Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

Orbán megszívhatja Trump vámjait

Donald Trump radikális vámemelési programját újra kipróbált emberére, Robert Lightizerre akarja bízni, aki jelenleg arról győzködi a kongresszusi honatyákat Washingtonban, hogy a drasztikus vámemelés nem feltétlenül vezet áremelkedéshez az Egyesült Államokban – írja a brüsszeli Politico.

“1995-ben kipróbáltuk az importvámot, megtelt az államkassza, de infláció is volt” – emlékezett Surányi György, aki a Pénzügykutató Intézetben tartott előadást.

“A vám a legszebb szó a szótárban”

– mondogatta Donald Trump a választási kampányban.

“Magyarországnak, amelyik nagyon nyitott gazdaság, és nagyon szoros szálak fűzik az európai autóiparhoz, növekvő kockázatot jelent Trump, a forint újra külső nyomás alá kerülhet” – nyilatkozta a Reutersnek a Ninety One alapkezelő főnöke. Roger Mark szerint a forint jobban teljesített Trump megválasztása után mint ahogy azt várni lehetett.

“A jövőben Trump vámjai kizárják, hogy a Nemzeti Bank csökkentse a kamatlábat, és lehet, hogy a következő hónapokban kamatlábemelés válik szükségessé Magyarországon.”

Az Európai Unió már felkészült Trump esetleges vámjaira, és a modell szerint Németország és Olaszország járhat a legrosszabbul a tagállamok közül. A Bundesbank elnöke egyenesen úgy nyilatkozott, hogy “amennyiben a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, akkor Németország elveszítheti GDP-je 1%-át Trump vámjai miatt.

“Az autók esetében Trumpnak igaza van: míg az USA-ban csak 2% a vám addig az Európai Unióban 10%” – hangsúlyozta Surányi György, aki szerint sem az USA sem az Európai Unió nem éri el célját a kínai elektromos autók megvámolásával, mert az autógyártás ettől még nem költözik vissza a magasabb munkabérű Észak Amerikába vagy Európába.”

Lightizer:

“a vámok emelése úgy dinamizálja a gazdaságot, hogy közben nem vált ki inflációt”

A brüsszeli Politico megszerzett egy dokumentumot, melyet Robert Lightizer és munkatársai állítottak össze arról, hogy “a közgazdászok előrejelzései általában nem pontosak, ezért nem lehet biztosra venni, hogy a vámok áremelést jelentenének az Egyesült Államokban.”

Kínával szemben 60%-os vámról szónokolt Trump a választási kampányban, a többi ország esetében ez 10 és 20% között mozoghat. Ebbe a kategóriába esik bele az Európai Unió és benne Magyarország. Csakhogy a keményvonalas Lightizer attól tart, hogy Trump csak alku alapnak tekinti ezeket a magas vámokat, és valójában meg akar állapodni Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Erősítheti a kereskedelmi főképviselő gyanúját, hogy a kínai külügyminiszter egyik tanácsadója azt mondta a Reuters tudósítójának:

”mi megállapodásra készülünk az Egyesült Államokkal.”

A jogi helyzet igen érdekes Washingtonban, mert elvben a kongresszus dönthet, de már csaknem száz éve nem emelte a vám tarifákat, ezt ráhagyta a mindenkori elnökre. Most a republikánusoknak többségük van mind a képviselőházban mind pedig a szenátusban, tehát a kongresszus dönthet a vám tarifákról, és ennek azért van nagy jelentősége, mert egy későbbi demokrata elnöknek igen nehéz lenne visszacsinálni a döntést vagyis a kereskedelmi háborút Kínával hosszútávra bebetonoznák Washingtonban. Kérdés, hogy akarja-e ezt Donald Trump?

Elvben a hatalomátvétel első napján bejelentheti Trump az új felemelt vámokat, mert az International Emergency Economic Powers – nemzetközi vészhelyzetben érvényes gazdasági döntések – törvény ezt lehetővé teszi a számára.

Ráadásul Lightizer azt ígéri a megválasztott elnöknek, hogy a magas vámok feltöltik az államkasszát, amelyet alaposan megcsapol majd Trump megígért adócsökkentése.
Ami Kínát illeti: a kijelölt külügyminiszter, Rubio pragmatikus diplomáciát kíván folytatni- legalábbis erről nyilatkozott a CNN-nek.

Robert Lightizer meglepő módon részt vett a Bilderberg csoport ülésén pár hónappal ezelőtt, és a jelenlevő politikusok és üzletemberek “rémülten hallgatták fejtegetését a vámokról” – írja a Politico.

“A vámháborúk kora következik”

Erre hívta fel a figyelmet Macron francia elnök, aki szerint

“ha a világban mindenki ragadozóként viselkedik, akkor Európa sem maradhat békés növényevő.”

Párizsban a College de France- ban Mario Draghival együtt attól óvtak, hogy az Európai Unió bekerüljön az USA és Kína kereskedelmi háborújába.

Mind Macron elnök mind Mario Draghi ex olasz miniszterelnök, az Európai Központi Bank volt elnöke sürgette, hogy az Európai Unió tanuljon az USA-tól: legyen egységes tőkepiac, és Brüsszel ruházzon be a stratégiai szektorokba azokból az alapokból, melyeket a közös hitelfelvételből hoznának létre illetve serkentse a magánszektort a beruházásokra.

“Az Európai Unió tagállamainak bankjai jelenleg egyáltalán nem jók abban, hogy finanszírozzák az újításokat, ezért sok európai cég az USA-ba költözik”

– hangsúlyozta Mario Draghi Párizsban.

CIA figyelmeztetés Magyarországnak

Az amerikai terrorelhárítás arra figyelmeztette a magyar kormányt, hogy merénylet készülődik október 23-ra. A TEK köszönte szépen az információt, és el is fogott néhány potenciális terroristát Budapesten a Legenda söröző előtt a XVI-ik kerületben.

A kapcsolat tehát működik az USA-val annak ellenére, hogy Orbán Viktor még mindig nem fogadta David Pressman nagykövetet, aki viszont rendszeresen bírálja őt és kormányát elsősorban Kína és oroszbarát politikája miatt.

Korábban a CIA az osztrák terrorelhárítást figyelmeztette a készülő terrorakcióra, melyet Taylor Swift bécsi koncertjére időzítettek. A koncertet lemondták, mert az osztrák terrorelhárítás nem vállalhatta a kockázatot.

Raskó György: miért nem buktatja le a CIA Orbánt?

Az egykori agrár államtitkár, aki jelenleg nagyvállalkozó és Magyar Péter tanácsadója, az eset kapcsán azt a kérdést tette fel a Facebookon, hogy

“hajlamos vagyok azt gondolni, hogy a CIA mindent tud, valószínűleg azt is, hogy az Orbán kormány, a Fidesz politikusai, a NER lovagok mit csinálnak, hol dugják el a vagyonukat, hol vesznek ingatlanokat? Elég pontosan tudhatják, hogy hol a lopott lóvé? Miért nem akarja nyilvánosságra hozni ezt az amerikai kormány?”

Majd kérdéseit így folytatja Raskó György, Magyar Péter tanácsadója, a Facebookon:

”lehet, hogy az Orbán család és barátainak pénzmenekítése csak városi legenda? Lehet, hogy Putyin sem zsarolja a vezért? Jó lenne tudni, hogy mi az igazság!”

A magyar titkosszolgálatok és a Szuverenitásvédelmi Hivatal épp ezt a titkot őrzi a legjobban. Tunézia bukott diktátora családjával és vagyonával együtt Szaúd Arábiába menekült 2010-ben, és ott is élt háborítatlanul egészen nemrég bekövetkezett haláláig, mert Szaúd Arábia nem adja a hozzá menekülőket az USA-nak. Ugyanez a helyzet az öböl menti emírségekkel is, velük igen jó Orbán kapcsolata. A magyar miniszterelnök menekülő útja lehet Szerbia vagy Azerbajdzsán is, mert mindkét állam vezetőjével igen szívélyes kapcsolatot ápol a magyar miniszterelnök.

Ami az amerikai titkolózást illeti: a CIA nyilvánvalóan engedélyre vár a korrupciós dokumentumok közzétételével. Ha Washingtonban úgy döntenek: Orbánnak mennie kell, akkor kinyithatják a dossziét, melyben nemcsak korrupciós dokumentumok lapulnak hanem információk Orbán és Putyin kapcsolatairól is. Ezeknek a közzététele morális alapot teremthetne Orbán Viktor leváltásához. A magyar miniszterelnök azértis imádkozik Trump választási győzelméért, mert, hogyha marad a demokrata adminisztráció, akkor Washington levadászhatja őt túlságosan is jó orosz és kínai kapcsolataiért.

Orbán szövetségese nyert, de nem alakíthat kormányt Ausztriában

A Szabadságpárt végzett az első helyen az osztrák választásokon, és Szijjártó Péter sietett örvendezni emiatt a Facebookon, de a szélsőjobboldali párt győzelme működésbe hozza az ellenerőket. Éppúgy mint Prágában, ahol Orbán másik szövetségese, Andrej Babis végzett az első helyen az országos választásokon, de nem tudott kormányt alakítani.

Most pontosan ugyanez a helyzet Bécsben is, ahol valamilyen új koalíció alakulhat majd, melynek nem részese a Szabadságpárt, mert – az amerikai nagykövetség biztatására – itt sem akar vele koalíciót kötni.

A párt neonáci múltja is sokakat zavar, de még inkább oroszbarát jelene.

Putyin aktív támogatója a Szabadságpártnak, amely cserébe nyíltan oroszbarát politikát folytat.

Nyugat vagy Kelet?

Egyre inkább ez az európai választások tétje, és ez nem sok jót ígér Orbán Viktornak, aki egyre jobban elkötelezi magát Oroszország és Kína mellett. Az Egyesült Államok nemcsak neonáci háttere miatt nem fogadja el az Alternative für Deutschlandot Németországban vagy a Szabadságpártot Ausztriában hanem a fő kifogás a Moszkva barátság. Ez játszott szerepet Andrej Babis esetében is, aki Moszkvában végezte tanulmányait, és aktív kapcsolatban állt a KGB-vel. A CIA ezt kutatja Orbán Viktor esetében is. Putyin táncolt annak idején az osztrák külügyminiszter asszony esküvőjén, aki a Szabadságpártot képviselte a kormányban Bécsben. Az ex külügyminiszterasszony immár Oroszországban él Putyin kegydíjából.

Ausztria, amely bajnoka volt a kelet-nyugati együttműködésnek, most az áldozata ennek hiszen az USA nem hagy kétséget afelől, hogy választani kell. Ezért távozott idő előtt az élők sorából Jörg Haider, a Szabadságpárt legendás vezére, a politikai életből az Ibiza botrányba belekeveredett szabadságpárti vezetés, és Sebastian Kurz kancellár, a Néppárt csodagyereke, aki lepaktált a Szabadságpárttal.

Az USA el akarja törölni Merkel kancellár és Bismarck álmát

A vaskancellár még a XIX. század végén javasolta Németország és Oroszország stratégiai szövetségét az angolszász világ ellen. Ezt Vilmos császár – Viktória angol királynő unokája – elutasította, és kirúgta Bismarckot. Kohl kancellár a német egyesülés után felújította ezt a koncepciót, melyet kiegészített Kínával. Ezt követte Angela Merkel, aki 17-szer járt Pekingben amíg Németország kancellárja volt.

Az USA teljes erővel fúrta az Európa – Oroszország – Kína szövetséget, melyet az ukrajnai háború romba döntött.

Az Északi áramlat gázvezetékek felrobbantása szimbolikusan is jelezte: egy korszak véget ért. Újra beállt a Nyugat-Kelet közti hidegháború. Orbán két szék közt a pad alá esett. Ráadásul nem léphet ki sem a NATO-ból sem pedig az Európai Unióból, mert pontosan tudja: Moszkva és Peking számára csakis addig érdekes amíg benne van a két fontos nyugati szövetségben. Marad a trójai faló szerep, mely gyengén fizet. Tartani is csak addig tart amíg Washingtonban nem akarnak példát statuálni: Magyar Péter már arról filozofál, hogy lehet: 2026-ban nem is Orbán Viktor lesz az ellenfele!

A víziós ember

„Nem véletlenül sikoltoznak a baloldalon a tegnapi Orbán-beszéd után, mert pontosan látják, hogy ők nem tudnak ilyen beszédet tartani. Ott lufik vannak, már kipukkadt lufik, kipukkadó félben lévők, és olyanok, amelyek később pukkadnak ki, itt meg Orbán Viktor van, és egy rendkívül erős politikai közösség. A fiatalok ahhoz csatlakoznak, akihez érdemes.”

Menczer Tamás, a tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár olyan izzó hittel zsolozsmázza a kötelezőket, hogy az ember hamar azt kezdi hinni, ha a Brüsszel által ránk kényszerített „kétszer kettő az négy” helyett a sokkal patriótább „kétszer kettő minimum tizennyolc” elhíresztelését bíznák rá, szeme se rebbenne tőle. Ahogy, mint itten látható, a baloldali sikoltozás sincs rá semmilyen hatással, külső burkolata továbbra is hibátlan és karcmentes, ahogy az egy automatához illik is. Bizony nem tudnám megmondani, hogy Orbán környezetében van-e, illetve volt-e valaha ember egyáltalán, vagy a Főnök csak az automatákat cserélgeti. A látvány alapján ugyanis annyira egy kaptafára készült a teljes csapat, annyira egy a jelszó, annyira ugyanaz a szöveg meg a díszlépés az emelvény előtt, hogy nem is nagyon gondolhatunk másra, mint egy adott célra programozott robotok egyszerre mozduló csoportjára, amely robotok önálló, ún. emberi viselkedésre képtelenek. Ezért mondhatja Orbán, hogy jól ismeri az „oroszokat”, mert ebben a robotokkal való körülvettségben Putyinnal majdnem azonosak, csak neki több a robotja, mert nem kétharmadot kap a választáson, hanem négyötödöt.

Bezzeg az ellenzék! Állandó veszekedés, vita, senki nem támogat senkit semmiben, kibeszélnek, beszólogatnak, ők aztán annyira emberiek, hogy az maga a döbbenet. Csak egy dologban értenek egyet, az pedig a „Gyurcsány takarodj!” Minden ellenzéki úgy érzi, egyedül Gy. az akadálya Orbán leváltásának, ha Gy. nem lenne, simán győzne az MSZP, a Párbeszéd, a Momentum, a Kétfarkúak, a Tisza, mégpedig akár egyedül is, ha tetszik, de ez a nyomorult Gy. elveszi előlük nem csak a lehetőséget, de ráadásként az összes levegőt. Ez persze ugyanígy van a függetlenekkel, Baranyival, Hadházyval meg a többiekkel, ebben a kérdésben végre teljesen egységes ellenzéket láthatunk, amely nélkül Orbán legyőzése reménytelen.

Érdekes módon létezett egy választás, mégpedig 2022-ben, mikor a gyurcsánymentesítők terve sikerülni látszott, ugyanis az egyesült ellenzék megkapta a DK szavazókat mind egy szálig, miközben Gyurcsányt meg Dobrevet annyira hátratolták, hogy normál távolságból nem látszott még a sziluettjük sem. Az előválasztáskor, hiába nyerte az első fordulót „Gyurcsányné” (azaz Gyurcsány akkor még nem takarodott el teljesen), a közvéleménykutatók mégis azonosnak mérték az ellenzéki és a FIDESZ tábort (46:46), így aztán minden ellenzéki örvendezett, hogy ha Karácsony visszalépésével, azaz Márki-Zay győzelmével Dobrev is eltűnik a színről, nyilván még jobb lesz a helyzet, és úgy győznek, hogy csak na! A várakozás sajnos nem jött be. Akkora vereség lett belőle, hogy az még a Holdról is látszott, így a korábban külföldre menekült Tiborcz házaspár nyugodtan hazatérhetett. Ezért javasolható, hogy mielőtt az ellenzék tovább nyomatná a sablonszövegét, dolgozza fel az akkori vereséget, hogy hát akkor mi lehetett a baj, mert már volt olyan, hogy Gy. nem volt, de abból sem lett győzelem.

A FIDESZ oldalon ilyen nincs. Ott sikeresen ki lett irtva az MDF, a Kisgazdák meg a KDNP (jó, jó, utóbbival szövetséges a FIDESZ, de úgy szövetséges, hogy az kb. a kiirtásukkal azonos). Arrafelé senki nem orbánozik, hanem fegyelmezetten leszavaz. Orbánnak a napi politikával nem kell törődni, belülről nem támadja senki, kivülről meg az ellenzék nem Orbánnal, hanem a gyurcsányozással van elfoglalva, így hát a miniszterelnök úr nyugodtan foglalkozhat vízióival. Merthogy abból bőven van neki. Nemrég Tusványosról ömlesztette ránk az újabb adagot.

Vízió I. (békehozás)

A háborúzó felek nem akarnak kiegyezni, mert mindketten azt hiszik, hogy győzhetnek. Ukrajna önvédelemben van, és függetlenségi háborút vív. Oroszország szerint súlyos NATO-fejlesztések történtek Ukrajnában, és nem akarnak NATO-csapatokat, NATO-fegyvereket látni az orosz-ukrán határon. Békét ezért csak kívülről lehet hozni.

Ebben az Orbán szövegben az első érdekesség az, hogy ha Putyin nem akar NATO csapatokat meg fegyvereket látni az orosz határon, akkor Európát a La Manche csatornáig el kell foglalnia, Finnországgal meg a Balti Államokkal együtt, egyébként mindig látni fog. Ha visszaáll az eredeti határ, akkor is, ha megkapja a mostanáig elfoglalt ukrán területeket, akkor is, ha elfoglalja egész Ukrajnát, akkor is. Putyin tehát összevissza hazudozik. És vannak akik hisznek neki.

A második érdekesség, hogy ha mindkét fél azt hiszi, hogy győzhet, és a békefeltételeik egymással kibékíthetetlenek, akkor békét kívülről csak Ukrajnának lehet diktálni (hiszen ha megszűnik a Nyugat támogatása, azonnal veszít). A külső békegalamb tehát csak Ukrajna vereségével és maximális területvesztésével járó békét tud „hozni”, bármifajta kompromisszum nélkül (ez esetben Putyin 100 %-ban nyer). Az meg nem kell se a Nyugatnak, se Ukrajnának, amilyen háborúpártiak.

Vízió II. (összeomlás)

„Az európai politika összeomlott. Európa feladta saját érdekeinek védelmét. Európa nem tesz mást, mint az USA demokrata párti külpolitikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is. A szankciók versenyképtelenné tették az unió gazdaságát, és ezzel behódoltak az USA-nak.

A háború felfedte azt a tényt is, hogy a világ legnagyobb problémája a nyugat gyengesége és szétesése. Oroszország a népességéhez képest túl nagy, ráadásul hiperracionális vezetés alatt áll. Érthető és kiszámítható, amit Oroszország csinál, az érdekeiket védik. Ezzel szemben a Nyugat nem vezetett, viselkedése nem racionális.”

Az európai politika összeomlott”, valamint „a nyugat gyengesége és szétesése” szövegű váteszi mondatok nyilván a jövőre vonatkozó víziók. Más nem lehet, mert ezeknek egyelőre nem látszik semmiféle jele. „A szankciók versenyképtelenné tették az unió gazdaságát” szöveget illetően: mint ismert, az EU GDP növekménye 2023. immár erősen szankciós évében PLUSZ 0,4 %, a mienk meg (bár mi továbbra is kapjuk az orosz gázt) MÍNUSZ 0,8 %. Miről tetszik beszélni? Az Oroszországról mondott orbáni zagyvaságokról már írtam eleget, Putyin „hiperracionális”-sá minősítésén jót röhögtem, az „önsorsrontást” meg a „nem racionális Nyugat”-ot bízzuk a politológusokra meg a filozófusokra. Nekik való téma, sokáig ellesznek vele.

Vízió III. (a Nyugat alkonya)

„A nemzetállamoknak van biblikus alapja, hiszen a teremtés rendjéhez tartozik, hiszen azt lehet olvasni, hogy nem csak a személyek, hanem a nemzetek is meg lesznek ítélve a végítéletkor. Közben a nyugat azt gondolja, ezek már nem léteznek, tagadják, hogy létezik közös kultúra. Ebben a felfogásban nincs közerkölcs, ha látták a pénteki olimpiai megnyitót, akkor ezt bárki láthatta, és meg akarnak szabadulni a nemzet alapját adó etnikai homogenitástól. Százezer számra engednek be idegen embereket.

El kell ismerni, hogy vannak a világon dolgok, amik nagyobbak nálad, és el kell arra szánnod magad, hogy ezeket szolgáld. Ezek Isten, család, haza. Ha ezek helyett az ember önmagára fókuszál, akkor amit kap, nem a nagyság lesz, hanem a nagyképűség. Így aztán nyugaton megjelent az agresszív törpe, mint új embertípus.

Az uniónak, mint önálló politikai projektnek fel kell adni magát. Ukrajna ebben a konstrukcióban nem lehet se uniós, se NATO-tag. Az Európai Unió nyugati része nem tér már vissza a nemzetállami formához.

Az unió elvesztette a háborút, az USA-ra magára hagyja, és az unió nem tudja finanszírozni Ukrajna további hitelezését és újraépítését. Az Európai Uniónak meg kell fizetnie a háborús kaland árát. Ez az ár magas lesz.”

Isten bizony megsajnáltam Nyugat-Európát, ahol biblikus értelemben erkölcstelen, a hazával mit sem törődő (elég nekik, ha az Unió jól működik) és az utolsó ítéletre egyáltalán nem gondoló agresszív törpék garmadája számolgatja, hogy milyen sokat kell majd nekik fizetni a háborús „kalandért” (sosem hittem volna, hogy a megtámadottnak segítők háborús kalandorok). Hát ezek a hülye nyugatiak így sohasem jutnak be a keresztény Paradicsomba! Az persze más, ha nem is akarnak, mert elég nekik, ha itt a Földön élnek nekik tetsző életet.

Az Unió van olyan erős gazdaságilag, hogy ha az USA várhatóan magára hagyja (amit Trumpon kívül a legjobban Orbán tud), képes tovább támogatni az ukránokat. Persze az többe is kerül, de még azzal se lenne baj, ha egy agresszív törpe… illetve izé, mit is beszélek, szóval egy békepárti vétóbajnok nem rohangászna körbe-körbe, és nem azt kiabálná, vigyen Putyin, amit csak akar, csak nekünk, patriótáknak ne kelljen fizetnünk egy vasat se! Hiszen ez a patriotizmus lényege: az önzés. A hozzáállás majd akkor változik, ha Putyin a Tiszántúlt akarja vinni. Az új szöveg: „Védjetek meg! Nix béke! Védjetek meg!

Vízió IV. (Nagy Magyarország feltámadása)

„A nagy stratégiának nem szabad Kis-Magyarországból kiindulnia, a világban élő összes magyart magába kell foglalnia. Belátható időn belül az összes magyaroknak járó támogatást, például a családtámogatást kiterjesztjük a magyarok lakta területekre az országhatárokon kívül is.

2035-re demográfiailag önfenntartónak kell lennünk, ehhez 2025-ben a gyerekek után járó adókedvezményt meg kell duplázni, valamint folyamatosan zsilipelni kell (ide hozzánk) azokat az embereket Nyugat-Európából, akik keresztény országban akarnak élni.

A magyar stratégia kulcseleme a konnektivitás. Nem engedjük magunkat bezárni a keleti és nyugati világgazdaságba, mindkettővel kapcsolatban kell maradni. Nem szállunk be a Kelet elleni háborúba, technikai, kereskedelmi blokkosodásba, hanem önálló utat fogunk járni. Az uniós vezetés kénytelen lesz elfogadni, hogy a szövetség keleti országai önálló külpolitikát folytatnak.

Már megvan a magyar nagystratégia, csak még túl értelmiségi, nem értenék a szavazóink.”

Szóval a létszámot növelni kell. Mennyivel tekintélyesebb és nagyobb súlyú lenne az ország, ha 9,64 millió helyett 9,97 millió lakosa lenne! Jelenleg sajnos nem jó irányba megyünk („A teljes termékenységi arányszám 1 nőre becsült értéke 2024-ben 1,36, ami egy évvel korábban 1,48 volt, a féléves fogyás idén 24 ezer 292 fő”), na de majd az új adókedvezmény hatására úgy túlszaporodjuk a szemeteket, hogy csak na! És akkor még a nyugatról hazánkba szakadt keresztények idezsilipeléséről nem is beszéltünk! Lesz még kies hazánk 9,97 milliós!

Meglepve látom ezt az önálló külpolitikáról való ábrándozást, amelyet miniszterelnök úr szerint „az uniós vezetés kénytelen lesz elfogadni”. Ezzel az elfogadással a gond az, hogy még az önálló belpolitikát sem sikerült vele elfogadtatnunk, és nagyon úgy néz ki, hogy vagy tagok maradunk, kapjuk a vámmentességet, a schengeni határokat, meg a pénzt, vagy önálló kül-, bel- és mindenféle egyéb politika, de kívül. Ahol tágasabb. Sötét kilátások, ugyanis az EU kezdi megunni a pávatáncot. Ha ezt ígéri a miniszterelnök, akkor érdemes körülnézni a nagyvilágban, de persze nem Nagy-Kipcsákiára gondoltam.

A szavazókról szóló, utolsó mondatot nagyon meg tudom érteni.

Összefoglalás: „Kedves népem, most nem tudok nektek adni semmit (elég gond csak a haveri, meg a rokoni kör ellátása is), de megígérem, hogy 20 – 30 év múlvára olyan keresztény-korrupt, minden elesettet az út szélén hagyó Pátriát rittyentek ide nektek, hogy attól koldultok. Szó szerint! Az irány jó! Ahogy azt az a Sztevanovity énekelte: Szép holnapot mindenkinek!

Putyin elküldte béketervét Washingtonba

0

Miközben a világ Orbán Viktor kijevi látogatására figyelt, melynek legfeljebb csak PR értéke volt, Oroszország elküldte béketervét az Egyesült Államokba a Deutsche Welle értesülései szerint.

Dmitrij Gordon újságíró volt állítólag a postás. Mi van ebben az orosz béketervben? Előszöris az, hogy Ukrajna semmiképp sem válhat a NATO tagjává! Blinken amerikai külügyminiszter viszont Washingtonban azt mondta Andrij Jermaknak, Zelenszkij elnök kabinetfőnökének, hogy “Ukrajnának helye van a NATO-ban”, azt persze nem tette hozzá, hogy mikor. A NATO hamarosan közgyűlést tart, de a szorongatott helyzetben levő Biden elnök most aligha erre koncentrál. Korábban az USA elnöke a Time magazinnak úgy nyilatkozott, hogy “sosem voltam Ukrajna NATO tagságának elszánt híve. ”Ehelyett Biden a kétoldalú egyezmény híve, kötött is egy tízéves védelmi megalapítását az USA-val Ukrajna, de hogy pontosan mi áll benne azt nem közölték pedig fontos lenne. Az amerikai-orosz tárgyalások ugyanis 2021 őszén azért szakadtak meg, mert az USA közölte: kétoldalú szerződés keretében elhelyezhetnek rakétákat Ukrajna területén. Ezt Putyin kihívásnak értékelte mondván: Ukrajna túlságosan is közel van, onnan az amerikai rakéták hamarabb elérhetik Moszkvát vagy más stratégiai célt minthogy Oroszország reagálni képes lenne. Putyin az orosz vezérkar előtt állítólag ezzel indokolta meg az agressziót 2022 februárjában. Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét nem győzte meg, ő állítólag ellene volt az ukrajnai háborúnak éppúgy mint Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés feje. Mindketten a helyükön maradtak vagyis Putyin teljhatalma távolról sem akkora mint ahogy azt sokan állítják. Putyin nemrég leváltotta a Védelmi Tanács titkárát, aki héjaként az elsők között javasolta az Ukrajna elleni támadást, és helyébe az engedelmes Sojgu tábornokot ültette, akinek lojalitásához nem fér kétség. Valószínűleg Putyin is rádöbbent arra, hogy az Ukrajna elleni háború súlyos hiba volt, és szeretné azt mielőbb befejezni. Ha ugyanis minden így megy tovább, akkor Oroszország teljes mértékben függővé válik Kínától, és ezt az orosz elit mindenáron el akarja kerülni. Dzsingisz kán utódainak mongol hordái pusztították el az első orosz államot, melyet Kijev központtal működött. Putyin szeretné az USA-val és Kínával egyenrangú nagyhatalomnak látni Oroszországot, de ehhez a gazdaságot kellene fejlesztenie, mert az orosz GDP a töredéke az amerikainak és a kínainak.

