Szamarkandban tartja ülését a Türk Tanács, amelyen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is – méghozzá népes küldöttség élén. Két miniszter is van a delegációban: Szijjártó Péter és Nagy Márton.
A miniszterelnök már szinte hazajáró vendég ezeken a roppant hasznos és előremutató tanácskozásokon, most miniszterein kívül a nyomaték kedvéért a kormány Orbán Balázs politikai igazgatóját is magával vitte, de ott lesz Szamarkandban 60 magyar üzletember is, akik üzletet akarnak kötni Üzbegisztánban és a többi török nyelvcsaládhoz tartozó államban: Azerbajdzsánban, Törökországban, Kazahsztánban vagy Kirgizisztánban és esetleg még Türkmenisztánban is. Jelentős energiahordozó tartalékok vannak ezekben az országokban: az Azerbajdzsánból jövő földgázra például az egész Európai Unió számít. Maga Ursula von der Leyen is járt ebből a célból Bakuban.
Azerbajdzsánban Orbán Viktor kedvelt partnernek számít mióta szabadon engedte a baltás gyilkost, aki örmény tiszttársát gyilkolta meg Budapesten.
Baráti szálak fűzik a magyar miniszterelnököt Erdogan török elnökhöz is, akinek beiktatására magával vitte a fiát, Orbán Gáspárt is.
Mostanában némi gondot jelent, hogy Törökország a pénzügyi csőd fele száguld: az infláció hivatalosan is 80%, az ellenzék szerint jóval 100% felett van. A török líra leértékelődése évek óta megállíthatatlanul tart a mélybe.
Diplomáciai kötéltánc
Magyarország és Törökország az a két NATO tagállam, amely igen jó kapcsolatot ápol Putyin elnökkel még az Ukrajna elleni agresszió után is – február 24. Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán a Szovjetunió tagállamai voltak, de egyáltalán nem kívánkoznak vissza Moszkva uralma alá. Rájuk különösen riasztóan hatott Putyin agressziója Ukrajna ellen.
Szamarkandban egy másik csúcskonferencián sokan nyíltan meg is mondták Putyinnak: hagyja abba a háborút! Modi indiai miniszterelnök azt közölte Putyinnal, hogy a háborúk ideje lejárt. Hszi Csinping kínai elnök családiasan csak ennyit mondott: Vologya, hagyd abba!
Ebben tehát egyetértés van, de abban nincsen, hogy milyen viszonyt ápoljanak az Egyesült Államokkal.
Régebben Putyin közvetített Azerbajdzsán és Örményország konfliktusában, de az ukrajnai kudarc leértékelte az orosz elnököt. A háborúskodó felek ezért az USA-hoz fordultak.
Azerbajdzsán különösen érdekes az amerikai diplomácia szempontjából, mert közel van Iránhoz, az USA legfőbb ellenlábasához a Közel és Közép Keleten. Alijev elnök apja egykor a Szovjetunió vezetői közé tartozott, de egy amerikai katonai kórházban halt meg, olyan fontos szövetsége lett az Egyesült Államoknak.
Az általános képmutatásnak ebben a közegében a magyar diplomácia nem ortodox megoldásai aligha kelthetnek feltűnést. A kérdés a várható üzleti haszon. A magyar gazdaság export képessége ugyancsak korlátozott míg az energiaválságban meggazdagodott türk államok – Azerbajdzsán, Kazahsztán vagy Türkmenisztán egyáltalán nem biztos, hogy magyar árukat kívánnak vásárolni, ha a pénzükért mostanában kaphatnak amerikai, brit, francia vagy német termékeket is.
