Címke: választás
ÉRTÉKTELENÜL?
Azt hallom Horn Gábortól, a Republikon vezetőjétől, hogy a 2022. áprilisi ellenzéki szavazók leginkább a korrupció miatt, no meg azért szavaztak az ellenzéki listára, hogy ne Orbán Viktor legyen az ország ura. Ezután következnek a jobb életkörülmények, magasabb bérek és nyugdíjak reménye.
Olyan értékszempontok, mint demokrácia, európaiság, nyugati orientáció sokkal kisebb szerepet játszottak az ellenzék melletti döntésben. Ez szerepel a Republikon Intézet kutatási beszámolójában. Azoknak, akik saját nyilatkozatuk szerint az ellenzékre (a hatpárti összefogásra vagy a Kétfarkú Kutyapártra) szavaztak a 2022. április 3-i választáson, 24 százaléka első helyen a fideszes korrupció miatt, 21 százaléka Orbán Viktor megbuktatásában reménykedve, 15 százaléka a fizetések és nyugdíjak emelkedésében bízva szavazott így, és ezzel szemben mindössze 7 százalékuk az európai értékek megőrzése miatt, 5 százalékuk Nyugathoz tartozásunk miatt, és mindössze 3 százalékuk a demokrácia védelmében.
Az eredmény nem meglepő, az ellenzéki politikusok is azt gondolják, hogy így gondolkoznak az emberek, és ennek megfelelően elsősorban erről: a fideszes korrupcióról beszélnek, jobb életszínvonalat, magasabb béreket és nyugdíjakat ígérnek, és Orbán Viktort támadják. Teljes az összhang az ellenzéki pártok és választóik között.
De vajon mi az összefüggés iránya? Vajon nem azért a korrupciót jelölik meg motívumnak a választók, mert a pártoktól erről hallanak a legtöbbet? Vajon nem a magasabb bérekről, nyugdíjakról hallanak-e a legtöbbet a választók az ellenzéki pártoktól, s nem ezért várták ezt a remélt kormányváltástól? Vajon nem azért említik kevesen a demokráciát, a jogállamot, mert ilyesmiről nemigen hallottak, hallanak az ellenzéki pártoktól?
Nem tudom. Combino-jelenségen másfél évtizede azt értem, hogy a választók valamelyest követik pártjaikat: annak idején az MSZP-SZDSZ koalíciót támogató választóknak inkább tetszettek az új Combino villamosok, a fideszes választóknak meg inkább nem. Erre az összefüggésre sokkal súlyosabb példa az, hogy a fideszes szavazók közül többen utasítják el az Oroszország elleni szankciókat, és megértőek a putyini hadművelet iránt, mint az ellenzékiek közül. Vagyis követik, amit pártjaiktól, az általuk tisztelt politikusoktól hallanak, amit a fideszes médiában mondanak nekik.
Ez az ellenzéki oldalon is így van. Évek, közel egy évtized óta hallom, hogy a választók úgy általában ellenzik az „illegális bevándorlást”, támogatják a határkerítést. El tudom persze képzelni, hogy amíg semmit nem hallanak sem a kormánytól, sem az ellenzéktől, addig inkább idegenkednek az idegenektől, mint amennyire nyitottak a megjelenésükre. Közben persze a 2015-ös menekültválság idején megható segítőkészséget láttunk a budapesti tereken, és ugyanez ismétlődött meg most az ukrajnai menekültek esetében. De ha a kormánytól és a kormány médiájától masszív menekültellenes uszítást hallanak, az ellenzéktől pedig nem hallanak jószerével semmit, akkor az ellenzéki választók is inkább menekültellenesek lesznek és támogatni fogják a határkerítést. Évről-évre nőtt is Magyarországon 1995 óta az idegenellenesség. Vagy egy másik példa: a 2004. decemberi népszavazás idején még csak a választók csekély kisebbsége támogatta szavazatával a határon túli magyarok kettős állampolgárságát, és a közvélemény-kutatások szerint is csak kisebbségük értett egyet vele. Azóta a Fidesz folyamatosan támadja Gyurcsányt és mindazokat, akik akkor a nem mellett kampányoltak, az MSZP pedig 2010 óta egyfolytában mentegetőzik akkori álláspontja miatt, és – talán egyedül engem kivéve – senki sem érvel a nyilvánosságban amellett, hogy a kettős állampolgárság helytelen, rossz eszköze a kisebbségi magyarok támogatásának. Közel két évtized elteltével, amikor már az ellenzéki pártok is helyeslik a letelepedés nélküli kettős állampolgárságot, a választók körében is többségre jutott annak elfogadása (miközben a szavazati jogot még mindig nem támogatja a többség).
Visszatérve a kiindulópontra: azt gondolom, hogy annak, hogy azért is az ellenzéki választók fő motívuma azért is a korrupció meg az Orbántól való szabadulás vágya, és azért is sokkal kevésbé az olyan értékek, mint demokrácia, jogállam, szolidaritás, mert erre orientálják őket az ellenzéki pártok.
Rezsihazugság: 60%-os a növekedés
Orbán Viktor jelentős részben azzal nyerte meg a választást, hogy jelezte: nem lesz rezsinövekedés! Nem sokkal később kiderült, hogy dehogynem. A kormányzati propaganda ezután azzal állt elő, hogy csak a lakosság kisebbségét érinti a rezsi költség növekedése, és azt sem nagy mértékben.
A GKI és a Masterplast közös felmérése tételesen cáfolja a magyar kormány állításait. A felmérésből kiderül, hogy brutális mértékben növekedtek a rezsi kiadások – átlagosan
60%-kal, és a lakosság sokkal nagyobb része érintett mint ahogy azt a kormány hajlandó elismerni.
A megkérdezettek egyharmada nem tapasztalt változást vagyis őket nem érintette a gáz árának hatszoros és a villanyáram kétszeres növekedése. Csaknem kétharmadot viszont igen.
A családi házban élők kétharmada válaszolta azt, hogy jelentősen megnőtt a rezsije, társasház esetében ez 50%.
Érdekes, hogy a kormány legelszántabb támogatói jártak a legrosszabbul: a kis településeken lakó jórészt családi házban élő nem túlságosan nagy jövedelemmel rendelkező családok, melyek mindinkább aközött kell, hogy válasszanak: fűtenek-e vagy esznek?
Egy átlagos magyar család 12 ezer forinttal fizet többet mint a rezsi befagyasztása idején. Ez a szám viszonylag azért olyan alacsony, mert benne vannak azok a családok is, melyek belülmaradtak a fogyasztási határokon.
Mindenki spórolni igyekszik, mert a rezsi költség nagyon nagy részét teszi ki a magyar átlag jövedelemnek. Míg az európai átlag 5-15%, Magyarországon ez 25-40% tekintettel arra, hogy a jövedelmek és a nyugdíjak szintje szánalmasan alacsony nálunk. Csak Bulgáriában élnek kisebb jövedelemből a családok az Európai Unióban mint nálunk.
Hét szűk esztendő
Ennyit jósolt Orbán Viktor miniszterelnök, és nem kizárt, hogy ebben nem tévedett. Közben pedig a világpiaci földgáz és olajárak megindultak lefelé.
A rotterdami gáztőzsdén már 77 euró alá is benézett az ár vagyis elérte a háború előtti szintet.
Vagyis a magyar kormány érve a szankciós hatásokról porba hullott. Nem a szankciók miatt magas a földgáz ára. Ebből az is következik, hogy tartósan magas maradhat – függetlenül az ukrajnai háború kimenetelétől. Miből fizeti ki az energiaszámlát a magyar kormány? Miből tartja fenn a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, ha nem képes pénzelni a rezsivédelmi rendszert?
Akkor pedig Orbán Viktor szavazói feltehetik a kérdést:
mi szükségünk van Orbán Viktorra?
“Következményei lesznek annak, ha valaki egy olyan autoriter lúzert támogat mint Putyin”
Figyelmeztette Orbán Viktort a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező egykori lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski, aki a Válasz portálnak nyilatkozott.
Radoslaw Sikorski szerint a magyar-lengyel kapcsolatokban máris látszik a jele annak, hogy Putyin Ukrajna elleni agresszióját másképp ítélik meg Magyarországon mint Lengyelországban.
