Címke: üzenet
Boldog karácsonyt kívánunk!
Minden kedves olvasónak Boldog Karácsonyt kíván a
Független Hírügynökség szerkesztősége!
25 éve küldték el az első SMS-t
Negyedszázados lett a mobilos kommunikáció egyik fontos vívmánya, a meghatározott karakterszámú, rövid szöveges üzenet, azaz az SMS. Ugyan kicsit már kezd kimenni a divatból, de még mindig nagyon népszerű üzenetküldési forma, amelynek története egy karácsonyi jókívánsággal kezdődött.
Igaz, hogy már az 1980-as években, tehát a mobiltelefonos kommunikáció hajnalán elkezdődött a kísérletezés, hogy hogyan lehetne szöveges üzenetetek küldeni a GSM-hálózaton, de használni csak a 90-es években kezdték az SMS-t.
A Short Message Service kifejlesztése nemzetközi kooperáció eredménye volt: több GSM-szolgáltató dolgozta ki a protokollt, amellyel a hálózatot rövid, szöveges üzenetek küldésére is alkalmassá tették. Az 1985-ös GSM szabvány egy SMS-üzenet méretét 160 karakterben határozta meg. Az SMS kifejlesztésében egy finn mérnök, Matti Makkonen munkájának jelentőségét is ki szokták emelni.
Az első SMS-t viszont csak 1992. december 3-án, a Vodafone hálózatán keresztül küldték el az Egyesült Királyságból. A küldő egy brit mérnök, Neil Papworth volt, aki egy személyi számítógép segítségével küldte el az SMS-t a vodafone-os Richard Jarvis Orbitel 901-es típusú készülékére.
Az üzenet ennyi volt: „Boldog karácsonyt”.
1993-ban már a GSM szolgáltatók is elkezdtek így kommunikálni az ügyfeleikkel, de az akkori telefonokkal a felhasználók még nemigen tudtak SMS-eket küldeni (a Nokia volt az, amely először képessé tette a telefonjait az üzenetek küldésére és fogadására is). Nagyon lassan terjedt el ez az üzenetváltási forma a mobilozók körében, bár ehhez az is hozzájárult, hogy kezdetben nehézkes volt még az smsezés.
Az ezredforduló végén kezdett tömegessé válni az SMS, 2010-ben pedig már 6,1 billió (6,1 x 1012) ilyen üzenetet küldtek el az emberek. Még egy érdekes adat, hogy 2007-ben történt meg először, hogy az amerikaiak több SMS-t küldtek és kaptak egy hónapban, mint ahány telefonhívást lebonyolítottak.
Neil Papworth a jelentős évforduló kapcsán a Sky News-nak nyilatkozott (SMS-ben), és arra a kérdésre, hogy hogy érzi magát a 25. születésnap alkalmából, ezt válaszolta:
„Öregnek érzem magam, egy egész generáció felnőtt, mióta elküldtem azt az üzenetet!”.
Visszaemlékezett az első SMS küldésének körülményeire is. 22 éves volt, és a Vodafone egyik főnökének küldte el az üzenetet, aki épp egy karácsonyi partin vett részt. Választ nem kapott, de nem is remélt, mert azzal a készülékkel, amire az üzenetet küldte, még nem is lehetett volna szöveges üzenetet küldeni. Hozzátette, hogy az SMS nem az ő ötlete vagy találmánya volt, egyszerűen csak szerencsés volt, hogy ő küldhette el az elsőt.
Manapság még mindig népszerű az SMS, sőt, egyre növekszik a piaca, de az okostelefonokon elérhető, az internetet használó rövid üzenetváltási protokollok, például a Facebook Messenger, a Viber vagy WhatsApp kezdik megkérdőjelezni a jelentőségét. Ez főként Európára igaz, hiszen az Egyesült Államoknál a legtöbb szolgáltatónál ingyen lehet smsezni, így ott továbbra is őrzi népszerűségét ez az üzenetküldései forma.
Ha a számokat nézzük, a becslések szerint
2017-ben összesen 32 billió SMS-t fog küldeni az emberiség,
míg a különböző mobilapplikációkkal küldött üzenetek száma a 8 billiót sem éri majd el.
Magyarországon a GSM Távirat névvel is illeték a 90-es években az SMS-eket, legalábbis ezt nevet használta a Westel, amikor 1995-ben itthon is bevezette a szolgáltatást.
Újból üzent Soros György: Orbán maffiaországot teremtett
Orbán Viktor el akarja távolítani, ki akarja irtani őket – ezt mondta legújabb videóüzenetében Soros György, aki arról is beszélt, hogy szerinte a rendszer most jobban elnyomja az embereket, mint az orosz megszállás idején.
Múltkori közleménye és az RTL Klubnak küldött videója után újból üzent Magyarországnak Soros György. Az Amerikában élő magyar származású milliárdos, aki a kormányzati támadások fő célpontja, tájékoztató kampányt indít, ennek részeként tett közzé három videót a Nyílt Társadalom Alapítvány.
A videón Soros György beszél arról az időszakról, amikor megismerte Orbán Viktort, ahogy fogalmaz:
„az alapítvány segítette a Fideszt, hogy létrejöjjön.”
Megemlíti az Orbánnak adott oxfordi ösztöndíjat is, aki „nem sok időt töltött ott, nagyon el volt foglalva a magyarországi belpolitikával”. Azt mondja: hosszú ideig voltak kapcsolatban, de mostanában nem találkoztak,
„kerültem, vagy ő került engem, és a kapcsolatunk megromlott, mert ő megromlott.”
Soros György szerint régen Orbán egyike volt azoknak, akik segítették a demokrácia létrejöttét, de megváltozott, „átalakította a demokráciát egy demokrataellenes rendszerre”. Azt mondta:
„Egy maffiaországot teremtett, maffiarendszert.”
Soros arról beszélt, hogy a vezetők arra használják pozíciójukat, hogy hatalomban tartsák magukat és személyesen meggazdagodjanak. Szerinte elvi különbségek vannak közte és Orbán között, amiket nem lehet áthidalni, mert Orbán szempontjából ő ellenség. Azt mondta: neki személyes ellentéte nincs Orbánnal, a rendszerét ellenzi.
„Ő minket ellenfélnek tekint, és el akar távolítani Magyarországról. Ki akar minket irtani.”
Soros György ezt az üldözést azok érzik, akik Magyarországon vannak, mert őt magát nem tudja elérni. Ő úgy érzi:
„most a rendszer jobban elnyomja az embereket, mint az orosz megszállás alatt.”
Soros György nagyon büszke a CEU-ra, ami világsiker, „és Orbán elkerget minket onnan”. Azt mondta: ha kell, száműzetésben is fenn fogja tartani az egyetemet, és „amikor az Orbán eltűnik”, az egyetem akkor is ott lesz.
Egy másik videóban pedig arról beszél, hogy az alapítvány ’84 óta működik, de most a legnehezebb a helyzetük, a mostani kormánnyal tudnak a legnehezebben együttműködni. Beszél arról is,
mennyi támogatást adott az országnak,
kiemeli például az iskolatej-akciót, a vörösiszap-katasztrófa után adott pénzt, és azt is, hogy fénymásolókkal támogatta az akkori ellenzéket.
A harmadik videóban Soros György a magyarországi gyerekkoráról mesél.
Ebben többek között azt mondja, apja példája, az, hogy mennyi embernek segített, vezette az alapítványának létrehozásához. Az országban zajló változásokról is beszél, amelyek most szerinte kevésbé jók – például, hogy Orbán Viktor a Várban „csinál magának egy palotát”.
Mindenki nyugodjon le, Szent István nem üzent semmit
Remélem, még időben szólok, mielőtt még valamelyik politikusnak látszó illető szokás szerint Szent István üzenetéről hadoválna az ünnepen. Hogy mit üzent az államalapító király nekünk, magyaroknak.
Szent István nem üzent nekünk semmit. Azt sem tudta, hogy mi leszünk. Magyar ember volt, foglalkozására nézve király. Élt, ahogyan tudott. Evett, ivott, szeretett. És persze uralkodott. Törvényeket hozott, amint az egy uralkodótól elvárható.
Tőlünk meg az lenne elvárható, hogy most, a huszonegyedik században, nagy nemzeti ünnepeinken ne beszéljünk kényszeresen hülyeségeket. Talán, ha pisztolyt szorítanának a tarkónkhoz, akkor lenne magyarázat arra, ha ostobaságokat mondunk. Vagy kést a nyakunkhoz.
Akkor minden hülyeség érvényes lenne, egyébként nem.
István király nem üzent nekünk semmit. Intelmeket intézett a fiához, Imre herceghez. Ezen intelmek közül a következőt szokták a leggyakrabban idézni:
„Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad, és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”
Nekünk, mostani magyaroknak azonban nem üzent semmit. Csak a politikusok találták ki, hogy a régiekkel üzentetnek, mert tudják, nekik, maiaknak, már nem hisznek a népek. Ezért kell a régiekhez fordulni. Ők már úgysem tudnak tiltakozni.
Az egészet úgy kell elképzelni, hogy közeleg az ünnep, már csak néhány hét van hátra, szorít az idő. A politikus, akinek beszédet kell mondania, magához rendeli szövegírói csapatának a vezetőjét, és nekiszegezi a kérdést: – Baszkikám, akkor most idén mi lesz az üzenet? Van már valami ötleted?
Ötlet mindig van, ezért kapja a szövegíró és csapata a fizetését.
Így aztán március 15-én a márciusi ifjak üzennek nekünk, október 23-án az 56-os pesti srácok, augusztus 20-án pedig Szent István.
Korábban az alkotmány, vagy az új kenyér üzent augusztus 20-án.
Nehéz lehet évente háromszor üzenetet hozni a népnek a régiektől. Letudni az ünnepet, kipipálni, mint egy feladatot. Utoljára Kossuth Lajos üzent, de ő sem az utókornak, hanem akkor élő tehetős honfitársainak. Azt üzente nekik, hogy elfogyott a regimentje. Konkrét kérés volt ebben a mondatban: adjatok pénzt, paripát, fegyvert, különben mindnyájunknak el kell menni.
Szent István nem üzent nekünk semmit. Ha tudta volna, hogy lehet üzenni, és lett volna fogalma arról, milyen lesz ez a mostani szép új világ, akkor, mint törvényeket tisztelő ember, ilyeneket üzent volna: Ne vásároljunk lopott útlevéllel fantomcégeket! Ne nyúljuk le az Európai Uniótól kapott pénzeket! Ne uszítsunk a menekültek ellen! Ne vásároljuk fel az összes megyei lapot, ne gyűrjük magunk alá a sajtót!
Ilyeneket üzennének a régiek. Szent István, a márciusi ifjak, az 56-os pesti srácok. Ám ehelyett egy felhőn ülve lógázzák a lábukat, és egy pohár jófajta rozéval a kezükben röhögnek rajtunk.
