Tokajev elnök azt közölte azon a virtuális csúcstalálkozón, melyen megköszönte Putyin orosz elnöknek „a testvéri segítség nyújtást”, hogy puccskisérlet történt Kazahsztánban. A virtuális csúcson Oroszország szövetségesei vettek részt: Belarusz, Örményország, Tadzsikisztán és Kirgizisztán.
A hattagú szövetség mindegyik tagja elvben köteles segítséget nyújtani, ha a másik államban puccs történik. Márpedig ezt állította Kaszim-Jomart Tokajev elnök, aki csak a lázongások idején vette át a Védelmi Tanács vezetését elődjétől, az országot háttérből irányító Nurszultan Nazarbajevtől.
A gázáremelés miatti elégedetlenséget kihasználva fegyveres csoportok érkeztek Kazahsztánba külföldről, hogy megdöntsék az alkotmányos rendet – állította a kazah elnök. Aki nem részletezte, hogy mi is volt elődjének szerepe ebben a zavaros ügyben? Miért tartóztatták le a nemzetbiztonsági szolgálat majd mindenható vezetőjét hazaárulás miatt? Miért vették őrizetbe a helyettesét, Nurszultan Nazarbajev unokaöccsét? Ők lennének a bűnbakok?
Menekülő út
A brit sajtót bejárta a hír, hogy Nurszultan Nazarbajev lánya londoni kastélyába menekült. Onnan pedig Dubajba menne tovább, ahol a lánya már jóelőre vásárolt egy palotát 14 millió dollárért. Dubaj azért jobb Londonnál vagy a francia Rivieránál, ahol Nazarbajevnek vannak hatalmas birtokai, mert nincsen kiadatási szerződése a világ államaival. Vagyis más bukott diktátorok és gyilkolásban megfáradt maffiózók között tölthetné napjait az idén már 82 éves Nazarbajev, aki szovjet párttitkárként kezdte karrierjét.
Putyin portálja, az Rt.com cáfolta, hogy Nurszultan Nazarbajev elhagyta volna Kazahsztánt.
Putyin két tűz között
Hétfőn kezdődött Genfben a tárgyalás sorozat az USA és Oroszország között. A fő téma Ukrajna. Putyin mindenképp meg akarja akadályozni, hogy Ukrajna belépjen a NATO-ba. Ukrajna elnöke viszont épp az orosz fenyegetésre hivatkozva szorgalmazza ezt.
Közben a kormánypárti média azon elmélkedik Moszkvában, hogy a „kazahsztáni puccsot épp a genfi tárgyalások idejére időzítették”. Vagyis az Egyesült Államokat és a CIA-t vádolják – éppúgy mint a szovjet időkben.
Ettől még persze lehet alapja a vádaknak hiszen Ukrajnában is aktív amerikai támogatással űzték el az oroszbarát elnököt még 2013-ban.
Putyin mindenesetre sietett csapatokat küldeni Kazahsztánba, de ily módon meg kell osztania a figyelmét kelet és nyugat között. Ráadásul a kazahsztáni lázongások figyelmeztetést jelentenek Oroszország majd mindenható urának is. Kazahsztánban a rendőr állam sikeres gazdaságot menedzselt. A probléma az, hogy ebből nagyon kevesen profitáltak. Az orosz gazdaság kevésbé sikeres mint a kazah, de ott is az a helyzet, hogy a szűk elit dollár milliárdos, míg a lakosság döntő többsége a megélhetésért küzd. Nem kell ahhoz a CIA, hogy az elégedetlenség felszínre törjön az egykori Szovjetunió más tagállamaiban – így Oroszországban is.
