Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Putyin átverte Trumpot

Egyoldalú együttműködés az amerikai és az orosz hírszerzés között. Eredmény: az orosz titkosszolgálat levadássza az Európában bujkáló csecseneket. Trump így fizet Putyinnak a 2016-os választáskor nyújtott segítségért? Ugyan bizonyítani nem sikerült, de a Demokraták biztosak benne.

2004 óta több mint egy tucat csecsen ellenállót öltek meg az orosz hírszerzés emberei Európában, ahol általában a helyi rendőrség védelmét élvezték. Hiába. Magukat megnevezni nemkívánó titkosszolgálati tisztek elmondták a Business Insider tudósítójának, hogy az amerikai hírszerzés adta meg a külföldön élő csecsen ellenállók adatait az oroszoknak!

A profi hírszerzők tudták, hogy ezzel aláírják a csecsenek halálos ítéletét, de nem tehettek mást: Trump utasította őket, hogy adják meg a kért információkat az oroszoknak! Miért? Mert az USA elnöke szorgalmazta a két nagyhatalom titkosszolgálatának együttműködését.

„Mi nem kaptunk cserébe semmit”

Ezt nyilatkozta a Business Insidernek egy szolgálatból kilépett amerikai hírszerző tiszt. Mark Polymeroulos szerint az együttműködés teljesen egyoldalú volt, mert az oroszok az amerikai információk alapján levadászták a csecseneket, és cserébe nem adtak semmit. Amikor az amerikai hírszerzés arról érdeklődött, hogy mit keresnek csecsenek és dagesztáni muzulmánok Idlib tartományban Szíriában, ahol az oroszok Asszad elnök rendszerét támogatják, akkor nem kaptak értékelhető választ. Pedig Washingtonban egyértelműen megállapították: az orosz földről érkezett muzulmán harcosok a hadsereg veteránjai, akiket kiképeztek Oroszországban. Korábban a Wagner hadsereg zsoldosai intézték Putyin piszkos ügyeit Szíriában, de őket átvezényelték Líbiába. Helyükre érkeztek az orosz hadsereg muzulmán veteránjai Szíriába, hogy megerősítsék Asszad elnök instabil rendszerét.

Mivel tartja kézben Putyin Trumpot?

Ezt senki sem tudja pontosan, de az amerikai titkosszolgálat sok tisztje meg van győződve arról, hogy az USA elnöke nem véletlenül forszírozza az együttműködést Oroszországgal miközben hivatalosan fagyponton vannak a kapcsolatok. 2016-ban a választások elvesztése után Hillary Clinton azzal vádolta Trumpot, hogy Putyinnak köszönheti győzelmét. Ezt az állítást nem sikerült bizonyítani, de az ellenzéki demokraták most is meg vannak győződve arról, hogy Trump a 2020-as elnökválasztáson is élvezi Putyin támogatását. Aztán, hogy ez mire lesz elég, az más kérdés.

Trump nem követi Orbánt

Nagy vita folyik a New York Timesban arról, hogy vajon lelép-e a színről Donald Trump, ha novemberben elveszíti az elnökválasztást? Kihasználja-e a vírus válságot arra mint Orbán Viktor Magyarországon, hogy átlépje az alkotmányos határokat?

Az USA-ban más a helyzet – hangsúlyozza Eric Posner jogász professzor a New York Timesban. A chicagói professzor arra utal, hogy a demokratikus intézmények sokkal szilárdabbak mint például Magyarországon. A tagállamok és az önkormányzatok ragaszkodnak alkotmányos jogaikhoz, és Trump ezeken nem léphet keresztül. A bíróságok és a sajtó függetlensége is vitathatatlan az Egyesült Államokban. De mi van az államhatalom intézményeivel? Az igazságügyi minisztériummal, mely felügyeli az FBI -t? A Pentagon-nal, amely irányítja a hadsereget?

Az igazságügyi minisztérium problémát jelenthet

Eric Posner jogász professzor szerint a hadsereg tudja a kötelességét, és nem avatkozik belső ügyekbe. Ámde az igazságügyi minisztérium, amely az FBI-t felügyeli, szinte mindig enged Trump akaratának. A gyakori személycserék a fontos posztokon azt mutatják, hogy az USA elnöke itt azt tehet, amit akar. Eddig Trump visszafogta magát, mert úgy érezte: kezében a győzelem az idei elnökválasztáson. Csakhogy a koronavírus és a nyomában kibontakozott gazdasági válság ezen is változtatott. Márpedig Trump nyolc évig kíván a Fehér Házban maradni.

A pesszimista jóslatairól ismert Nouriel Roubini szerint, ha ellenfele, Biden nem győz jelentős fölénnyel, akkor Trump nem hagyja ott a Fehér Házat. Minden eszközt fel fog használni annak érdekében, hogy megőrizze a hatalmat. Attól tarthat ugyanis, hogy távozása után kínos vizsgálatok indulhatnak ellene, amelyek leleplezik kétes külföldi kapcsolatait. Például azt a furcsa viszonyt, amely Putyin elnökhöz fűzi Donald Trumpot…

A Lincoln terv, avagy hogyan akarják megbuktatni Trumpot

Saját fegyverével akarják padlóra vinni Donald Trumpot a novemberi elnökválasztáson azok a mérsékelt republikánusok, akik szerint az elnök veszélyt jelent az ország jövőjére nézve.

A You Tube a harctér, ahol Trump saját pártjának mérsékelt vezetői gúnyos videókkal gúnyolják azt elnököt: bemutatva kapkodását és hozzá nem értését. A Lincoln terv célja nem más minthogy hatalomra segítsék  Trump ellenfelét, a demokrata Joe Bident. Aki még Trumpnál is idősebb és nem bővelkedik különösebben saját ötletekben.

Az anti Trump diadala

Ebben reménykednek az ellenzéki demokraták és azok a mérsékelt republikánusok, akik szerint Trump nagy veszélyt jelent az Egyesült Államokra nézve. Az elnök népszerűsége jelenleg a mélyponton, mert nem múlik a Covid 19 járvány, amely messze az USA-ban követelte a legtöbb áldozatot. Nem látszik a kiút a gazdasági válságból, amely a járvány miatt alakult ki az Egyesült Államokban. Végül harmadikként itt van a nagy tiltakozó mozgalom: a Fekete élet számít! Ilyen körülmények között Joe Biden úgy is nyerhet, hogy a proteszt szavazók besegítik a Fehér Házba éppúgy mint Donald Trumpot 2016-ban.

Az igazság csak másodlagos szempont, cél a hatalom

Ha az oroszok fejpénzt fizettek a táliboknak az USA katonáinak lelövéséért miért akar Trump békülni Putyinnal, főleg ha ez a Szíriában megölt orosz katonák miatt történt?

A New York Times – titkosszolgálati forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy az oroszok fejpénzt fizettek Afganisztánban a táliboknak minden egyes lelőtt amerikai katonáért. A New York Times szerint ez bosszú akció volt amiatt, hogy Szíriában az amerikaiak által támogatott milíciák sok orosz katonát öltek meg, akik Asszad elnök oldalán harcoltak a polgárháborúban.

Mind Moszkva mind pedig a tálibok cáfolták a New York Times állításait. „Nem igaz, hogy a GRU (orosz katonai hírszerzés) pénzt fizetett volna a táliboknak és a hozzájuk közelálló fegyveres csoportoknak amerikai katonák meggyilkolásáért.” – közölte Oroszország washingtoni nagykövetsége. A tálibok, akiket eredetileg az amerikaiak támogattak a nagy Szovjetunióval szemben, de később szembefordultak az Egyesült Államokkal, szintén tagadnak: „19 éve folytatunk dzsihádot, ezalatt az idő alatt semmilyen külföldi hatalom semmiféle szolgálatától sem kaptunk pénzt!”

Az Egyesült Államok által vezetett koalíció 2001-ben szállta meg Afganisztánt, mert Oszama bin Laden ott szervezte meg a szeptember 11-i merényletsorozatot Amerika ellen. Erre utalnak a tálibok a 19 éves szent háborúval.

Időközben az USA megegyezett a tálibokkal Afganisztán jövőjéről, mert Trump elnök végképp ki akar vonulni Afganisztánból. Az USA elnöke egyidejűleg javítani szeretné a kapcsolatot Putyin elnökkel.

A New York Times viszont arra emlékezteti Trumpot, hogy Oroszország az USA stratégiai ellenfele. Mindent bevet az USA-val szemben. Ezzel szemben a tálibok azt állítják, hogy ők nem támadják az amerikai csapatokat, mert tartják magukat a megegyezéshez. Ennek értelmében az USA fokozatosan kivonja csapatait Afganisztánból, ahol jövő tavasszal magára maradhat a nagyon bizonytalan belső támogatással rendelkező demokratikus rendszer.

De a nagyhatalmak vetélkedésében ez senkit sem érdekel …

A Huawei játszma

Kanadának van egy kínai letartóztatottja, akit nem vádol semmivel. Kínának van két kanadai letartóztatottja akiket akármivel is megvádolhatnak, de az amerikainak maximum csak járulékos veszteség. Viszont Kanada másfél éve nem döntött az amerikaiaknak nagyon áhított kínai személy kiadatásáról. Tetszik érteni? Kérdés: hány éves a kapitány?

Kínában kémkedéssel vádolnak két kanadait, akiket nem sokkal azután fogtak el, hogy Kanadában – az USA kérésére – őrizetbe vették a Huawei pénzügyi igazgatóját. Aki nem más mint a Huawei alapító atyjának lánya! A két eset között semmilyen összefüggés sincs – állítják Pekingben, de ennek kevesen adnak hitelt. Kína mindenáron meg akarja akadályozni, hogy Meng Vanzsou asszonyt kiadják az Egyesült Államoknak. Ahol sokéves börtönbüntetés fenyegeti azon a címen, hogy a Huawei együttműködött Iránnal, amely feketelistán van az Egyesült Államokban. Trump elnök azt állítja, hogy mindennek semmi köze sincsen az USA és Kína között zajló kereskedelmi háborúnak, de kevesen hisznek neki.

Magyar állampolgárság

Michael Kovrig, a kémkedéssel vádolt kanadai ex diplomata magyar útlevéllel is rendelkezik, de aligha valószínű, hogy a budapesti külügy fellépne az érdekében. Trudeau kanadai miniszterelnök több ízben kijelentette, hogy a két kanadai fogva tartása komolyan rontja a két állam viszonyát. Válaszul azt kapta, hogy Kanada jobban tenné, hogyha megtagadná az USA kiadatási kérését, mert különben megromolhatnak Peking és Ottawa kapcsolatai.

Trump elnök a választási kampányát arra alapozza, hogy minden rosszért Kínát hibáztatja: a vírus válságtól az amerikai munkanélküliségig. Aligha valószínű, hogy futni hagyja a Huawei pénzügyi igazgatóját, akit Kanadában tartanak fogva. A róka fogta csuka helyzetben sem az amerikai sem pedig a kínai elnök nem léphet vissza arcának elveszítése nélkül. Trudeau kanadai miniszterelnök pedig a két szék közt a pad alá eshet, mert a túszjátszma elronthatja a viszonyát Kínával éppúgy mint az USA-val miközben semmi haszna sincs az egészből …

Trump kérte a kínai elnököt: támogassa választási kampányát

Az egykori nemzetbiztonsági főtanácsadó John Bolton memoárkötete felér egy Donald Trump elleni vádirattal. A Fehér Ház mindent elkövet, hogy a kiadását megakadályozza.

A Wall Street Journalban szerdán közzétett memoár részlet szerint Bolton azt állítja, hogy 2019 júniusában a Tokióban tartott  G-20 csúcstalálkozón az USA elnök találkozott Hszi Csinping államfővel. Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó legnagyobb megdöbbenésére Donald Trump a diplomáciai témák után arról kezdett beszélni, hogy „kedves kínai barátja igazán tehetne valamit az ő újraválasztása érdekében”.

Az amerikai elnök konkrétan meg is mondta, hogy mire gondol: Kína vásároljon szóját és búzát azokban az amerikai farmer államokban, melyek Trump leghűbb támogatói voltak a előző kori választásokon. Külön „hangsúlyozta a mezőgazdasági termelők fontosságát és a kínai szójabab és búza vásárlásának növekedését a választási eredményekben”. Csakhogy azóta a bizalmuk megingott Trump elnökben, aki a Kína elleni kereskedelmi háborúval alaposan elrontotta az amerikai farmerek nagy üzletét. A kínaiak ugyanis felismerték Trump gyenge pontját, és leállították a szója és más mezőgazdasági termékek importját az Egyesült Államokból.

Trump azonnal reagált a Wall Street Journal-nak a vádakra: Bolton „hazudik” és „a Fehér Házban mindenki gyűlölte John Boltont”.

Veszélyben a nemzetbiztonság

Ezt állítja Trump, aki mindent elkövet, hogy megakadályozza egykori nemzetbiztonsági tanácsadója könyvének a kiadását.

Nem véletlen, hogy a most is hivatalban lévő Robert Lighthizer kereskedelmi képviselő, aki szintén jelen volt Hszivel folytatott megbeszélésen tagadta, hogy az epizód valaha megtörtént, amikor a szenátusi meghallgatása során többször is megkérdezték Bolton állításáról.

Bolton szó szerint ki akarja adni Trump szavait, de a potenciálisan is nagyon veszélyes kijelentés miatt az Igazságügyi Minisztérium pert indít az 592 oldalas könyv megjelenésének megakadályozása érdekében. Szerdán este sürgősségi kérelmet nyújtottak be az Egyesült Államok Kerületi Bíróságához, hogy akadályozza meg a kiadást arra hivatkozva, hogy Bolton memoárja minősített információkat tartalmaz, és veszélyt jelenthet a nemzetbiztonságra . Bolton és ügyvédje tagadja ezt a vádat.

Szerdán este, a nemzeti hírszerzés igazgatója, John Ratcliffe kijelentette, hogy „rangjától vagy beosztásuktól függetlenül minden olyan személynek, akinek a feladata a nemzetünk titkaihoz való hozzáférés, törvényes kötelezettséggel és felelősséggel tartozik a minősített információk védelméért”.

Az Egyesült Államok Kerületi Bíróságának az Igazságügyi Minisztérium titkos nyilatkozatokat nyújtott be két legfontosabb tisztviselőtől: Michael Ellis-től, a Nemzetbiztonsági Tanács hírszerzési programjának vezető igazgatójától, és Michael Evaninától, a Nemzeti Ellenőrző és Biztonsági Központ igazgatójától.

Mindkét férfi állítása szerint Bolton könyvének kiadása komoly károkat okozhat az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából.

A kormány bírósági beadványai azonban szerdán elismerték, hogy a Bolton könyvének felülvizsgálatáért felelős NSC alkalmazott, Ellen Knight április 27-én arra a következtetésre jutott, hogy a kéziratot megtisztították minden minősített információtól.

Az amerikai elnök népszerűségi mutatója rosszul áll: a szinteken Joe Biden Trump demokrata ellenfele 13 ponttal vezet előtte.

Biden szerdán kijelentette, hogy Bolton könyve azt mutatja, hogy Trump „eladta az amerikai népet saját politikai jövőjének védelme érdekében”.

Bolton számos más állítása is veszélyes bombákat jelentenek Trump számára.  „Trump nemcsak a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekben, hanem a nemzetbiztonság egész területét is összekeverte a személyes újraválasztásának érdekeivel.”

Megemlíti, a Hszivel folytatott megbeszélésen utalt arra is, hogy amennyiben  az kínai vezető hajlandó figyelembe venni kérését akkor Trump hajlandó figyelmen kívül hagyni a kínai emberi jogi problémák feszegetését, márpedig abból számos kérdés napirenden van.

Nem véletlen tehát, hogy a Fehér Ház mindent elkövet Bolton könyvének kiadása ellen.

Trump rosszul menedzseli a vírusválságot, és az azt követő gazdasági krízist. A feketék lázongásával pedig végképp nem tud mit kezdeni. Ha kiderül, hogy egy fontos diplomáciai tárgyalást saját belpolitikai célra akart kihasználni, akkor ezzel tovább romlanak Trump elnökválasztási esélyei.

Dehát a választások csak novemberben lesznek. Fél évvel ezelőtt Trump még nyerésre állt…

A fekete élet számít – Trump mellébeszél

Az Egyesült Államokban folytatódnak a tüntetések. A fekete élet számít mozgalom kifejezte bizalmatlanságát a rendőrökkel szemben. Trump inkább mellébeszél…

Buffalo városában lemondtak annak a különleges rendőri alakulatnak a tagjai, akik közül kettőt New York állam kormányzója felfüggesztett. A rohamrendőrség két tagja ugyanis olyan durván támadt egy 75 éves férfira, hogy azt kórházba kellett szállítani. A rendőrség a figyelem középpontjába került az Egyesült Államokban.

Mennyit keresnek a rendőrök Amerikában?

Már nemcsak az Egyesült Államokban vannak tüntetések amiatt, hogy Minneapolisban egy rendőr csaknem kilenc percig térdelt egy fekete férfi nyakán. George Floyd meghalt. A rendőrt gyilkossággal gyanúsítják, három jelenlevő társát pedig bűnrészességgel. A Business Insider annak nézett utána, hogy a rendőrök milyen egzisztenciális helyzetben vannak ma az USA-ban?

Több mint 100 ezer dollár Kaliforniában

Ennyit keres egy átlagos rendőr az USA legnépesebb államában, mely a leggazdagabbak közé tartozik. Csaknem 109 ezer dollár a medián vagyis igen tisztes fizetésre számíthat egy rendőr Kaliforniában, ahol persze az élet is drágább mint másutt. A lista végén az USA legszegényebb állama, Mississippi szerénykedik: ott nem egészen 36 ezer dollár a medián. Minnesota állam, ahol a fekete  férfi meghalt a rendőri brutalitás miatt, középen helyezkedik el: 73 ezer dollár az éves átlagjövedelem.

A fehérek bíznak a rendőrségben, a feketék nem

A fehérek több mint 70% úgy nyilatkozott, hogy megbízik a helyi rendfenntartó erőkben, de e feketéknek csak a 36% – a állítja ezt. A tizedik napja tartó tüntetéssorozat azzal vádolja a rendőröket: faji okból brutálisan lépnek fel a feketék ellen! Sok rendőr sietett bocsánatot kérni a tüntetőktől. És mit tesz az elnök?

Trump mellébeszél

A Fox televízió megkérdezte a tüntetéssorozatról az USA elnökét, aki szeretné, ha újraválasztanák novemberben. Trump annyit mondott, hogy ő republikánus, jóban van a feketékkel. Ez utalás Abraham Lincolnra, de az már elég régen volt. Most Trump tanácsadói arra buzdítják az elnököt: lépjen fel határozottan a tüntetések ellen azoknak a konzervatív polgároknak a helyeslésére számítva, akik a republikánus szavazó tábor magját jelentik. Ezért Trump még a hadsereg bevetését is felvetette, de ezt még saját hadügyminisztere is elutasította.

Soros: nem pénzeljük a tüntetőket!

Trump elnök és hívei azzal gyanúsítják a magyar-amerikai dollár milliárdost, hogy szervezetei finanszírozzák azt a nagy tüntetés sorozatot, mely május vége óta szinte megbénítja az Egyesült Államokat.

Soros György szóvivője nyilatkozatban cáfolta, hogy ők állnának a tüntetés sorozat mögött, mely amiatt tört ki, hogy a rendőrök megöltek egy feketebőrű férfit Minneapolisban. Trump és csapata nem először keresett bűnbakot Soros Györgyben, aki az ellenzéki demokrata párt egyik legaktívabb támogatója.

Soros szerint Trump elbukja a választásokat

A magyar-amerikai milliárdos jelentős összegekkel támogatta Hillary Clintont, aki veszített Trumppal szemben 2016-ban. Soros György most is a demokratákat támogatja, akiknek a jelöltje végül Joe Biden lett. A meglehetősen színtelen politikus elsősorban a proteszt szavazatokra számíthat hiszen a munkanélküliek száma meghaladta a 40 milliót az Egyesült Államokban.

A választásokat novemberben tartják, és Trump abban bízik, hogy addig az amerikai gazdaság kikecmereg a gödörből.

A közgazdasági Nobel díjas Joseph Stiglitz viszont úgy látja, hogy Trump válságkezelő programja kudarc, mert a támogatási pénzeket jelentős részben olyan halódó iparágak kapják mint az olajipar. Miközben a fiatalok milliói nem kapnak semmit, és olyan munkaerőpiacra kell kilépniük, mely nem sok jót ígér az Egyesült Államokban.

Donald Trump nem Richard Nixon… sokkal rosszabb

Az USA elnöke demokratikus jelmezben egyszemélyi vezetésre törekszik. Ebben hasonlít a magyar miniszterelnökre – írja Paul Krugman Nobel díjas közgazdász a New York Timesban.

Párhuzamot von Nixon és Trump között, megállapítva, hogy a jelenlegi elnök sokkal rosszabb mint elődje volt, aki pedig lemondásra kényszerült, mert megsértette az amerikai alkotmányt (Watergate ügy).

Trump a mostani válság idején ennél jóval messzebbre ment amikor a hadsereg bevetését fontolgatta a fajgyűlölet ellen tüntetőkkel szemben. Még saját hadügyminisztere is elvetette ezt az ötletet, mely ellenkezik az amerikai alkotmány szellemével.

1970. május 4-én az Ohio Nemzeti Gárda tüzet nyitott tüntetésé egyetemi hallgatókra. A sortűznek négy halálos áldozata volt. A Kent-i mészárlás 50. évfordulója kevés figyelem mellett telt el a Covid-19-re fókuszáló amerikaiak körében -, de most hirtelen a Nixon korszak visszhangjaival tele minden. Úgy tűnik, hogy Donald Trump szándékosan hivatkozik Nixon örökségére, abban a nyilvánvaló reményben, hogy csodák csodájára megmenti a politikai reputációját.

Csakhogy Donald Trump nem Richard Nixon – sokkal… sokkal rosszabb.

És Amerika 2020-ban nem ugyanaz az Amerika amelyik 1970-ben volt: sok szempontból jobb, de demokráciánk sokkal törékenyebb, a Republikánus Párt teljes korrupciójának köszönhetően – véli Krugman.

A Trump-Nixon összehasonlítás nyilvánvaló. Nixonhoz hasonlóan Trump is kiaknázta a fehér kisember hátteret politikai haszonszerzés érdekében. Nixonhoz hasonlóan Trump nyilvánvalóan úgy véli, hogy a törvények csak a kisemberekre vonatkoznak.

Nixon politikai öröksége meglepően pozitív volt – nevezetesen minden más elnöknél, korábban sokat tett a környezet védelme érdekében. És mielőtt Watergate ügy lemondásra kényszerítette, egy olyan terv kidolgozásán dolgozott, amely kiterjeszti az egészségbiztosítás fedezetét, amely sok szempontból előrevetítette az Obamacare-t.

Ezzel szemben Trump úgy tűnik, hogy napjait tweetteléssel és a Fox News nézésével töltötte. Az adminisztráció egyetlen jelentős politikai eredménye eddig a 2017. évi adócsökkentés volt, amelynek állítólag az üzleti beruházások növekedéséhez kellett vezetnie, de ez sem így lett.

Trump populista politikája sok ellenfelet szerzett az USA elnökének itthon és külföldön egyaránt. Ám amíg a gazdaság jól ment az Egyesült Államokban addig Trump joggal bizakodott újraválasztásában. De most hármas válsággal került szembe: egyrészt a koronavírus támadásával, mellyel nem tudott mit kezdeni: a halottak száma meghaladja a 100 ezret! Másrészt itt a gazdasági válság, mely miatt több mint 40 millióra nőtt a munkanélküliek száma az Egyesült Államokban. Harmadrészt pedig kitört a fajgyűlölet elleni tiltakozás sorozat, mely elől Trumpnak egy bunkerbe kellett menekülnie Washingtonban. Vele szemben Nixon nem volt gyáva. A tömeges tüntetések közepette kiment, hogy beszéljen a tüntetőkkel a Lincoln-emlékműnél. És bár politikai stratégiája cinikus és könyörtelen volt, egyben okos is, aki komolyan vette feladatát.

Tehát Trump nem Nixon. És az az ország, amelyet uralni szeretne, szintén nagyon különbözik.

Jó hír az, hogy Amerika ma sokkal kevésbé rasszista és sokkal toleránsabb nemzet mint 1970-ben volt. Megjegyzendő, hogy több közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az amerikaiak többsége egyetért a George Floyd halála miatti tiltakozásokkal. Ez nem azt jelenti, hogy a szisztematikus rasszizmus eltűnt – messze vagyunk tőle – állítja a Nobel díjas közgazdász.

Az amerikaiak többsége azonban hajlandó elismerni, hogy a rasszizmus valós probléma, amely a korábbiakhoz képest hatalmas erkölcsi haladást jelent.

Nixon „csendes többsége” most zajos kisebbség. De ez egy nagyon veszélyes kisebbség. Miközben, amint mondtam, sok szempontból jobb nemzet vagyunk, mint 1970-ben voltunk, mi is olyan nemzet lettünk, ahol a jogállamiság és a demokratikus értékek nagyon nagy ostrom alatt vannak – jegyzi meg Paul Krugman.

Ezen a ponton riasztóan könnyű megfigyelni, hogy az Egyesült Államok hogyan követheti Magyarország által már megtett utat, válhatott papírként demokráciává, de a gyakorlatban autoritárius egypártállammá.

És nem a távoli jövőről beszélek: előfordulhat, ha Trump potenciálisan elveszíti a választást, megtagadja az eredmény elfogadását. Ez pedig a demokrácia közvetlen fenyegetése oly módon, ahogyan Nixon alatt soha nem volt, és nem pusztán azért, mert Trump rosszabb ember, mint Nixon valaha volt; hanem az a tény, hogy ennek ellenére annyi támogatója van.

Trump újra felfedezi Oroszországot

Az okos ember, ha barátai nem értenek egyet vele megbeszéli velük és megfontolja mások érveit, a buta új barátokat keres.  A politikában manapság nincsenek barátok, de jól megválasztott ellenségnek olykor a jóbarát is megteszi. 

A G7 csúcsértekezletet az USA elnöke ki akarja bővíteni új résztvevőkkel, a többi közt Oroszországgal is. A demokratikus nagyhatalmak értekezletén korábban részt vett Oroszország is, de kizárták az úri társaságból miután 2014-ben annektálta a Krím félszigetet. Putyin azóta nem lett nagyobb demokrata, az európai demokráciák viszont elveszítették a bizalmukat Trump-ban. Merkel kancellár közölte: nem vesz részt a G7 csúcson az Egyesült Államokban! Csakis videokonferenciára hajlandó! Macron francia elnök sietett csatlakozni a német kancellárhoz. Trump megsértődött: a csúcstalálkozót őszre halasztotta, és meghívott néhány más demokratikus nagyhatalmat: Ausztráliát, Dél Koreát, Indiát és Oroszországot.

Kína nincs a meghívottak között

Peking immár az USA világhatalmi pozícióját veszélyezteti, de nem ezért nincs a meghívottak listáján hanem az amerikai választások miatt. Az Egyesült Államokban immár több mint 41 millió munkanélküli van, a gazdasági helyzet rossz, Trump esélyei a novemberi elnökválasztáson gyengék. Steve Bannon főtanácsadó ezért kijelölte az irányt: mindenért Kína a hibás! Pekinget állítják be bűnbakként a koronavírus járványért éppúgy mint az azt követő gazdasági válságért.

Orbán Washington és Peking között

Steve Bannon Budapesten találkozott a magyar miniszterelnökkel, akit Trump előtti Trumpnak nevezett! De akkor még Kína Trump jóbarátja volt: az elnök unokája kínai dallal köszöntötte Hszi Csinping elnököt és nejét. Most viszont az USA arra szólította fel Magyarországot: ne használja a Huawei 5G rendszerét. Pompeo külügyminiszter figyelmeztetését figyelmen kívül hagyva Magyarország a Huawei mellett döntött. A magyar-kínai kapcsolatok dinamikusan fejlődnek miközben Washington és Peking viszonya a mélyponton. Ha szakítás lesz, akkor Magyarországnak is választani kell. Csakhogy Trump valójában nem akar szakítást. Csakis a választási kampány érdekében élezi a feszültséget. Ahogy erről telefonon tájékoztatta is „jóbarátját” Hszi Csinping kínai elnököt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK