Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Trump: “Jó kapcsolatot akarok Kínával”

0

Az ex elnök, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba, a Fox Newsnak nyilatkozott. Ezúttal Kínabarát húrokat pengetett: ”én jó kapcsolatot szeretnék Kínával. Remélem, hogy Hszi elnök úr figyel. Úgy gondolom, hogy jó kapcsolatunk lesz Kínával“ – jelentette ki mosolyogva Donald Trump.

A kínaiak nagyon is figyelnek, de sok jót nem várnak tőle, mert ők nem Trump száját figyelik hanem a tanácsadóinak program tervezeteit vizsgálják, és a végeredmény kiábrándító: Lightizer, Trump külkereskedelmi tanácsadója fel akarja forgatni az egész világkereskedelmet, hogy megnehezítse Kína dolgát. Pekingben valóságos Trump sokkra készülnek, de azt is tudják: nem eszik olyan forrón a kását…

Pekingben járt nemrég Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, és nem sokkal korábban Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. Mindketten valamiféle modus vivendit kerestek a világ két legnagyobb hatalma között. Trump viszont az America First gondolat jegyében mindenkinek diktálni akar. Az ideológiák ideje elmúlt – figyelmeztette Trumpot és talán önmagát is  nem más mint Orbán Viktor Tusnádfürdőn.

Trump: Orbán Viktor erős vezető

10 millió dollárért vásárolta meg Orbán Viktor Trump barátságát. Ezért cserébe most ezt a rövid nyilatkozatot kapta:

”Orbán Viktor erős. Erősnek tartják. Erős országot vezet.”

Ez egy nehézsúlyú gengszter vállveregetése egy pehelysúlyú sorstársnak, aki jelen pillanatban egyáltalán nem erős és egyáltalán nem erős országot vezet. Orbánnak elfogyott a pénze elsősorban amiatt, hogy az Európai Unió nem utalja át az eurómilliárdokat, melyek nélkül nem tudja finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét. Orbán Viktor annyira elrontotta a viszonyát az uniós tagállamok vezetőivel és Brüsszellel, hogy nem is reménykedhet abban: a közeli jövőben megérkeznek a milliárdok. A 2026-os választások viszont közelegnek, és Orbánnak több milliárd euróra lesz szüksége a választópolgárok megvásárlására. Senki nem ad neki ennyi pénzt. A magyar miniszterelnök mégiscsak Trump győzelméért imádkozik, mert attól tart – valószínűleg joggal – hogyha a demokraták győznek, akkor Washington lépéseket tesz Orbán Viktor eltávolítására. Precedens van bőven mindjárt a szomszédos Ausztriában: hova tűnt Jörg Haider a Szabadságpárt egykori vezére ? Miért lett egyik utóda az Ibiza gate áldozata? Hol van Sebastian Kurz, az osztrák politika csodagyereke, aki lepaktált a szélsőjobboldali Szabadságpárttal? Van persze kínosabb párhuzam is a szomszédból: Nicolae Ceausescu egy amerikai-szovjet alku után találta magát a kivégző osztag előtt egy laktanyában Tirgoviste városában 1989 karácsonyán.

A demokrata adminisztráció amnesztia alkut kínált Maduro venezuelai elnöknek: minden lopott holmijával együtt büntetlenül távozhat, ha csendben átadja a hatalmat. Nicolas Maduro elnök egyelőre nemet mondott. Orbán Viktor még nem gondolkodik a kiútról pedig ideje lenne hiszen a nemzeti együttműködés rendszere pénz híján a csődhöz közeleg. Orbán bízik a szerencsecsillagában, Napóleon  császár is így volt ezzel Waterloo előtt amikor még csak 46 éves volt.

Peking Trump sokkra készül

Ellentétben Vlagyimir Putyinnal és Orbán Viktorral Hszi Csin-ping elnök egyáltalán nem Trump győzelméért imádkozik. Épp ellenkezőleg: sokkra számít abban az esetben, ha Trump és a republikánusok megszerzik a többséget a képviselőházban és a szenátusban is.

A pekingi tudományos akadémia kutatója, Fu Sujszin pontokba szedte, hogy mire számíthat Kína ebben az esetben:

1 – Trump tetszése szerint emelheti a vámokat a kínai árukkal szemben, ha a szenátus és a képviselőház nem korlátozza ebben. Trump a kampányban 60%- os vámról beszél Kína esetében, ez tönkre vágná a kereskedelmet.

2- Trump visszavonná a legnagyobb kedvezményt Kínától, és ezzel jogilag hozná lehetetlen helyzetbe Pekinget, mert a vámok minimum 30%-ra emelkednének, és bizonytalanná válnának a kínai beruházások az USA-ban és az amerikai befektetések Kínában.

3 – Trump korlátozná jogi eszközökkel az amerikai beruházásokat Kínában és a kínaiakat az Egyesült Államokban.

4 – Trump csökkentené a vállalkozások adóját, hogy növelje az amerikai versenyképességet a világpiacon, és megpróbálja onnan kiszorítani Kínát.

5 – Trump fokozná az USA – Kína fegyverkezési versenyt. Trump a GDP 4-5%-ára akarja növelni a katonai kiadásokat a jelenlegi 3,2%-ról. Ez arra kényszerítheti Pekinget, hogy a jelenleginél jóval többet fordítson katonai célokra.

6 – Trump átfogó kampányt indítana Kína ellen. Ez kiterjedne arra is, hogy a Covid vírussal kapcsolatban újra felvetnék azt a vádat, hogy azt Kína tenyésztette ki Vuhanban, ahol amerikai kutatók is dolgoztak. Trump minden eszközzel leépítené a kulturális és tudományos kapcsolatokat Kínával, nehezítené a vízumok kiadását.

Vagyis összefoglalva: Kínának a lehető legrosszabbra kell felkészülnie, ha Donald Trump teljhatalmat szerezne Washingtonban.

Orbán Peking és Washington között

Donald Trump megüzente a magyar miniszterelnöknek, hogy nem tartja elfogadhatónak Hszi Csin-ping elnök látogatását Budapesten. Orbán Viktor ennek ellenére villám körútján újra útba ejtette a kínai fővárost, ahol fogadta őt Hszi Csin-ping elnök. Magyarország jelentős összegű kölcsönt kapott Kínától. Nagy kínai gyárak épülnek Magyarországon – jelentős állami támogatással. Bár a sanghaji Fudan egyetemről manapság kevesebbet hallunk, de a magyar kormány nem mondott le végképp róla.

Az USA 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és Trump, ha újraválasztják, akkor ugyanezt a diplomáciát folytatná. Vagy mégsem?

Trump 2016-ban is hihetetlen demagógiával kampányolt Kína ellen, de azután díszvendég lett Pekingben, ahol a Tiltott Városban üdvözölte a kínai vezetés, amely rendkívüli diplomáciai kegynek számít Pekingben.

Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút, melyet azután Biden elnök erőteljesen folytatott. Közben azonban egy hétig tárgyalt Pekingben Yellen asszony. Amerikai pénzügyminiszterek nem töltenek el ennyi időt külföldön, ha nem nagyon fontos kérdésekről esik szó. Yellen asszony arról győzködte kínai tárgyaló partnereit, hogy a demokrata adminisztráció nem akar kereskedelmi háborút Kínával, de jelenleg a választások előtt nem kíván támadási felületet nyújtani Donald Trumpnak. Az ex elnök diplomáciáját valószínűleg még maga sem tudja pontosan meghatározni. Lelkes támogatója, Elon Musk, a világ leggazdagabb embere viszont arra ösztönzi: vegye komolyan a klímaváltozást, és a zöld átmenetet vagyis a Tesla elektromos autóit. A legnagyobb Tesla gyár Sanghajban működik, és Elon Musk egy másikat is akar ott építeni. Sanghajban úgy nyilatkozott, hogy nem helyesli a válást az USA és Kína között – decoupling.

Orbán Viktor ebben a mezőnyben nem rúg labdába, de két szék közt a padlóra eshet.

Trump ugyanis azt üzente Orbánnak Kínával kapcsolatban, hogy amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek…

Rossmann kontra Elon Musk

A Magyarországon is jólismert drogéria lánc bejelentette, hogy nem vesz Tesla autót, mert a tulaj, Elon Musk Donald Trump választási kampányát támogatja.

Trumpot általában nem kedvelik az informatikai óriások, de Elon Musk, aki a világ leggazdagabb embere lett informatikára alapozott elektromos autóival, nemcsak beállt Donald Trump mögé, de fel is ajánlkozott, hogy szívesen vállalna valamilyen szerepet a kormányzatban amennyiben az ex elnököt újraválasztanák novemberben.

Nemrég Elon Musk a tulajdonában levő X-en kérdező riporterként is fellépett, hogy kampány fórumot biztosítson Donald Trumpnak, akinek újra kell terveznie választási stratégiáját, mert Kamala Harris egészen más ellenfél mint az öreg és kevéssé versenyképes Joe Biden. Most hirtelen Trump vált sebezhetővé 78 éves életkora miatt.

A verseny nyílt, és senki sem tudja, hogy ki győz novemberben. Most a tét jelentős, mert nagy a különbség a két elnökjelölt elképzelései között.

Mi lesz a dollárral?

A Federal Reserve Board határozza meg a legfontosabb pénzügyi koordinátákat, és a demokrata Kamala Harris ezen nem is kíván változtatni. Nem úgy Donald Trump, aki ellenőrzése alá akarja vonni a nemzeti bank szerepet betöltő Federal Reserve Boardot, ily módon ugyanis óriási hatalma lenne az amerikai gazdaság fölött. Ehhez persze olyan többséget kell szereznie a washingtoni Kongresszusban, amely meg is szavazza ezt a pénzügyi forradalmat.

Trump minden valószínűség szerint újra felrúgná a párizsi klímavédelmi egyezményt. Legalábbis ezt várják tőle a nagy olaj és földgáz cégek, amelyek sok millió dollárral támogatják kampányát.

Ennek világpolitikai következménye is lenne hiszen az USA újra a kezébe kaparinthatná az olaj és földgáz kereskedelmet a világpiacon, kiszorítva onnan Oroszországot, amely jelenleg Szaúd Arábiával együtt határozza meg az olaj árfolyamát. Ezért akar Trump gyorsan békét kötni a Közel Keleten.

Mi lesz Ukrajnával?

Trump dicsérte Putyint Elon Musknak, és hibáztatta a demokrata adminisztrációt az orosz- ukrán háború kirobbanása miatt. Putyinnal újra tárgyalna, minden bizonnyal Ukrajna feje fölött.

Trump azért akar gyorsan békét kötni Ukrajnában és a Közel Keleten, mert jól tudja, hogy az USA igazi vetélytársa Kína.

Milyen lesz Trump Kína politikája? Ezt senki sem tudja megjósolni, mert 2016-ban is ostorozta Kínát a választási kampányban, de azután évekig vígan együttműködött vele. Donald Trumpot a kínaiak fogadták Pekingben a Tiltott városban is, ez pedig kivételes kegynek számít a diplomáciában. Trump unokája kínai köszöntővel kedveskedett Hszi Csin-ping bácsinak és feleségének. Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet Joe Biden felerősített miután stratégiai ellenfélnek nyilvánította a Mennyei Birodalmat 2021-ben.

Elon Musk legnagyobb Tesla gyára Sanghajban működik

A világ leggazdagabb embere Sanghajban járva közölte a kínai sajtóval, hogy nem ért egyet azzal: az USA válni akar Kínától – decoupling. Elon Musk, akit fogadott a kínai kormányfő is, egyáltalán nem akar válni, sőt újabb nagy gyárat akar építeni Sanghajban. Nem véletlenül: Kína nemcsak a világ legnagyobb autós piaca, de az elektromos autók értékesítése terén világbajnok. A kínaiak nagyon rámentek az elektromos autók és akkumulátorok gyártására, ezért nyomulnak Magyarországon is. Pekingben feltételezik, hogy a zöld átállás miatt megnő a kereslet az USA-ban és az Európai Unióban is. Csakhogy a zöld átállás mindenütt lassul, Trump pedig egyenesen vissza akarja fordítani azt. Most Elon Musknak elismerte, hogy jók az elektromos autók, de ebből egyáltalán nem következik, hogy az amerikai állam ezeket támogatná, ha az USA elnökét újra Donald Trumpnak hívnák.

Közben pedig Robert Lightizer, Trump világkereskedelmi tanácsadója olyan tervezetet dolgoz ki, amely az America First nevében romba döntené a világkereskedelmet.

Buy American! – vásárolj amerikai árut! ez a program deklarált célja, de mi lesz így Elon Musk Sanghajban gyártott Teslaival? A kínai miniszterelnök, aki korábban Sanghaj első embere volt, és támogatta Elon Musk Tesla gyárának építését, kerek perec megmondta a világ leggazdagabb emberének, hogy Kína egyelőre elnéző a kereskedelmi háborúban, nem vág vissza, de a türelme nem végtelen. A visszavágás már meg is kezdődött: Peking szép csendben adogatja el az amerikai kincstárjegyeket. Márpedig az USA óriási adósságállományát a külföldiek finanszírozzák. Idén több mint 800 milliárd dollárt költ az USA a kölcsönök törlesztésére, jövőre ez már felülmúlhatja az 1000 milliárd dollárt! Trump azért is akar pénzügyi forradalmat, a Federal Reserve Board megrendszabályozását, mert így kívánja kezelni a problémát.

Az USA fenn akarja tartani világuralmát, Kína G2 megoldást javasol, melyet Washingtonban egyelőre mindkét elnökjelölt elvet.

A megválasztott elnöknek viszont nem lesz elég nemet mondania, hanem valóban tudnia kell vezető szerepet gyakorolni a világgazdaságban és a világpolitikában. Egyelőre sem Kamala Harris sem Donald Trump sem látszik alkalmasnak a szerepre, de Ronald Reagan sem értett a világpolitikához, mégis Bush alelnök támogatásával térdre kényszerítette a Szovjetuniót, amely 1991-ben szépen csendben kimúlt.

Veszélyben az USA és Európa szövetsége?

Trump elnöksége idején azért bírálta az európai szövetségeseket hogy előkészítse az USA kilépését a NATO-ból – emlékeztet John Bolton, aki nemzetbiztonsági tanácsadója volt Trumpnak abban az időben.

Manapság amikor Trump visszatérésre készül a Fehér Házba, feltették a kérdést az USA polgárainak: kilépjen-e a világ vezető gazdasági és katonai hatalma a NATO-ból, melyet 75 éve hoztak létre? Mindössze az amerikai polgárok 12%-a válaszolt igennel vagyis a döntő többség tisztában van azzal: az USA világhatalmi státuszának egyik legfontosabb alapja épp a szövetség Európával. Ezzel minden bizonnyal Donald Trump is tisztában van, de azt is tudja: az USA világhatalmi pozícióját nem Európában fenyegetik hanem Kelet Ázsiában. Kína az igazi ellenfél. Ezt már a Biden adminisztráció is kimondta 2021-ben amikor elsőszámú stratégiai ellenfélnek Kínát nevezte meg.

Nincs oly nagy különbség a demokraták és a republikánusok világpolitikai elképzelései között

Trump békét akar Európában és a Közel Keleten, hogy az USA minden erejét Kelet Ázsiára koncentrálhassa: Kína ugyanis nem agyaglábú óriás mint a Szovjetunió volt, amely képtelennek bizonyult hatékony gazdaság megteremtésére. Trump épp azt rója fel a Biden adminisztrációnak, hogy Európára és a Közel Keletre koncentrál az ukrajnai háború és a gázai konfliktus miatt miközben Kína a markába nevet, és a háttérben tovább erősödik.

Kína GDP-je 18 ezer milliárd dollár, az Egyesült Államoké 26 ezer milliárd.

Kína gazdasági növekedése jelentős mértékben lelassult, de még mindig a duplája az amerikainak. Oroszország ebben a versenyben leszerepelt: GDP-je kisebb mint Texas államé! – írta Pompeo ex külügyminiszter a Wall Street Journalben. Trump egykori külügyminisztere azt javasolja, hogy az USA kényszerítse ki a békét Európában és a Közel Keleten, hogy teljes mértékben Kínára koncentrálhasson. Hogy akarják a sarokba szorítani Putyint? Meg akarják ismételni Kissinger diplomáciai bravúrját, mellyel a Jom Kippur háború után az arany fedezetet elveszítő dollárt az olajjal támogatta meg. Ehhez persze kellett Szaúd Arábia szövetsége, melyet most is nélkülözhetetlennek tart Pompeo ex külügyminiszter, aki arra akarja rávenni az olajnagyhatalmat, hogy szakítson Putyinnal, és az USA-val együtt kormányozza a világ olajpiacát, melyet Trump az USA-ban “felszabadítana a környezetvédelmi korlátozások alól” vagyis újra kilépne a párizsi klíma egyezményből.

Mit tehet Európa?

Berend T. Iván, a Los Angelesben élő jeles magyar történész közös európai hadsereget javasol blogjában – ebben egy húron pendül Orbán Viktor miniszterelnökkel és Macron francia államfővel. “Európa lakossága Oroszország és Fehéroroszország nélkül 700 millió ember, az Európai Unió GDP-je 26,3 ezer milliárd dollár” – írja Berend T. Iván arra utalva, hogy egy közös európai hadseregnek megvannak az alapjai.

Politikai konszenzus van-e? Nincs!

A NATO tagállamok többsége nem akar európai hadsereget hanem erősíteni kívánja a kapcsolatot az Egyesült Államokkal: ide tartozik mindenekelőtt Nagy Britannia és Lengyelország, de Németországban is ez a többségi álláspont. Egységes európai hadsereg létrehozása évtizedekig tartana, az orosz fenyegetéssel azonban most kell szembeállítani valamit, és ebben a tekintetben a NATO pótolhatatlan.

Van-e igazi orosz fenyegetés?

A NATO tagállamok többsége úgy véli, hogy igen. Egy markáns kisebbség: Macron francia elnök, Meloni olasz kormányfő, Erdogan török elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy véli, hogy Oroszország túlságosan is gyenge ahhoz, hogy Európát fenyegesse. Ugyanígy látja Donald Trump is, aki nem tekinti világpolitikai tényezőnek Oroszországot. Már Obama elnök figyelmeztette Putyint:

“Oroszország immár nem szuperhatalom!”

Trump tanácsadói szerint Putyin nagyon is tisztában van korlátaival, és csak az egykori Szovjetunió területén próbál megszerezni területeket, de esze ágában sincs megtámadni a NATO-t hiszen tisztában van az erőviszonyokkal. Finnország és Svédország épp ezért sietett belépni a NATO-ba, hogy Putyinnak eszébe se jusson Sztálin finn háborúja amikor a Szovjetunió legyűrte a hősies ellenállást, és megszerezte Karéliát, amely mindmáig Oroszország része noha ott született a finnek nemzeti eposza, a Kalevala.

Sem Sztálinnak sem Brezsnyevnek nem jutott eszébe megtámadni a NATO-t pedig a hadseregük sokkal erősebb volt mint Putyiné, és az orosz tankok sokkal közelebb voltak az Atlanti-óceánhoz mint manapság hiszen Németország keleti felében állomásoztak.

“Trump béketárgyalásokat kezdeményez Oroszország és Ukrajna között “

Arról tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök magánlevélben az Európai Unió illetve a tagállamok vezetőit, hogy Trump béketárgyalásokat kezdeményez Oroszország és Ukrajna között – értesült a londoni Financial Times.

Orbán nemrég találkozott Donald Trumppal floridai birtokán, és ott az ex elnök elmondta a magyar kormányfőnek, hogy

“jól előkészített tervei vannak egy orosz-ukrán béketárgyalásra.”

Orbán Viktor erre hivatkozva arra buzdította az Európai Unió és a tagállamok vezetőit, hogy maguk is gondolkodjanak el ezen. A probléma az, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban az Európai Unió véleménye – benne Orbán Viktor oroszbarát álláspontjával – csak igen mérsékelt érdeklődésre tarthat igényt a világban. A legutóbbi NATO csúcstalálkozón a résztvevő uniós tagállamok – Magyarország kivételével – lecsatlakoztak az amerikai állásponthoz, mely szerint nem fogadják el a területet a békéért elvet, melyet Putyin javasol, és nem tárgyalnak Ukrajna feje fölött Moszkvával.

Trump álláspontja ezzel szemben az, hogy fölösleges dollármilliárdokat ölni egy megnyerhetetlen háborúba, ezért meg kell állapodni Putyinnal.

Trump – Bidennel ellentétben – tárgyalni akar Putyinnal, Hszi Csin-pinggel, sőt az iráni és észak-koreai vezetőkkel is. A sikertelen merénylet után jelentősen megnőttek Trump elnöki esélyei.

Trump megüzente Orbánnak: ő nem paktálhat Putyinnal és Hszi Csin-pinggel!

Amit szabad Jupiternek – ez az álláspontja Trumpnak vagyis az USA elnöke bárkivel tárgyalhat bármiről, de a magyar miniszterelnöknek mint a NATO tagjának ez nem ajánlatos. Trump éppúgy mint Biden fegyelmezett alkalmazkodást vár el szövetségeseitől, és nem kíván kivételt tenni Orbán Viktorral sem. A magyar miniszterelnök a figyelmeztetés ellenére elment Moszkvába és Pekingbe, és Trump fogadta őt utána. Persze korábban Orbán 10 millió dollárt fizetett be Trump választási kasszájába úgyhogy egy közös fotó kijárt neki.

Trump viszont már korábban világossá tette: tőle Orbán egy centre sem számíthat. A magyar miniszterelnök problémája az, hogy hasonló hír várta Moszkvában és Pekingben is.

Marad Brüsszel, ahol nem törtek át Orbán szövetségesei, és a meghatározó pártszövetség: néppárt, szocialisták, liberálisok és esetleg a zöldek, egyáltalán nem égnek a vágytól, hogy felszabadítsák az eurómilliárdokat, melyek ugyancsak hiányoznak a magyar költségvetésből pontosabban Orbán Viktor zsebéből. A nemzeti együttműködés rendszerét tartósan nem lehet finanszírozni az európai euró milliárdok nélkül. Kínjában Orbán rávetette magát a bankokra és az energia szolgáltatókra.

Célkeresztben az OTP és a MOL

A két magyar óriásnak kell a legtöbbet befizetnie Orbán Viktor kasszájába, és ezzel a magyar miniszterelnök kettős célt akar elérni: egyrészt pénzt szerez méghozzá nem közvetlen megszorításokból, ha a bankok és az energia szolgáltatók áthárítják a költségeket, akkor a lakosság őket átkozza majd. Másrészt pedig Orbán Viktor fülébe is eljuthattak azok a pletykák, melyek szerint Magyar Péter támogatói között ott lehet a Csányi – Hernádi – Pintér trió. Ez a hármas már nagyon sok mindent túlélt az elmúlt évtizedekben, és állítólag be akarja biztosítani a jövőjét Magyar Péter támogatásával.

Persze minden az amerikai elnökválasztástól függ hiszen Magyar Péter legfőbb támogatója az amerikai nagykövetség. Ha Trump győz, akkor új nagykövet jöhet, akinek már nem szívügye Orbán Viktor megbuktatása. Ezért imádkozik a magyar miniszterelnök minden nap Trump győzelméért. Orbán Viktor ily módon megszabadulhat a politikai nyomástól, de a pénzügyi gondoktól nem: ki finanszírozza az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb tagállamát ?!

Szaúdi herceg: “Nem tárgyalunk közvetlenül Izraellel”

“Szaúd  Arábia mindig is az USA közvetítésével tárgyalt Izraellel, mert a kapcsolatok alapvető kérdése a palesztin állam“ – hangsúlyozta Turki bin Fejszal herceg, aki 24 évig irányította hazája titkosszolgálatát.

Fejszál kissé meglepő módon 10 nappal azelőtt mondott le, hogy az Al Kaida megtámadta az Egyesült Államokat 2001 szeptember 11-én. Korábban az afganisztáni háború idején Turki bin Fejszal herceg ajánlotta az amerikaiak figyelmébe Oszama bin Ladent, az Al Kaida későbbi vezérét, akit amerikai kommandósok 2011-ben meggyilkoltak.

Ma sem világos, hogy milyen kapcsolat fűzte Oszama bin Ladent Turki herceghez, a szaúdi titkosszolgálat akkori irányítójához. Jellemző, hogy a hamburgi Der Spiegel tudósítója erről nem kérdezte Turki herceget, aki valószínűleg csakis úgy vállalta az interjút, hogy ez a kínos téma nem kerül szóba. A 79 éves Turki bin Fejszal herceg, aki nagykövet volt Washingtonban és Londonban továbbra is igen befolyásos személyiség Szaúd Arábiában különösen ami a külpolitikát illeti.

Trump első elnöki útja Szaúd Arábiába vezetett

Erre emlékeztet a szaúdi herceg, aki szerint Roosevelt elnök óta minden amerikai elnökkel megtalálták a közös hangot az érdekek alapján. A Jaltából hazafele tartó Roosevelt elnök kötötte meg azt a paktumot a világ legnagyobb olaj exportőrével, amely mindmáig meghatározza az USA és Szaúd Arábia kapcsolatait. Maga Szaúd király írta alá az egyezséget, és Turki bin Fejszal – az unoka szerint – ez mindmáig kitart. Persze azért vannak változások, nem is kicsik: Szalman király ellátogatott Moszkvába, és fia, Mohamed bin Szalman herceg paktumot kötött Putyinnal miközben az USA Kínát és Oroszországot stratégiai ellenfelei közé sorolta már 2021-ben.

Hogy oldható meg a gázai konfliktus?

Turki bin Fejszal herceg szerint csakis úgy, ha létrejön valamiféle palesztin állam. Ezt ma már az USA és Európa is támogatja, de Benjamin Netanjahu kormánya elutasítja. Izrael közvéleménye megosztott: a hatalmon levő jobboldali – szélsőjobboldali koalíció semmiféle palesztin államot sem tart elfogadhatónak. Mi lesz akkor a palesztinokkal, akik Nagy Izrael területén immár többséget alkotnak? Erre az egyszerű kérdésre Benjamin Netanjahunak nincsen válasza, de a szélsőjobboldalnak van: el kell űzni a palesztinokat Nagy Izrael területéről és mindenekelőtt a gázai övezetből és Ciszjordániából!

Ez több mint 5 millió embert jelentene, ezért az arab világban ezt senki sem tartja elfogadhatónak. Egyetlen arab állam sem kíván átvállalni ilyen hatalmas embertömeget hiszen a szomszédos országok: Egyiptom és Jordánia hatalmas gazdasági – társadalmi gondokkal küszködnek.

Minden az USA – Izrael kapcsolattól függ

Ezt állítja Turki bin Fejszal herceg, aki a titkosszolgálat vezetése után nagykövet volt Washingtonban és Londonban:

”nem az Egyesült Államok irányítja Izraelt hanem pont fordítva”

– fogalmazta meg a véleményét a szaúdi herceg.

Benjamin Netanjahu Trump elnökségére vár, mert tőle reméli  a megoldást. Jellemző a helyzetre, hogy az Izrael és a Hamász között folyó tárgyalásokon rendszeresen részt vesz a CIA és az egyiptomi titkosszolgálat főnöke is, az izraeli oldalon pedig ott ül a Moszad vezetője is.

A problémát az jelenti, hogy a Hamász mögött ott áll Irán és Oroszország. Iránban mérsékelt politikust választottak elnökké méghozzá az ország első számú vezetőjének, Khamenei ajatollahnak a támogatásával. Trump volt az, aki kilépett az iráni atomalkuból Netanjahu biztatására, és elnöksége vége felé háborút fontolgatott Irán ellen. Most új helyzet állt elő, de Biden elnök diplomáciája a gázai konfliktust éppúgy nem tudja megoldani mint az ukrajnai háborút. Biden – amíg birtokában volt szellemi képességeinek – profi volt a külpolitikában, ezért Obama elnök azt rá is bízta. Csakhogy azóta Biden megkezdte a hidegháborús külpolitikát 2021-ben, és tökéletesen elveszítette a fonalat.

Az amerikai diplomácia egy csődtömeg, melynek felszámolása egy olyan Trumpra vár, aki amatőr a külpolitikában. A tapasztalt Turki bin Fejszal herceg viszont joggal mutatott rá, hogy mind Trump mind Biden elnöki kampányában elítélte Szaúd Arábiát, de azután a realitások kijózanító hatást gyakoroltak rájuk, és mindketten modus vivendit kerestek a Közel Keleten. Akárki kerül a Fehér Házba novemberben ugyanígy cselekszik majd – jósolta a titkosszolgálati veterán szaúdi herceg.

Orbán Trumppal fejezi be diplomáciai körútját

Kijevben kezdte a magyar miniszterelnök, aki ezt követően Putyin kezét rázogatta. Azután jött a Türk Tanács majd Hszi Csin-ping Pekingben. Orbán részt vesz a NATO csúcson, ahol nemigen tüsténkedett, hogy találkozzon Joe Bidennel, akiről azt gyanítja – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy a legszívesebben megszabadulna tőle.

Orbán Viktor imádkozik minden nap  Trump győzelméért hiszen a 10 millió dollárért megvásárolt “jóbarát” egy centtel sem fogja támogatni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, de az általa kinevezett esetleges új nagykövet nem is próbálja megbuktatni a magyar miniszterelnököt.

Orbán legutóbb Trump floridai birtokán találkozott az ex elnökkel idén márciusban. Akkor felébredhetett a gyanú Orbán Viktorban, hogy Trump világpolitikája  nem is annyira különbözne Joe Bidenétől, aki már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát és Oroszországot. Orbán ezért egyik tanácsadóját az USA-ba küldte: tudakolja meg, mit gondol Trump Magyarországról? A válasz figyelmeztető pofon Orbán Viktornak: 80%-ban Trump egyetért a magyar miniszterelnök belpolitikájával és azzal, hogy bírálja az Európai Uniót és Joe Biden diplomáciáját főként a NATO Ukrajna politikáját, de a lényeg a maradék 20%! Eszerint

az USA-nak fontos érdekei fűződnek Ukrajnához, és Trump számára Orbán oroszbarát politikája elfogadhatatlan!

Ugyanígy elutasítja Trump Orbán Kína politikáját. Megdöbbent amikor Hszi Csin-ping budapesti látogatásáról hallott. Vagyis Trump éppúgy stratégiai ellenfélnek tartja Kínát és Oroszországot mint Joe Biden csak épp más módon kezelné Pekinget és Moszkvát. Trump tárgyalna Putyinnal és Hszi Csin-pinggel, de Orbánnak ezt nem nézi el.

A magyar törpe feladata nem más mint Washington követése – üzente vissza Trump persze arra utalva, hogy reményei szerint hamarosan ő ül majd a Fehér Házban.

Mit mondhat Orbán Tusnádfürdőn?

Július végén lesz a szokásos erdélyi találkozó, ahol Orbán Viktor nagy ideológiai eszmefuttatásokat szokott előadni. Most a nagy diplomáciai körforgásban az ideológia mintha elveszett volna. Orbánnak elfogyott a mondanivalója: a nemzeti együttműködés rendszere tizennégy év alatt az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot. Ezzel nemigen kampányolhat Tusnádfürdőn. Előadhatná a szuverenitást, de egy másik ország területén ez egy kissé furcsán venné ki magát. Orbán azt állította, hogy Meloni olasz kormányfő frakciójában azért nem keresett helyet, mert ott vannak a román neonácik, az AUR. Akik amúgy csodálják Orbán Viktort, de nem Romániában hanem Magyarországon.

Orbán létrehozta a patrióta frakciót, amelyről Franciaországban siettek megállapítani, hogy az az idióták klubja miután Marine Le Pen is belépett oda.

Az üzleti világ azt rója fel Marine Le Pennek Franciaországban, hogy csak tiltakozni tud, lövése sincs a modern világgazdaságról, halvány fogalma sincs az Európai Unió valós problémáinak megoldásáról. Ezzel sem dicsekedhet Orbán Viktor, akinek mondanivalója:

“marad mi volt a puszta lég.”

Orbán Kijevben

Az ukrajnai háború kitörése óta először látogat el a magyar kormányfő Kijevbe nem sokkal azután, hogy Magyarország átvette az Európai Unió elnökségét. Brüsszeli források szerint Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy ellátogat Ukrajna fővárosába, és ott nem a saját nézeteit képviseli hanem az Európai Unióét.

Ha a magyar kormányfő nem vállalta volna ezt a látogatást, akkor Magyarország nem kapta volna meg a soros uniós elnökséget. Orbán Viktor többször is megvétózta Ukrajna uniós támogatását, és minden módon akadályozta, hogy az orosz agresszió áldozata jelentős nyugati támogatáshoz jusson. Az európai választáson is a béke jelszavával kampányolt a magyar miniszterelnök szembeállítva Brüsszel és Washington “háborús politikájával.”

Orbán – Zelenszkij találkozó Kijevben

Ez erős szimbólum, de aligha változtat azon, hogy a magyar diplomácia egyedül az Európai Unióban sokkal megértőbb Putyin álláspontja iránt mint a megtámadott Ukrajna politikájával. Ürügyként Orbán Viktor szívesen használja a magyar kisebbség ügyét, de Ukrajnában román kisebbség is él, a mindenkori bukaresti kormány mégiscsak egyértelműen támogatja az Európai Unió és a NATO Ukrajna politikáját, mely jelenleg azt jelenti: kiállnak Zelenszkij elnök mellett. Az ukrán elnök álláspontja az, hogy fegyverszüneti tárgyalásokra csakis akkor kerülhet sor, hogyha az oroszok kivonulnak Ukrajnából. Minthogy ennek a  valószínűsége nulla, ezért ez a háború folytatását jelenti beláthatatlan ideig. Putyin a területért békét megoldást kínálja, és ezzel ért egyet Orbán Viktor is. A döntés persze nem az ő kezükben van hanem az USA elnökében. Zelenszkij elnök erről Washingtonban úgy nyilatkozott:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk felett Putyinnal, de ezt mi nem fogadnánk el.”

Legutóbb Podoljak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke már úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy Oroszországot is meg lehetne hívni egy békekonferenciára. Ukrajna támogatottsága mind Washingtonban mind Brüsszelben gyengül: Biden elnök siralmasan leszerepelt azzal a Donald Trumppal szemben, aki azzal kampányol, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai konfliktust. Hogyan? Úgy, hogy leállítaná az amerikai támogatást Zelenszkij elnöknek, ha az nem lenne hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Putyinnal.

Brüsszeli támogatása azért gyengülhet meg Ukrajnának, mert Macron elnök súlyos vereséget szenvedett a választásokon, ellenfele, Marine Le Pen pedig éppúgy Putyin “barátai” közé tartozik mint a jelenleg épp Kijevben tárgyaló Orbán Viktor miniszterelnök.

Elon Musk Trump tanácsadója lehet

A Tesla és a SpaceX fura ura állítólag már el is fogadta Donald Trump javaslatát. Az USA ex elnöke mindenáron vissza szeretne kerülni a Fehér Házba hiszen neki is ketyeg a biológiai órája, és számtalan per fenyegeti.

Miben számít Donald Trump Elon Musk tanácsaira? A Wall Street Journal szerint elsősorban az USA határainak ellenőrzése és a gazdaság az a két terület, ahol jól jöhet Trumpnak Musk támogatása. Ukrajnában és a világ más részein Musk műholdjai döntő fontosságú információs forrást jelentenek az amerikai hadseregnek, és Trump ezt szeretné felhasználni az Egyesült Államok és Mexikó hosszú határának ellenőrzésére is.

Míg Biden elnök elnéző az illegális bevándorlással szemben mondván: az Egyesült Államoknak szüksége van olcsó plusz munkaerőre, ha újra akarja iparosítani az országot, Trump zéró toleranciát hirdet az illegális bevándorlással szemben.

Twitterből X

A Twitter zárolta 2021-ben Trump oldalát, és ezzel fontos média lehetőségtől fosztotta meg az USA korábbi elnökét, aki szívesen használta ezt az eszközt a közvélemény befolyásolására. Elon Musk megvásárolta a Twittert, majd átkeresztelte azt X-re, és visszaállította Donald Trump fiókját. Ezzel komoly segítséget nyújtott volna az ex elnöknek a választási kampányban, ahol Biden elnökkel fej-fej mellett haladnak, de időközben Trump létrehozta a saját médiáját: a Trump Socialt.

A két idős elnökjelölt között az első vitát a CNN televízióban rendezik meg június 27-én, majd pedig a másodikat szeptember 10-én az ABC televízióban.

A médiát Donald Trump profi módon használja ellentétben Joe Bidennel.

Elon Musk nyíltan bírálta az amerikai elnök Kína politikáját Sanghajban, ahol a világ legnagyobb Tesla gyára működik. Elon Musk, akit fogadott a kínai kormányfő is, közölte Kína gazdasági fővárosában, hogy egy második nagy Tesla gyár építését fontolgatja Sanghajban. Trump kezdte el a kereskedelmi háborút Kína ellen, és Biden folytatta azt amikor Kínát első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította 2021-ben.

Most a választási kampány során mindkét jelölt bírálja Kínát, de Trump jelezte: mindenképp leülne tárgyalni Hszi Csin-ping elnökkel, hogy valamiféle modus vivendi alakuljon ki a világ első és második számú nagyhatalma között.

Egymilliárd dollárt kér Trump az olajipartól, mit ígért cserébe a  támogatásért?

Az Egyesült Államok ex elnöke, aki szeretne visszamenni a Fehér Házba, meghívta floridai birtokára az amerikai olajóriások vezetőit, hogy elmondja nekik: mire számíthatnak, ha az USA elnökét újra Donald Trumpnak hívják majd.

110 milliárd dolláros adókedvezményt ígért Trump cserében azért az egymilliárd dollárért, melyet a kampányához kért. A demokraták azonnali vizsgálatot követelnek, és nem zárják ki azt sem, hogy bíróság elé viszik az ügyet. A londoni Guardian megszerzett egy dokumentumot, amelyikből kiderül, hogy Trump célkeresztjében a Biden adminisztráció elképzelései állnak arról, hogy meg kell szüntetni az adókedvezményeket, amelyeket az olajkutatás címén már régóta élveznek a nagy cégek, melyek vezetőit vendégül látta Trump Mar-a-Lago-i birtokán. Biden adó tervezete 35 milliárd dolláros hazai és 75 milliárd dolláros külföldi bevételtől fosztaná meg az olaj társaságokat.

A Friends of the Earth környezetvédelmi szervezet munkatársa szerint Trump ajánlata az olaj óriásoknak nem más mint biztosítási kötvény: egymilliárd dolláros kiadással megspórolhatnak 110 milliárd dolláros veszteséget.

Ezek az adókedvezmények már évtizedek óta fennállnak, és a Biden kormányzat a zöld átmenetre való hivatkozással szeretné azokat megszüntetni. Trump viszont kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezményből, és 2017-ben jelentős adókedvezményt adott az olaj óriásoknak, melyek őt támogatták a 2016-os választáson.

Az Exxon, a Chevron, a ConocoPhillips és az iparágat képviselő American Petroleum Institute idén is igen intenzíven lobbiznak Washingtonban Biden tervezett lépései ellen annál is inkább, mert lejár néhány régebbi adókedvezmény határideje, és ezért jövőre bárki lesz is az elnök, döntési helyzetbe kerülhet. Biden nagy valószínűséggel nem hosszabbítaná meg az adókedvezményeket, Trump viszont fogadkozik, hogy ő igen.

Fúrják Biden minimális társasági adó tervét is

Yellen pénzügyminiszter meg akarja akadályozni, hogy a nagy cégek adóparadicsomokba mentsék profitjukat, ezért hosszas tárgyalások után elfogadtatta a globális társasági minimum adót, melyet az olaj óriások nem szeretnének megfizetni. Ezért az Exxon azért lobbizik Washingtonban, hogy a bonuszokat 100%-ig le lehessen írni az adóból, és ily módon meg lehetne kerülni a globális minimum adót.

A Chevron és a ConocoPhillips azért küzd, hogy az olajfúrás költségeit továbbra is le lehessen írni az adóból. Ez régi kedvezmény, de az iparágnak 10 milliárd dolláros hasznot hajt.

Biden már beiktatása után megmondta 2021-ben:

“én az előző kormányzatokkal ellentétben nem akarok kedvezményeket adni az olajiparnak.”

Csakhogy az adótörvényekben a washingtoni Kongresszusnak is nagy szava van: a republikánusok döntő többsége az olajipar oldalán áll, de vannak lobbisták a demokraták között is.

Az olajipar vezetői tisztában vannak azzal, hogy váltani kell.

Az óriások a műanyag gyártásban vélik felfedezni a kiutat, de a kisebb cégeknek ez nem jelent megoldást.

Mi lesz a földgázzal? Az energiaválság egyik nagy nyertese az amerikai cseppfolyósított földgáz, melynek legfontosabb exportőre a Venture Global, amely Katarral együtt meghatározó szerepet játszik a világpiacon. A Venture Global főnöke is jelen volt Trump floridai birtokán, de őt nemcsak az adókedvezmények érdekelték hanem az is, hogy Trump a környezetvédőkkel folytatott vitákban a termelők oldalán áll. Ez létfontosságú a cseppfolyósított földgázt előállító óriás számára, mert az energiaválság idején komoly konfliktusba keveredett Louisiana államban, ahol egy LNG terminál építése miatt óriási vízhiány alakult ki a környéken.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK