Megkezdődött a párizsi iszlamista terrorista pere Brüsszelben, ahol több mint háromszáz rendőr védi azt a bírósági épületet a belga fővárosban, ahol Salah Abdeslam pere folyik. Az épület fölött állandóan helikopterek köröznek – bevetésre készen.
A marokkói származású francia állampolgársággal rendelkező iszlamista terrorista az egyetlen túlélője a párizsi terrorakciónak /2015 november/, az öngyilkos kommandó minden más tagja meghalt. Salah Abdeslamnak is meg kellett volna halnia, de nem működött az a robbanó mellény, melyet az Iszlám államtól kapott. Az iszlamista terrorista a Bataclan színházban történt tömegmészárlás idején egy másik helyszínen akart sikertelenül robbantani, majd
Belgiumba menekült. Ott fogták el a rendőrök tűzharc után. Ezért a tűzharcért áll most bíróság előtt Brüsszelben.
Három iszlamista terrorista rejtőzködött egy lakásban Belgiumban, ahol a rendőrök rajtuk ütöttek. Három rendőr meghalt, egy terroristát lelőttek. Két másik elmenekült, de később elfogták őket. Belgium kiadta Salah Abdeslamot Franciaországnak. A terrorista így francia börtönben üldögél – magánzárkában! Minden nap a francia börtönből szállítják át Brüsszelbe – szigorú őrizet mellett. Ügyvédje szerint a terrorista félig-meddig megőrült. Kezdetben Salah Abdessalamot úgy nyilatkozott, hogy hajlandó együttműködni a hatóságokkal, de később ezt az ajánlatot visszavonta. Most a bíróság előtt közölte: nem válaszol a kérdésekre! Belgiumban a per négy napig tart. A fő cél az, hogy úgy adjuk át Salah Abdeslamot a francia bíróságnak, hogy az ki tudja őt kérdezni a párizsi terrorakcióról – nyilatkozta egy belga bíró, aki ítélkezik a párizsi iszlamista terrorista perében Brüsszelben.
Szinte kész etimológiai és/vagy vallástudományi értekezéseket lehet olvasni az interneten Vona Gábornak több évvel ezelőtti, török hallgatóság előtt tett kijelentései miatt, amely jól láthatóan a kormánypárti média lejáratókampányának részét képzi. Ellenben a „Szürke Farkasokról” szóló állítások már más lapra tartoznak: nem azért, mintha a Jobbik elnöke tagja lenne a szervezetnek, hanem velük összefüggésbe hozni valakit és ezt egyfajta dicséretként értelmezni, az túlmegy a „cukiság” határain.
Bozkurtlar! – Ha ez a név elhangzik a Közel-Keleten és a Kaukázusban, akkor egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy minden nem török etnikumú ember szívébe jeges félelem költözik. Különösen a kurdok körében kelt nagy riadalmat, de a szótól a török baloldali vagy értelmiségi csoportok hátán szintén feláll a szőr, illetve az idősebbek generációban ugyanúgy kellemetlen emlékeket ébreszt. Ez ugyanis a török neve a Szürke Farkasok nevű paramilitáris csoportnak, amelyet sok országban terrorszervezetként tartanak számon, de most egy évekkel ezelőtti Vona-videó kapcsán ismét a magyar közbeszéd tárgyává vált.
Na, de kik is ők, hogy ennyire rettegik a nevüket?
A Szürke Farkasokat eredetileg Ülkü Ocakları-nak (lefordítva kb. Idealista Szíveknek) hívták és lényegében egy politikai párt ifjúsági szervezetének számítottak. Ez a politikai mozgalom a török szélsőjobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) volt, amelyet 1969-ben alapított Alparslan Türkeş, eredetileg török ciprióta származású ezredes. A hatvanas évek végétől a párt és annak ifjúsági szervezete a szélsőjobboldali, a pántörök ideológia iránt elkötelezett, egyenesen a neofasiszta eszméket valló törökök gyűjtőhelyévé vált. Sőt, akkoriban a szekuláris Törökországban üldözött iszlamisták egy része szintén ebben a csoportosulásban lelt ideiglenes menedékre.
Az alapító Alparslan Türkeş. Háttérben a párt szimbólumából készített Törökország-faliszőnyeg. A kép forrása: Link
A rettegés foka
Jelképnek a türk népek eredetmítoszának főszereplőjét, Asena nőstényfarkast választották, amely egyrészt mind a mai napig minden közép-ázsiai népcsoport szimbóluma, másrészt a becsület és az erő állata Törökországban. A szervezetet eredetileg a „kaotikus hatvanas évek” második felében zajló események miatt hozták létre, egyfajta válaszlépésként a baloldali marxista csoportok merényleteire, munkások sztrájkjaikra és a felerősödő kurd szeparatizmusra. 1971-re a török mindennapoknak részének számítottak a szélsőséges szervezetek közötti összecsapások, ami miatt a hadsereg puccsot hajtott végre.
Ám miközben a baloldali csoportokat felszámolták és föld alá kényszerítették, addig a Szürke Farkasokat sokáig békén hagyták. Ennek oka, hogy erősen antikommunisták voltak, (egyik fő jelszavuk az volt, hogy kommunistákat Moszkvába) és ezért a török hadvezetés meg politika szemet hunyt a tevékenységük felett. Ráadásul együttműködtek a NATO-val és a CIA-val, hiszen a Szovjetunió és regionális szövetségesei a közös ellenségeknek számítottak.
Csakhogy idővel Ankara egyre nagyobb aggodalommal szemlélte a megerősödésüket: a hetvenes években több mint 1600 sejtet hoztak létre Törökországon belül és majdnem negyedmillió tagot regisztráltak (és a szimpatizánsaik száma milliószámra volt tehető). Mivel a politikai vezetés elvesztette a kontrollt felettük, a harcok ismét kiújultak a városokban, miközben a Szürke Farkasok törökországi nemzetiségieket kezdtek el halomra gyilkolni. Állítólag hatalomátvételre készültek, ezért a török hadsereg 1980-ban ismét beavatkozott a szélsőségesek közötti összecsapásokba. Ez volt 2016 előtt a legnagyobb és legvéresebb államcsíny, amelyet szintén durva megtorlás és hajtóvadászat követett.
Viszontagságos évek
Habár az államcsíny után a Szürke Farkasok és az MHP jelentősen meggyengültek, de nem tűntek el teljesen a történelem süllyesztőjében. Viszont jelentős átalakulásokon mentek keresztül a nyolcvanas években: többek közt részben feladták a kommunistaellenességüket és sokszor a keleti blokk titkosszolgálataitól (KGB, Stasi vagy a bolgár DS) kértek és kaptak is segítséget, amikor nyugati célpontok ellen intéztek támadást. Talán ekkoriban a legismertebb „falkatagnak” Mehmet Ali Ağca számított, aki 1981-ben Szófia segítségével kísérelt meg merényletet II. János Pál pápa ellen.
II. János Pál pápa 1983-ban a börtönben felkereste Ağca-t és megbocsátott neki.
Ám a szocialista országokon átutazva és a titkosszolgálataik közbenjárásával a Vatikánon kívül Belgiumban, Hollandiában, Görögországban vagy Nyugat-Németországban ugyanúgy követtek el gyilkosságokat. Sőt, a Szürke Farkasok esetében akadt egy elég komoly magyar szál is: Orbán-Schwarzkopf Balázs történész a Szürkék és farkasok a vörös árnyékában című könyvében, a magyar levéltári forrásokat felhasználva bemutatta, hogy egyik legfontosabb tranzitországnak Magyarország számított. A „farkasok jelenlétéről” a Kádár-kormány tudott, de nem akartak közbeavatkozni, hiszen azzal akadályozta volna a „baráti és testvéri érdekek” megvalósulását.
Habár a berlini fal lebontása után a támogatás megszűnt, ez cseppet sem csökkentette az aktivitásukat. Pont ellenkezőleg: a legsúlyosabb merényleteket a kilencvenes években követték el és váltak önellátóvá (például a drogcsempészetből tartották fenn magukat). Már elsősorban nem a török baloldaliak kerültek célkeresztbe, hanem a kurdok. Szabályos háborút vívtak a Kurd Munkáspárttal (PKK) és nemcsak a délkelet-törökországi területeken, hanem a nyugat-európai városokban végeztek az aktivistáikkal és támogatóikkal.
A másik „közkedvelt” népcsoportnak pedig az örmények számítottak. Tagadták az örmény népirtás tényét, annyira, hogy például Párizsban az ennek állított emlékművet robbantottak fel. Végül a „farkasfalka” néhány tucat, esetenként néhány száz tagja részt vett olyan kilencvenes évekbeli fegyveres konfliktusokban, mint a nagorno-karabakhi háború a Kaukázusban, a csecsenföldi harcok, a balkáni háborúk, vagyis minden olyan fegyveres összecsapásban képviseltették magukat, ahol török érdekek és etnikumok kerültek veszélybe.
Szürke Farkasok Azerbajdzsánban és Csecsenföldön.
Amikor 2002-ben Recep Tayyip Erdoğan és az akkor (még) mérsékelt iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) került hatalomra Törökországban, a Szürke Farkasok által végrehajtott támadások száma lecsökkent és a háttérbe vonultak. Ennek oka az lehetett, hogy az iszlamista és pántörök jelszavakkal operáló Erdoğannak sikerült jó kapcsolatokat kiépíteni az MHP-vel, akik cserébe visszafogták a fegyveres szárnyukat.
Különösen érdekes ez annak tükrében, hogy néhány tüntetésen kívül nem nagyon tiltakoztak az AKP kurdokkal folytatott megbékélési politikája, a PKK-val való tárgyalások és az ideiglenes fegyverszünet vagy az óvatos örmény-török közeledés ellen. Cserébe viszont teljesen legálisan szervezhettek programokat és demonstrációkat Törökországban, saját lapokat, tv-csatornákat alapítva vagy emlékműveket emelve, akár az országon kívül is. Sőt, az is elterjedt, hogy a Szürke Farkasok összefonódtak a török titkosszolgálattal (Millî İstihbarat Teşkilatı/MİT) és ők lettek Ankara külpolitikai célkitűzéseinek legfontosabb végrehajtói.
Szürke Farkas szimpatizánsok tüntetnek Törökországban. A felvételen látható a kézjelük, ami egy farkasfejet szimbolizál. A kép forrása: Youtube.
Újra a felszínen
Ez az elmélet pedig az elmúlt években beigazolódni látszik. 2013 óta ugyanis a szervezet hirtelen és látványosan aktivizálta magát, mégpedig külföldön. A „falkatagok” megjelentek a szíriai háborúban, legelőször az itt élő türkmén kisebbségért szálltak harcba a szíriai kormányerők, a helyi kurd milíciák (Népvédelmi Egységek/YPG) ellen, de nem ritkán a többi „mérsékelt ellenzéki” és terrorista csoporttal csaptak össze, ha ők nyíltan Ankara ellen fordultak. Ráadásul nemcsak a kiképzésben vagy felfegyverzésben vettek részt, hanem a Szürke Farkasok vezetésével egész brigádokat állítottak fel a helyiekből, amelyeket aztán oszmán kori szultánokról neveztek el.
Nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy komoly diplomáciai botrány forrásai legyenek. 2015. november 24-én egy török F–16-os vadászrepülőgép lelőtt egy orosz Szu–24 vadászbombázót. Az orosz pilóta katapultált és szíriai területen ért földet. Csakhogy a pilótát az Alparslan Çelik „falkatag” által vezetett türkmén fegyveres csoport elfogta és felkoncolta. Azóta pedig többször felmerült, hogy a Szürke Farkasoknak egészen az orosz-török viszony rendezéséig több orosz állampolgár vagy katona halálához volt köze, mint például Andrej Karlov orosz nagykövet meggyilkolása.
Azonban a Szürke Farkosok bosszújától nemcsak Törökország szomszédságában, hanem több ezer kilométerre sincsenek biztonságban. Arról már volt szó, hogy őket érzékenyen érinti „minden török és türk népcsoport” sorsa a világon és hajlandóak értük akár a civilek vérét is ontani. Legalábbis ez derült ki 2015-ben, a thaiföldi Bangkokban, ahol augusztus 17-én húsz turistával végzett egy pokolgép, miközben több százat megsebesített.
A thai nyomozók egy külföldi állampolgárt kaptak el és gyanúsítottak a merénylet elkövetésével. Hamarosan kiderült: a férfi hamis török útlevéllel érkezett az országba, Adem Karadag nevet vette fel és török „alapanyagokból” készítette a bombát. Habár azóta sem bizonyosodott be egyértelműen, a thai hatóságok mind a mai napig a Szürke Farkasokat látják a merénylet hátterében.
Természetesen felmerülhet az indíték kérdése: miért követhetett el ilyen akciót az MHP fegyveres szárnya egy tőle távol eső délkelet-ázsiai országban? Nos, erre a válasz az, hogy a merénylet előtt pár héttel a thaiföldi kormány több mint száz nyugat-kínai területről (Hszincsiang–Ujgur tartományból) menekült ujgurt deportáltak vissza Kínába, ahol terrorizmussal vádolták őket. Ez pedig szerte Törökországban komoly felháborodást váltott ki, ami tüntetésekhez, Kína-ellenes propagandahadjárathoz és a kínai diplomáciai létesítmények illetve turisták megtámadásához vezetett.
Kína-ellenes tüntetés Törökországban. A tiltakozó demonstrációk egyik pikantériája, hogy a török tüntetők dél-koreai konzulátust és turistákat szintén megtámadtak, mert kínaiaknak nézték őket. A kép forrása Wikimedia Commons,
Ezért sokak szerint a merénylet volt a Szürke Farkasok „megfelelő válasza” Bangkoknak azért, mert kitoloncolták az ujgur menekülteket az országból. Ugyanúgy nem volt véletlen, hogy a helyszínnek a kínaiak körében népszerű Erevan szentélyt választották és főleg kínai turisták estek áldozatul a merényletnek.
Szerethető betontömbök, kvázi lobbitevékenység, pihe-puha filoszemitizmus és túl drámaivá humorizált próba a mai brékingben.
888: A HVG és a szerethető terroristák
„Ha valaki rendszeres olvasója a magát betiltottnak hallucináló hvg.hu-nak, az azt tapasztalhatta, hogy a portál előállítói (majdnem újságíróit írtam) egyre komolyabb erőfeszítéseket tesznek a valóság meghajlítására. …
Valószínűleg a „szerethető betontömbök” kifejezést nem most olvashattuk utoljára. Ideje is hozzászoknunk. Tapasztalataink szerint ugyanis az ilyen átkeresztelések (elnézést a mohamedán olvasóinktól, javítom: átNEVEZÉSEK) az érzékenyítő propaganda részét képezik, és seperc alatt beépülnek a haladó újságírók szótárába és még haladóbb cikkeibe.
Az ájulásig imádott betontömbök egyébként a német karácsonyi vásárokat védik. Ahol még egyáltalán karácsonynak hívhatják a szorgos németek azt az ünnepet, ami 2015-ig Jézus urunk születésének állított emléket. Jelenleg ugyanis a „tél végi” vagy a „decemberi” vásár a politikailag korrekt megnevezés. A több millió mohamedánt ugyanis borzalmasan zavarja ez a kereszténységhez elég sok szállal kapcsolódó ünnep.”
Pesti Srácok: Így irányítja Soros Brüsszelt: a spekuláns lobbistái tavaly 44-szer találkoztak Junckerékkel
„A Soros-alapítvány kiszivárogtatott dokumentumai (Europe Documents) között számos, az uniós döntéshozatal részére szánt migrációs elemzést, ajánlást találhatunk az Open Society European Policy Institute nevű, brüsszeli székhelyű intézet részéről – írta meg a Tűzfalcsoport blog. A Soros-féle szervezet tíz lobbistája tavaly összesen 44-szer (azaz negyvennégyszer!) találkozott az Európai Bizottság képviselőivel. Tehát Soros emberei gyakorlatilag az unió „kormányüléseinek” rendszeres résztvevői, szinte hetente járnak Junckerék nyakára. …
Az intézet az EU szakpolitikai vitáihoz „bizonyítékokat, érveket, ajánlásokat” szolgáltat az egyébként már több mint 100 országot behálózó Nyitott Társadalom Alapítványok munkájából származóan. Vagyis maga az intézet sem tagadja, sőt nyíltan vállalja, hogy Soros György nyitott társadalom-koncepciójának (stratégiájának) jegyében kívánja befolyásolni az uniós felső és szakpolitikai döntéshozókat, és kvázi lobbitevékenységet folytat az Európai Unió fővárosában.”
Magyar Idők: Bayer Zsolt: Még néhány szó ezekről
„Még egy kicsit muszáj időznöm ennél, muszáj ezzel időt töltenem, afféle muszáj Herkulesként vissza-visszatérnem a becstelenség mélységes mély kútjához, amelyben a hazai baloldal és a liberálisok laknak. (Van-e még különbség a kettő között? Volt valaha?) …
De a sajtó bezzeg hangos, munkálódik a sok harcos! A hírgyártók kurjongatnak, szinte reng belé az ablak. És most éppen azt határozták el, hogy a Jobbikot átviszik, ha kell, fogukban tartva, a túlsó partra.
S hogy mi van ott, a túlsó parton?
Hát a dicsőséges és mindenek feletti antifasizmus! A pihe-puha filoszemitizmus, mely puhább, mint a vizslakölyök bőre! Ott tartja, fogában Vonát már Havas Henrik is meg Magyar György is.”
Ripost: Terroristák célpontja lesz Harry herceg menyasszonya
„A 36 éves Meghan Markle nemrégiben Londonba költözött, és hercegi menyasszonyként még értékesebb emberré vált a terroristák szemében is. Ezért a brit haderő különleges egysége, a SAS különböző vészforgatókönyveket gyakoroltat be vele …
Ez utóbbi gyakorlat során egy székhez kötözik, és teljesen élethű szituációt teremtenek, amelyben a katonáknak ki kell őt menekíteniük. A Buckingham-palota egyik szivárogtatója szerint a tréning nagyon félelmetes, de egyben nagyon vicces is lesz, a katonák közül azonban többen is attól tartanak, hogy Markle nem fogja eléggé komolyan venni a helyzetet, és színésznői képességeit bevetve túl drámaivá humorizálja a próbát.”
Az Iszlám Állam hat fiatal terroristáját sikerült ártalmatlanná tennie a német rendőrségnek, amely kedd hajnalban razziát rendezett Kasselben, Hannoverben, Essenben és Lipcsében.
Mind a hat terroristagyanús személy szír állampolgár, akik 2014-ben és 2015-ben érkeztek Németországba. A Die Welt című lap értesülései szerint bevándorlók adtak tippeket a német terrorelhárítóknak, hogy kik lehetnek veszélyesek Németország biztonságára.
A karácsony közeledtével fokozott aktivitást mutat a terrorelhárítás Németországban,
miután tavaly Berlinben az emberek közé hajtott egy iszlamista terrorista kisteherautóval a karácsonyi vásáron.
Az Iszlám Állam bukásával a terrorelhárító szervezetek attól tartanak, hogy a túlélő dzsihádisták nyugati országokban kezdenek akciókba. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a német terrorelhárítás most elkapott hat iszlamistát, mielőtt bármilyen terrorcselekményt elkövethettek volna.
A kizárólag hazai használatra szánt szabadságharc szuverenista bohózatának legújabb felvonásában megjelentek a szélmalomimádó migránssimogatók, akik leterroristázták és (ami még rosszabb) legmarxistázták a nem bokszzsákot. A korrupció nem fér bele egy komoly paródiába.
A romantikus verzió szerint Orbán Viktor miniszterelnök visszajött a nyaralásból és belecsöppent a Videoton felcsúti megszégyenülésébe (Videoton-Partizan 0:4). Minek után komolyra fordultak a dolgok. Szijjártó külügyminiszter mindaddig csak egy lágy kézlegyintéssel intézte volna el a rebellis és hamarosan távozó hollandus Hazát gyalázó szavait (terrorista, marxista, korrupcionista). Ám a Vidi kommunikációs katasztrófája bosszúért kiáltott: vegyük csak elő még egyszer a 168 Órát és mazsolázzunk benne. Mit is mondott Gajus Scheltema (eddigi állomáshelyei: Lengyelország, Szlovákia, Ausztria, Belgium, Románia, Jordánia, Pakisztán, USA)?
Két mondat szolgált a kormány újabb (csakis belső használatra) kommunikációs színjátéka alapjául.
Nevezetesen az, hogy „Itt egy csoport, amelynek tagjai a globalizáció vesztesei, ezért a szélsőségesség, a fanatikus vallásosság felé fordultak, mert ez ad nekik biztonságérzetet. Ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány.”. Meg ez: „Itt viszont csak pró és kontra álláspont lehetséges, valaki vagy velünk van, vagy ellenünk. Klasszikus marxista világlátás.” És ez maradt ki a fideszes ellentámadásból: „Nem pénzelhetjük a korrupciót, nem tarthatunk életben egy korrupt rendszert.” Nem véletlenül.
Szijjártó Péter, külügyminiszter ezt az ATV-ben cáfolta meg egy egészen bohózatba illő sasszéval:
mármint hogy egy sikeres gazdaság (ez lenne a magyar) hogyan is lehetne korrupt.
Ennyi.
A marxistával és a terroristával azonban már van mit kezdeni. Nosza, a mindenre kapható fő külügyes a jelenet egyik csattanójaként bejelenti, hogy valamit megszakít a hollandusokkal. Azóta sem derült ki, hogy valójában mit is. A magyar közvélemény azonban megdermedt. Ez már igazi háborús helyzet. Brüsszel, azaz Amsterdam (vigyázat: marihuána) most már direktbe támad. Védekezni kell!
A zavartan motyogó holland diplomácia mond ezt is meg azt is.
Neki, a mellékszereplőnek azonban nincs mit gondolkodnia: be kell vallania bűneit és bocsánatot kérni. Különben nincs kulmináció.
A gyanútlan, de biztos szavazó elégedetten távozhat a zsibongó nézőtérről. Megint jól odavágtunk nekik. Nem leszünk gyarmat! Vesszen a tulipán!
Csak a szerencsén múlt, hogy nem fulladt még nagyobb tragédiába a barcelonai merénylet. Az elkövetők ugyanis véletlenül felrobbantották a használni kívánt robbanóanyagot. Még szökésben lehet az egyik merénylő. Akár tömeges gázolásos merényletek is jöhetnek.
A spanyol rendőrség szerint lehetséges, hogy továbbra is szabadlábon van és menekül a 13 (egyes híradások szerint 14) halálos és több mint száz sebesült – köztük egy magyar – áldozatot követelő barcelonai merénylet sofőrje. Még keresik a marokkói születésű – a spanyol média által megnevezett – a 22 éves Younes Abouyaaqoub-ot – jelentette a BBC. Ő Ripoll városban élt, ott, ahol három embert tegnap letartóztattak. Egy további embert is őrizetbe vettek, őt Alcanarban. A kulcsszereplőnek mondott 17 éves Moussa Oukabir – korábbi jelentések szerint – egyike volt annak az öt embernek, akiket a rendőrség megölt a Cambrils városában végrehajtott akcióban.
A rendőrség éjszaka és szombaton is folytatta a razziákat – írja az AP. Közben Franciaország is megerősítette az ellenőrzéseket a határon.
Az elkövetők komolyabb merényleteket terveztek, amit az akadályozott meg, hogy egy nappal korábban, szerdán Alcanar városában robbanás következtében jelentős mennyiségű robbanóanyag semmisült meg. A rendőrség szombaton figyelmeztette a lakosságot, hogy irányított robbantásokat hajtanak végre Alcanarban abban a házban, ahol a terroristák pokolgépkészítés közben felrobbantották magukat. Egyikük életét veszítette az akkori robbanásban.
A spanyol napilap, az El Pais elsőként jelentette, hogy a nagyhatású robbanószer, TATP nyomait találták meg a feltételezett bombagyárban. Ilyet használtak például a 2015-ös novemberi párizsi és a tavaly márciusi brüsszeli merényletben is – emlékeztet a CNN.
Az ISIS médiáért felelős szárnya az Amaq szerint a barcelonai merénylők „az Iszlám Állam katonái voltak”, de bizonyítékokat nem hozott fel arra, hogy az ISIS állna a merénylet mögött.
Öngyilkos robbantásos merényletekre készülő iszlamistákat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat.
Az FSZB szerint a moszkvai régióban elfogott, az Iszlám Államhoz tartozó terroristák nagy erejű robbantások sorozatát tervezték végrehajtani Moszkva forgalmas helyein, egyebek között közlekedési objektumokban és bevásárlóközpontokban.
A különleges műveletben elfogott csoport
egy orosz állampolgárból és három közép-ázsiai tagból áll.
A szolgálat közleménye szerint egyikük az Iszlám Állam megbízottjaként a terrorcselekmények előkészítését felügyelte, egy ember a robbanószerkezetek előállításával foglalkozott, ketten pedig öngyilkos merényletre készültek.
Az FSZB Moszkva közelében felfedezte és hatástalanította a csoport robbanószerkezetek előállítására használt laboratóriumát. A közlemény szerint a terrorcselekményeket az IÁ két Szíriában tartózkodó, nemzetközi körözés alatt álló vezetője, T.M. Nazarov és A.M. Sirindzsonov szervezte.
Az FSZB július végén egy hétfős, közép-ázsiai tagokból álló csoportot leplezett le, amely Szentpéterváron tervezett terrorakciókat.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