Sikorski, aki a liberális kormány külügyminisztere volt arra számít, hogy a jövő évi választások után visszatérhet a hatalomba. Orbán Viktor kiváló kapcsolatot ápol Kaczynski jobboldali Lengyelországával, de az ellenzék vezére, Donald Tusk a magyar miniszterelnök fő kritikusai közé tartozik.
“Orbán benyal Putyinnak” – írta Sikorski Deutsch Tamásnak az Európai Parlamentben még jóval az ukrajnai háború előtt 2020-ban. Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően a magyar kormány megtiltotta a fegyverszállítást Ukrajnának, és az Európai Unióban harcol az Oroszország elleni szankciókkal szemben.
“Következményei lesznek annak, ha valaki egy olyan autoriter lúzert támogat mint Putyin.”
A magyar kormány érve az, hogy az Európai Uniónak szüksége van az orosz földgázra és kőolajra. Az Északi Áramlat tengeralatti gázvezetéket, amely Oroszországból szállított földgázt közvetlenül Németországba, Jaroslaw Kaczynski annak idején a Molotov-Ribbentrop paktumhoz hasonlította. Sztálin és Hitler megállapodása kettéosztotta Európa keleti felét a náci Németország és a kommunista Szovjetunió között. Lengyelországot újra felosztották.
Az Egyesült Államok a kezdettől fogva ellenezte az Északi Áramlat 1 és 2 megépítését. Épp ezért meglepetést keltett amikor a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező Radoslaw Sikorski ezt írta a vezetékek felrobbantásakor idén szeptember:
“Köszönjük Amerika!”
Sikorski ma is úgy véli, hogy Putyinnak nem állt érdekében az Északi Áramlat gázvezetékek megrongálása.
“Nem látom be, hogy Putyin miért is robbantotta volna fel a saját politikai-gazdasági befektetését. Ha a dán és a svéd hatóságok olyan jeleket találnak, amelyek az oroszok szerepére utalnak, akkor hallunk még erről. Ha nem, akkor marad a rejtély”
– mondta Sikorski.
Az orosz hírszerzés hekkerei feltörték Liz Truss akkori brit miniszterelnök levelezését, és abból az derült ki, hogy a brit hírszerzés hajthatta végre az akciót – az USA megbízásából.
A Biden adminisztrációval jó kapcsolatokat ápoló Radoslaw Sikorski vissza akar térni a hatalomba Varsóban: “Nyerni fogunk méghozzá nagyot. A PiS-t (Kaczynski pártját) túl magasra szokták mérni a közvélemény kutatók, mert van az emberekben bizonyos félelem. Nem akkora mint Oroszországban, de Lengyelországban ez már egy félig-meddig autoriter kormányzat, amely visszaél a titkosszolgálatok felhasználásával, a Pegasus lehallgatással stb.
Ami a jövő évi választást illeti, már látható a pánik a kormány oldalán” – nyilatkozta Radoslaw Sikorski egykori lengyel külügyminiszter.
Biden elégedett a választási vereséggel
Biden elnök szerdán kijelentette, hogy az amerikai választók „világos és félreérthetetlen üzenetet” küldtek, miszerint meg akarják őrizni a demokráciát és az abortuszhoz való jogot, de elismerte, hogy jogosak a választók félelmei a makacsul magas infláció és a kormányzati diszfunkció miatt.
A Fehér Házban tartott sajtótótájékoztatón Joe Biden számot adott a pártja számára a vártnál jobban sikerült választásról, és kijelentette, hogy John F. Kennedy óta az első félidőben kevesebb helyet veszített a képviselőházban, mint bármelyik demokrata elnök.
Békejobbot nyújtott az ellenzéki párt vezetőinek, mondván, meghívja őket a Fehér Házba, hogy megvitassák, hogyan tudnak együtt dolgozni a következő két évben.
„Jó nap volt ez a demokrácia számára, és azt hiszem, jó nap Amerika számára”
– mondta Biden a választás eredményéről.
Újra indulna a 2024-ben esedékes választáson, de ebben a kérdésben a végső döntést majd 2023-ban hozza meg.
A demokraták dacoltak a történelmi esélyekkel a kritikus félidős választásokon, mivel a várt „vörös hullám” nem valósult meg, ugyanakkor nagy kérdés mi lesz a szenátusi választások végeredménye mivel a valószínű republikánus többség Biden és a kormányzat lehetőségeit.
Biden elégedettsége ellenére szerdán hat kulcsfontosságú képviselői helyet nyertek a republikánusok, köztük egyet Wisconsinban, ahol Derrick Van Orden, a haditengerészet nyugalmazott tagja a Capitoliumban tartózkodott, miközben 2021. január 6-án a zavargók megrohamozták azt.
A képviselőház sokáig a demokraták kezében volt.
A demokratákat súlyosan érintheti, hogy a liberális New York republikánus győzelmeket hozott, amely nagy lépésnek számít a republikánusok győzelméhez.
A szenátusban végeredmény csak a georgiai második forduló, azaz december 6. után lesz, mivel ebben az államban egyik jelölt sem érte el a szükséges ötven százalékos támogatottságot.
Mindkét párt aggódva figyel a nevadai és arizonai szenátusi versenyt ebben a két államban még nem dőlt el a szenátusi helyek sorsa.
A republikánusoknak könnyebb útjuk van a többséghez, mint a demokratáknak, bár Coloradóban, Washingtonban, Kaliforniában, Új-Mexikóban és Arizonában több hely is átválthat republikánusból demokratává.
A republikánus képviselőház a vártnál kisebb többséggel is két éven át tartó állandó konfliktus melegágya lesz.
A szenátus irányításának megőrzéséhez a demokratáknak két veszélyeztetett hivatalban lévő képviselőjüknek, az arizonai Mark Kellynek és a nevadai Catherine Cortez Mastonak kell megtartaniuk helyüket. Előfordulhat, hogy a végső győztest csak a jövő héten hirdetik ki.
Ennek ellenére a korai eredmények azt mutatták, hogy a republikánusok az elmúlt évtizedek egyik leggyengébb teljesítményét érhetik el a hatalmon kívüli párt egy első ciklusú elnök pártjával szemben.
Csökken a gázár – Magyarországon marad a magas ár
Putyin elnök még arról beszélt február elsején, hogy “magyar barátaink az ötödét fizetik az orosz földgáz árának.“ A választási kampány idején a Fidesz azzal aratott sikert, hogy “ha van olcsó orosz földgáz, akkor van rezsicsökkentés is.”
Mindez nem volt oly rég, de jelenleg a magyar családok, cégek és önkormányzatok jelentős része retteg a gázszámlától, melyet nem tud kifizetni. Putyin ezzel a hazugsággal biztosította Orbán sikerét a választásokon? Orbán politikai árat fizet Putyin szivességéért?
Miért? Kéthónapos csúszás van a tőzsdei gázárak és a Magyarországra szállított orosz gáz között. Augusztusban a csúcson volt a gázár, ezért kell most ötszörös árat fizetni. Köbméterenként 1000 forint fölötti árat jelent annál a gázmennyiségnél, melyet Szijjártó Péter alkudott ki augusztusban. Emiatt viszont a tárolókban levő gázmennyiséget méregdrágán szerezhette be az MVM.
A magyar tárolók még nincsenek teljesen feltöltve, ide olcsóbban lehet gázt beszerezni hiszen a tőzsdei ár most kedvezően alakul. Olcsó nyugati gáz érkezhet és érkezik is – mármint a G7 gazdasági portál szerint.
Mikor térhet vissza a rezsicsökkentés?
Addig biztosan nem amíg a magyar fogyasztók a nyári áron méregdrágán beszerzett orosz földgázt használják. Csakhogy enyhe tél esetén ez lesz a helyzet egészen a fűtési szezon végéig. Vagyis a rezsicsökkentésére legfeljebb jövő nyáron számíthatnánk.
De miért csökkentené a rezsit az Orbán kormány, ha nincs választási kampány?
Közben pedig a Nemzeti Bank a szűkös deviza keret terhére vásárolja a földgázt Moszkvától. A magyar lakosságnak tehát együtt kell élnie hosszú távon a rezsicsökkentés csökkenésével vagyis azzal, hogy a családok jövedelmének egyre nagyobb részét kell félretenni a gáz és villanyszámla kifizetésére. Olyan országokban, ahol figyelnek a szociális problémákra, az állam a családok segítségére siet, de a nemzeti együttműködés rendszerében
“mindenki maga a felelős a saját szociális helyzetéért”.
Ez magyarul azt jelenti: a kormánynak nincs egy fillérje sem a szociális támogatásra. Marad a tartós életszínvonal csökkenés, amely épp a legszegényebb rétegeket sújtja a legjobban pedig ők voltak azok, akik Orbán Viktornak megnyerték az áprilisi választást.
Orbán brazil barátja veszített a választáson
Jair Bolsonaro, ha minimális mértékben is, de alulmaradt Lula ex elnökkel szemben, aki így harmadik periódusát kezdheti majd meg. Macron francia elnök azonnal gratulált az új brazil elnöknek. Ezzel azt kívánta jelezni, hogy semmiképp sem szeretné, ha Donald Trumphoz hasonlóan Jair Bolsonaro is megkérdőjelezné a választás eredményét.
Bolsonarot gyakran nevezik trópusi Trumpnak. Fiatalkorában a hadseregben szolgált, ahol még jól emlékeznek a diktatúra idejére amikor Lulát és más baloldali vezetőket börtönbe csuktak.
Akkoriban persze az Egyesült Államok még támogatta a katonai diktatúrákat, hogy visszaszorítsa a szovjet befolyást. A Szovjetunió bukását követő időszakban a katonai diktatúrák is elveszítették a jogosultságukat Latin Amerikában. Lula így lehetett elnök két perióduson keresztül is. Utóda, Dilma Rousseff vitte csődbe a baloldali rendszert, melyet elárasztott a korrupció.
A baloldal jelentős mértékben javított a szegényebb néprétegek helyzetén, de nem alakított ki sikeres gazdasági modellt. Brazília továbbra is nyersanyag szállítóként kapcsolódik a globális gazdaság rendszerébe.
Orbán és Bolsonaro
A brazil elnök, aki Putyinnal is tárgyalt, megállt Budapesten, hogy közös fénykép készülhessen Orbán Viktorral, aki globális egységre hívta fel a populista jobboldalt. A világgazdasági válság hatalomra segítette Meloni asszonyt Itáliában, de megbuktatta Bolsonarot Brazíliában. A populista jobboldal hatékony a bírálatban, de nincs receptje a válság leküzdésére. A populista baloldal, mely most győzött Brazíliában, hasonló helyzetben van. Lula elnöknek egyáltalán nem lesz könnyű teljesíteni választási ígéreteit. Washington valószínűleg támogatja Lula elnököt, de a gazdasági problémák megoldásához ez kevés. Brazília az utóbbi időben Kína felé tájékozódik. Tagja a BRICS szövetségnek, amely új világrendet akar, melyet már nem kizárólag az Egyesült Államok határoz meg. A több pólusú világrend, melyről Orbán Viktor is gyakran szónokol, egyelőre csak vágyálom. A világgazdasági válság megmutatta, hogy egyelőre a dollár a király. Kína G2 világrendet akar vagyis az USA-val együtt kormányozná a világot. Brazíliának vagy Magyarországnak periferikus szerep jut mindkét rendszerben, ahol a helyi populista hatalmaknak a saját erejükből kell boldogulniuk akkor amikor a lakosság többségének az életszínvonala csökken.
8 millió euróért Felcsútra hozná az olasz szuper kupát Orbán Viktor
Az Internazionale-Milan mérkőzést a tervek szerint Szaúd Arábia fővárosában, Rijádban játszanák le. Csakhogy az túlságosan messze van a két olasz sztár csapatnak. A Football Italia szerint ekkor lépett a magyar miniszterelnök, aki a válságközeli magyar pénzügyi helyzet kellős közepén 8 millió eurót (több mint 3,2 milliárd forintot) ajánlott az olasz szuper kupa megrendezéséért.
Mindezt akkor amikor Itáliában választásokat tartottak. Az esélyes jobboldali-szélsőjobboldali koalíció mindhárom vezetője jó viszonyt ápol Orbán Viktorral. Silvio Berlusconival még együttjárt Rómában a Lazio mérkőzéseire. A Lazio Mussolini kedvenc futballcsapata is volt, és híres a fasiszta múltjáról. Mind a miniszterelnöki posztra esélyes Giorgia Meloni mind pedig a belügyi tárca várományosa, Matteo Salvini erősen kötődik a fasiszta múlthoz bár ők demokratikus elkötelezettségüket hangsúlyozzák.
Orbán pozíciója erősödhet az Európai Unióban
A svéd jobboldali-szélsőjobboldali győzelem után Olaszországban is hasonló erők kerülhetnek kormányra. Ez támogató szavazatokat jelenthet Orbán Viktornak a Tanácsban, amely végső soron dönt az Európai Unió legfontosabb ügyeiben. Giorgia Meloni asszony többször is bírálta azt, hogy az Európai Unió pénzeket tart vissza Magyarország és Lengyelország esetében.
Mi lesz, ha Meloni alakíthat kormányt Rómában? – tették fel a kérdést Ursula von der Leyen asszonynak Princetonban (USA).
“Megvannak az eszközeink a renitens kormányok kordában tartására éppúgy mint Magyarország vagy Lengyelország esetében”
– válaszolta a brüsszeli bizottság elnökasszonya.
Mind Magyarország mind pedig Lengyelország és Olaszország rá van utalva az uniós eurómilliárdokra. Nemcsak a pénz miatt hanem azért is, mert a nemzetközi pénzpiac jórészt ettől teszi függővé az érintett gazdaság megítélését. Olaszország államadóssága csillagászati: az éves GDP 150%-a. Ezt tovabb növelné Giorgia Meloni asszony kormány, aki sokféle állami támogatást ígért meg a választási kampány során. A szélsőjobboldali pártvezér ugyanakkor együttműködést ígért Brüsszelnek is hiszen szüksége van az európai pénzekre. Orbán szövetségesei Itáliában pontosan olyan helyzetbe kerülnének mint a magyar miniszterelnök: állandó bírálatuk célpontjától függenek pénzügyileg. Ebben a rókafogta csuka helyzetben kell manővereznie a gazdasági válság kellős közepén az új olasz kormánynak éppúgy mint a magyar miniszterelnöknek.
Orbán Viktor hét szűk esztendőt emleget, és ebben valószínűleg nem téved …
Orbán olasz barátja elfordul Putyintól?
A Liga minden szankciót megszavazott Oroszországgal szemben. Olaszország egykori belügyminisztere elmondta, hogy immár nem lát lehetőséget arra, hogy Olaszország új földgáz szerződést kössön Oroszországgal. Németország után Olaszország vásárolta a legtöbb földgázt az uniós tagállamok közül.
Olaszországban szeptember 25-én rendezik meg az országos választásokat, ahol a jobboldali-szélsőjobboldali koalíciónak jó esélye van a győzelemre. Giorgia Meloni lehet a miniszterelnök Rómában míg Matteo Salvini a belügyminiszteri posztra pályázik. Egyszer már betöltötte ezt a tisztséget. Akkor találkozott vele Orbán Viktor miniszterelnök Genova városában. Mindkét politikus zéró migránst akar látni Európában. Korábban egyetértettek abban is, hogy ellentétben a brüsszeli irányvonallal szorgalmazták az együttműködést Putyin orosz elnökkel, akit a Krím megszállása után a nyugati világ fokozatosan kiközösített. Matteo Salvini sokat köszönhet Putyinnak hiszen az ő támogatásával lett a Liga elnöke és később Olaszország belügyminisztere.
2018-ban Matteo Salvini még azt jelentette ki, hogy “orosz földön inkább otthon érzem magam mint Európa sok más országában.”
Salvini váltott, mert be akar kerülni az új kormányba, melynek vezetője, Giorgia Meloni kiállt Ukrajna mellett.
“A háború miatt megváltozott a véleményem Putyinról:
amikor valaki elkezd egy másik országot bombázni és megszállni, akkor minden megváltozik”
– jelentette ki Matteo Salvini.
Mi várható az új olasz kormánytól?
Nem olyan Európai Uniót akarunk mint Orbán Viktor – hangsúlyozta Silvio Berlusconi, aki az Il Giornale című lapnak nyilatkozott. Az olasz politika veteránja elmondta, hogy ők továbbra is az Európai Néppárt tagjai. Innen lépett ki a Fidesz mielőtt kidobták volna. Berlusconi, aki éveken át volt Olaszország miniszterelnöke, most nem kormányzati tisztségre pályázik hiszen életkora – 86 év – ezt már nemigen teszi lehetővé, hanem a szenátus elnöke szeretne lenni Rómában.
Közben az olasz nagytőke szép csendben lepaktált Giorgia Meloni asszonnyal. Cernobbioban a rendszeres találkozó alkalmából kiderült, hogy szépen megegyeztek a szélsőjobboldali politikussal arról, hogy ha miniszterelnök lesz, akkor harcol az olasz érdekekért Brüsszelben. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy Meloni asszony felrúgja azokat a reformokat, melyeket a jelenlegi Draghi kormány azért vállalt el, hogy megkapja a rekord összegű támogatást az uniós helyreállítási alapból. Draghi miniszterelnök vállalta, hogy nem nyújt állami támogatást az uniós pénzekből a versenyképtelen vállalatoknak. Meloni asszony viszont támogatná a gyengélkedő olasz cégeket. Ily módon az egekbe szökne a költségvetési hiány és az államadósság. Ez utóbbi már ma is meghaladja az éves GDP 150%-át holott 60% lenne az engedélyezett felső határ.
“Olaszország mindig is az euróövezet gyenge láncszeme volt, ezért kissé tartunk az új Meloni kormánytól”
– mondta egy magasrangú uniós tisztviselő a brüsszeli Politiconak, ahol neve elhallgatását kérte.
Arab többség Nagy Izraelben
Ha hozzászámítjuk Izrael népességéhez Ciszjordániát és a Gázai övezetet is, akkor a többség immár arab – nyilatkozta a Haaretz című lapnak Arnon Szofer professzor.
A professzor elmondta, hogy 46-47% a zsidó lakosság részesedése, a létszáma pedig
7 millió 454 ezer. Az arabok 7 millió 503 ezren vannak, és a számuk gyorsabban nő mint a zsidóké. Egyrészt azért, mert a muzulmán családokban több a gyerek, másrészt pedig azért, mert az arab társadalom fiatalabb vagyis kisebb a halandóság.
3 millió 244 ezer arab él Ciszjordániában, 2 millió 256 ezren a Gázai övezetben és valamivel több mint 2 millió arab Izraelben.
Nagy Izrael a maga 15 millió lakosával már ma is túlnépesedett, de a dinamikus növekedés miatt 2065-re megduplázódhat a lakosság, és elérheti a 31 milliót.
Politikai probléma
Izrael megalakulása óta demokrácia, de lakosságának többsége eddig zsidó volt. Ha nagy Izrael egységes állammá válna, akkor ott a választások alkalmával az arabok kerülhetnének többségbe. Ez pedig politikai, sőt nemzetbiztonsági problémákat is felvet. Épp ezért Izraelben nemigen akarja senki sem egységes állammá tenni nagy Izraelt, de a megszállt területek igazgatása egyre nagyobb gondot jelent. Annál is inkább, mert a Gázai övezetben a Hamász az úr, amelyik nyíltan szembenáll Izraellel.
Az Egyesült Államok támogatásával Izrael jelenleg olyan szövetség létrehozásán fáradozik a Közel Keleten, melyben a zsidó államon kívül a mérsékelt szunnita országok vennének részt: Szaúd Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emirátusok, Jordánia stb. Ennek eredményeképp talán meg lehetne állapodni a palesztin kérdésről is, amely évtizedek óta rendezetlen. A mérsékelt palesztin vezető, a PFSz elnöke legutóbb palesztin holokausztról beszélt Berlinben. Nem lesz tehát könnyű megállapodni velük, de Izrael jelenleg saját magával sem képes megállapodni: hamarosan újra választásokat tartanak az országban, mert Isten választott népe nem tud választani politikusai közül…