Mi van Putyin béketervében?

Míg Moszkva semmiképp sem fogadja el Ukrajna NATO tagságát addig nincs kifogása az Európai Uniós csatlakozás ellen. Ezek a tárgyalások már meg is kezdődtek annak ellenére, hogy Orbán Viktor – valószínűleg Putyin atyai intelmére – mindenképp megpróbálta akadályozni azt.

Ukrajna GDP-je jelenleg még Magyarországtól is elmarad, a háborúban álló állam uniós felvétele ezért még messze van, de Brüsszel euró milliárdokkal támogatja az orosz agresszió áldozatává vált államot. Putyin elve az, hogy a béke ára egyes ukrán területek elveszítése. Mit mond erről a béketerv? A Krím félszigetről annyit, hogy az valamiféle kettős irányítás alá kerülne. Mit jelentene ez a gyakorlatban, azt senki sem tudja, de komoly engedménynek számít Putyintól hiszen Oroszország már bekebelezte a Krímet. A többi elfoglalt ukrán tartományból Oroszország a donyecki és luhanszki kormányzóságot tartaná meg, a többit visszaadná Ukrajnának.

Mit kér cserébe?

Putyin mindenekelőtt a nyugati szankciók feloldását akarja elérni, mert azok nehéz helyzetbe hozták Oroszországot annál is inkább, mert valutatartalékai jó részét is lefoglalták.

Putyin azonnali tűzszünetet javasol, és utána béke értekezletet, melyen a két érintett államon kívül az USA, az Európai Unió és Kína venne részt. Nemrég volt egy ilyen békekonferencia Svájcban, mely nem ért el semmit, mert Oroszországot meg sem hívták. Utána Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, hogy a következő béke konferenciára “már meghívhatnánk Oroszországot is.”

Most minden Biden elnökön múlik, de ő nem erre koncentrál hanem kétségbeesetten védelmezi elnökjelölti esélyeit. Így az ukrajnai háború lezárása minden korábbinál jobban függ az amerikai választási kampánytól, ahol viszont távolról sem ez a legfontosabb probléma.

Magyar Péter: Orbán 2000 embert állított rám!

A magyar politikai élet új sztárja ezt a Rzeczpospolita című lengyel lapnak nyilatkozta. A 2000 fő nyilvánvalóan túlzás, de annyi bizonyos, hogy a titkosszolgálatok megkaphatták a parancsot Magyar Péter levadászására.

A gyorsan népszerűvé váló ellenzéki politikus a hétvégén Debrecenben tartott sikeres nagygyűlést, ahol több mint tízezer ember jelent meg abban a városban, melyet korábban a Fidesz erődítményének tartottak. Persze közben kiderült: hogy az Orbán kormány jóváhagyásával épül a nagy kínai akkumulátorgyár, mely szennyezheti a környezetet. A kegyelmi ügy sem tett jót Orbán Viktor népszerűségének Debrecenben, a magyar reformáció központjában, ahol Balog Zoltán püspök szereplése komoly belső bírálatot váltott ki.

Magyar Péter fel akarja számolni a nemzeti együttműködés rendszerét, melynek kiépítését Orbán Viktor 2010-ben kezdte meg, és amelyet hevesen bírálnak Washingtonban és Brüsszelben. Mit akar ezzel szemben Magyar Péter, akinek a népszerűsége folyamatosan növekszik?

“Ha Orbán ügynökei megölnének, akkor forradalom törne ki Magyarországon”

Erről is beszélt a lengyel lapnak Magyar Péter, aki sietett hozzátenni, hogy “Orbán emberei nem oly ostobák, hogy ezt megtegyék.”

Magyar Péter elismeréssel nyilatkozott Orbán Viktor első kormányfői időszakáról, amikor
“növekedett a gazdaság és semmi sem fenyegette a demokráciát.” Orbán első kormányfői periódusa 1998 és 2002 között tartott, és akkori ténykedése nem váltott ki heves bírálatokat Washingtonban és Brüsszelben.

Az USA ugyanakkor rossz néven vette, hogy Magyarország nem amerikai vadászgépeket hanem svéd Grippeneket vásárolt. A 2010-es váltást az Egyesült Államok már gyanakodva fogadta, és Goodfriend ügyvivő nem is nagyon titkolta, hogy nemkívánatosnak tekinti az USA Orbán miniszterelnöki szereplését. A mostani nagykövet, David Pressman, az első hivatásos diplomata Budapesten Palmer óta, aki a rendszerváltás levezénylésében játszott kulcsszerepet.

Trump fogadta a Fehér Házban Orbán Viktort, de Biden már kifejezetten ellenséges vele szemben.

Egyáltalán nem kizárt, hogy azzal a megbízással küldte Budapestre David Pressmant, hogy buktassa meg Orbán Viktort. Magyar Péternek kulcsszerepe lehet ebben annál is inkább, mert a Biden adminisztrációt szorítja az idő: novemberben elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban, ahol jelenleg Donald Trump áll jobban. Így érthető, ha Orbán Viktor az időhúzásra játszik, és azért imádkozik, hogy az USA következő elnökét Donald Trumpnak hívják.

Vajon átadná-e a hatalmat Orbán Viktor?

“Szeretném azt gondolni, hogy átadja a hatalmat, és nem változik új Putyinná” – mondta erről Magyar Péter a lengyel lapnak. Ahhoz, hogy Orbán átadja a hatalmat mindenképp az kellene, hogy garantálják megszerzett vagyonát, és ne fenyegesse őt vizsgálat ebben az ügyben. Magyar Péter, aki régi jogász dinasztia tagja, és éppúgy mint Orbán Viktor kiváló eredménnyel végezte el a jogi fakultást Budapesten, így nyilatkozott: ”Orbán okos, nem hiszem, hogy elkövetett volna törvénytelenséget. Annál is kevésbé, mert minden törvényt egyetlen nap alatt meg tud változtatni a parlamentben. A célom nem az, hogy börtönbe zárássam Orbán Viktort hanem az, hogy olyan rendszerváltást érjek el, melynek eredményeképp az igazságszolgáltatás újra függetlenné váljon, mert jelenleg a Fidesztől függ. Ha függetlenné válik az igazságszolgáltatás, akkor az majd dönthet Orbán Viktor sorsáról” – mondta Magyar Péter a lengyel lapnak.

Napelem háború Németországban

Egy kis startup cég harcba indult a kínai dömpinggel szemben, amely learatja a német piacot olcsó áraival. A közszolgálati Deutsche Welle riportere ellátogatott a Sunmaxx-hez Drezdában.

A napelemeket csakis szemből szabad fényképezni, mert a startup főnöke attól tart, hogy a kínaiak lenyúlják a technológiát annak ellenére, hogy az szabadalommal védett Németországban.

Az Európai Unió legerősebb gazdasága Kínából importálja a napelemek 90%-át , és ez egyáltalán nem egyedülálló jelenség a globális piacon, ahol a kínaiak domináns szerepet töltenek be. Berlinben ezt egyre nagyobb problémának tekintik annál is inkább, mert Németország törekvése az, hogy 80% ban megújuló energiaforrások biztosítsák az ellátást a nem is oly távoli jövőben.

“A kínai napelemek kezdetben primitívek voltak, de most már magas technológiai szinten giga gyárakban állítják őket elő, és ezzel árelőnyhöz jutnak a világpiacon“

– vázolja fel a helyzetet a Fraunhofer Institute napelem szakértője. Ralf Preu hangsúlyozza, hogy “az olcsó kínai árak  csődbe kergettek több napelemgyártó céget Európában.”

Miben bízik a Sunmaxx?

“1-2 éves előnyünk van a technológiában” – válaszolja Wilhelm Stein, a startup cég főnöke. Elmondja, hogy

a napelemek általában csak az energia 20%-át hasznosítják, a többi elvész, de a mi technológiánk akár 80%-ra is felmehet. Honnan jön a 60% plusz? A hőenergiából, melyet szintén hasznosítunk.”

Wilhelm Stein szerint egyedülálló újításról van szó: ”az autóiparból származik az ötlet, hogy ne csak a villamos áram termelésére összpontosítsunk hanem használjuk fel a hőenergiát is. Ezt a hőenergiát például víz melegítésre lehet felhasználni, jelenleg a kapacitás növelésén dolgozunk. Ez jelenleg 50 megawatt, ezt szeretnénk felfuttatni 500 megawattra” – büszkélkedik a startup cég főnöke.

Ez még mindig kevés. A Fraunhofer Institute szakértői szerint az európai cégek csak akkor lehetnek versenyképesek a piacon, ha elérik a 3000 gigawattot. Csakis így lehet ugyanis versenyképes árakat elérni a tömegtermeléssel.

“A Sunmaxx technológiája izgalmas lehetőség, amelynek szép növekedési lehetőségei lehetnek, de egy kis piaci résben. A napelemgyártás csakis akkor futhat fel, ha nagyüzemi tömegtermelést folytat, de ennek a kis cégnek erre egyelőre nincsen meg a lehetősége” – értékeli a piaci helyzetet a Fraunhofer Intézet szakértője. Rámutat arra, hogy “lapkákat is gyártaniuk kellene a német cégeknek, ha versenyezni akarnak a kínaiakkal, akiknek ezen a téren a legnagyobb a technológiai előnyük” – mondja Preu szakértő.

Mekkora a függés Kínától?

Sokan összehasonlítják ezt azzal, ahogy a német ipar függött az orosz földgáztól, de a párhuzam nem állja meg a helyét: ”ha a kínaiakkal konfliktus alakulna ki, akkor ez problémákat okozna az új napelemek telepítésében, de távolról sem oly mértékben mint az orosz földgáz esetében az energiaválság idején. A raktárak ugyanis dugig vannak eladatlan napelemekkel egész Európában. Becslések szerint a raktáron levő napelemek 1-1,5 évig fedezik az Európai Unió szükségleteit” – hangoztatja Nils Redeker, a Jacques Delors Centre igazgatóhelyettese. Aki hozzáfűzi, hogy “ezalatt az 1-1,5 év alatt fel lehetne futtatni az európai napelemgyártást illetve importálni lehetne Kína helyett az Egyesült Államokból vagy Indiából.”

Washingtonból sürgetik is ezt, de Olaf Scholz kancellár áprilisban Pekingbe utazik, hogy tisztázza a helyzetet hiszen Németországnak éppúgy mint az Európai Uniónak Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere, a napelem probléma csak az egyik a sok más vitás kérdés között.

Mit csinálnak a német napelem cégek, melyeknek nincs forradalmian új technológiájuk? Elköltöznek az Egyesült Államokba, ahol támogatják a zöld átállást elősegítő cégek működését akkor is, ha azok külföldiek.

Meyer Burger napelemgyártó bezárja cégét Freibergben, és átköltözteti azt az USA-ba, ahol előnyösebbek a feltételek.

“A német kormánynak is támogatnia kellene a napelemgyártást éppúgy mint az USA-ban”

– mondja ez a német gyártó. Mások szerint az állami támogatás nem jó ötlet, versenyképes technológia kell mint amilyet a Sunmaxx produkál. Néhányan külön vámot sürgetnek a kínai napelemek dömpingje ellen, de a szakértők rámutatnak arra, hogy ezt már tíz éve megpróbálták, és nem működött. Sőt épp ezzel idézték elő a német napelem gyártás összeomlását. A kínaiak ugyanis olyan technológiai fejlesztésbe kezdtek, amely versenyképtelenné tette az egész napelem iparágat Európában. A német kormány még nem döntött a támogatásról, de nem ez hanem a Sunmaxx-hez hasonló technológiai újítások menthetik meg a napelem ipart Németországban.

A kínai CATL debreceni beruházása aggasztja az USA-t

A kínai óriás technológiája jobb mint az amerikai, ezért szállíthat akkumulátorokat a Teslának, a Volkswagennek és a BMW-nek – mondják szakértők, akik a londoni Guardiannek nyilatkoztak.

Csaknem 40%-át adja a világon eladott elektromos járművek akkumulátorainak a kínai Contemporary Amperex Technology Co Limited – CATL -, amelyet a nyugati világban eddig szinte senki sem ismert. Washingtont azonban zavarja, hogy a kínaiak ily nagy befolyáshoz jutottak e téren: a Duke Energy, amely több mint 8 millió amerikai polgárt lát el energiával bejelentette, hogy megszakítja kapcsolatait a CATL-al, mert

“Hazai szállítót keres, vagy hogyha nem talál ilyet, akkor szövetséges országból importál akkumulátorokat.”

A döntés előzménye az, hogy Washingtonban a törvényhozásban néhány honatya felvetette: miért használnak CATL akkumulátorokat a haditengerészet Camp Lejeune támaszpontján Észak Karolinában? A Duke ennek a támaszpontnak az energia ellátója , és a washingtoni figyelmeztetés nyomán már decemberben leállította a CATL akkumulátorok használatát a haditengerészet támaszpontján, most pedig a tilalmat kiterjesztette a cég egész tevékenységére.

A Fordot is kemény bírálatok érik Washingtonból, mert szerződést kötött CATL lítium-vas- foszfát  akkumulátorok közös gyártására Michigan államban. Marco Rubio szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának alelnöke ezzel kapcsolatban kijelentette: ”A Ford ezzel a döntéssel behozza az USA legnagyobb geopolitikai ellenfelét az ország szívébe.”

A Ford rögtön reagált is mondván 40%-kal csökkenti az akkumulátorgyár kapacitását

“Ez teljesen új jelenség, az amerikai kormányzat eddig nem mutatott semmifajta érdeklődést a kínai akkumulátorok gyártása iránt” – közölte a Sino Auto Insight kutatóintézet szakértője. Tu Le hozzátette:

”Jelenleg nagy nyomás nehezedik minden amerikai cégre, hogy ne használjanak semmiféle kínai akkumulátort sem. Csakhogy, ha az USA versenyképes elektromos járműveket akar előállítani, akkor azokhoz kínai akkumulátorokat kell használnia.”

A kínai akkumulátorok bírálói nem állítják, hogy azok ne lennének jó minőségűek hanem arra hívják fel a figyelmet, hogyha elmérgesedik az Egyesült Államok és Kína viszonya, akkor pórul járhatnak a kínai akkumulátorokat használó amerikai autógyárak, ha leáll a szállítás. Washingtonban, ahol 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenféllé nyilvánították Kínát, attól tartanak, hogy az elektromos autógyártás függővé válik a kínai akkumulátoroktól.

Lehetséges-e zöld átmenet kínai akkumulátorok nélkül az USA-ban?

A szakértők zöme erre nemmel válaszol. Miért? “Az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorok technológiájában az Egyesült Államok évekkel el van maradva a kínaiak mögött. Üres a mi poharunk, mert nemcsak a technológia hiányzik, de a fő nyersanyag, a lítium is” – mondja Michael Dunne, a Dunne Insights alapítója. A cég az elektromos autógyártás egyik legfőbb szakértője az Egyesült Államokban.

Teng Hsziao-ping, a kínai reformok atyja már évtizedekkel korábban felhívta a pekingi vezetők figyelmét arra, hogy a ritka földfémek terén Kínának szinte monopol helyzete van a világon. Nemcsak azért, mert Kínának vannak a legnagyobb készletei a világon hanem, mert a kínaiak hajlandók elviselni a környezetvédelmi károkat, melyeket a ritka földfémek bányászata jelent.

Ha tehát az USA fel akar zárkózni Kínához az akkumulátorok gyártásában, akkor komoly pénzeket kell ebbe beleölni beleszámítva a környezetvédelmi kiadásokat is. Hány év kell ehhez?

“5-10 évre lenne szüksége az Egyesült Államoknak a felzárkózáshoz, de még így se jutna olcsó akkumulátorokhoz. Márpedig Biden elnöknek az a terve, hogy a zöld átmenet eredményeképp 2032-ben már az új autók kétharmada elektromos legyen”

– nyilatkozta Dunne szakértő a Guardiannek.

A dilemmával a Biden kormányzat nagyonis tisztában van: Jennifer Granholm energiaügyi miniszter így vázolta fel a helyzetet nemrégiben egy szakmai tanácskozáson:

”Nagyon nagy mértékben foglalkoztat bennünket, hogy a kínaiak erőteljesen nyomulnak előre az amerikai iparban éppen akkor amikor meg akarjuk azt jelentős mértékben újítani. Csakhogy azt is figyelembe kell vennünk, hogyha azt akarjuk, hogy az emberek tömegesen elektromos járműveket vásároljanak, akkor azoknak az autóknak viszonylag olcsóknak kell lenniük.”

Mi a helyzet most? Pekingben a kormány óriási támogatással ösztönzi az elektromos járművek exportját illetve akkumulátor és autógyárak építését külföldön. Trump elnök kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és ezt a Biden kormányzat nemcsak, hogy folytatta, de szigorította is a szankciókat. Ezért az elektromos autógyártással kapcsolatos közvetlen kínai beruházások értéke az utóbbi években jelentős mértékben csökkent. 2022-ben még 4,8 milliárd dollár volt, 2023-ban már csak 2,7 milliárd dollár. Trump a Kína elleni szankciók szigorításával kampányol vagyis nemigen lehet arra számítani, hogy az USA-Kína feszültség jelentős csökkenne a közeljövőben. Elon Musk, a Tesla főnöke a maga részéről levonta a tanulságot, és állítólag új CATL akkumulátor gyár építését támogatja Nevadában. A Tesla a legnagyobb gyárat Sanghajban működteti, és Elon Musk amikor legutóbb ottjárt  akkor bejelentette, hogy kétszeresére bővítik a kapacitást Kína legnagyobb városában. A világ leggazdagabb emberét akkor fogadta Li Csiang miniszterelnök is – ahogy erről a kínai sajtó bőségesen beszámolt.

Betilthatják a kínai TikTokot az USA-ban

Nem zárható ki, hogy Kína befolyásolni akarja az amerikai választásokat a TikTokkal” – mondta a washingtoni képviselőház titkosszolgálati bizottsága előtt Avril Haines, a National Intelligence főnöke.

Szerdán szavazott erről a képviselőház, ahol kétharmados többség kellett ahhoz, hogy kitiltsák a TikTokot az Egyesült Államokból. Hátravan még a szenátus, Biden elnök közölte, hogy aláírja a törvényt, ha a Kongresszus megszavazza azt.

Több mint 170 millió amerikai használja a TikTokot, ezért a betiltása egy választási évben nem menne könnyen – hangzott el a CNBC gazdasági televízióban. Az amerikai titkosszolgálat viszont hétfőn közzétett egy jelentést arról, hogy 2022-ben az időközi választások idején a TikTok megpróbálta befolyásolni mindkét nagy párt egyes jelöltjeinek a megválasztását. A TikTok vezetői letették a nagyesküt, hogy nem osztják meg amerikai felhasználóik adatait a kínai titkosszolgálattal, de kevesen hisznek nekik az Egyesült Államokban.

Nemcsak Avril Haines, a titkosszolgálatokat felügyelő National Intelligence főnöke tartja problematikusnak a TikTok szereplését az amerikai politikában, de az FBI vezetője is úgy nyilatkozott, hogy

“a kínai cég nemzetbiztonsági problémát jelent.”

Christopher Wray kijelentette:

”az amerikai polgároknak el kell dönteniük, hogy akarják-e azt, hogy adataik a kínai kormányzat kezébe kerüljenek?!”

A Biden kormányzat 2021-ben Kínát az Egyesült Államok elsőszámú stratégiai ellenfelévé nyilvánította.

Mit szólnak mindehhez a kínaiak?

Peking: meggyengült az USA vezető szerepe

A kínai kommunista párt angol nyelvű lapjában szakértők bírálták azt az amerikai nemzetbiztonsági jelentést, mely a többi között a TikTokot is azzal gyanúsítja, hogy befolyásolni próbálta a 2022-es választásokat az Egyesült Államokban.

Lü Hsziang, kínai Amerika szakértő így nyilatkozott a pekingi Global Timesnak:

”Kettős szerepe van a titkosszolgálatnak az Egyesült Államokban, az egyik az, hogy információkat gyűjtsenek, a másik pedig az, hogy dezinformációkat terjesszenek. Maga Biden elnök áll amögött a kampány mögött, hogy tiltsák ki a TikTokot az Egyesült Államokból.”

A kínai szakértő szerint a titkosszolgálati jelentés nem más mint Biden politikájának támogatása a választási évben miközben meggyengült az USA vezető szerepe a világban ahogy azt az ukrajnai háború és a gázai konfliktus is bizonyítja.

Majd pedig idézte Vang Ji külügyminisztert, aki nemrég feltette a kérdést:

“Ha az Egyesült Államok csak maga akar prosperálni, és megtagadja ezt másoktól, akkor ezzel kérdésessé teszi a fair playt a nemzetközi kapcsolatokban.”

Hol húzódnak Oroszország stratégiai határai?

Kiselőadást tartott Szocsiban Dmitrij Medvegyev, akire Putyin a rossz rendőr szerepet osztotta az ukrajnai háború propagandájában. Medvegyev most a Nemzetvédelmi Tanács alelnöke, aki nem szilovik vagyis nem fegyveres testület tagja mint az orosz politikai elit nagy része.

Medvegyev ököllel fenyegeti a NATO-t és az Európai Uniót addig az orosz hadsereg és titkosszolgálat sokkal óvatosabb, mert jobban ismeri a realitásokat. Amikor Putyin meghozta döntését az Ukrajna elleni agresszióról, akkor állítólag azt mind Viktor Geraszimov vezérkari főnök mind pedig Szergej Nariskin hírszerző főnök ellenezte. Emiatt Putyin meg is alázta a nyilvánosság előtt Szergej Nariskint, de mind ő mind pedig Geraszimov vezérkari főnök megőrizte tisztségét. Az ukrajnai háború ugyanis egyáltalán nem úgy alakult ahogy Putyin szerette volna pedig a titkosszolgálat figyelmeztette, hogy Ukrajna elfoglalása nem sétagalopp.

Miért döntött mégiscsak Putyin Ukrajna megtámadása mellett?

Ezt próbálta megindokolni Medvegyev amikor Oroszország stratégiai határairól beszélt Szocsiban. Ezek a stratégiai határok nem azonosak a földrajziakkal. Nemes Gábor Klubrádiós összeállításából az derül ki, hogy Medvegyev főként a múltra hivatkozott éppúgy mint Putyin amikor halálra untatta Tucker Carlsont véget nem érő orosz történelem leckéjével, amelyből kilógott a lóláb: Putyin indokolni próbálta Ukrajna elleni agresszióját.

Ezt magyarázta állítólag William Burnsnek is 2021 őszén amikor a CIA igazgatója, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt, az orosz fővárosban járt, hogy megtudakolja: mire készül valójában Oroszország? Putyin állítólag Kennedy elnök kubai ügyét hozta fel példaként mondván: Oroszország nem tűrheti el, hogy a NATO illetve az USA olyan rakétákat állítson fel Ukrajnában, melyek pillanatok alatt elérhetik Moszkvát illetve a stratégiai célpontokat Oroszországban. Mire azt a választ kapta, hogy az orosz tengeralattjárókról kilőhető nukleáris töltettel rendelkező rakéták ugyanilyen fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok számára.

“A stratégiai határok az érdekszférákat érintik”

Ezt hangsúlyozta Medvegyev, aki nem hagyott kétséget afelől, hogy Ukrajnát az orosz érdekszférába tartozó államnak tekintik Moszkvában. Pontosabban:

”semmiképp sem hagyhatjuk, hogy ezekben a stratégiai határokon belül fekvő országokban velünk ellenséges erők berendezkedjenek.”

Hol húzódnak ezek a stratégiai határok? Medvegyev szándékosan homályosan fogalmazott nyilvánvalóan abból kiindulva, hogy ezt az erőviszonyok döntik el. Csakhogy ezek nem Oroszországnak kedveznek. Moszkvának fel kellett adnia kelet-európai birodalmát 1989-90-ben, a Szovjetunió felbomlott 1991-ben. Ukrajna népe a függetlenségre szavazott, és ezt Moszkva elismerte. Abba is beletörődtek Moszkvába, hogy az egykori balti tagállamok immár nemcsak, hogy függetlenek, de a NATO és az Európai Unió tagjai. Ebbe az irányba tájékozódik Moldova és Georgia is. Sőt újabban Örményország is, amelyet Oroszország nem tudott vagy nem akart megvédeni Azerbajdzsánnal szemben. Pasinjan örmény államfő ezért a Nyugathoz forduit.

Putyin Ukrajna elleni agressziója dermesztő hatással van szomszédaira: a kaukázusi és közép-ázsiai egykori szovjet tagköztársaságok nyugati vagy kínai irányban tájékozódnak, és mindinkább távolodnak Moszkvától. Ahol az orosz elit képtelen versenyképes gazdasági rendszert teremteni, amely vonzóvá tehetné Oroszországot mint Kínát. Ráadásul az is kiderült: a király meztelen! A rettegett orosz hadsereg és titkosszolgálat csúfosan megbukott Ukrajnában. Háromnapos villámháborúra készültek, és két év után sem jutottak sokra.

Trumpra várva

Putyin éppúgy mint Orbán Viktor, Trump választási győzelmében bizakodik. Azt gondolják, hogy Donald Trump az ukránok feje fölött megegyezne Putyinnal, és létrejönne valamiféle kompromisszum és fegyverszünet. Az USA tulajdonképp már elérte stratégiai célját: a margóra szorította Oroszországot, hosszú időre lehetetlenné tette az együttműködést Moszkva és Brüsszel között, megerősítette vezető szerepét a nyugati világban. A NATO két új taggal bővült: Finnország és Svédország már részt is vesz azon a nagy hadgyakorlaton, melyet az észak-atlanti szervezet az orosz határok közelében rendez.

Oroszország egyre inkább Kína függvényévé válik miközben Pekingből éreztetik Moszkvával: nekik sokkal fontosabb az Egyesült Államok mint az orosz szövetséges.

Így Medvegyev egyre inkább az az ordas farkas, aki nem ijeszt meg senkit sem. Oroszország nem képes a NATO fenyegetésére hiszen Ukrajnát sem tudja elfoglalni.

Putyin egy fegyverszünettel talán megmentheti az arcát, és győzelemként tüntetheti fel, hogy a Krímen kívül is megszerzett pár ukrán tartományt. A megnyerhetlen háború mindenkinek árt keleten és nyugaton egyaránt, de mivel mindenki győzni akar és senki sem hajlandó beletörődni a szánalmas realitásokba, ezért tovább folyik az öldöklés Ukrajnában, ahol a megnyerhetetlen háborúhoz nemcsak a pénz fogyott el, de a katonák is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK