Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

Navalnij visszamegy Oroszországba

Azok után, hogy az ellenzéki politikus Alekszej Navalnijt megmérgezték hazájában, de Németországban megmentették az életét bejelentette haza kíván térni Oroszországba.

„Sohasem volt kérdés számomra a hazatérés ” – írta Twitteren Navalnij, akit minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat próbált meg eltenni láb alól. A Der Spiegel szerint emiatt mélypontra jutottak Németország és Oroszország kapcsolatai.

Moszkva az USA függvényének tekinti Németországot

„A Szovjetunió bukása óta (1991) még sohasem volt ilyen komplikált a két állam kapcsolata” – mondta a Der Spiegel tudósítójának Oroszország egyik vezető külpolitikai szakértője. Andrej Kortunov az Orosz Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója.

A mélypontot akkor érte el Németország és Oroszország viszonya amikor Merkel kancellár a nyilvánosság előtt megvádolta az orosz kormányzatot azzal, hogy megmérgezték Navalnijt, az orosz ellenzék külföldön leginkább ismert vezetőjét.

„Valaki el akarta némítani Navalnijt!”

– hangsúlyozta a kancellár asszony, és Oroszországban a szakértők leestek a székről: ez fordulópontot jelentett a két állam kapcsolatában – írta Dmitrij Trenyin befolyásos biztonságpolitikai szakértő, aki így folytatta:

„Putyint hátbaszúrták!”

Más szakértők is meg vannak győződve arról, hogy az orosz elnök ezt személyes sértésnek vette. A németeket ez meglepheti – írja a Der Spiegel moszkvai tudósítja, de az oroszok elképedtek: egy orosz polgár mérgezése Szibériában megváltoztathatja a kapcsolatokat Németországgal?!

Ha a németek felháborodtak volna azon, hogy az orosz titkosszolgálat Berlinben meggyilkolt egy csecsen ellenzékit, azt Moszkvában megértették volna. De akkor Berlin nem reagált különösebben. A Navalnij ügyben viszont igen.

Különösen fájdalmasan érintette őket Maas külügyminiszter célzása: reméljük, hogy a

Navalnij ügy miatt nem kell felülvizsgálnunk az északi áramlat kettő egyezményt!

Micsoda?

Egy orosz ellenzéki megmérgezése miatt veszélybe kerülhet egy több milliárd dolláros stratégiai ügylet? Lavrov külügyminiszter sietett is kijelenteni: Maas német külügyminiszter durván és nem diplomatikusan fogalmazott!

Orosz megítélés szerint nem véletlen elszólásról van szó hanem arról:

Németország újra elkötelezte magát az USA mellett.

Lavrov külügyminiszter évvégi értékelése: „az Európai Unió feladta azt a célját, hogy önálló pólust alkosson egy több pólusú világban. Berlin lépései azt mutatják, hogy mindinkább az amerikai álláspontra helyezkedik miközben fenn kívánja tartani vezető szerepét az Európai Unióban.”

Vagyis a németek újra teljesen alávetik magukat az USA irányításának Biden választási győzelmét követően.

Háborús fenyegetés?

A Der Spiegel tudósítója szerint Lavrov külügyminiszter még a galambok közé tartozik Moszkvában míg a héják nyíltan háborús fenyegetésről beszélnek. Ez magyarázza azt, hogy Lavrov külügyminiszter arra kényszerült: három órán keresztül tárgyalt az Alternative für Deutschland vezetőivel holott korábban óva intette Putyint attól, hogy túlértékelje a neonáci mozgalmakat Európában.

Persze minden Putyintól függ: az orosz elnök azt hiszi, hogy jól ismeri Németországot, mert KGB tisztként ott szolgált a nyolcvanas években. Ő sokkal enyhébb stílusban nyilatkozik mint Lavrov külügyminiszter. Putyin potenciális szuperhatalomnak nevezte Németországot és gyakran tárgyal Merkel kancellárral. A Navalnij ügyet a CIA mesterkedésének tudja be. Csakhogy Merkel kancellár idén távozik, és utóda határozza majd meg: mennyire igazodik Berlin Biden elnök diplomáciájához?

Mit szól majd ehhez Moszkva?

Akárhogy is alakulnak majd a dolgok, de Oroszország leértékelődött Németország szemében – állapítja meg a der Spiegel moszkvai tudósítója.

„Peking veszélyesebb mint Moszkva!”

Madeleine Albright a nemrég megkötött EU-Kína beruházás védelmi egyezmény kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a nyugati világot jobban fenyegeti Kína mint Oroszország. A kínaiak ugyanis az új Selyemút programmal nyomulnak előre, és máris sok mindent megszereztek maguknak Európában míg az oroszok megmaradnak a hagyományos hírszerzői játszmáknál, mert gazdasági erejük nincsen.

Az USA-nak és Európának össze kellene fognia Kína ellen – legalábbis ezt javasolja Madeleine Albright.

A Washington Post Merkelt bírálja

A befolyás amerikai lap vezércikkében foglalkozik az EU- Kína beruházás védelmi egyezménnyel, melyet Merkel kancellár egyik diplomáciai főművének tekint. Az egyezmény kedvező a német autógyáraknak, melyek már évtizedek óta jelen vannak Kínában, mely időközben a világ legnagyobb autós piaca lett. A Washington Post Trumpot bírálja, aki  America First politikájával elidegenítette magától európai szövetségeseit. Biden nyilvánvalóan más diplomáciát folytat majd, mely arra irányul, hogy az USA és Európa fogjon össze Kínával és Oroszországgal szemben. De vajon érdeke-e ez Európának?

Merkel létfontosságúnak tartja a kínai kapcsolatot

A német kancellár sokkal átfogóbb egyezményt akart Kínával, mely előnyhöz juttatta volna Európát Amerikával szemben. A kínaiak azonban kivárnak: Hszi Csinping elnök nem jött Európába, maga helyett a második számú vezetőt, Li Kocsiang miniszterelnököt küldte. Peking számára ugyanis az USA a legfontosabb partner. A kínaiak meg akarják várni, hogy Biden milyen politikát folytat majd, és ennek függvényében döntenek az európai kapcsolatokról.

Kína az egyetlen nagyhatalom, amely tavaly GDP növekedést produkált a Covid-19 járvány ellenére. Igaz, hogy a pekingi előzetes adatok szerint ez a növekedés elég szerény mindössze 2%, de idén már 5%-ra számítanak.

Az USA olyan lesz mint Magyarország?

Azon elmélkedik a Washington Post választási előzetesének szerzője, hogy Trump ismételt győzelme esetén korlátozza a bíróságok függetlenségét, a szólásszabadság jogát éppúgy mint Magyarország, Törökország vagy épp Belarusz.

A Washington Post szerint ezekben az országokban eleve eldöntöttek a választások, mert a hatalom lehetetlen helyzetbe hozta az ellenzéket.

Az Egyesült Államokban természetesen nem ez a helyzet, de a Washington Post szerint fennáll annak a veszélye, hogy Trump ebbe az irányba megy tovább.

Joe Biden banditának nevezte ezeknek az államoknak a vezetőit

A demokraták elnökjelöltje éppoly autokratának tekinti a magyar miniszterelnököt mint a török államfőt vagy Lukasenkat Belaruszban. Ez persze csak a választási kampány része, de nem sok jót ígér az Orbán kormánynak, ha a demokraták győznek az Egyesült Államokban. Ez persze mindenképp odébb van, mert Trump mindent megpróbál annak érdekében, hogy további négy évet tölthessen a Fehér Házban.

A Washington Post tulajdonosa a világ leggazdagabb embere

Jeff Bezos, akinek vagyona túllépte a 200 milliárd dollárt, az Amazon alapító atyjaként profitál a vírusválságból, mert az internetes kereskedés rakéta sebességgel ível felfelé az egész világon. Korábban már szembe került Trumppal amikor kiderült: a Fehér Ház engedélyezte Szaúd Arábia trónörökösének, hogy meggyilkolja az őt bíráló újságírót, aki a Washington Postnak dolgozott. Dzsamal Kashodzsit Isztambulba csalták, ahol megfojtották majd feldarabolták Szaúd Arábia nagykövetségén.

Nem kímélték Jeff Bezost sem

A világ leggazdagabb emberét Ádám kosztümben mutatta egy videó a szeretője társaságában. Jeff Bezos emiatt válni kényszerült. Azzal vádolta meg Trumpot, hogy az ő megbízásából készült a kínos videó. A világ leggazdagabb embere mindenesetre Trump bukásában bízik annak ellenére, hogy az elmúlt évben rekordot rekordra halmozott, és az Amazon értéke meghaladta az 1000 milliárd dollárt a New York-i tőzsdén.

Amerikai ajánlat az Airbus vita rendezésére

Az USA megszünteti az európai borok és whiskyk büntető vámjait, ha az Airbus visszafizeti az európai államoknak a korábbi több milliárd eurós támogatási pénzeket.

A Reuters értesülései szerint a javaslatot Robert Lightizer kereskedelmi főképviselő még azt megelőzően elküldte az EU-nak, hogy a WTO felhatalmazta volna Brüsszelt egy 4 milliárd dolláros válasz lépésre. A Világkereskedelmi Szervezet szerint ugyanis nemcsak az Airbus kapott szabálytalanul állami támogatásokat, de az amerikai Boeing is. Az USA a maga részéről alkalmazza is a 7,5 milliárd dolláros büntető csomagot az európai borokkal és whiskykkel szemben.

Trump szokás szerint hepciáskodva fogadta a WTO döntését: „ha az európaiak ezt kihasználják, akkor mi keményebben fogunk visszavágni! Remélem, hogy ezt nem akarják!” Mindez persze része a választási kampánynak Amerikában, ahol Trump újra az America First-Amerika mindenekelőtt – jelszóval próbálja meg ledolgozni hátrányát Biden-nel szemben.

Brüsszelben óvatosan fogadták az amerikai kezdeményezést:

„Ez az első eset, hogy ebben az ügyben valamiféle visszajelzés érkezik. Mi már érvekkel szolgáltunk, készek vagyunk a tárgyalásokra”

– mondta egy uniós szóvivő.

WTO döntés

A Világkereskedelmi Szervezet azzal a döntéssel zárta le az Airbus-Boeing vitát, hogy mindkét repülőgépgyártó óriás jogtalanul élvezett állami támogatást. Az európai kormányok alacsony kamatokkal támogatták az Airbust míg Washington adókedvezményeket adott a Boeingnek. Ez még a boldog béke időkben volt, a Covid-19 pandémia mindkét repülőgépgyártó céget a padlóra küldte.

Az Airbus-nak 10 milliárd dolláros plusz veszteséget okozna, ha a kedvezményes alacsony kamatokkal most felszoroznák az árakat – állapítja meg a Reuters. Ezt az európai államok nyilvánvalóan nem fogadhatják el. Egy magát megnevezni nemkívánó uniós tisztviselő ezért az amerikaiak javaslatát „sértőnek” nevezte, és azt mondta: ez csak fokozná a büntetővámok háborúját az USA és az EU között.

Európai szakértők elmondták a Reuters tudósítójának, hogy ezen az alapon a Boeingnek is dollár milliárdokat kellene visszafizetnie az amerikai államnak. Az Európai Bizottságnak az az álláspontja, hogy a WTO döntése a jövőre vonatkozik vagyis visszamenőlegesen nem érvényes.

Soha ilyen gyorsan nem nőtt az USA államadóssága

A Covid-19 járvány öt hónapjában az Egyesült Államok adóssága 23,5 ezer milliárd dollárról 26,5 ezer dollárra növekedett. Az USA történetében ilyen még nem volt. Ezért senki sem tudhatja, hogy mi lesz ennek a hatása az amerikai és a világgazdaságra?

Figyelmeztető jelekről ír a Business Insider, amely felhívja a figyelmet arra, hogy az öthónapos időszakban az arany ára 35%-al, az ezüsté 100%-al, a bitcoin árfolyama pedig 200%-al emelkedett miközben a dollár árfolyama 7-8%-al csökkent a nemzetközi valuta kosárhoz képest. A Federal Reserve Board szeretne mérsékelt inflációt beindítani – éppúgy mint a többi jegybank – de ez nem megy könnyen. Blu Putnam, a CME vezető közgazdásza szerint csakis a részvények árfolyamát sikerült növelni, de a reálgazdaságban változatlan a helyzet. A piac egyik veteránja úgy nyilatkozott a Business Insidernek, hogy a kormány jól teszi, ha eladósodik: „rendkívüli időket élünk. Most kell eladósodni amikor a kamatláb alacsony, nem pedig akkor amikor magas!” – mondja Jack Bouroudjian.

Felelős gazdálkodás

Ennek két fő mutatója lenne: egyrészt a dollár árfolyama, másrészt pedig az, hogy mennyire sikerül eladni az államkötvényeket a piacon. A mostani rendkívüli helyzetben egyik mutató sem ér túlságosan sokat. Miért? Mert a többi kormány és jegybank is hasonló politikát folytat mint az USA! Mindenütt a leértékelésre játszanak.

Az amerikai kincstárjegyek értékét szintén nem lehet reálisan értékelni, mert a legnagyobb vevőjük nem más mint a Federal Reserve Board!

Ilyen körülmények között nem tehetünk mást minthogy óvatosak vagyunk és nagyon figyeljük a piaci változásokat. A hagyományos mutatók híján nehéz tájékozódni, mert ilyen helyzet még sohasem volt sem az Egyesült Államokban sem pedig a világgazdaságban – állapítja meg a Business Insider.

Ha Trump nyer, akkor a NATO-nak lőttek

Ez a véleménye az USA egyik legtapasztaltabb diplomatájának, aki sokáig Berlinben is dolgozott. Daniel S. Hamilton Richard Holbrooke-nak volt a jobbkeze amikor a legendás amerikai diplomata nagykövet volt Berlinben illetve amikor elrendezte a balkáni konfliktust.

Hamilton az Aspen Intézet igazgatója is volt Berlinben, ahol ez a kutatóintézet pontosan Goebbels egykori villájának helyén épült újjá. Jól ismeri tehát Európát, ahol most a
COVID-19 vírus marasztalta. A Politico tudósítójával megosztotta aggodalmait:

Még soha nem voltak ilyen rosszak az USA-német kapcsolatok

Formálisan ugyan mindkét oldal elismeri, hogy stratégiai fontosságú viszonyról van szó, de mind Washington mind Berlin másképp ítéli meg a világpolitikát. Különösen a Kínához és Oroszországhoz fűződő viszonyt, melyet a németek fenn kívánnak tartani miközben az USA mindkét nagyhatalmat stratégiai ellenfélnek tekinti.

Berlinben csak mulatnak azon, amit Richard Grenell, Trump egykori nagykövete mondott: ő látta amint az amerikai elnök elbűvöli a kancellár asszonyt. Trump vonzereje, ha van ilyen, egyáltalán nem hatásos Merkel esetében, aki kőkemény racionalitással képviseli a német és az uniós érdekeket.

Trump büntetésből kivonja az amerikai csapatok egy részét Németországból. Ez felveti a NATO jövőjének kérdését.

Ha Trump nyer, akkor a NATO-nak vége

Daniel S. Hamilton szerint az amerikai elnök teljesen kiüresíti a NATO-t, amelyet meg kellene reformálni, hogy kifejezze a huszonegyedik század gyorsan változó viszonyait. Ez persze nem azt jelenti, hogy Trump megszüntetné a NATO-t. Ez nagyon is kényelmes neki, mert ezen a címen amerikai fegyvereket adhat el a szövetségeseknek. Ami megváltozna, az a védelmi garancia. A NATO ötös cikkelye szavatolja, hogy az USA úgy védelmezi a szövetséges államok határait mint a sajátját. Csakhogy ebben egyre kevesebben hisznek. Márpedig ha megszűnik a garancia, akkor mi értelme marad a NATO-nak?

Jöhet az európai hadsereg

Merkel kancellár és Macron már régebb óta töpreng ezen, de Washingtonból eddig mindig leintették őket. Ha Trump marad az elnök a következő négy évre, akkor felerősödik az európai hadsereg gondolata, mellyel a magyar diplomácia is egyetért.

Daniel S. Hamilton jelenleg a Johns Hopkins egyetem professzora. Ha a demokraták visszatérnek a Fehér Házba, akkor stratégiai tanácsadóként őt is meghallgathatják. A demokrata párt szövetségesnek és nem vetélytársnak tekinti az Európai Uniót vagyis egészen másképp viszonyul kontinensünkhöz mint Trump, aki nyíltan törekszik az unió gyengítésére és belső ellentéteinek a kihasználására.

Növekednek az USA beruházásai Kínában

Mind Peking mind pedig Washington azt szeretné, hogy sikeresek legyenek a kereskedelmi tárgyalások – ezzel az optimistának szánt diplomáciai frázissal jellemezte az USA és Kína a tárgyaló delegációk vezetőinek keddi telefonbeszélgetését.

Peking oldaláról Liu Ho, a Harvardon végzett miniszterelnök-helyettes, Washingtonból pedig Steve Mnuchin pénzügyminiszter és Robert Lightizer vett részt a tárgyalásokon, melyekről semmilyen érdemi részletet sem közöltek. Az elmúlt idők szitok-átok kampányai után mindenesetre a kulturált hangnem is fontos előrelépésnek számít. Pekingben hivatalból optimisták amint ez a Global Times cikkéből kiderül.

„Peking megőrzi a hidegvérét” – nyilatkozta a portálnak a Népi Egyetem külügyi intézetének igazgatója, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az USA közvetlen beruházásai évről évre nőnek Kínában annak ellenére, hogy Trump elnök az elmúlt időszakban ezzel ellentétes politikát folytat.

Az USA beruházás meghaladta a 216 milliárd dollárt

Ha változatlan árakon számolunk, akkor a növekedés szembetűnő, ha lassult is az elmúlt időszakban. A US Bureau of Economic Analysis szerint 2016-ban az amerikai beruházások értéke még nem érte el a 100 milliárd dollárt (97,458 milliárd) míg 2019-ben ez a szám már meghaladta a 116 milliárd dollárt.

Választási év szója szószban

Pekingben úgy gondolják, hogy Trump szinte kizárólag amiatt fordult szembe Kínával, mert választási tanácsadói ezt javasolták neki. Jó példa erre a szója ügy, melyről már John Bolton, Trump elcsapott tanácsadója is írogatott nemrég megjelent könyvében. Kínában fogy a világon a legtöbb szója szósz, és az amerikai farmerek erre a piacra szánják árujukat. Minthogy Trump hű szavazóiról van szó, az elnök többször is kérte a kínaiakat: tőlük vegyenek szóját! Amikor az elnök szankciókkal sújtotta a kínai export jó részét, akkor a kínaiak válaszul áttértek a latin-amerikai szója importra. A dühös amerikai farmerek pedig az elnöknél reklamáltak emiatt. Most a kereskedelmi tárgyalások kapcsán a pekingi Global Times minden kommentár nélkül közölte: augusztus 7 és 14 között Kína 2,3 millió tonna szóját vásárolt az Egyesült Államoktól…

USA-Kína katonai egyeztetés

Mindenképp el kell kerülni a háborút az Egyesült Államokkal – írja vezércikkében a Global Times, mely általában a pekingi vezetés véleményét tükrözi. A cikk megállapítja, hogy igen veszélyes helyzet alakult ki a Dél-kínai tengeren és a Tajvani szorosban, de szerencsére az amerikai és a kínai katonai vezetők egyeztettek egymással, így sikerült elhárítani a katonai konfliktust.

A fő front a gazdaság

A jövő héten újrakezdődnek a kereskedelmi tárgyalások a globális gazdaság két legnagyobb állama között, melyek január óta szüneteltek. Azóta kitört a koronavírus járvány, mely Kínát érintette elsőként, de amelyet a pekingi vezetés sikerrel kontrollált. Nem úgy mint Trump: a napi 1000 vírus halott a választások elvesztését is jelentheti. A gazdasági válság mélyen érintette Kínát is, de a második félévre már optimista előrejelzések születnek nemcsak Pekingben, de külföldön is. A szakértők szerint Kína lehet az egyetlen olyan nagyhatalom, mely pozitív GDP növekedést tud felmutatni az idén.

Trump Kína ellenessége határidős ügylet?

Pekingben arra számítanak , hogy akárki nyeri a választásokat novemberben, a kapcsolatok enyhülni fognak, mert a feszültség éleződése Washingtonnak sem érdeke. Épp ezért a kínaiak nem gondolnak kemény válaszcsapásra, mert hosszú távon a kapcsolatok további elmélyítését szeretnék elérni. Közben szép csendben egyeztetnek a Kínában működő amerikai cégekkel. A kereskedelmi kamara felmérése szerint 84%-uk nem kívánja leépíteni kapcsolatait Kínával annak ellenére, hogy Trump Kína ellenes retorikája erre ösztönzi őket.

Közben Peking szép csendben erősíti diplomáciai és gazdasági kapcsolatait: Iránnal olyan hosszú távú olaj megállapodást kötött, amely lehetővé teszi az iszlamista rendszer finanszírozását. Más oldalról pedig biztosítja Kína energia ellátását.

Peking Brüsszelnek is felajánlotta az együttműködést Trumppal szemben, de ezt az EU elutasította. Németország európai ügyekkel megbízott minisztere meg is mondta, hogy miért: Kínát stratégiai vetélytársnak tekintik, amelynek behatolása Európába nemzetbiztonsági kockázatot okozhat minden egyes uniós államban! Ez finom célzás azokra az államokra mint Magyarország, amelyek a Huawei-re bízzák az 5G rendszerüket.

 Trump 660 milliárdos segélyprogramjából profitáltak a kínaiak

Trump a választási kampányban minden rosszért siet Kínát kárhoztatni: a koronavírus válságtól kezdve a tömeges munkanélküliségig az Egyesült Államokban.

Márciusban a kisvállalkozók 660 milliárd dolláros segélycsomagot kaptak, hogy képesek legyenek kivédeni a járvány következtében kialakult gazdasági válságot. Külföldi cégek amerikai leányvállalatai is hozzájuthattak a pénzhez, köztük sok kínai is – állapította meg egy felmérés, melyet a New York Times ismertet.

192-419 millió dollár juthatott a kínaiaknak

125 kínai vállalkozás kaphatott ily módon pénzt az Egyesült Államokban – a Horizon Advisory tanácsadó cég szerint. Több kínai cég került be abba a szerencsés kategóriába, amely egy millió dollárnál több pénzt jutott a kisvállalkozói programból: 32 kínai vállalkozás kapott összesen 180 millió dollárt.

Mélyek maradtak az USA-Kína üzleti kapcsolatok

Pekingből többször is figyelmeztették Washingtont: a két óriás gazdaságának szétválasztása, melyet Trump oly nagy hangon meghirdetett, nem egykönnyen végrehajtható folyamat. A tanulmány is megállapítja, hogy igen mélyek továbbra is az amerikai-kínai gazdasági kapcsolatok – még kisvállalkozói szinten is.

Miért kaptak pénzt a kínai leányvállalatok? Mert amerikai munkahelyeket létesítenek! A kisvállalkozói segélycsomag 50 millió munkahelyet mentett meg a válság első szakaszában.

Trump: a TikTok-ot betiltjuk

Az elnök a hétvégén megerősítette szándékát a kínai cég kitiltására az Egyesült Államokból. A Microsoft pedig közölte: egyelőre felfüggeszti a tárgyalásokat a TikTok megvásárlásáról. Pompeo külügyminiszter világkampányt folytat a Huawei ellen.

„A kínai okozták a válságot, ezért fizetniük kell és fognak is fizetni!” – fenyegetőzött Trump.

A 2200 milliárdos segélycsomagból is kaptak a kínaiak

A 660 milliárdos kisvállalkozói program, amely az 500 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégekre vonatkozott, a része volt a nagy segélycsomagnak, melyből sokan jogtalanul részesültek. Köztük néhány kínai vállalkozás is. A Continental Aerospace Technologies például 10 millió dolláros kedvezményes hitelt  kapott, az Aviage System 350 ezer dollárt. Mindkét cég az Aviation Industry of China tulajdona. Washington megítélése szerint ez katonai cég vagyis egyáltalán nem jogosult állami támogatásra az Egyesült Államokban.

Szimbiózis

A kínaiak tudatosan törekedtek olyan együttműködés kifejlesztésére az USA-val, amely érdekeltté teszi az amerikai cégeket Kína fejlődésében. Trump és szövetségesei ezt a szimbiózist próbáljak megszüntetni mondván ez veszélyezteti az USA vezető szerepét a globális gazdaságban. Ezért az új gazdasági segély csomagban a republikánus honatyák ki akarják zárni annak lehetőségét, hogy kínai cégek is kaphassanak kedvezményes kölcsönöket. Az elképzelés ellenfelei azzal érvelnek, hogy az USA-ban működő kínai cégek sok munkahelyet jelentenek. A washingtoni pénzügyminisztérium szóvivőnője addig is kijelentette: felülvizsgálják a kedvezményes hiteleket, és hogyha valamelyik cég jogtalanul kapott pénzt, akkor nem lesz bocsánat!

A román elnök köszönti az új amerikai csapatokat

USA katonai csapatlétszám csökkentést hajt végre Németországban, ugyanakkor katonákat telepít Romániába. Codruta segítségével a korrupt elit egy része kikerült a hatalomból, a besúgó múltja miatt Németországban nem kívánatos Johannis elnök az USA számára „készséges” partnerként elfogadható személy.

Az USA 11900 katonával csökkenti csapatainak létszámát Németországban, és egyúttal bezárja ottani parancsnoki központját is, melyet Mons-ba, a NATO központjába helyez át – jelentette be Esper hadügyminiszter Washingtonban. A döntés részben stratégiai részben politikai. Trump rossz viszonyban van Angela Merkel kormányával és általában az Európai Unióval. Ezért bünteti Németországot a csapatok kivonásával. De hova kerülnek ezek a csapatok?

Romániában örülnek

Klaus Johannis elnök máris sietett üdvözölni azt, hogy az amerikai csapatok egy része a Fekete tenger partjára kerül. Közölte, hogy a pontos létszámról később döntenek. Románia az egyik leghűségesebb szövetségese az USA-nak az Európai Unióban. Igen sok fegyvert vásárol az Egyesült Államoktól. A hivatalos indoklás az, hogy Oroszország a Krím félsziget elfoglalása után (2014) fokozott veszélyt jelent a térségben. Valójában azonban a románok tudják, hogy Trump azon az alapon ítéli meg szövetségeseit, hogy ki mennyi fegyvert vásárol az Egyesült Államoktól.

Klaus Johannisnak személyes oka is van az örömre

Ceausescu bukása után a szász származású Klaus Johannis azzal próbálkozott, hogy sokezer más német anyanyelvű honfitársával együtt áttelepüljön Németországba. A németek azonban alaposan megvizsgálták a bevándorolni kívánó szászok személyi dossziéját. Klaus Johannis esetében kiderült: aktívan együttműködött a rettegett titkosszolgálattal, a Securitate-val! Ezért azt tanácsolták neki, hogy térjen vissza Romániába. Ahol Nagyszeben polgármestere majd pedig az ország államfője lett. Romániában ez nem számít igazán újdonságnak hiszen a királyi család is német volt Bukarestben.

A Szovjetunió bukása után az USA felülvizsgálta európai stratégiai terveit: térségünkben két államot jelölt ki stratégiai partnernek. Az egyik Lengyelország, a másik Románia. Ezt követően Washingtonban elhatározták a román elit megtisztítását a korrupt, korábban Moszkvához kötődő vezetőktől. Ennek volt készséges eszköze Laura Codruta Kövesi ügyésznő, aki szép számban juttatott vezetőket rács mögé. Jelenleg ő az EU korrupció ellenes főügyésze. Klaus Johannis azonban megúszta a vizsgálatot, az amerikaiak elfogadták mint készséges partnert. Ezért is örvendezett most olyannyira annak, hogy amerikai csapatok érkeznek Romániába.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK