Nincs szerencsénk! Úgy tűnik, nálunk már semmi sem szent. A napokban a Telex egyik magyartanárként dolgozó olvasója jelezte, hogy három hiba is becsúszott Kölcsey Ferenc 1823-ban irt Himnuszába, a hetedikes irodalomkönyvben. A Himnusz egyébként hetedikben kötelező memoriter is.
A tankönyvben ez áll:
„Bújt az üldözött, s felé / Kard nyúlt barlangjában” az eredetiben: „Bújt az üldözött, s felé / Kard nyúl barlangjában”. A második hiba a tankönyvben: „Szerte nézett s nem lelé Honját e hazában” – az eredetiben: „Szerte nézett s nem lelé / Honját a hazában” A harmadik pedig: „Kínzó rabság könnye hull / Árvák hő szeméből” – az eredeti versben ez így szerepel: „Kínzó rabság könnye hull / Árvánk hő szeméből”. Nyilván nem mindegy, hogy milyen, akár az értelmezést is befolyásoló hibák fordulnak elő a tankönyvben szereplő változatban. A jó hír az, hogy az Oktatási Hivatal közölte, hogy szeptemberben már a javított változat kerül a diákokhoz, a hibák nyomdai elírások és így kivételesen nincsenek álcázott kormány politikai jelentésük sem.
A Szülői Hang nevű szervezet akciójához eddig 3900 szülő csatlakozott. A január óta tartó tiltakozásról az RTL Klub híradója számolt be.
Arra is felhívják a többi szülő figyelmét, hogy a következő tanévtől a magánkiadók kiadványainak jelentős része lekerül a választható tankönyvek listájáról. Azt javasolják a szülőket, hogy ha tehetik, a jobb tankönyveket vásárolják meg a gyerekeknek.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára korábban úgy reagált, az állami könyvek szerinte jobbak és modernebbek, ezt egyre több tanár elismeri. Ez azonban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem igaz, ők egyáltalán nem elégedettek az állami könyvekkel. A minisztérium válaszában most azt írta, a Szülői Hang véleménye nem lehet reprezentatívnak tekinteni. (RTL Klub, hvg.hu)
Lehetséges, hogy az oktatásért felelős tárcán belül rájöttek, tényleg nagy a baj a közoktatásban, kiszivárgott hírek szerint megpróbálják visszaszorítani a Parragh-féle szakképzést. Az érdekeltek által bírált tankönyvek színvonalát magánkiadványok megvásárlásával szeretnék emelni. A NAT közzététele mindenesetre máris csúszik.
Persze mindent kétséggel kell kezelni, de elképzelhető, hogy valami változás észlelhető a közoktatásban. Arról hallani meg nem erősített híreket, hogy jelentősen csökkentenék a tananyagot, a lexikális anyagok arányát, és a tanításban a pedagógusok szabad döntési jogát a jelenlegi 10-ről 30 százalékra növelnék (vissza).
Ez szöges ellentétben lenne a 2010 utáni kurzussal – mondta a Független Hírügynökségnek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Szűcs Tamás arról számolt be, hogy az eddigi hivatalos találkozókból azt a következtetést vonták le, hogy
a kormányban is felismerték: nem biorobotokat kell képezni
a gazdaság számára. Ennek jegyében esetleg hozzányúlnának a szakgimnáziumi oktatáshoz, az első két év tananyaga összeérne a „rendes” gimnáziumokéval, a szakismeretek tehát ezután kerülnének terítékre.
Ez a Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke által favorizált képzés visszaszorításával járna; ennek keretében mára lényegében kicsontozták a közismereti tárgyakat a tantervből, minden esélyt elvéve a felsőoktatási továbbtanulás elől. Ezt a rendszert a diákok is elutasítják.
Az új Nemzeti Alaptantervből fog kiderülni, így lesz-e, a belső küzdelmekre utalhat mindenesetre, hogy az augusztus elején (amikor a tervezetet átvették a munkabizottságtól) még az erre a hónapra ígért közzététel (társadalmi vita) kezdetét egy hete bizonytalan időpontú őszre tolták ki az EMMI-ben – derült ki a múlt heti szakmai tanévnyitó konferencián.
A tananyag-csökkentés és a tanári oktatói szabadság visszabővítése a 2010 előtti időszakéra a minimális feltétele annak, hogy
tartalmában is új, korszerűbb módszerrel oktathassák a gyerekeket
– mondta Szűcs Tamás.
Arról azonban teljes a hallgatás, hogy a 2019-es tanévtől kezdődően már csak kétféle tankönyv lenne: egy állami és egy egyházi, keresztény szemléletű, ezekből lehetne „válogatni” – ahogyan nemrégiben megírta a Népszava. Az akkori információt erősíti azonban, hogy a NAT-ot állítólag nem egy lépésben vezetnék be, új tankönyveket először csak az első öt általános iskolai évfolyamok kapnának. Az ötödikes tananyagot ugyanakkor rögtön digitalizálnák, és minden gyerek tabletet kapna ehhez – legalábbis így értesült a PDSZ elnöke. (Az ördög persze a részletekben rejlik, ingyenes mobilinternet nélkül a gyerekek többsége vajmi keveset kezdhet a tablettel.)
Jelenleg azonban a mostani, zömében a sokat bírált állami tankönyveket szállítják ki az iskolákhoz: 12,5 milliót, amelyben 8,5 millió új, az állam által kifejlesztett, míg 4 millió a különböző cégektől beszerzett tankönyv.
Az idei – legalábbis a jelenlegi állapot szerint – az utolsó tanév, amikor még van lehetőség magánkiadók tankönyveit rendelni – azokat, amelyek rajta vannak az engedélyesek listáján. Felmérések szerint a szülők és a tanárok is ezeket tartják sokkal jobb minőségűnek. A kizárólag állami kiadású könyvek létét a szülők elsöprő többsége (84 százaléka) az államiak silány minősége miatt elutasítja, gyerekére nézve hátrányosnak tartja – derül ki a Szülői Hang Közösség felméréséből.
Az Orbán-kormány nem szereti beismerni, ha tévedett, a jelek szerint a tapintható ellenérzés élét úgy próbálják elvenni, hogy – amint azt Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár bejelentette az említett konferencián –
az állam megvásárolná a korábbi népszerű magánkiadói tankönyvek jogdíjait.
A szülők válaszaiból az is kiderül, hogy a tartalmi kifogások mellett komoly bajok vannak a tankönyvek „ingyenességével” is. Amellett – amit sokan elmondtak már, legutóbb az ATV-ben -, hogy igazságtalan a jómódú szülőket is mentesíteni a tankönyv megvétele alól, ezt a pénzt inkább a nehéz sorsú családok gyerekeinek iskolai segítésére kéne fordítani.
Jelenleg a 3-9. osztályok tanulói úgy jutnak hozzá az ingyenes tankönyvhöz, hogy azt az év végén vissza kell adni az iskolának. A felmérésben a szülők elmondták, hogy ez gyakorlati nehézségeket okoz, mert a tananyag gyakran „visszaküldi” a gyereket az előző évben olvasottak felidézéséhez, ami a leadott kölcsönkönyv híján képtelenség.
Ennél súlyosabb baj, hogy a kölcsönkönyvekbe – értelemszerűen – nem szabad beleírni, szöveget kiemelni, aláhúzni, saját kiegészítést (például az órán hallottakat) tenni, és általában is újszerű állapotban kell megtartani azt. Ez különösen kisdiákkal szemben életszerűtlen követelmény, ráadásul nehezíti az anyag közvetlen feldolgozását, folyamatos jegyzetelésre kényszeríti a gyerekeket, ami el is vonja a figyelem egy részét.
Ennek következménye azonban az, hogy a szülők jelentős része kénytelen az év végén megvásárolni (vagy az iskolának kifizetni) az „ingyen” tankönyvet. Egyes iskolák nagyvonalúságán (esetenként anyagi lehetőségén) múlik, hogy „csak” 65 százalékuk kényszerül erre.
Forrás: Szülői Hang
Átlagosan 10 százalékuk ezt úgy oldja meg, hogy inkább megveszi a könyvet, de a gimnáziumokban ez az arány majdnem 20 százalék, és a nagyvárosokban is meghaladja ezt a hányadot. Vagyis ismét a „jobban eleresztett” családok gyerekei járnak jól, nem csak a stressz alól mentesülnek, hanem könnyebben tanulhatnak a megkötések nélkül.
Mindenesetre a szülők azt tapasztalták, hogy a kapott könyveknek 60 százaléka eleve használt volt, s ezeken belül is csak 40 százalék jó állapotú, beleírás nélküli.
A visszaszolgáltatás miatti feszültségekre utal, hogy míg a nagyvárosokban 30 százaléknál kisebb arányban vizsgálja meg az iskola, milyen állapotban kapta meg a könyvet, a községekben ez 40 százalék.
Ezért aztán „helyiértéken” kezelendő Rétvári Bence EMMI-államtitkár képviselői kérdésre adott válaszának azon kitétele, amely szerint az állami kiadású tankönyvek 2013-hoz képest 40 százalékkal olcsóbbak lettek, és a közoktatásban részesülő gyerekek 85 százaléka, mintegy egymillióan ingyen kapják az eszközt. A KSH friss kimutatása szerint az előző tanévben átlagosan 7147 forintot kellett tankönyvekre költeni gyerekenként.
Összességében a szülők nagyjából héttizede szerint korlátozza gyereke tanulását a kölcsönrendszer.
Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban az iskolai tanagyag egyre inkább a hazafias és a vallási nevelés felé tendál, míg a különböző nézetek ütköztetése kevesebb hangsúlyt kap – írják.
A Deutsche Welle összeállításában szó van arról, hogy Magyarországon az iskolákban nemzetvédelmi programot javasolt Orbán Viktor miniszterelnök. Azt írják, hogy ennek következtében a magyar iskolában ismét úgy menetelhetnek majd a diákok, mint a kommunizmus idején.
Radó Péter oktatás kutató a lapnak azt mondta, hogy a magyar iskolák már ma is jobban hasonlítanak barakkokra, mint a nyugati értelemben vett tanítási intézményekre. Szerinte nemzeti és vallásos nevelés folyik, és ennek kapcsán kritizálta a szabad tankönyvválasztás visszaszorítását is.
Egy német oktatási kutató, Christiane Brandauer szerint ha
“egy nézetrendszert abszolút igazságként tüntetünk fel, akkor ez a fiatalok indoktrinációjához vezet.”
Brandauer kárhoztatja azt a gyakorlatot, melyet egyre inkább meg lehet figyelni a magyar, a lengyel és a török tankönyvekben: egyfajta nemzeti és vallásos ideológia mindent átfogó befolyását, amely akadályozza a modern világ megértését.
Harmadik osztályos diákok állnak sorban tankönyveikért a nyíregyházi Zelk Zoltán Általános Angol-Német Kéttannyelvû Iskolában MTI Fotó: Balázs Attila
Törökországban például az új iskolai tanagyagban kevésbé hangsúlyosan jelenik meg Darwin evolúciós elmélete, miközben a kreacionizmus a 80-as évek óta jelen van az oktatásban. Az evolúciós elmélet háttérbe szorítását azzal magyarázták, hogy túl bonyolult és ellentmondásos. A tanagyagban kevesebb szó van Kemal Atatürk modernizációs reformjairól, viszont annál több a török birodalom régi dicsőségéről és Mohamed próféta szigorú törvénykönyvéről. A kormány viszont ezt nem tartja aggályosnak, mert indoklásuk szerint sok országban sokféle oktatási modell működik, és a török oktatás most a korábbinál kevésbé követi a nyugati irányzatokat.
A múlt átértékelése a lengyel tankönyveken is érződik a DW szerint. A lengyeleket mint egységes nemzetet ábrázolják, melyet állandóan más elnyomó nemzetek fenyegetnek (németek, oroszok). Az orosz tankönyvekben pedig a sztálini elnyomás legrosszabb részeit kihagyják, és a diktatúrát az adott korban szükségesként jelenítik meg. Sztálin a nácikat legyőző hősként jelenik meg. Magyarországgal kapcsolatban azt emeli ki a cikk ebben a tekintetben, hogy kulturális homogénnek állítják be a történelemkönyvek, szembeállítva a volt gyarmattartó országokkal.
A lap azt is kiemeli, hogy egy új történelemkönyvben Orbán migránsokról szóló beszédét idézik.
Lengyelországban is bekerült a migrációs válság a tankönyvekbe: az egyik órán arról is tanulhatnak a diákok, hogy a bevándorlásnak jó és rossz hatásai vannak. Az Ukrajnából érkező keresztény munkavállalók például hasznosak munkaerőpiaci szempontból, de a más kultúrkörből érkezők konfliktusokat okozhatnak.
Jacek Staniszewski tanár és oktatás kutató szerint éppúgy indoktrináció folyik ma Lengyelországban, mint a kommunista időkben. A különbség csak annyi, hogy ma keresztény és nemzeti a hivatalos ideológia, amely meghatározza a tankönyvek tartalmát. Staniszewski abban bízik, ha a kommunistáknak nem sikerült az indoktriánció, akkor a mostani kormánynak sem sikerül majd.
Megkezdődött a tankönyvek kiszállítása az iskolákba, a kiadványok a hónap végéig mindenhová megérkeznek. A köznevelési intézmények mintegy 12 millió tankönyvet rendeltek meg a 2017/2018-as tanévre. A tankönyvellátás az 1-9. évfolyamon ingyenes, és rászorultsági alapon a 10-12. évfolyamon a diákok több mint 60 százaléka kapja térítésmentesen a kiadványokat.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
