Kezdőlap Címkék Terjeszkedés

Címke: terjeszkedés

Az a fránya emlékezet

Július 11-én Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője bírálta Gitanas Nauseda litván elnök javaslatát, miszerint állandó katonai NATO-bázisokat hoznak létre az orosz határ közelében, azt állította, hogy Oroszország soha nem helyezte át katonai infrastruktúráját nyugat felé – a VOA ezt az állítást tételesen cáfolja.

„Úgy tűnik, az európaiak nem értik ezt a hibát, itt nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy az orosz katonai infrastruktúra soha nem mozdult el Nyugat-Európa felé, hanem mindig az ellenkező irányú mozgás volt.”

– nyilatkozta az emlékezetkiesésben szenvedő Dmitrij Peszkov szóvivő néhány napja a RIA Novoszti hírügynökségnek.

Állításával ellentétben az elmúlt két évtizedben Oroszország több tucat új katonai bázist épített és aktiválta újra a szovjet hadsereg létesítményeit Nyugat-Európával közös határai mentén. 2014-ben Oroszország titkos hadműveletbe kezdett Kelet-Ukrajnában, 2022-ben pedig újgyarmati háborút indított Ukrajna ellen, megkísérelve Moszkva katonai erejét nyugat felé kiterjeszteni. 2023-ban Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket kezdett telepíteni Fehéroroszországba, amely három NATO-országgal – Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal – határos.

Igyekszünk segíteni és felfrissíteni Peszkov memóriáját az alábbi felsorolással, hátha neki is derengeni fog valami a közelmúltban történt orosz terjeszkedésről Európában.

Kalinyingrádi régió, Oroszország

Kalinyingrád, egy orosz exklávé, amely 370 kilométerre fekszik az ország többi részétől, Oroszország legnyugatibb régiója. 2016 óta Oroszország jelentősen militarizálta Kalinyingrádot, csapatokat és fegyvereket telepített, és megalakította a 11. hadsereghadtestet.

A CNA, az Egyesült Államok kormánya által finanszírozott, virginiai székhelyű kutató- és elemző szervezet szerint az 1990-es évektől 2016 elejéig a 11. hadsereg „összetett szárazföldi egységeinek névleges ereje 12 000-18 000 katona volt, beleértve a T-72 tankokat, páncélozott szállítóeszközöket, mobil rakétavetőket és tüzérséget.”

Kalinyingrád magas fokú militarizáltsága lehetővé teszi, hogy a Kreml, ha Kalinyingrád a nyugati szankciós blokád célpontja, elfoglalja a lengyel Szuvalki folyosó egy részét, a Fehéroroszországot Kalinyingrádtól elválasztó, 80 kilométernél rövidebb földsávon.

Ukrajna

Miután Oroszország 2014. februárjában illegálisan annektálta Ukrajnától a Krímet, az orosz védelmi minisztérium elfoglalta a félszigeten lévő ukrán katonai bázisokat, újraaktiválta a régi szovjet bázisokat és újakat épített.

Az Object-100 Utes a felújított szovjet katonai bázisok egyike a Krím-félszigeten. Ez a part menti rakétaállások komplexuma a Szevasztopol melletti hegyekben található. 2017-ben erről a bázisról indítottak cirkáló rakétákat a katonai gyakorlatok során. Oroszország a krími hegyekben szovjet radarállomások hálózatát is helyreállította, ahonnan fegyveres erői figyelemmel kísérhetik a Fekete-tengert, beleértve a román, bolgár és török ​​hajók mozgását. A NATO-országok az orosz katonai infrastruktúra nyugat felé irányuló mozgását nyílt fenyegetésként fogták fel.

2016 szeptemberében Michael Fallon akkori brit védelmi miniszter kijelentette, hogy Londont aggasztja a Krím-félszigeten zajló orosz haderő felépítése és „általában a fekete-tengeri térség” militarizálása, hozzátéve, hogy Bulgária és Románia is „nagyon fenyegetve” érzi magát.

Oroszország a korábban polgári tulajdonban lévő Belbek repülőtér katonai bázissá alakításával bővítette légiereje képességeit a Krímben. Azóta, hogy 2022 februárjában megkezdte teljes körű ukrajnai invázióját, Moszkva a krími légitámaszpontokat használja az ukrán városok bombázására.

2021 novemberéig Oroszország tíz katonai bázist épített fel Ukrajna részben megszállt Luganszk és Donyeck régióiban. Az orosz hadsereg harckocsikat, páncélozott harcjárműveket, tüzérséget, önjáró légelhárító ágyúkat és egyéb fegyvereket telepített ezekre a bázisokra, és ezeket a fegyvereket használta Ukrajna 2022. februári teljes körű inváziója során.

2022 júliusának elejére Oroszország ideiglenes és állandó katonai bázisokat hozott létre két másik, részben megszállt ukrán régióban – Herszonban és Zaporizzsjában.

Fehéroroszország

Oroszország fegyveres erői a három NATO-országgal – Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal – szomszédos Fehéroroszországban jelenleg a legmagasabb szinten állnak a Szovjetunió bukása óta. Oroszországnak két katonai bázisa van Fehéroroszországban (Baranovicsi és Vilejka városok közelében).

Az orosz katonai jelenlét Fehéroroszországban lehetővé tette Moszkva számára, hogy fegyverekkel és felszerelésekkel látja el a Lukasenko-rezsimet a 2020-2021-es fehérorosz tiltakozások leverésére.

2022 februárjában orosz csapatok támadták meg Ukrajna Kijev és Csernyihiv régióit Fehéroroszországból. 

Az Európai Parlament szerint Fehéroroszország „a területét is biztosítja az orosz rakétacsapások és pilóta nélküli légijárművek Ukrajna elleni támadásai számára”.

Mint fentebb említettük, Moszkva június óta megkezdte taktikai nukleáris fegyverek telepítését Fehéroroszországban.

Moldova

Moldovában Moszkva állomásoztatta az Orosz Erők Operatív Csoportját a Dnyeszteren túli régióban, hivatalosan Pridnesztroviai Moldáv Köztársaságban (PMR), amely az ENSZ-tagországok által el nem ismert szakadár régió. Az 1995-ben létrehozott műveleti csoport az orosz fegyveres erők 14. hadseregén alapult, amely korábban a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 1999-es isztambuli csúcstalálkozóján Oroszország kötelezettséget vállalt arra, hogy 2002 végéig befejezi az orosz erők kivonását Moldova területéről”.

Oroszország nem tartotta be ígéretét, a moldovai hatóságok pedig ismételten felszólították az orosz csapatok kivonását és nemzetközi civil megfigyelőkkel való helyettesítését.

2018 júniusában az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amelyben felszólította Oroszországot, hogy vonja ki csapatait Moldova Dnyeszteren túli régiójából.

A Dnyeszteren túli orosz katonák számát 2015-ben 1000-1500 főre becsülték. Azóta több mint kétszeresére nőtt az ott illegálisan tartózkodó orosz csapatok száma. Ukrajna 2020 júniusi becslései szerint mintegy 3500 orosz katona állomásozott Dnyeszteren túl.

Szerbia

2011-ben Moszkva orosz-szerb humanitárius központot nyitott a dél-szerbiai Nis városában, amelyet az Új Európa Intézet 2020-as jelentése orosz katonai bázisként azonosított:

„Orosz csapatok, köztük mérnöki csapatok, helikopterek és vadászgépek állomásoznak ott. …A Központ humanitárius és ökológiai intézet címszó alatt működik. Azonban kettős szerepet játszik, és az orosz biztonsági szolgálatok is használják.”

Az orosz és a szerb hadsereg rendszeresen tart közös hadgyakorlatot Szerbiában. 2019-ben az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy egy orosz légvédelmi bázist épít Szerbiában.

2022 augusztusában Oroszország belgrádi nagykövete, Alekszandr Botsan-Kharchenko nyíltan orosz katonai bázisként emlegette az Orosz-Szerb Humanitárius Központot.

Grúzia

A 2008-as orosz-grúz háború után az orosz hadsereg megnyitotta a 7. katonai bázist Gudautában, amely Grúzia megszállt Abházia régiójában található. Az InformNaplam honlapja szerint ez az orosz katonai bázis, amely a NATO-tag Törökországgal határos országban található,

„4 gépesített gyalogzászlóaljnak, egy harckocsizászlóaljnak, két tüzérségi zászlóaljnak, egy rakétatüzérségi zászlóaljnak, egy mesterlövész századnak, egy drónszázadnak ad otthont, egy felderítő zászlóalj, valamint számos más különálló harci és logisztikai egység.”

2010-ben Vlagyimir Komojedov, az orosz fekete-tengeri flotta egykori parancsnoka a Nezavisimaya Gazeta című orosz lapnak azt mondta, hogy a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a szovjet kori KGB orosz utódszervezete ellenőrzést kapott Abházia Szukhumi és Ochamcsira kikötői felett, és ezek a kikötők a fekete-tengeri flotta hajóinak további bázisává váltak:

„Mostantól a fekete-tengeri flotta szétszórtabb lesz, ezért kevésbé sebezhető. Ráadásul megoldódik Abházia szuverenitásának a tengertől való megvédése.”

2009. február 1-jén az orosz hadsereg létrehozta a 4. gárda katonai bázist Dél-Oszétiában, Grúzia másik oroszok által megszállt régiójában. Ez a bázis, amely 5000 orosz katonai szolgálatot fogad, főként Chinvali városában található, de külön egységek találhatók Dél-Oszétiában.

2022-ben a grúziai orosz katonai bázisok egységei részt vettek Ukrajna teljes körű orosz inváziójában.

Putyin: a NATO terjeszkedése fenyegeti Oroszországot

13 új tagja van a NATO-nak azóta, hogy a Szovjetunió megszűnt – fejtegette az orosz elnök. A NATO hetven éve azon a címen jött létre, hogy a Szovjetunió fenyegeti Nyugat Európát. A Szovjetunió rég megszűnt, de a NATO tovább terjeszkedik a határaink irányában.

A NATO terjeszkedése fenyegetés Oroszországra nézve

Az orosz elnök nyilvánvalóan arra utalt, hogy a balti államok igen közel vannak Szentpétervárhoz, Oroszország második legnagyobb városához. Az amerikaiak rakétákat helyeznek el Lengyelországban és Romániában, Moszkva ezt is közvetlen fenyegetésnek tartja. Arról nem beszélt Putyin, hogy az oroszok új rakétákat telepítettek Kalinyingrád környékén, és ezt a közeli NATO tagállamok nyílt fenyegetésként élik meg.

A Közel Keleten Oroszország együttműködik Törökországgal

A NATO belülről igen megosztott. Ez most is kiderült amikor Londonban megemlékeztek a megállapítás hetvenedik évfordulójáról. Míg a legtöbb NATO tagállam fenyegetésnek tekinti Oroszországot addig Törökország és Magyarország vígan együttműködik Moszkvával. Erdogan elnök meg is mondta Londonban, hogy egy NATO tagállamnak nem kell feltétlenül orosz ellenesnek lennie. A magyar miniszterelnök ugyanezen a véleményen van.

Ezért is mondta Macron francia elnök, hogy a NATO agyhalott, mert döntésképtelen! Trump is korholta emiatt a francia elnököt, de a lényeget tekintve kevesen cáfolták meg Macront. A 29 tagállam érdekei annyira különböznek, hogy a hagyományos orosz ellenesség immár kevés ahhoz, hogy összetartsa a szövetséget. Ráadásul az amerikaiak most a Kína ellenességet akarják eladni európai partnereiknek, akik szerint nagyon is kilóg a lóláb: az USA ki akarja szorítani Kínát az európai piacról, hogy ott azután a saját technológiáit adja el. A fenyegetés címén pedig jó sok amerikai fegyvert lehet eladni az európai szövetségeseknek, akik inkább a szociális kiadásokat növelnék, hogy megakadályozzák a populizmus áttörését Európában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK