A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) felháborítónak tartja és elutasítja, hogy az EMMI a kiemelt jelentőségű és sok egészségügyi dolgozó életében sorsfordító jelentőségű törvénytervezet véleményezésére mindössze 4 órát adott az érdekvédelmi szervezeteknek.
Követeljük, hogy széleskörű egyeztetés során, konszenzusos alapon történjen egy ilyen horderejű változás megtervezése és megvalósítása. A törvénytervezet az egészségügyi dolgozók számára jelentős érdeksérelemmel jár, mert megtiltja a másodállás vállalását.
Ez csorbítja az orvosok szabad vállalkozáshoz való jogait.
A másodállások korlátozása ellátási hiányosságokhoz, vagy vidéki kórházak ellehetetlenüléséhez, esetleg bezárásához fog vezetni.
A tervezet szerint az egészségügyi dolgozók akár 2 évre is kirendelhetőek lehetnek másik munkáltatóhoz – akár az ország másik felébe is – különösebb indok, bárminemű kontroll és megfelelő garanciák nélkül.
Jelenleg a COVID-19 járvány súlya alatt roskadozó egészségügyi ellátó rendszert nyilvánvalóan a másodállásokban és önként vállalt túlmunka tarja működőképesen.
Ezzel a törvényjavaslattal a jogalkotó a megfelelő ellátás puszta létét veszélyezteti.
A nyilvánvaló szabadságjogok csorbulása nem hogy vonzani fogja külföldről vagy a magánszektorból a kollégákat, a munkaerőáramlás iránya megjósolhatóan ezzel ellentétes lesz.
Továbbra is teljességgel tisztázatlan az alapellátás helyzete, annak finanszírozása, miközben folyamatosan nő a tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetek száma, és az alapellátásban van legtávolabb az orvosok és ápolók bére a közalkalmazotti bértáblától.
A MOSZ úgy véli, hogy
a Kormány a Magyar Orvosi Kamara bértábláját használta fel arra, hogy csapdába csalja az orvostársadalmat.
Jelen formájában a törvénytervezetet a Magyar Orvosok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja, és egyeztetést kezdeményez az illetékes szakminisztériummal – olvasható a MOK közleményé
Merkel kancellár Putyinnal tárgyal szombaton. Szinte minden fontos politikai kérdés az asztalra kerül. Merkel közvetítene irán és az USA konfliktusának megoldása érdekében, de fontos téma az Északi Áramlat 2 olajvezeték ügye is.
Az orosz elnök meghívására a német kancellár szombaton Oroszországba látogat , hogy megvitassa az iráni helyzetet és az EU és Moszkva viszonyát. Németország közvetíteni szeretne az Egyesült Államok és Irán között, mert mindenképp szeretné elkerülni a háborús konfliktust a Közel Keleten. Már csak azért is, mert ez új menekült hullámot indíthatna el, melyet az egész Európai Unió szeretne elkerülni. Németország – Oroszországhoz hasonlóan – azt is szeretné, ha Irán nem folytatná nukleáris programját. Teheránban ezzel kapcsolatban azt közölték, hogy Kaszim Szulejmani tábornok meggyilkolása után nem érzik magukra nézve kötelezőnek azt az atom alkut, melyet hat nagyhatalommal kötöttek. Trump elnök korábban kilépett az atomalkuból, és ezzel megkezdődött a feszültség fokozódása az USA és Irán között.
Északi áramlat 2
Ez is szerepel Merkel és Putyin tárgyalásainak programjában hiszen az Egyesült Államok szeretné megfúrni a gázvezetéket, mely a Balti tenger alatt közvetlenül hoz földgázt Oroszországból Németországba. Washington szerint ez túlságosan nagy orosz függőséget jelent nemcsak Németország, de az Európai Unió számára is. Most azonban egy közel-keleti válság idején jól látszik, hogy az orosz földgáz szállítás óriási biztonságot jelent szemben a közel-keleti energia szállítással.
Ukrajna is napirendre kerül
Négyen tárgyaltak az Élysée palotában Ukrajnáról: Merkel kancelláron és Putyin elnökön kívül jelen volt Zelenszkij ukrán államfő és a vendéglátó: Emmanuel Macron elnök. Eredmény nem született, de Putyin és Zelenszkij először tárgyalhatott egymással. Merkel szeretne közvetíteni mert attól tart, hogy az amerikaiak háborús politikája elidegeníteni igyekszik Oroszországot. Pompeo külügyminiszter körutat tesz az ex szovjet köztársaságokban – beleértve Ukrajnát és Kazahsztánt is. Ezt Moszkvában arra irányuló kísérletnek fogják fel, hogy az USA be akarja keríteni Oroszországot.
Címeres gazember, aki az éghajlatváltozásnál, a globális felmelegedésnél előbbre helyezi a rezsicsökkentés hazug mítoszát. Aki megpróbálja Vitéz Jánosként beállítani önmagát, miközben minimálisan gyermekeink jövőjét játssza el értelmetlen kisded hatalmi játékaival.
Örömmel olvastam Orbán brüsszeli sajtóértekezletéről, ahol kijelentette, hogy a hazai klímacél-vállalással kapcsolatban, pontos menetrenddel rendelkezünk és ehhez megvan az anyagi fedezetünk is, ráadásul ezen költségek nem érintik a lakások rezsiköltségét. Megnyugodtam. Nyugalmam nem tartott soká mert a klímacélok kijelölése további húsz évre már veszélyeztetné járulékos lakhatási költségeinket s pont ezért figyelmezteti a Európa tévelygőit: „de arra vigyázni kell, hogy a klímacélok elérése ne eredményezze a lakások rezsiköltségének növelését.”
Egyetértek.
Nem probléma, ha olvadnak a gleccserek, ha árvizek pusztítanak, ha kontinensnyi területek sivatagosodnak el, ha szárazságról és vízhiányról valamint gyilkos hőhullámok fenyegetéséről kellene közös stratégiát kialakítani. Nekünk úgyis van saját határkerítésünk az ott portyázó éber őrségen túl még a katonaságot is odavezényeltük, tehát biztonságban vagyunk, amit a két nagybecsű biztonságpolitikai szakértőnk garantál, nevezetesen Nógrádi és Spöttle urak. Így senki nem gátolhat meg keresztényi kötelességeinek teljesítésében: mi, akik kerítésünkkel megvédtük a menekültektől Európát, most megvédjük a magyarok jól megérdemelt rezsicsökkentését is, ami nem az olcsó rezsiköltségekben mutatkozik meg, hanem abban, hogy a piacon elérhető árnál lényegesen magasabban tartjuk az energiaárakat!
Értjük.
Felelős miniszterelnökünk a 2050-es céllal, a vállalásokkal egyetért, „De amíg nem látjuk, hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk. Úgyhogy kezdjünk tárgyalni a pénzről!” – mondta.
Csak nem képzeltük, hogy a presztízsberuházásaink, pillanatnyi politikai hasznunk bármelyikéről is lemondanánk azért, hogy évenként csak kishazánkban néhányezer polgár ne haljon meg a környezetszennyeződés az időjárási viszonyok elviselhetetlenségének okán (nem említve, hogy akkor még nem is vizionáltunk gyerekeink, unokáink életéről) az nagyon téved, a rezsicsökkentés családsegítő vívmányát nem adhatjuk fel.
Nekünk „Magyarország az első”.
Különben is: „Nyitottak vagyunk, tárgyalni fogunk.”
Lefordítom magyarra: ha az Unió garantálja Miniszterelnökünk családjának és csatlósainak további feltőkésítését, akkor és csakis akkor tárgyalni is hajlandóak vagyunk.
Szergely Lavrov Whasingtonban közös harcról tárgyalt a terrorizmus ellen, az „ukrán vonósnégyes” dilemmájáról: választás és autonómia vagy autonómia és választás, de szóba került az a szankció is amely forgalombővüléssel „sulytotta” az oroszokat.
Két év óta most először tárgyalt Washingtonban Lavrov orosz külügyminiszter, aki viszonozta Mike Pompeo májusi látogatását Szocsiban. „Jobb, hogyha beszélünk egymással mint hogyha nem” – ezt hangsúlyozta veterán orosz diplomata. Pompeo közölte: az USA jobb kapcsolatot akar Oroszországgal. Mindenekelőtt a terrorizmus ellenes harcban várnak az eddiginél hatékonyabb együttműködést.
Szíria soha többé nem lehet az Iszlám állam központja
Ezt hangsúlyozta az amerikai diplomácia vezetője. Aki megfeledkezett arról hogy korábban ők segítettek abban, hogy a fanatikus iszlamista milícia helyzetbe kerüljön Szíriában és Irakban. Az USA Iránnal szemben kívánta felhasználni az Iszlám államot, de kudarcot vallott. Ezt követően kezdte el támogatni a kurd milíciát, mely az Iszlám állam elleni küzdelem leghasznosabb tagja volt. Majd az amerikaiak őket is elárulták, és átadták a kezdeményezést a törököknek és az oroszoknak.
Ukrajnáról is szó esett Washingtonban
Az amerikaiak az orosz álláspontot támogatják vagyis a minszki egyezmény betartását sürgetik. Ez azt jelenti, hogy először választásokat kellene rendezni az orosz többségi Kelet Ukrajnában, majd ezt követően döntenének arról, hogy ezek a tartományok milyen autonómiát élvezzenek Ukrajnában és milyen viszonyban legyenek Moszkvával. Az ukrán elnök az ellenkező menetrendhez ragaszkodik: az orosz milíciák először tegyék le a fegyvert Kelet Ukrajnában és ismerjék el azt, hogy a keleti tartományok Ukrajna részei. Ezt követően lehetnének választások, majd megegyeznének az autonómiáról. Párizsban erről tárgyalt az „ukrán vonósnégyes”: Vlagyimir Putyin és Volodomir Zelenszkij valamint Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök. Előrelépés történt, de áttörés nem.
Az USA megfenyegette Oroszországot
Lavrov látogatásával egyidőben az amerikaik közölték az oroszokkal: amennyiben beavatkoznak jövőre az elnökválasztásba, akkor újabb szankciókkal sújtanak le rájuk. Lavrov orosz külügyminiszter mosolyogva közölte: a szankciók ellenére évi 20 milliárd dollárról 27 milliárd dollárra nőtt az orosz-amerikai kereskedelem.
„Most először volt alkalmam komolyan tárgyalni a magyar miniszterelnökkel” – hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki korábban keményen bírálta Orbán Viktort. A francia elnök most is emlékeztetett arra, hogy milyen fontosak az európai alapelvek, de a jelenlegi politikai helyzetben mindketten inkább békülékeny hangot ütöttek meg.
„Magyarországon szeretik Macront, mert fontos problémákat tett le az Európai Unió asztalára” – közölte Orbán Viktor. Akinek álláspontja a migráns politikában, a klímaváltozás elleni harcban ma is markánsan eltér a francia elnökétől. „A megosztott Európa gyenge” – mondta a francia államfő, aki a korábbi sebek begyógyítása mellett érvelt.
A brüsszeli bizottság és az Európai parlament viszonya
Ez állt Macron és Orbán párizsi megbeszéléseinek a középpontjában hiszen mindkét ország biztos jelöltjét visszadobta az Európai parlament. Mindketten csalódtak, mert az előzetes egyeztetések alapján biztosra vették, hogy az Európai parlament három nagy pártja: a Néppárt, a szocialisták és a liberálisok keresztül viszik a nemzeti jelöltek elfogadását. Nem így történt. Ezért valószínűleg az új brüsszeli bizottság november elseje helyett csak december elején állhat munkába.
Feladat pedig van bőven hiszen az USA és az EU között kisebb kereskedelmi háború van kibontakozóban, és a brexit évek óta húzódó ügye sem oldódott meg annak ellenére, hogy a határidő október 31-e. Európa csak egységesen lehet nagyhatalom – ez Macron elnök véleménye, aki ennek megfelelően a korábbi támadás hangvétel helyett az együttműködés fontosságát hangsúlyozta amikor Párizsban Magyarország miniszterelnökével tárgyalt.
Az ígéret szerint az ellenzéki pártokat is bevonják, az egyeztetésnek a nyáron el kell kezdődnie.
Tüntetést szerveztek péntek estére az otthonápolás munkaként való elfogadásáért küzdő civil szervezetek. Otthonápolást végzők esetében azokra kell gondolni, akik súlyos rendellenességgel születő, balesetet szenvedő vagy megbetegedő családtagjukat ápolják. Mintegy 45 ezer ilyen ember van az országban.
Ezzel kapcsolatban korábban több ellenzéki képviselő, a jobbikos Varga-Damm Andrea, az MSZP-s Mesterházy Attila, az LMP-s Csárdi Antal, a liberális Bősz Anett és a DK-s Varjú László is költségvetési módosító javaslatot nyújtott, amelyben azt javasolták, hogy
az ápolási díj havi alapösszegét 32600-ról emeljék 80000 forintra.
Ezt a javaslatot a múlt héten tárgyalta a költségvetési bizottság, és az ülésen Szűcs Lajos fideszes alelnök azt mondta: kiemelt, megoldandó kérdésről van szó, és felajánlotta, hogy az ellenzéki képviselőket is bevonják az egyeztetésekbe. Ezért az ellenzékiek visszavonták a módosító javaslatot. Az egyeztetések az ígéret szerint már a nyáron elkezdődhetnek.
Egy, a Független Hírügynökséghez eljutott levél szerint egyébként a bizottság elnöke, Varju László Kásler Miklós emberierőforrás-miniszterhez fordult az ügyben, hogy tájékoztassák a tárgyalások eddigi eredményeiről.
Kim Dzsong Un lépte át először a két Koreát elválasztó demarkációs vonalat Panmindzsonban, ahol megkezdte a tárgyalásokat Mun Dzse In dél-koreai elnökkel. 1953 óta ő az első észak-koreai vezető, aki Dél-Korea területére lépett. A kézfogás után áthívta Munt, hogy ő is tegyen pár lépést Észak-Koreában. A találkozót lezáró nyilatkozatban Kim Dzsong Un bejelentette, hogy kész felszámolni atomprogramját. Mindkét elnök megígérte, hogy beszüntetik az ellenségeskedés minden formáját.
A hosszú másodpercekig tartó, a demarkációs vonalon átnyúló történelmi kézfogás után Kim Dél-Korea területére lépett, majd az ő javaslatára Munnal együtt a demarkációs vonal túloldalán, vagyis Észak-Korea területén is tettek egy-két lépést. A szöuli elnöki hivatal illetékesei szerint
ez meglepő gesztus volt Kim részéről,
mert nem szerepelt a protokollban. Közben többször ismét kezet szorítottak, szívélyesen társalogtak egymással, majd elvonultak tárgyalni a demilitarizált övezet déli oldalán lévő Béke Házába. Az egyik kézfogásnál Kim két kézzel fogta meg Mun kezét, ami a hagyomány szerint a fiatalabbak, alárendeltebbek gesztusa.
Kim Dzsong Un és Mun Dzse In Fotó: MTI/EPA/Korea-közi csúcs sajtószolgálata/pool
A szöuli elnöki hivatal közlése szerint Kim a megbeszélésen szóba hozta a dél-koreai Jonpjong-sziget ellen 2010-ben végrehajtott északi tüzérségi támadást. Arról beszélt, hogy a folyton az újabb északi támadástól rettegő Jonpjong lakói, valamint az 1950-53 közötti koreai háború során egymástól elszakított családok és azok, akik megszöktek Észak-Koreából most nagy reményeket fűzhetnek a Korea-közi tárgyalásokhoz, amelyek begyógyíthatják a múltbéli sebeket.
„A határvonal nem olyan magas: végül egyszer el fog tűnni, ha már sok ember átkelt rajta”
– mondta szöuli beszámolók szerint.
Mun Dzse In szóvivője azt is elmondta, hogy a dél-koreai elnök javasolta: tartsanak további találkozókat. Mun jelezte, hogy szívesen ellátogatna az észak-koreai Pektu-hegyhez. Kim erre azt mondta: a jelenlegi körülmények között az utazás kényelmetlen lenne, de a látogatás előtt majd fejlesztik közlekedési hálózatukat. Szerinte a februári téli olimpia alkalmából Dél-Koreában járt északi delegációt lenyűgözték a déli nagysebességű vasutak. Mun erre azt felelte, hogy ha sikerül javítani országaik kapcsolatait és összekötni vasúti hálózataikat, akkor mindkét Korea élvezheti majd a nagysebességű vasút előnyeit.
Kim Dzsong Un azzal is tréfálkozott, hogy megígérte:
nem fogja többet kora reggel álmából felzavarni a dél-koreai elnököt.
Ezzel tavaly a hajnali órákban végrehajtott északi rakétatesztekre utalt.
Kim Dzsong Un kilenctagú észak-koreai küldöttség élén érkezett a tárgyalásokra. Szemüvegben volt, a megszokott fekete Mao-zubbonyt viselte, miközben kíséretének tagjai katonai egyenruhában vagy öltönyben voltak.
Még mielőtt megkezdődtek volna a tárgyalások, Kim bejegyzést írt a Béke Házának vendégkönyvébe. Azt írta: „új történelem kezdődik most. A béke korszaka a történelem kezdőpontjától”.
A tárgyalások sajtó számára is nyilvános kezdetén Kim Dzsong Un arról beszélt, hogy reméli, a megbeszélések jelentős eredményeket hoznak.
„Azzal a reménnyel érkeztünk ide, hogy új lapot nyissunk a két Korea történelmében.
Biztos vagyok abban, hogy Mun Dzse In elnökkel konstruktív tárgyalásokat tudunk majd folytatni, amelyeknek nagyon jó és jelentős eredményei lesznek” – mondta. Nem szeretné a múlt megismétlődését, és eltökélt abban, hogy végrehajtja az észak-koreai fél által vállalt minden kötelezettséget.
Mun Dzse In arra szólította Kimet, hogy együtt teremtsenek békét és virágoztassák fel a Koreai-félszigetet. „Tudatában vagyok annak, hogy milyen felelősség nyomja a vállunkat. És én hálás vagyok azért a határozottságért és bátorságért, amelyet ön tanúsított a tárgyalásokra érkezve. Tanúsítsunk hát együtt bátorságot és határozottságot, és
teremtsünk békét a Koreai-félszigeten.
Ettől a naptól a demarkációs vonal többé nem a viszály, hanem a béke jele” – mondta.
A két elnök tárgyalásainak első fordulója másfél-két órán át tartott, utána nem nyilatkoztak. A dél-koreai elnöki hivatal közleménye szerint Kim elfogadta a meghívást Szöulba, tetszőleges időpontra. Egyes hírek szerint arról beszéltek, hogy az eddig mindkét oldalon 2-2 kilométeres demilitarizált övezet szélessége 700 méterre csökkenhet.
A megbeszélések után Kim kocsival a demilitarizált övezet észak-koreai részére hajtott, ahol egyedül ebédel. Tizenkét testőre futva tette meg az utat az autó mellett.
As Kim Jong Un drove away from the early session of his summit with South Korean President Moon Jae-in, 12 bodyguards were seen running beside the vehicle https://cnn.it/2Kjaabq
Hírügynökségek szerint a két koreai vezető ezután elültet egy, a békét és virágzást jelképező fenyőfát, majd rövid sétát tesznek, de csak kettesben, kíséret nélkül, és csak ezután tartják meg a megbeszélések második fordulóját.
Legutóbb tíz éve tartottak csúcstalálkozót a jogilag még mindig hadban álló két Korea vezetői, de még sosem fordult elő a háború óta, hogy phenjani vezető Dél-Korea területére lépett volna.
A találkozó lezárása után kiadott nyilatkozatban
Kim Dzsong Un bejelentette, hogy elkötelezett a Koreai-félsziget teljes atommentesítése
és Észak-Korea atomprogramjának felszámolása mellett. A két elnök megfogadta, hogy megpróbálják hivatalosan is lezárni az 1950-53-as koreai háborút, amely után csak fegyverszünetet kötöttek.
Mindketten megígérték, hogy május 1-jétől kezdve berekesztik az ellenségeskedés minden formáját földön, vízen és levegőben. Ebbe az is beletartozik, hogy leállítják a határra telepített hangosbemondók propagandaadását.
Megegyeztek abban is, hogy
szorosabbra fűzik a két ország diplomáciai kapcsolatait.
A kommunikáció megkönnyítése érdekében közös és állandó összekötő irodát hoznak létre a határ észak-koreai oldalán fekvő Keszongban. Arról is megállapodtak, hogy az augusztus 15-én ünnepelt felszabadítás napja alkalmából kezdeményezik a koreai háború miatt szétszakadt családok újraegyesítését. Emellett
a határon átívelő vasút- és közútvonalakat építenek.
Mun Dzse In pedig beleegyezett, hogy ősszel újabb csúcstalálkozón vesz részt Kim Dzsong Unnal, ezúttal Phenjanban.
A találkozó egyes kommentárok szerint előrejelzésként szolgálhat a május végén vagy június elején esedékes, történelmi jelentőségű csúcstalálkozóhoz Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un között.
Leültek egymással tárgyalni az ellenzéki pártok az LMP kezdeményezésére, egyelőre abban maradtak, hogy folytatják a tárgyalást, tovább egyeztetnek a jövőbeli munkáról. A választások előtt a hasonló tárgyalások jórészt kudarcba fulladtak. Ön szerint miért?
Donald Trump amerikai elnök telefonon megvitatta az észak-koreai és az iráni helyzetet Emmanuel Macron francia államfővel.
A beszélgetést Donald Trump kezdeményezte, és még szombaton került rá sor, de a Fehér Ház csak vasárnap este adott ki róla közleményt.
A Fehér Ház szerint a beszélgetés célja az volt, hogy aláhúzza az Egyesült Államok, Dél-Korea és a nemzetközi közösség elkötelezettségét Észak-Korea atomfegyver-mentességének megteremtésében.
„A két államfő egyetértett abban is, hogy a széleskörű tüntetések Iránban a rezsim kudarcát jelzik, amely népe szükségleteinek kielégítése helyett a nemzet gazdagságát a terrorizmus és harciasság finanszírozására fordítja külföldön” – olvasható a közleményben.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
