Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Ki robbantotta fel az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket?

Az ukrán titkosszolgálathoz köthető csoportok – állítja a New York Times és a Die Zeit hírszerző forrásokra hivatkozva. A robbantások, melyek tönkretették az Oroszország és Németország közötti tengeralatti földgáz vezetéket még múlt szeptemberben következtek be. Azóta folyt a vizsgálat.

A Nyugat az oroszokat vádolta, Moszkva pedig azt állította, hogy a britek hajtották végre a titkos akciót az USA kérésére. Orosz hekkerek feltörték Liz Truss akkori brit miniszterelnök levelezését, és abban találtak erre utaló jeleket. Most pedig az USA ukrajnai háborúját támogató New York Times állt elő az újabb verzióval: olyan ukrán akció volt, melyet a kijevi kormányzathoz kapcsolódó csoportok hajtottak végre. Ezt az információt semmilyen kormányzati szerv nem erősítette meg. Ráadásul a robbantásnak kimondottan az USA az első számú haszonélvezője. Az már a kezdet kezdetén világossá vált, hogy állami akcióról volt szó, mert olyan technikai felkészültséget igényelt a robbantás a tengerben, amellyel magánszervezetek nem rendelkeznek.

Érdekes időzítés

Biden elnök nemrég járt Kijevben, ahol további támogatást ígért Ukrajnának 500 millió dollár értékben. Az USA elnöke tárgyalt Zelenszkij elnökkel a háború befejezésének lehetőségéről, de teljesen titokban.

Amikor a kínaiak közzétették a béketervüket, akkor Biden leszólta azt mondván: ha Putyinnak tetszett, akkor mi jó lehet benne? Peking azzal vágott vissza, hogy megkérdezte: hol az amerikai béketerv? Vang Ji, Kína első számú diplomatája, aki Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián találkozott Blinken amerikai külügyminiszterrel, a sajtónak elmondta: titokban az USA, az európai nagyhatalmak és Kína tárgyalt az oroszokkal az ukrajnai konfliktus lezárásáról, de aztán az amerikaiak visszaléptek valamilyen oknál fogva.

Most viszont ezzel a kínos leleplezéssel a sarokba szoríthatnák Zelenszkij elnököt, aki a végső győzelemről beszél, és nem hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyinnal. Az Egyesült Államokban csökkenőben van Ukrajna támogatottsága, és a mostani kínos leleplezés csak felgyorsíthatja ezt a folyamatot. Csakhogy egy tűzszünet a jelenlegi frontvonalak mentén az ukránok számára egyenlő lenne  a vereséggel. De bízhatnak e az ukránok abban, hogy a tavaszra bevetésre kész új, még korszerűbb fegyverzettel kikényszeríthetnek jobb területi pozíciókat az oroszoktól? Aligha, mivel, ha Putyin visszavonulót rendelne el  az eddig elfoglalt területek bármelyikéről, az számára egyenlő lenne a teljes bukással.

Közben a katonai szakértők zöme megállapítja: patthelyzet alakult ki a fronton.

Győzelmet sem az oroszok sem az ukránok nem arathatnak.

A koreai félszigeten 1953-ban hirdettek tűzszünetet.

Béke azóta sincs, de a fegyverek hallgatnak.

Újra gáz válság fenyegeti az Európai Uniót

Az enyhe tél miatt átvészelte a fenyegető energiaválságot az Európai Unió, de nyáron új áremelkedés várható, mert fel kell tölteni a kiürült tárolókat.

50 euróról 100 euróra emelkedhet a földgáz ára, és ezt mindenki megérzi: a családok, a vállalkozások és az Európai Unió tagállamai is.

Miért várható, hogy megkétszereződik a földgáz ára a holland gáz tőzsdén?

Mert az ukrajnai háború előtt az Európai Unió gázfogyasztása 500 milliárd köbméter volt egy évben. Ha most összeadjuk, hogy nőtt a hazai gázkitermelés, a cseppfolyósított földgáz import – beleértve az oroszt is, melyre nem vonatkoznak a szankciók – akkor csak 440 milliárd köbméter jön ki. Vagyis 60 milliárd köbméter a hiány. Igaz persze, hogy az Európai Unió lényegesen csökkentette a gáz fogyasztást tavaly amikor 430 milliárd köbméter volt a fogyasztás, de ehhez enyhe tél kellett. Ha a következő tél “normális” lesz vagyis hidegebb mint az idei, akkor minimum 450 milliárd köbméter földgázra lesz szükség. Az Európai Unió 15%-os fogyasztáscsökkentést írt elő, de a 10% reálisabb elvárás.

A gázkereskedők a pénzüknél vannak – köztük talán Orbán Viktor is

Az Egyesült Államok számára az ukrajnai háború óriási lehetőség, mert el tudja adni a méregdrága palagázt Európában, mely korábban olcsó orosz földgázt vásárolt.

Most 10 milliárd köbméter – ennyi pluszra lesz szükség az energia biztonság érdekében. A baj az, hogy a világ cseppfolyósított földgáz termelése idén 23 milliárd köbméter körül alakul vagyis az Európai Uniónak meg kell szereznie a többlet csaknem felét.

Nagy verseny alakulhat ki a keresleti oldalon, melyet az eladók nyilvánvalóan igyekeznek majd kihasználni.

Ráadásul az Európai Uniónak nincs elegendő kapacitása a cseppfolyósított földgáz visszaalakítására. 193 milliárd köbméteres kapacitásra lenne szükség, de csak 157 milliárd van jelenleg. Igaz, hogy gyors ütemben épülnek a berendezések  a kikötőkben, hogy visszaalakítsák a cseppfolyósított földgázt.

Most az Európai Unió sokkal jobb helyzetben van mint tavaly amikor villámgyorsan kellett átállni a vezetékes orosz földgázról a cseppfolyósított földgázra.

Ezért nem megy az égbe az áremelkedés, nem úgy mint tavaly augusztusban nyáron amikor 350 euró volt a csúcs.

Elérheti viszont az ár a 80 eurót, sőt a 100-at is, ami  jelentős emelkedés a jelenlegi 50-hez képest.

Mindebből az is következik, hogy bár Oroszország részesedése az EU gázellátásában jelentős mértékben csökkent, de nem szűnt meg. Arra továbbra is szükség van mint ahogy azt Magyarország példája is mutatja. Brüsszelnek pedig a jövőben is forszíroznia kell a gázfogyasztás csökkentését éppúgy mint a tagállamok közötti szolidaritást. Ez utóbbi azt jelenti, hogy energia válság esetében a tagállamok kisegítik egymást. Ez Franciaország és Németország között természetes, de Magyarország esetében erősen kérdéses a kormány szuverenista diplomáciája miatt.

 Magyarország külön úton jár, és erre tavaly alaposan ráfizetett, mert a tőzsdén olcsóbban kapta volna meg a földgázt mint abban a szerződésben, melyet Oroszországgal kötött.

Orbán Viktor részben épp erre a szerződésre hivatkozva indokolta meg oroszbarát külpolitikáját, de a tények nem támasztják alá, hogy igaza lett volna. Putyin azt ígérte, hogy olcsóbban adja a földgázt “a baráti Magyarországnak”, de erről szó sem volt. Putyin ebben is hazudott. Magyarország 265 milliárd forintot spórolhatott volna meg tavaly, ha nem “orosz barátaitól” vette volna a földgázt.

Persze a Svájcban bejegyzett MET szépen pénzelt a gáz válságból. Lantos Csaba ennek a magyar-orosz-szingapúri gázkereskedő cégnek volt az igazgató tanácsi elnöke mielőtt Orbán Viktor kinevezte energia miniszternek. Lantos Csaba többször is cáfolta, hogy Orbán Viktor részvényes a cégben, amely busás profitot csinált a nagy energiaválság idején, melynek árát a fogyasztók fizették meg Magyarországon is.

Scholz: Putyinnak ki kellene vonnia a csapatokat, ez a tárgyalások alapja

„Véleményem szerint Putyinnak meg kell értenie, hogy nem jár sikerrel inváziójával és imperialista agressziójával, és ki kell vonnia a csapatokat. Ez a tárgyalások alapja” – mondta Olaf Scholz egy vasárnap sugárzott CNN interjúban.

A német vezető elismerte, hogy az egy éve tartó orosz-ukrán háború zsákutcába jutott, ami óriási károkat okoz Ukrajnának. De azt mondta, hogy nem fogja kényszeríteni az ukránokat kényelmetlen kompromisszumok megkötésére.

„Ukránok nélkül nem lesznek megoldások”

– mondta Scholz, megjegyezve, hogy Putyin egyértelműen rosszul mérte fel Ukrajna erejét, valamint Ukrajna összes barátjának egységét az orosz invázióval szembeni ellenállásban.

„Nagyon nehéz megítélni, mi fog ezután történni Ukrajnában, de egy dolog teljesen világos: továbbra is támogatjuk Ukrajnát pénzügyi és humanitárius segélyekkel, valamint fegyverekkel” – mondta.

Scholz elismerően nyilatkozott Joe Biden amerikai elnökről és vezetéséről is a jelenlegi nemzetközi válság idején.

„Nagyon tájékozott a nemzetközi kapcsolatokban. Szerintem ő az egyik legképzettebb elnök, aki tudja, hogyan mennek a dolgok a világon, ami fontos az egyre veszélyesebb időkben”.

Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár március 3-án találkozott Washingtonban. Megerősítették azon  szándékukat, hogy a szükséges mértékben megbüntetik Oroszországot az ukrajnai háború miatt.

Március 3-án az USA hivatalosan is bejelentette  egy új, 400 millió dolláros katonai segélycsomagot Ukrajnának, amely tartalmazza a HIMARS-ok, tarackok és Bradley lőszereit, valamint egyéb felszereléseket.

Oligarchák pácban

Ukrajna 1 milliárd euróhoz  juthat az orosz oligarcháknak a francia Riviérán lefoglalt vagyonából.

Egyelőre egy lefoglalt villát sikerült állami kézbe venni, de minden nagyon lassan megy a számtalan jogi probléma miatt.

23 millió eurót ér a luxus villa a Cote d’Azur-ön, mely most a francia állam tulajdonába került miután októberben elvették egy orosz oligarchától. Ez az első fecske – állapítja meg a párizsi Le Monde, amely rámutat arra, hogy jogilag egyáltalán nem egyszerű külföldi tulajdonban levő vagyontárgyak lefoglalása politikai indokokra hivatkozva. Az orosz oligarchák egy részének vagyonát arra hivatkozva zárolták sok nyugati országban, hogy ők Putyin rendszerének aktív támogatói, akik ily módon elősegítik Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Viktor Rasnyikov, a szóban forgó orosz oligarcha, akinek a villáját elvették a francia Riviérán, az acél gyártás egyik királya Oroszországban. Az acélgyártást teljesen alárendelték a hadigazdálkodásnak orosz földön, ahol Putyin egykori alteregóját, Medvegyevet, a Védelmi Tanács alelnökét  bízta meg a hadiipar irányításával.

Viktor Rasnyikovot az elsők között írták fel a feketelistára Franciaországban: már március 15-én megindult ellene az eljárás. Putyin agressziója Ukrajna ellen február 24-én kezdődött meg. Két luxus ingatlant azonnal lefoglaltak: egyet a Riviérán, egyet pedig Párizsban. A harmadik egy luxusjacht. Mindhárom Rasnyikov néven volt bejegyezve, ezért itt nem merült fel jogi probléma. A jacht értéke csekély 300 millió euró – írja a Nice Matin, amely azt is hozzáteszi, hogy ez egyik luxus ingatlan értéke meghaladja a 100 millió eurót is.

A 23 milliós luxus villa esetében nem voltak ilyen egyértelműek a tulajdonviszonyok, ezért csak októberben foglalták azt le. A luxus villa ugyanis egy orosz stróman nevén volt bejegyezve Franciaországban, és bár mindenki sejtette, hogy nem ő az igazi tulajdonos, de jogilag is bizonyítani kellett, hogy valójában Rasnyikov rendelkezik a 23 millió eurós luxus ingatlannal.

A francia pénzügyőröknek feltűnt, hogy az orosz tulaj gyorsan meg akar szabadulni a luxus villától nem sokkal azután, hogy összeállították az első fekete listát Putyin oligarchái ellen tavaly márciusban Franciaországban.

Rögtön intézkedtek arról, hogy a villámgyorsan eladott luxusvilla vételi árát – 17 millió eurót – lefoglalták a közjegyzőnél. Ezután jöttek a jogi problémák, mert a luxusvilla egy panamai cég tulajdonában állt, mely az orosz stróman nevén volt bejegyezve a francia Riviérán. A panamai cég vizsgálata során a francia pénzügyőrök azt vették észre, hogy az is csak álcázás, valójában mögötte egy svájci pénzügyi vállalkozás áll, mögötte pedig az orosz acél király, Viktor Rasnyikov. A luxusvillát ezért elkobozták, de ez nem végleges. Jelenleg a francia igazságügyi minisztérium tulajdonában van, de a bíróságnak kell kimondania a végső szót. Csakis akkor kerül teljesen a francia állam tulajdonába az orosz oligarcha luxus villája a Riviérán.

Egymilliárd euró juthat Ukrajnának

Hosszútávú folyamat a vagyonelkobzás, de a végső cél az, hogy az orosz oligarchák  elkobzott vagyonát Ukrajna újjáépítésére fordítsák. Csak a Riviérán lefoglalt orosz javakból 1 milliárd euró jöhet össze erre a célra – állapítja meg a Nice Matin, amely sorolja a luxus ingatlanokat.

Alekszandr Ponomarenko, az orosz gabona export királya csekély 91 millió euróért vette meg a La Chabane luxus ingatlant. Arkagyij Rotenberg, Putyin jóbarátja  a Riviéra egyik legdrágább helyén, Saint Jean Cap Ferrat szerezte meg a Shosana villát. A Rotenberg fivérek vállalták magukra Putyin több milliárd dolláros Szocsi környéki villa komplexumának tulajdonjogát miután az ellenzéki Navalnij videóban leplezte le az orosz elnök déli Kreml városkáját.

Viktor Rasnyikov egyik lefoglalt villája valaha a Rolling Stones együttes kedvenc búvóhelye volt.

Antibes-ban van Roman Abramovics luxus villája. A londoni Chelsea futballklub egykori tulajdonosát rákényszerítették ugyan a csapat eladására, de előtte már 10 letéti társaságot (trust) hozott létre 4 milliárd dollár értékben a gyerekei javára, akik közül a legfiatalabb 9 éves.

Csak pénzmosás miatt 17 vizsgálat indult orosz oligarchák ellen Franciaországban

– írja a párizsi Le Monde.

Andrej Melnyicsenko, az orosz műtrágya király ezért ment Franciaországból Svájcba, de csalódnia kellett, mert a szankciók ott is utolérték. Most Dubajba tette át a székhelyét, ahol olyan sok orosz oligarcha húzza meg magát, hogy kis Moszkvának hívják.

Vagyim Moskovics, az élelmiszer ipar egyik óriásának tulajdonosa Nizzában a Prince Grace de Monaco sugárúton szerzett palotát, melyet lefoglaltak. Vagyim Moskovics is ott volt azon a gyűlésen a Kremlben amikor orosz oligarchák a támogatásukról biztosították Putyin agresszióját Ukrajna ellen – írja a Nice Matin.

Orbán Kínába készül

0

A magyar miniszterelnök nemrégiben a Karmelita kolostorban fogadta Kína első diplomatáját. Vang Ji államtanácsos lángost evett együtt Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Így készítették elő Orbán pekingi útját, mely korábban a Covid járvány miatt maradt el.

Azért lehet különösen érdekes egy ilyen látogatás, mert a kínaiak közzétettek egy béketervet Ukrajnával kapcsolatban. Zelenszkij ukrán elnök érdeklődve fogadta a kínai kezdeményezést.

Közvetíthet-e Peking Oroszország és Ukrajna között?

Szívesen találkoznék Hszi Csin-ping elnökkel – jelentette ki Zelenszkij ukrán elnök a háború első évfordulóján. Korábban Putyin bejelentette: a kínai elnök hamarosan Moszkvába látogat, hogy megvitassák a kínai béketervet.

Ukrajna növelheti a mozgásterét, melyet az USA jelenleg elrabol – hangsúlyozza a pekingi Global Times a kínai béketervvel kapcsolatban. Amelyet azért fogadtak örömmel Kijevben, mert deklarálja Ukrajna jogát a teljes területi szuverenitásra.

“Itt be is fejeződhetne a kínai béketerv” – nyilatkozta a CNN hír televíziónak Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, akinek az ukrán elnök külön kifejezte háláját, mert megszervezte Biden elnök kijevi villámlátogatását múlt hétfőn. Kína nem ítélte el az orosz agressziót, és a béketerv nem szól az oroszok által megszállt területekről Ukrajnában.

“Azt hiszem, hogy jó dolog, ha Kína elkezd beszélni Ukrajnáról. A kérdés az, hogy mi jön utána. A tettek a szavaknál sokkal fontosabbak” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök.

Ukrajna elnöke azért fogadta kedvezően a kínai béke javaslatot, mert mindenképp szeretné elkerülni azt, hogy Kína tovább közeledjen Oroszországhoz, és fegyvereket szállítson neki.

“Szeretnék hinni abban, hogy Kína nem szállít fegyvereket Oroszországnak” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij elnök.

Blinken amerikai külügyminiszter Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián azzal vádolta meg Pekinget, hogy kamikaze drónokat akar szállítani az oroszoknak. Ezek a kamikaze drónok állítólag hatékonyak lehetnek azok ellen az amerikai és német páncélosok ellen, melyeket Ukrajna hamarosan megkaphat. A CIA igazgatója úgy nyilatkozott, hogy Kína még nem szállított drónokat Oroszországnak, az amerikai külügyminiszter épp azért figyelmeztette Vang Ji államtanácsost Münchenben, hogy ne is tegye ezt meg, mert ebben az esetben komoly amerikai szankciókkal kellene számolnia.

“Amíg Kína béketervvel áll elő addig nem szállíthat fegyvert”

– nyilatkozta az AP hírügynökségnek Volodimir Feszenko ukrán biztonságpolitikai szakértő.

Putyin elfogadja, Biden elutasítja a kínai béketervet

Az orosz elnök bejelentette, hogy Hszi Csin-ping elnök Moszkvába látogat. Vang Ji államtanácsos készítette elő a látogatást, aki Magyarországról repült Moszkvába, ahol az orosz külügy örömmel fogadta a kínai béketervet. A BBC külpolitikai szakértője szerint Peking meg akarja menteni Putyin arcát ezzel a béketervvel hiszen az orosz elnök agressziója semmiféle eredménnyel nem járt viszont jelentős veszteségeket okozott Oroszországnak, amely elszigetelődött a világban.

“Putyin megtapsolta a kínai béketervet. Lehet így benne bármi jó? Semmit sem láttam a béketervben, ami bárki másnak kedvezne mint Oroszországnak”

– nyilatkozta Biden elnök az ABC Newsnak.

A kínaiak tűzszünetet javasolnak, de ez Ukrajna számára nem elfogadható:

“Minden tűzszünet, amely lehetővé tenné Oroszországnak, hogy Ukrajna egyes részeit megszállva tartsa, nem béketerv hanem arról szól, hogy befagyassza a háborút, Ukrajna vereségét. A következmény az orosz népírtás folytatása lenne”

– írta Twitteren Mihajlo Podoljak, Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója.

Az európai nagyhatalmak másképp ítélik meg az ukrajnai háború esélyeit mint Biden

Franciaország, Németország és Nagy Britannia arra ösztönzi Ukrajnát, hogy keresse a megegyezés útját Oroszországgal, és ennek érdekében mondjon le területének egy részéről – írja a Wall Street Journal.

“Mi azt ismételgetjük, hogy Oroszország nem győzhet, de hát mit jelent ez? Ha sokáig ilyen intenzitással folyik a háború Ukrajnában, akkor az ukránok veszteségei elviselhetetlenek lesznek. Senki sem hiheti el, hogy Ukrajna valaha is képes lesz a Krím félsziget visszafoglalására” – mondta egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú francia diplomata a Wall Street Journal tudósítójának.

Mit mondott Biden Kijevben és Varsóban? A nyugati világ egységét dicsérte az orosz agresszióval szemben. A béketárgyalásokról egy kukkot sem szólt. Amikor Macron elnök és Scholz kancellár Párizsban Volodimir Zelenszkij elnökkel találkozott, akkor mielőbbi béketárgyalásokra akarták rávenni Ukrajna államfőjét.

Macron elnök például ezt mondta: nekünk franciáknak is sikerült kibékülnünk a németekkel. Talán Oroszország és Ukrajna között is fennállhat ez a lehetőség. Macron elnök Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián kijelentette: egyik fél sem győzhet a harctéren Ukrajnában!

Zelenszkij azt válaszolja a békefelhívásokra, hogy a háború előtt az ő kérésére tárgyalásokat javasoltak a nyugati hatalmak Putyinnak, de az orosz elnök nemet mondott.

“Most mi mondunk nemet, mert nincs kivel tárgyalnunk”

– így az ukrán elnök.

Van-e amerikai béketerv?

Korábban a Washington Post kiszivárogtatta azt a Blinken tervet, amely valamiféle cordon sanitaire-t hozna létre Oroszország nyugati határainál. Ez Finnországtól Bulgáriáig tartana. Mi lenne Ukrajna szerepe? Ukrajna nem lenne a NATO tagja, de védelmi egyezményt kötne Lengyelországgal. A két állam katonai ereje – mögötte a NATO garanciájával elegendő elrettentő erő lehetne Oroszországgal szemben.

Biden elnök az oroszokkal folyó titkos tárgyalásokon Ukrajna területének mintegy 20%-át állítólag felajánlotta Putyinnak. Ez a Krím félszigetet és a Donbaszt jelentené. Jelen körülmények között Zelenszkij elnöknek ezt nemigen lehetne elfogadtatnia a közvéleménnyel Ukrajnában. A patthelyzet további elhúzódó vérfürdőt jelent.

Vang Ji államtanácsos, a kínai diplomácia vezetője Münchenben azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy megszakította a titkos tárgyalásokat Oroszországgal. Ezért álltak elő a kínaiak a saját béketervükkel. Amelyet Zelenszkij elnök érdekesnek talált. Biden viszont így nyilatkozott:

„Putyinnak tetszett, akkor mi lehet a jó benne?”

Kína közvetíthet az ukrajnai háborúban

Zelenszkij ukrán elnök szívesen találkozna Hszi Csin ping-gel. Putyin nemrég jelentette be, hogy a kínai elnök hamarosan Moszkvába utazik. A kínaiak béketervet tettek közzé az ukrajnai háború gyors befejezésére. Putyin máris jelezte, hogy számára elfogadható a kínai béketerv. Biden elnök erre így reagált: ha Putyinnak tetszik, akkor nekünk biztosan nem!

Jól mutatja ez az amerikai diplomácia korlátait: meg akarják buktatni Putyint nem pedig tárgyalni vele. Csakhogy épp ezzel az állásponttal erősítik meg Putyin helyzetét hiszen az orosz elnök hivatkozhat arra, hogy Oroszországot védelmezi, melyet a Nyugat fel akar darabolni.

Az Európai Unió érdeke egy gyors tűzszünet Ukrajnában

“Az Európai Uniónak gyors békekötésre lenne szüksége. Európai szempontból édesmindegy, hogy a Krím kié lesz. Ha távlatilag gondolkodunk, akkor Putyin után jó kapcsolat kell Oroszországgal. Egy olyan Oroszországra gondolok, amely elfogadja a helyét a világban. A Nyugat jelenleg erre nem nagyon figyel oda, mert arra koncentrál, hogy befejezze a háborút, és nem arra, hogy mi lesz utána” – nyilatkozta a Telexnek Mark Galeotti, az USA egyik vezető Oroszország szakértője, a Mayak Intelligence alapító elnöke.

Aki ugyanúgy érvel mint az idén már százéves Kissinger, aki azt hangsúlyozza: Oroszországgal mindenképp számolni kell Európa biztonságával kapcsolatban.

Soros György ezzel ellentétesen azt üzente a müncheni biztonságpolitikai értekezletnek, hogy Putyint meg kell buktatni és Oroszországot fel kell bomlasztani. A Biden diplomáciának is ez lehet a célja. Ezért alakít ki cordon sanitaire-t – egészségügyi kordont – Oroszország nyugati határai mentén Blinken amerikai külügyminiszter. Ez a kordon Skandináviától a Balkánig terjed. Orbán Viktor lóg ki egyedül a sorból hiszen a magyar diplomácia jó kapcsolatban maradt Moszkvával azután is, hogy Putyin agressziót követett el Ukrajna ellen.

A háború még évekig elhúzódhat

Erre utalt Mark Galeotti, de ugyanígy beszél Orbán Viktor is. A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy Trump visszatérhet a Fehér Házba, és azzal megváltozhat az amerikai diplomácia iránya is. Reális ez az elképzelés?

“Trump nem oroszpárti politikus. Ő Trump párti. Elnökségének vége felé keményebb volt az USA orosz politikája mint a Szovjetunió felbomlása óta bármikor. Trump egyáltalán nem akarta megvédeni Oroszországot”

– hangsúlyozta Mark Galeotti.

Az amerikai szakértőnek ebben a valószínűleg igaza van, de a republikánusok álláspontja abban különbözik a Biden diplomáciától, hogy nem akarják egyszerre ellenféllé tenni Oroszországot és Kínát. Mindenképp meg akarnak akadályozni egy szoros orosz-kínai szövetséget márpedig a hidegháborús Biden diplomácia felerősíti ezt a folyamatot, mert egy kalap alá veszi Kínát és Oroszországot.

Orbán Viktor pedig azért tart fenn jó kapcsolatot Moszkvával és Pekinggel, mert attól tart – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy a Biden adminisztráció le akarja őt venni a sakktábláról.

“Ez nem az USA és Oroszország háborúja”

0

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a washingtoni külügy államtitkára, aki Európával és az eurázsiai térséggel foglalkozik kijelentette: ez nem az USA és Oroszország háborúja – ez utóbbi a volt Szovjetuniót jelzi.

Karen Donfried, aki a valasz.hu portálnak nyilatkozott, kijelentette, hogy az Egyesült Államok az igazságos békét támogatja Ukrajnában. Ez mit jelent?

“Ez nem Amerika és Oroszország háborúja. Nem a NATO és Oroszország háborúja. Ez egy olyan háború, melyet Oroszország választott. Ahogy a főnököm, Blinken külügyminiszter szokta mondogatni:

“Ha az oroszok leállnak, akkor vége a háborúnak, ha az ukránok állnak le, akkor vége Ukrajnának.”

Vagyis Ukrajna dolga eldönteni, hogy végződik ez a háború” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár.

Magyarország szerepéről mi a véleménye?

“Magyarországnak megvan a sajátos nézőpontja, de támogatja a NATO konszenzust. Ugyanez látszik az uniós szankciós csomagokon – Magyarország annak a konszenzusnak is részese” – hangsúlyozta az amerikai külügyi államtitkár.

Képmutatás és kettős beszéd

Az Európai Unió elfogadta a tizedik szankciós csomagot is Oroszország ellen. Ezt pontosan Putyin agressziójának első évfordulójára időzítették. A magyar diplomácia követelésére kivették ebből a szankciós csomagból az orosz nukleáris energiát, amely Paks miatt igen érzékeny kérdés. Szijjártó Péter külügyminiszter a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy azért fogadta el a magyar diplomácia a tizedik uniós szankciós csomagot, mert sikerült a neki fontos témát kivenni abból.

Szijjártó Péter röviddel a szankciós viták előtt Párizsban járt, ahol szintén nem szeretnének szankciókat az orosz nukleáris ipar ellen.

Az USA továbbra is importál nukleáris fűtőelemeket Oroszországból.

Orbán régi taktikája az, hogy mást mond Brüsszelben és mást itthon. Nem ő találta ezt ki, de ilyen nagyságrendben ő alkalmazza először a képmutatást. Ilyen erőteljes kampányt csakis Orbán indított az Európai Unió ellen. A NATO-t ritkábban bírálja, de az amerikai diplomáciát egyre gyakrabban. Évértékelő beszédében a budapesti nagykövetek nevéből csinált szóviccet. Kifejezte azt a reményét, hogy nem Puccini lesz az USA következő nagykövete, értsd: akinek puccsot kell szerveznie Orbán Viktor megbuktatására.

Az amerikai diplomácia éppoly képmutató mint a magyar csakhogy Washington erejéhez képest Orbán Viktor valóságos törpe vagy zsebcirkáló. Ez behatárolja a magyar diplomácia lehetőségeit éppúgy mint képmutatási képességét is. Orbán Viktor nemegyszer a nevetségesség határán jár amikor azt akarja elhitetni híveivel, hogy részt vehet a világpolitika irányításában.

Különösen kínos lehet Orbánnak, hogy “lengyel barátainak” sikerült beverekedniük magukat a döntéshozók közé. Nemrég például Németországgal és Franciaországgal együtt ítélték el hármasban Putyin Ukrajna elleni agresszióját.

Orbán Viktor különvéleménye nem oszt és nem szoroz ebben a mezőnyben.

Ettől persze még lehet sikeres a béke propaganda itthon annál is inkább, mert mást nemigen tud adni választóinak, akik nem gazdasági pangásra  és életszínvonal csökkenésre szavaztak amikor tavaly újra kétharmaddal megválasztották Orbán Viktort.

Az uniós költségvetés nem finanszírozza a közös fegyvervásárlást

Az uniós tagállamok még vitatkoznak azon, hogy közösen vegyenek lőszert Ukrajnának, de Johannes Hahn költségvetési biztos máris közölte: erre az Európai Unió kasszájában nincsen pénz.

“Kristálytisztán megmondtam az érintetteknek, hogy az alapszerződés miatt ez a finanszírozás kizárt” – nyilatkozta az osztrák biztos a brüsszeli Politico tudósítójának. Mégis miből lehetne finanszírozni a közös fegyvervásárlást? Johannes Hahn szerint erre alkalmas lehet a European Peace Facility – EPF, amely kívül van az uniós költségvetésen, és amelyet arra találtak ki, hogy abból pénzeljék az Ukrajnának küldött fegyvereket. Ezt olyan uniós  tagállamok is igénybe vehetik, melyek nem tagjai a NATO-nak. Ilyen például Ausztria, és egyelőre még Finnország és Svédország, amely már jelentkezett, de még nem került be az észak-atlanti szervezetbe.

Az uniós tagállamokban azért merült fel a közös fegyver illetve lőszer vásárlás ötlete, mert ily módon jobb árat tudnak kialkudni mintha nemzeti alapon külön-külön tárgyalnának. Jelenleg a piacon nagy a lőszer hiány, mert az ukrajnai háborúban olyan tempóban használják fel azokat, hogy a gyárak nem győzik az utánpótlást. Ráadásul a közös beszerzés azért is fontos lenne, mert a szabványok nem csereszabatosak Európában.

Erről Ursula von der Leyen is beszélt Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián.

“Fel kell gyorsítanunk a gyártást egységes szabvány szerint. Nem telhetnek el hónapok vagy esetleg évek addíg amíg fel tudjuk tölteni a készleteket.”

A NATO nem készült fel hosszú háborúra

Brüsszelben már korábban felhívták a figyelmet a problémára. Thierry Breton biztos utalt arra, hogy a NATO múlt júniusi stratégiai döntése nem számolt elhúzódó háborúval. Breton ezért levelet küldött minden uniós hadügyminiszternek sürgetve egy közös fegyver és lőszer beszerzési program összeállítását. A minta a Covid védőoltások közös uniós programja lenne – javasolta Thierry Breton. A viták megkezdődtek, de döntés mindmáig nincs. Februárban azután az uniós csúcstalálkozón újra felvetette ezt Észtország miniszterelnöke. Kallas kormányfő is a Covid védőoltáshoz hasonló programot javasolt, de a fegyverek speciális esetnek számítanak miután az Európai Uniónak nincs egységes katonai szervezete.

A brüsszeli bizottság közben létrehozott egy 500 millió eurós alapot az európai hadiipar támogatására, de ez még az uniós gépezetben kering, és senki sem tudja, hogy mikor léphet működésbe.

Johannes Hahn biztos a Politiconak csak annyit mondott erről, hogy “ambiciózus elképzelésnek látszik, hogy az év vége előtt ez az alap működésbe lépjen.”

A mostani lőszerhiány utánpótlásának finanszírozását tehát egyelőre nem sikerült megoldani az Európai Unióban miközben Ukrajnában az ígéretek és a valóság közti kínos különbségre egyre gyakrabban mutatnak rá, mert a lőszer hiány már a frontot is elérte.

Mi lesz a tizedik uniós szankciós csomaggal Oroszország ellen?

Brüsszel azt szeretné, ha minden uniós tagállam pontosan jelezné: milyen orosz javakat foglalt le Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta? Aki elmulasztaná a bejelentést, az büntetést fizetne. Az utolsó percig vita folyt a lefoglalt orosz javakról az Európai Unióban. Ezzel sok tagállam nem ért egyet – írja a brüsszeli Politico.

300 milliárd dollárt fagyasztottak be a G7 és az Európai Unió tagállamai csak az orosz nemzeti bank deviza készletéből. Ezt a hatalmas összeget és a többi lefoglalt orosz javak ellenértékét Ukrajna újjáépítésére kívánja fordítani az Európai Unió, de ez számtalan nemzetközi jogi csapdát rejt. Brüsszel mindenekelőtt azt szeretné tudni, hogy melyik tagállam mennyit foglalt le. A tervezet szerint bejelentési kötelezettség lenne. Ha pedig valaki ezt nem teljesítené, akkor komoly büntetést kellene fizetnie. Jogi személy esetében ez felmehet a cég üzleti forgalmának 10%-ára is. Szankció alá eső orosz személyek esetében a büntetés maximum 50 ezer euró lehet.

13 uniós tagállam nemet mondott erre az elképzelésre köztük az Európai Unió három vezető hatalma: Németország, Franciaország és Olaszország. Ezek az országok arra hivatkoztak, hogy ilyen gyorsan nem tudnak előállítani egy szankciós listát az orosz javakról, mert ahhoz még nagyon sok jogi részletet tisztázni kellene. A brüsszeli bizottság azt szeretné, hogy a tizedik szankciós csomagban már ez is benne lenne. Ezt a szankciós csomagot az Ukrajna elleni orosz agresszió első évfordulójára időzítik tehát szimbolikus jelentősége van.

Péntek ma van

A viták hevesek, mert a határidő rövid: február 24, az agresszió első évfordulója péntekre esik. A brüsszeli bizottság új kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. Ebből már kihúzták azt, hogy büntetés jár azért, ha valaki nem jelenti be precízen a lefoglalt orosz javakat. Sok tagállam vitatja a brüsszeli bizottságnak azt a jogát, hogy büntetéseket szabjon ki, mert a szankciók végülis nemzeti hatáskörben vannak.

A tizedik szankciós csomag ügyében a brüsszeli bizottság már két fontos témában meghátrálásra kényszerült. Kihúzták a szankciós listáról az orosz nukleáris ágazatot és a gyémánt kereskedés ügyében heves vita folyik.

Az orosz nukleáris ágazat elleni szankció jelentős részben Magyarország tiltakozása miatt került ki a tizedik csomagból, de Franciaország is ellenezte amint az kiderült Szijjártó Péter külügyminiszter pár nappal ezelőtti párizsi látogatásán.

A brüsszeli bizottság számíthat néhány más tagállam támogatására az orosz javakkal kapcsolatos szankció ügyében. Ezek az uniós tagállamok azt hangsúlyozzák, hogy

“Brüsszelnek hatékony eszközökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy ellenőrizni tudja az Oroszország elleni szankciókat”

– írja a brüsszeli Politico.

A lap persze azt is megemlíti, hogy minden tagállam egyetértésére szükség van a szankciós csomagok összeállításakor.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK