Parászka Boróka
23 órája ·
A fiaimnak volt egy tornatanára az általános iskolában, Fülöp Barna. Nem tett semmi különöset, azon kívül, hogy mindig jóhangulatban megtartotta az óráit. Minden diákjának tudta a nevét, azt is kinek van lúdtalpa, hátgerincferdülése, nekik külön gyakorlatokat írt elő, és meg is csináltatta. Osztályfőnökként rendszeresen vitte a diákjait kirándulni, és tábortűz rakás, hegymászás közben jókat beszélgetett velük. Évek múlva is emlékezett azoknak a gyerekeknek nevére, akik már rég nem voltak gyerekek, hanem korrigált hátú-lábú felnőttként élték az életüket. Fülöp Barna a nyugdíjazása után két évvel meghalt, nem élvezhette sokáig a pihenést. Diákjai ma az ország minden tájáról jönnek a temetésére, az én fiam is hazautazik az egyetemről, hogy elbúcsúzzon a tornatanárától. Ennyit számít a mindennapos emberi figyelem, jelenlét. Azt hiszem ezt hívják életműnek.
