver importőr volt a világon, ha beleszámoljuk azt, hogy a fegyverek jelentős része ingyenes támogatásként érkezett a hadban álló országba – írta a Deutsche Welle.

Bajban a Gazprom és a rubel jobboldal

Először vált veszteségessé Putyin uralkodása alatt a Gazprom, amely az orosz földgáz exportjával dollár milliárdokat keresett Oroszországnak. Már a szovjet időkben is jelentős volt a földgázexport, de ekkor jórészt “a testvéri országokba.”

1991-ben megbukott a Szovjetunió, a gázipari minisztériumból Gazprom lett, vezetője, Csernomirgyin egyik percről a másikra dollármilliárdossá változott. Ezért árulta el a szovjet elit a marxizmus-leninizmust, melynek nevében évtizedeken át kormányozta a birodalmat beleértve a “testvéri szocialista országokat is.”

A Gazprom egyértelműen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt vált veszteségessé: teljesült az USA és Lengyelország álma, mert

megszakadt a szerves kapcsolat Oroszország és Németország között,

melyet Schröder szociáldemokrata és Merkel kereszténydemokrata kancellár oly szorgosan építgetett Putyinnal együtt.

A Gazprom pénzügyeit a Gazprombank intézte és intézi, és erre mind nagyobb figyelem irányul. Svájcban elítélték a Gazprombank néhány emberét, akik Putyin oligarcháinak pénzügyeit intézték a semleges országban. A per során felmerült, hogy maga Putyin is ott tartaná vagyonának egy részét, melyet a pénzügyi sajtó Nyugaton 40 milliárd dollárra becsül.

A guruló rubel

Putyin Oroszországa elszántan támogatja a szélsőjobboldalt az Európai Unióban, mert abban reménykedik, hogy felbomlasztják a 450 milliós közösséget. A jobboldal sem kerüli el Putyin figyelmét főként hogyha hajlandó az együttműködésre a szélsőjobboldallal mint Silvio Berlusconi vagy Orbán Viktor.

Putyin nagyvonalúan támogatta is barátait: az osztrák Szabadságpárt vagy Marine Le Pen mozgalma Franciaországban szépen profitált ebből.

A pénzeket Putyin a Gazprombankon keresztül utalta át “barátainak”. A brit hírszerzés megszerzett egy ilyen listát , és sietett átadni azt Washingtonnak. Putyin válasza: kiesett egy moszkvai kórház hatodik emeleti ablakán a Lukoil olajtársaság igazgató tanácsának elnöke, aki állítólag eljuttatta a listát a brit hírszerzésnek.

Ki van rajta Putyin barátainak listáján, melyen csinos összegek is szerepelnek? A magyar nagykövetség ideges érdeklődésére azt válaszolták Washingtonban: magyar nevet nem találtunk a listán. De hát több lista is létezhet.

Orbán Viktor más formában is jól pénzelhetett  az energia válságból: miközben a Gazprom veszteséges lett, a MET, az egykori orosz-magyar földgázkereskedő társaság, amely ma már Svájcban bejegyzett részvénytársaság, remekül profitált a vészhelyzetből amikor a kieső orosz földgázt villámgyorsan kellett pótolni Európában. Lantos Csaba, jelenlegi energiaminiszter amikor még a MET igazgató tanácsának elnöke volt, többször is cáfolni volt kénytelen: Orbán Viktor főrészvényese a részvénytársaságnak, melyben immár nincs közvetlen orosz részesedés. Az üzleti titok szent Svájcban, ezért is ott jegyezték be az egykori magyar-orosz földgázkereskedő céget, de az amerikai hírszerzés leleményessége könnyen feltárja az ilyen titkokat. Ez is benne van David Pressman USA nagykövet barátságos mosolyában amikor felszólítja a magyar miniszterelnököt: lazítson kapcsolatán Putyinnal!

Gigantikus veszteség a Nemzeti Bankban

999 milliárd forint veszteséget hozott össze egy félév alatt a Magyar Nemzeti Bank, és ezzel minden eddigi rekordot megdöntött. Ennek alapján nagyon is érthető, hogy Matolcsy György miért bírálta oly elszántan a kormányt a közgazdász vándorgyűlésen.

Elvben a magyar államnak kellene pótolnia a Nemzeti Bank veszteségét, de ez teljesen felborítaná a költségvetés amúgyis törékeny egyensúlyát. Ezért módosítják a jegybank törvényt, hogy lehessen mínuszban a Magyar Nemzeti Bank akár hosszú időre is. Jelenleg ez mínusz 1511 milliárd. Ekkora veszteség láttán felmerülhet a kérdés: nem rúgja-e ki Orbán Viktor egykori jobbkezét? Ez annál is könnyebben mehetne, mert csak meg kellen kérdeznie, hogy mi lett a Nemzeti Bank korábbi nyereségével, amelyből például a Pallas Athéné alapítványokat létrehozták? 266 milliárdot kaptak ezek az alapítványok mondván “ez már nem közpénz.” Emiatt hosszú vita bontakozott ki a nemzeti együttműködés rendszere és Brüsszel között. Végül az alapítványokat bezárták. Az európai statisztikai hivatal nem fogadta el az érvelést: a nyereség már nem közpénz.

A veszteség ugyanis mindenképpen az: azért a magyar államnak kell jótállnia.

Mi lesz ezután?

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még nem is oly rég Matolcsy György jobbkeze volt, aki kulcsszerepet játszott a devizaadósság-rendszer felszámolásában. Emiatt Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta neki, hogy “ezért egyszer majd kérhetsz tőlem valamit.” Nagy Márton azon melegében kérte is a főnöke posztját, de ezt akkor a miniszterelnök megtagadta tőle. Matolcsy György sietett megszabadulni ambiciózus alelnökétől, aki előbb Orbán Viktor gazdasági tanácsadója lett, majd a kormányban kapott szerepet mint gazdaságfejlesztési miniszter. Most ő számít Orbán Viktor elsőszámú gazdasági válságmenedzserének.

Hol a kiút a reménytelennek látszó helyzetből?

Ezt kellene megmutatnia Nagy Mártonnak, ha megkapja a Nemzeti Bank irányítását. A számok kiábrándítóak: a gazdaság stagnál, az infláció magas marad. Ez bizony stagfláció, amelynek a következményei politikailag nehezen kezelhetőek. Mindeközben nem jönnek az uniós pénzek, az energia számla pedig olyan magas, hogy azt nehezen viseli a költségvetés. A rezsicsökkentés düledező rendszerét viszont politikai okból nem lehet megszüntetni. A nyugdíjak kapcsán Orbán Viktor el is ismerte a dilemmát: bár nincs rá fedezet, de a kormány kifizeti az inflációs pótlékot.

Orbán tudja: szavazó tábora csak addig biztos  ameddig nem csökken drasztikusan az életszínvonala. Csakhogy most ez fenyeget: az infláció a szegények adója. Éppen azé a szegény kétharmadé, amely zömében Orbánra szavaz.

Az olcsó pénznek és az olcsó energiának vége, de Orbán Viktor épp erre alapozta a nemzeti együttműködés rendszerét, no meg a Brüsszelből érkező eurómilliárdokra. Ebben a helyzetben kellene Nagy Mártonnak pénzügyi varázslónak lennie. Orbán Viktor átadhatja neki a Nemzeti Bankot abban a tudatban, hogy bűnbaknak után Matolcsy  majd ő is jó lesz…

Chiphiány  Oroszországban: visszavásárolják fegyvereiket Indiából és Mianmarból

Az orosz hadiipar nem képes pótolni a veszteségeket, melyek az ukrajnai háborúban érik az orosz hadsereget, ezért Moszkva ráfanyalodik arra, hogy exportált fegyvereit illetve azok alkatrészeit visszavásárolja külföldön – írja a Nikkei japán gazdasági hírügynökség.

Tankok és rakéták alkatrészei hiányoznak a legjobban az orosz hadiiparban, mely egyre jobban érzi a szankciók súlyát. A NATO és a vele szövetséges Japán már közvetlenül Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – chip szankciót rendelt Oroszországgal szemben. Ez nemcsak azt jelenti, hogy ők nem szállítanak chipeket Oroszországnak hanem azt is, hogy más országokat is igyekeznek erre rábírni. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is figyelmeztette Kínát arra, hogy az Egyesült Államok ellenséges akcióként ítélné meg, ha Peking chipeket szállítana az orosz hadiiparnak. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó nemrég elégedetten állapította meg, hogy az amerikai hírszerzés információi szerint a kínaiak be is tartják ezt a chip tilalmat Oroszországgal szemben.

Az amerikai ImportGenius vizsgálja az orosz fegyver kereskedelmet. Itt vette észre a Nikkei tudósítója, hogy az oroszok Indiából és Mianmarból a saját fegyvereiket illetve azok alkatrészeit vásárolják vissza, hogy ily módon chipekhez jussanak!

Konkrét példa: az Ural Vagon Zavod – nem annyira vagonokat gyárt hanem inkább tankokat. Ezeket eladták a katonai diktatúrának Mianmarba, majd pedig 24 millió dollárért visszavásárolták! Nem is magáról a tankról van szó hanem azokról a periszkópokról és kamerákról, melyekkel a harckocsi személyzete tájékozódni tud. 6775 periszkópot és 200 kamerát vettek meg újra Mianmarban.

Az orosz hadiipar havonta 90 harckocsit tud gyártani miközben a veszteség 100-120 vagyis a hadsereg utánpótlása egyre gyengül miközben az ukránok új, az orosznál hatékonyabb tankokat kapnak a szövetségeseiktől.

Az International Institute for Strategic Studies adatai szerint az oroszoknak körülbelül 5000 tankjuk van, de ezek jelentős része korszerűtlen vagyis modern berendezésekkel kellene ellátni mielőtt kiküldik a frontra a T72-es tankokat.

“Az optikai berendezések jelentik az egyik legnagyobb gondot az orosz hadiiparnak”

– nyilatkozta a Nikkeinek Oleg Ignatov, aki Brüsszelben dolgozik az International Crisis Group kutató központban.

“Az ukrajnai háború előtt ezeket az optikai eszközöket az oroszok Nyugatról szerezték be, de a szankciók miatt erre nincs lehetőség, ezért vásárolják vissza a saját korábbi exportjukat” – mondja a szakértő.

A rakétáknál is az optika a probléma

Az orosz rakéta tervező központ 150 ezer dollárért vett éjszaka is látó eszközt rakétákhoz Indiából. Ezek a KBM nevű orosz rakéta gyártó cég saját eszközei, melyeket még        2013-ban szállított Indiának.

A stockholmi Béke Kutatóintézet – SIPRI – szerint Oroszország a világ harmadik legnagyobb fegyver exportőre – legalábbis a háború előtt így volt. A legnagyobb vevő India, az orosz fegyver export 35%-át vásárolta meg. Utána Kína következett 15%-kal, Algéria volt a harmadik 10%-kal.

“Hirosimában a G7 csúcstalálkozón felszólították Oroszország fegyvervásárlóit, hogy szüntessék meg importjukat, de nem könnyű ilyen változást elérni.

Valószínűleg csak oly módon lehetne erre rávenni az Oroszországtól fegyvert importáló államokat, ha közzétennék a fegyver vásárlások adatait” – nyilatkozta a Nikkei gazdasági portálnak Nobumasa Akijama, a tokiói Hitosubasi egyetem tanára.

Támadás hatalmas veszteségek árán

Oroszország valószínűleg elveszítette legjobb tankjainak csaknem felét Ukrajna inváziója során, miközben Vlagyimir Putyin csapatai támadást indítottak az ország keleti régióiban, köztük Donyeckben és Luhanszkban.

Moszkva modern T-72B3 és T-72B3M fő harckocsikból álló, invázió előtti flottáját különösen súlyosan érte az ukránok nem várt ellenállása. A veszteség a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) akár 50 százalékos is lehet.

A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) katonai agytrösztje szerint Moszkva invázió előtti, modern T-72B3 és T-72B3M fő harckocsikból álló flottája különösen nagy veszteséget szenvedett, amely akár a bevetett harckocsik 50 százalék is lehet.

Az IISS főigazgatója, John Chipman elmondta, hogy Moszkva kénytelen volt „régebbi használatból kivont, de még tárolt fegyvereire hagyatkozni”, az újabb modellek „lassú” gyártása miatt.

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy katonái áttörtek két megerősített védelmi vonalat Ukrajna keleti részén, ami arra utal, hogy az agresszor erői  hatalmas veszteségek árán, de  haladnak előre.

„Az offenzíva során az ukrán csapatok véletlenszerűen 3 km-re vonultak vissza a korábban megszállt vonalaktól” – közölte a minisztérium a Telegramon.

Berlinben egyelőre inkább lenyelik a veszteséget

A kávézók és az éttermek Európában a kávé árának növekedését tapasztalják. Szakértők szerint a helyzet a közeljövőben nem fog változni, sőt még rosszabbra fordulhat.

2 dollár 60 cent volt a kávé ára júliusban, augusztusban egy picit csökkent 2 dollár 16 centre. Csakhogy egy font kávé még 2019 májusában 0,85 dollárba került. Aztán jött a szárazság Brazíliában és a csillagászati szállítási költségek, két dollár fölé emelkedett az ár, és valószínűleg tovább megy felfelé – mondják a szakértők, akik a Deutsche Wellenek nyilatkoztak.

Berlinben egyelőre inkább lenyelik a veszteséget, de nem emelnek árat.

Meddig tehetik ezt meg?

A kedvezőtlen éghajlati események és a megnövekedett kereslet, valamint a geopolitikai fejlemények és a világjárványhoz kapcsolódó logisztikai zűrzavar az elmúlt két évben magasabb nagykereskedelmi árakat eredményezett. A növekvő energiaárak és a szállítási költségek 100%-os növekedése az elmúlt 12 hónapban növelte az inflációs nyomást.

Az Arabica kávé árát a New York-i tőzsdén határozzák meg dollárban. Miután a dollár árfolyama beindult felfelé az euró lefelé mozdult. Egész Európában, ahol eurót használnak, megdrágult a kávé.

6%-os volt átlagosan az áremelkedés, melynek nagyrészét a kávéházak lenyelték, de a kisebb részét áthárították a fogyasztókra.

“A pandémia idején egyszerűbb volt a helyzet – mondja Jordan Montgomery, a Fjord Coffee Roasters Berlin marketing menedzsere – mert az internetes kereskedésben az áremelkedést át lehetett hárítani a vásárlókra. “Csakhogy más a helyzet a kávéházakkal, melyeket sújt a rezsi költségek emelkedése és a személyzet hiánya.

Ha az áremelést a fogyasztók egy része nem fogadja el, akkor csökken a forgalom.

12 eurós minimális órabér

Ezt vezetik be Németországban októberben. Mennyi legyen a kávé ára abban az országban, ahol évszázadok óta nemzeti intézménynek számítanak a kávéházak?

A szakértők többsége 5-6 eurós árat lát reálisnak Németországban. Ebből viszont nagyon sok jut az államnak: egy tizenhetedik századi törvény miatt egy kiló pörkölt kávé után 2,19 euró adó jár az államnak.

Nicole Battefeld szerint jogos az általános áremelkedés, mert a kávéültetvények nem igazán nyereségesek Brazíliában. A német kávé bajnok szerint a gyarmati múlt öröksége, hogy a termelők viszonylag keveset kapnak, míg a hasznot a New York-i tőzsdén illetve a fogyasztó országokban zsebelik be. Jelenleg

Németországban a szupermarketekben 8 euróért  lehet egy kiló kávét kapni holott a reális ár 20 euró körül lenne.

A nagy kávé exportáló országokban nőnek a munkabérek. Kolumbiában, amely a harmadik legnagyobb exportőr a világon, megduplázódtak a bérek a kávé szektorban az elmúlt évben. Sok kis gazdaságban a tulaj és családja dolgozik a földeken, mert nem tudják megfizetni a munkaerőt.

Az energia és a műtrágya árak  növekedése földhöz csapja a kávétermelőket is. Brazília az oroszoktól vásárolja a műtrágyát. Egyelőre folyamatos a szállitás, de komoly az aggodalom, mert nemigen bíznak az oroszokban.

Klímaváltozás

A kávé árak emelkedése mögött ez is nagyon komoly tényező. Kolumbiában kétszer aratnak egy évben – hála az esős időjárásnak. De mi van, ha kevesebb az eső? Akkor hónapokat csúszhat a termés betakarítása, és emiatt sokszor nem tudják teljesíteni a szállítási szerződéseket. Ha kisebb a termés, akkor felértékelődik a gyengébb minőségű kávé. Ez arra ösztönözheti a gazdákat, hogy inkább azzal foglalkozzanak, mert kevesebb vele a gond és az árkülönbözet nem túlságosan nagy a jó minőséghez képest.

A klímaváltozás megnöveli a bizonytalanságot a piacon, ahol korábban  csak lassan alkalmazkodtak a változásokhoz.

Sokan a tisztességes kereskedelemben – fair trade- látják a megoldást. Ez garantált árat biztosít: 1 dollár 36 centet egy font kávéért. Csakhogy Németország kávé szakértője szerint ez is kevés: “a fair trade hozzásegíti a gazdákat ahhoz, hogy megőrizzék az életszínvonalukat, de ahhoz már nem elég, hogy új beruházásokra gondoljanak. A garantált kávé ár ugyanis csak 10 centtel nőtt az elmúlt 20 év során” – nyilatkozta a szakértő.

Matolcsy: ez a hét százalékos növekedés nem az aminek látszik

A Nemzeti Bank elnöke egyertelműen bírálta Varga Mihály pénzügyminisztert, aki nagy büszkén Cristiano Ronaldo mezével kampányolva, büszkélkedett a 7% fölötti GDP növekedéssel. Amely kétségkívül rekord lenne, ha a körülmények nem lettek volna irreálisak.

A diadalittas hangozatos szólamokkal szemben Matolcsy György rámutat a Magyar Nemzetben, hogy a magyar gazdaság az előző évben – 2020-ban mínuszban volt.

4,7%-os volt a visszaesés. Vagyis a 7% jóval szerényebb valóságos növekedést jelent.

2019-hez képest alig 2,1% növekedett a magyar gazdaság, és ez távolról sem világbajnoki eredmény.

Nem sikerült a kanyarban előzni

Matolcsy György bevallja, hogy a járvány idején a magyar gazdaság a nemzetközi összehasonlításban inkább visszaesett mintsem hogy előretört volna, ahogy arról a Nemzeti Bank elnöke ábrándozott. Fejlettség tekintetében 2020-ban a magyar gazdaság egy hellyel hátrébb került, mert Lengyelország megelőzte. Így Magyarország visszaesett a 21-ik helyre. Ezzel nemigen lehet dicsekedni. Mint ahogy azzal sem, hogy a válság két éve elvett a magyar gazdaságtól 6-8% GDP többletet. Ez egy-két év jövedelem többletnek felel meg.

Mindezzel együtt Matolcsy György sikeresnek értékeli a magyar válságkezelést, mert a német gazdaság – az Európai Unió vezető ereje- 10%-os GDP többletet veszített.

Perspektíva

Ezzel nem foglalkozik a Nemzeti Bank elnöke hiszen a jegybank hosszú idő után veszteséges lett, és magyar infláció rekordokat döntöget. Vagyis a válságkezelés nem mögöttünk hanem előttünk van. Különösen, ha hozzáadjuk azt a hiányt, melyet az uniós pénzek befagyasztása okozhat. Választási kampány idején erről érthetően keveset beszélnek, de a rekord költségvetési hiány, a növekvő államadósság és a magas infláció egyaránt mindenképp lépéskényszerbe hozza a kormányt, akárki is alakítja meg azt áprilisban.

Remek év a milliárdosoknak, de vannak nagy vesztesek is

A 2660 dollármilliárdos mintegy 1600 milliárd dollárral lett gazdagabb januártól decemberig. Páran nagyon ráfáztak mint például az Alibaba alapító atyja, Kína egykor leggazdagabb embere, Jack Ma.

152 milliárd dolláros veszteséget kénytelen elkönyvelni a világ 10 dollár milliárdosa, akik sokáig emlegethetik még az idei évet amikor lehanyatlott a szerencsecsillaguk. Pekingben ugyanis úgy döntött a majd mindenható politikai bizottság, hogy megrendszabályozza a túlságosan is önállóvá vált cégeket és azok dollármilliárdos tulajdonosait.

Az Alibaba részvényeinek az árfolyama idén 50%-al csökkent!

Pedig még nem is oly régen Pekingben büszkélkedtek azzal, hogy a New York-i tőzsdén az Alibaba volt az év részvény kibocsátása. Jack Mával, az internetes kereskedő cég alapító elnökével előbb találkozott Donald Trump mint Hszi Csinping kínai államfővel. „Jack és én nagy dolgokat viszünk végbe együtt” – jelentette ki találkozásuk után az USA elnöke. Azóta Trump eltűnt a süllyesztőben, Jack Ma csak a nyilvánosság elől tűnt el egy időre. Közben jól megkopasztották: idei veszteségét 21,4 milliárd dollárra becsüli a Forbes.

Ezzel csak ezüst érmes a nagy vesztesek között. Az első helyen a kínai internetes óriás, a Pinduoduo ura végzett 40,2 milliárd dolláros veszteséggel. A cég részvényeinek értéke kétharmaddal csökkent az idén.

A bronzérmes a lúzer listán az Evergrande alapító atyja. A kínai ingatlanpiac egykori koronázatlan királya csekély 18 milliárd dollárt veszített az idén. Nem csoda: az Evergrande 300 milliárd dolláros adósság állományt halmozott fel. A pekingi vezetés arra kötelezte az elnököt, hogy saját vagyonával is szálljon be a dühös hitelezők kifizetésébe. A vírusjárvány előtt az Evergrande vezére 36 milliárd dolláros vagyonnal büszkélkedhetett. Ma már ez „mindössze” 9,1 milliárd dollár. Nemcsak kínaiak buktak nagyot az idén: egy szingapúri dollármilliárdos, Zhang Yong vagyonának 68%-át elveszítette, mert a járványt nem kalkulálta bele az üzletbe – írja a Forbes.

Az USA-ban egy jelzálogból meggazdagodott dollármilliárdos, Anthony Hsieh veszített 13,2 milliárdot. Japánban egy ruházati lánc ura futott bele egy botrányba az Uniqlo céggel.

Minden nagyobb az idén: a nyereség és a veszteség is

Elon Musk, a világ leggazdagabb embere 89 milliárd dollárral lett gazdagabb, és elérte a 245 milliárdot. Nemrég még a 100 milliárd dollár álomhatárnak tűnt. Ugyanígy történt a veszteségekkel is: tavaly „mindössze” 46,1 milliárd dollárt hozott össze a tíz legnagyobb lúzer. A legnagyobb vesztes a mexikói milliárdos Carlos Slim Hélu volt, akinek a cége, az America Móvil Latin Amerika legnagyobb mobiltelefonos hálózatát irányítja. Vesztesége alig 5 milliárd dollár volt. Idén ezzel a tíz első lúzer közé sem tudna bekerülni. A tavalyi veszteségek ugyanis jórészt piaci jellegűek voltak, de idén közbeszólt az állami szabályozás. Jack Ma cégét, az Alibaba-t 2,8 milliárdos rekord büntetéssel sújtották Kínában azon a címen, hogy monopol helyzetet teremtett magának a piacon. Jack Ma Ant pénzügyi vállalkozását, melyet egyidőben akart a hongkongi és a sanghaji tőzsdére vinni, megakadályozták ebben. Ezzel Jack Ma elesett egy 35 milliárd dolláros részvénykibocsátástól – emlékeztet a Forbes, mely szerint Kína egykor leggazdagabb embere az idén elveszítette vagyonának 37%-át.

A nyertesek is vesztesek

Legkevesebb hat milliárd eurót veszítettek az elit klubok Európa hat legnagyobb futball bajnokságában.

A Covid-19 járvány miatt mindenütt óriási a hiány: a nagy klubok közül csakis a Bayern München és a Real Madrid dicsekedhet pozitív szaldóval – állapítja meg a KPMG jelentése, melyet a párizsi Les Échos ismertet.

A Paris Saint-Germain megnyerte a 2019-2020-as bajnokságot, és ezzel 125,8 millió eurós veszteséget produkált. Ez elsősorban amiatt történt, mert a francia bajnokság volt az egyetlen Európa futball nagyhatalmai közül, melyet megkurtítottak miközben a többiek inkább halasztották a mérkőzéseket. Ettől függetlenül a bevétel kiesés mindenütt óriási: az Európai Klubok Szövetsége /ECA/ szerint legkevesebb 6 milliárd euróról van szó.

Rekord deficitek

A Paris Saint Germain, melyet Katar emírje pénzel, hogy olyan játékosokat tudjon megfizetni mint Neymar és Mbappé, az aranyérmes a veszteség listán. Rögtön utána a portugál Porto következik: 116,2 millió euróval. A Juventus 89,7 millió euróval a bronzérmes.

Az angol bajnok, a Liverpool bevételei 47,6 millió euróval csökkentek az előző bajnokságot képest. A Real Madrid is kénytelen volt 18 millió eurós veszteséget elkönyvelni az előző évhez képest, de még így is 681,2 eurós pozitív mérleggel dicsekedhet.

A TV a mentőangyal

A stadionok bezárása óriási veszteséget okozott mindenkinek, de a televíziós közvetítési jogok szépen hoztak a járvány idején. A sok elhalasztott mérkőzés persze itt is komoly veszteséggel járt, de az UEFA bőségesen kárpótolta az elit csapatokat – írja a párizsi Les Échos. Ezért aztán a BL döntő két csapata: a Bayern München és a Paris Saint Germain csak 4%-al kisebb televíziós jogdíjat zsebelt be mint az előző szezonban. Akik korábban kiestek mint a Real Madrid, a Juventus vagy a Liverpool azok komolyabb veszteséget szenvedtek el: volt olyan klub, amelyik 20%-al kevesebbet inkasszált mint a vírust megelőző szezonban.

Bércsökkentés?

A klubok különböző taktikával próbálták meg mérsékelni a az elmaradt bevételeket. Sok klubnak sikerült csökkentenie a játékosok fizetését: Bayern München /-6%/, Juventus /-13%/. Franciaországban ez nem ment, mert a társadalombiztosítási rendszer ezt nem tette lehetővé a Paris Saint Germain számára.

Ettől függetlenül a KPMG jelentése hangsúlyozza: a játékosok és a játékos ügynökök pénzei olyan szintet értek el, melyek komoly pénzügyi problémát jelentenek még a gazdag kluboknak is – függetlenül a Covid-19 vírusválságtól.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK