T-Systems Archives › Független Hírügynökség

Bennfentes információval éltek vissza?

FüHü

-

2020-01-23

Ötmilliós bírsággal sújtotta az MNB a kormány kedvenc it-cégét, a 4iG-t a T-Systems meghiúsult felvásárlásakor történt szabálytalanság miatt. Pontosabban a benfenntes információ nem megfelelő idejű nyilvánosságra hozatala miatt. A gyanú szerint egyesek előre ismerték az események menetét Rogán Antal környezetében.

Az MNB 5 millió forint bírságot szabott ki a 4iG Nyrt.-re a bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt, s kötelezte e kibocsátót a jogszerű bennfentes jegyzék megküldésére. A Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben pedig a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt hozott intézkedést az MNB – olvasható a pénzpiaci felügyeletet is ellátó jegybank közleményében.

Az MNB több körben adatokat kért be a 4iG-től és a Magyar Telekomtól, az utóbbi tulajdonában lévő T-Systems Magyarország Zrt. megvásárlásának meghiúsulása kapcsán a döntéssel kapcsolatos

bennfentes információ keletkezésének pontos időpontjára vonatkozóan.

Az adatok alapján a jegybank megállapította: a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) előírásaihoz képest

a 4iG tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az ügylet lezárására vonatkozó bennfentes információ.

Magyarra lefordítva: ki és mikor szerzett tudomást arról, hogy kútba esik a T-Systems felvásárlása a nála sokkal kisebb, de kormányzati megrendelésekkel bőséggel ellátott (és tavaly nyárig Mészáros Lőrinchez tartozó, majd annak üzlettársa, Jászai Gellért kezébe került) 4iG által. Amikor decemberben váratlanul visszaléptek a felek az ügylettől, furcsa részvénymozgások (-eladások) történtek előtte komoly árfolyamzuhanást előidézve (ahogyan természetesen a bejelentés után is ez történt).

De nem percekkel vagy órákkal, hanem

már tíz nappal korábban nagy ütemben kezdett értékesítésbe a 4iG egyik tulajdonosa,

a Monavis Holding. Ennek tulajdonosa Rogán Antalhoz közelálló ügyvéd-üzletember, aki már a letelepedési kötvényes ügyletekben is közreműködő volt, s aki például a kevés meghívott egyike volt Rogán miniszteri kinevezésekor a köztársasági elnöknél.

Mindezek nyomán az MNB felszólította a 4iG-t, hogy küldje meg a jegybanknak a T-Systems felvásárlásával kapcsolatos tárgyalások megszüntetése kapcsán készített, a jogszabállyal összhangban lévő bennfentesek jegyzékét, s

a jövőben is mindenkor feleljen meg e kötelezettségnek.

A jogsértés miatt az MNB 5 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta a kibocsátót.

Az MNB az MTelekom esetében azt állapította meg, hogy e kibocsátó – bár a bennfentes információ keletkezésének időpontját helyesen határozta meg – a jegybanknak a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozóan megküldött értesítésében nem indokolta meg megfelelően, hogy valóban fennálltak a késleltetés feltételei. Mindezzel az MTelekom megsértette a MAR vonatkozó rendelkezéseit.

A jegybank ezért kötelezte az MTelekomot, hogy a T-Systems tranzakció lezárultához kötődő

bennfentes információ közzététele késleltetését jogszabályszerűen indokolja meg

és ezt rendkívüli adatszolgáltatás keretében küldje meg a jegybank részére. Egyúttal megtiltotta e kibocsátónak, hogy bármikor ismételten megsértse az ezen információk késleltetésére vonatkozó jogszabályi passzusokat.

Az MNB szerint a bennfentes kereskedelem és a befektetők félrevezetésének elkerüléséhez alapvető fontosságú, hogy a kibocsátók a bennfentes információkról a lehető leghamarabb tájékoztatást nyújtsanak a nyilvánosságnak. Az

észszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket a már rendelkezésükre álló információkra alapozzák.

A befektetők és a befektetői döntések védelme érdekében így különösen lényeges, hogy egy – főképp a kibocsátó korábbi közzétételeitől lényegesen eltérő tartalmú – bennfentes információt mikor tesznek közzé.

A bennfentesek jegyzéke olyan, a tőkepiac integritását védő eszköz, mely egyrészt az MNB piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatainak lefolytatásához elengedhetetlen, másrészt a kibocsátók, illetve a nevükben vagy javukra eljáró személyek által is felhasználható a bennfentes információ áramlásának ellenőrzésére. Ez segíti a titoktartási kötelezettségnek való megfelelést. Ezek alapján a bennfentesek jegyzékének összeállítása túlmutat a tőkepiac szereplőinek adminisztratív kötelezettségein.

Az MNB szerint a bennfentes információk

késleltetett közzététele csak kivételes esetekben, szigorú feltételek teljesülése mellett lehetséges.

A témakörnek kiemelt jelentősége van a bennfentes kereskedelem megelőzése, s az MNB hatékony felügyelési tevékenysége kapcsán is. Ha az adott kibocsátó a jogszabályok alapján késlelteti a bennfentes információ közzétételét, nagyon fontos, hogy megfelelően igazolja, alá is támassza az MNB felé történő, a közzétételt követő bejelentésében a vonatkozó feltételek fennállását.

Vagyis a jegybank szerint valami történt a 30-60 milliárdra becsült értékű tervezett felvásárlás körül. Ha valóban bennfentes információval éltek vissza, az bűncselekmény. Az MNB mégis megelégedett a felügyeleti bírsággal (mondván: „tévesen” határozta meg a 4iG a kényes információ keletkezésének időpontját), ami meg se kottyan a milliárdos állami megrendelésekben azóta is fürdő 4iG-nek.

Nyugi, a pénz azért dől

FüHü

-

2019-12-17

0

Bár egy hete meghiúsult a nagy üzlet, a NER-kedvenc 4iG-hez azért dől a megrendelés. A maival együtt csaknem 3 milliárd forint értékű közbeszerzési megrendelést nyert el. Most éppen az adóhivataltól.

A NAV számára szállíthat informatikai eszközöket (Oracle ZFS Tárolóbeszerzés és Storage TEK SL8500 Tape Library mentőeszköz bővítés) a 4iG – tudatta a cég reggel a tőzsdén. A megbízás értéke nettó 669 999 824 forint.

A NER egyik kedvence, az informatikában a piacvezetői helyre törő 4iG múlt hétfőn jelentette be, hogy mégse veszi meg a multinacionális Deutsche Telekom itteni egyik leányát, a T-Systemst. Az ügylet a fordított Dávid és Góliát üzleti esete lett volna. Ennek lehetséges hátteréről itt írtunk bővebben.

De aggodalomra semmi ok, a nyáron (mielőtt a T-Systems-ügyletet bejelentették) Mészáros Lőrinc egykori üzleti jobbkeze, Jászai Gellért felügyelete alá került 4iG (Mészárosnak maradt kevesebb, mint tíz százaléka) nem esett ki a pikszisből. Csak e pár nap alatt több, mint nettó 2,8 milliárdért nyert el közbeszerzést. Kiépíthet wi-fi-rendszert az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak az Egészséges Budapest programban részt vevő intézményekbe, tegnap a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési, Innovációs Hivatal genetikai eredmények kiértékelését támogató orvosdiagnosztikai eszköz beszerzését jelentették be nettó 829,8 millióért.

Zuhant a NER-üdvöske

FüHü

-

2019-12-11

0

Vízbe dobott kőként zuhant a 4iG árfolyama reggel, miután tegnap meghiúsult a T-Systems felvásárlása. Ezzel a NER-Dávid nem veszi meg a baráti Góliát jelentős részét. A tulajdonosok oltják a tüzet.

Tegnap a tőzsde zárása után jelentette be a 4iG, hogy közös elhatározással megszakítják a T-Systems felvásárlásáért folytatott tárgyalásokat. Az okokról semmit se lehet tudni, de pletykák, „kremlinológiai” eszmefuttatások özöne támadt.

Ma reggel a budapesti tőzsdén ennek megfelelően 20 százalék eséssel nyitotta a napot a cég árfolyama (azóta felfelé araszolt, most mínusz 15-16 százalékon mozog). Pedig a társaság reggel rendkívüli tájékoztatást tett közzé (amire normális körülmények közt aligha kerül sor pár héttel az év vége előtt), amiben tudatja, hogy a tavalyi eredménybeszámolóban közöltnél sokkal jobb számokat várnak 2019-ben. Eszerint a tavalyi 14,5 milliárdos nettó árbevétel idén meghaladja a 40 (!) milliárdot (a harmadik negyedévben már 25 milliárdnál jártak), az adózott eredmény pedig 102 millió helyett 2,5 milliárdnál is több lesz (őszig 1,7 milliárd jött össze).

Ezután pedig Jászai Gellért vezérigazgató és meghatározó tulajdonos a Portfólióban megjelent interjúban igyekezett eloszlatni azokat a véleményeket, hogy a nagytulajdonosok közti nézeteltérés volt az egyik oka a felvásárlási buktának. Mint mondta, a T-Systems megvétele miatt nem tudtak volna osztalékot fizetni jó ideig, márpedig az „idei csúcsév” után szeretnének. (Nem világos, hogy ez miért most derült ki, a felvásárlást júliusban jelentették be, s az akkor is világos volt, hogy ezt csak pótlólagos pénz bevonásával fizethetik ki, azt pedig az év elejétől tudták, hogy a NER egyik kedvenceként dőlnek a megbízások idén.)

Az a kérdés változatlanul nyitott, hogy volt-e határon átnyúló nyomás a felvásárlásra. Nevezetesen hogy a németek (a Deutsche Telekom) nem akarták közvetlenül Mészáros Lőrinc kezébe adni a T-Systems nagy részét (az üzlet a kkv-szektor informatikai üzletágára nem terjedt volna ki). Mindenesetre a nyári bejelentés előtt a Mészáros-féle Opusból kivált a 4iG, a korábbi szoros üzlettárs Jászai vezette céghez került.

Az valószínűbb ok lehet, hogy a felvásárlás eldöntése után pár héttel a Microsoft váratlanul és indoklás nélkül felmondta a szerződést a T-Systemsszel, ahogyan azt a hvg.hu augusztus elején megírta. Ennek következtében szeptembertől a cég nem forgalmazhatja közvetlenül a Microsoft termékeit. A Magyar Telekom pedig úgy döntött, hogy a Microsoft-jogosultságokat és partneri kapcsolatot megtartja magánál. Vagyis a T-Systems végleg elesett egy jelentős nagy üzlettől (állami szoftvermegrendelésektől), ami nyilván jelentősen rontott értékén a 4iG szemében.

Az azonban megállapítható, hogy a Microsoft számára egyértelműen, de sok más – magára valamit adó – nyugati cégnem is egyre kellemetlenebb a NER-közeli csodavállalkozásokkal szorosan együttműködni. Tavaly augusztusban derült ki, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet vizsgálatot indított több országban, közte nálunk a Microsoft korrupciógyanús kormányzati ügyletei miatt. Vagyis igen közel kerültek a NER-hez ezek az ügyek.

Egy év múlva a két amerikai hatóság megállapította, hogy a cég 2013 és 2015 közötti itteni szerződéseivel legalább 14,6 millió dollárnyi (4 milliárd forintot meghaladó) nyereséghez jutott megvesztegetésekkel. Hamis indokokkal és összejátszásokkal elért árengedményeket tártak fel a MS magyar leányánál, amelyek után azonban a szoftvereket jelentősen túlárazva adták el kormányhivataloknak,

a pénzből pedig megkentek hivatalos embereket.

Ennek alapján az anyacég elfogadta a 25,3 millió dollár (nagyjából 7,3 milliárd forint) büntetést, amelynek fejében eltekintettek a személyes felelősségre vonásoktól. A büntetésből két és fél milliárdot a MS itteni cége fizetett ki. Az egyezségből kiderül, hogy akadt olyan szerződés, amelynek ügyében – az itteni MS-alkalmazott e-mailje szerint –

magától Orbán Viktortól szerezték meg a jóváhagyást.

Ezután republikánus és demokrata képviselők terjesztettek be törvényjavaslatot július 25-én a képviselőháznak külföldi tisztviselők vesztegetésének ügyében. A jogszabály lehetővé kívánja tenni, hogy

az Igazságügyi Minisztérium vád alá helyezzen külföldi tisztviselőket vesztegetés miatt.

Azon amerikaiak ellen emelhető vád, akik a tengerentúlon kenőpénzt kifizetnek – ezzel a törvényjavaslattal az amerikai ügyészek képesek lennének utána menni azon külföldi tisztviselőknek, akik a kenőpénzt kikövetelik.

Hoppá: mégse lesz „közeli” a T-Systems

FüHü

-

2019-12-10

0

Visszalép a T-Systems megvételétől a NER informatikai kedvence, amely pedig a vételár miatt 30 milliárdért bejelentkezett az MNB kötvényprogramjába. Egyelőre nem látni az okot.

Júliusban mindenki biztosra vette, hogy újabb területen jön létre megkerülhetetlen NER-cég: bejelentették, hogy előzetes megállapodást írt alá a piac óriása, a német tulajdonú T-Systems és az utóbbi években feltörekvő, újabb és újabb állami megrendeléseket elnyerő 4iG. Eszerint a tavaly 114 milliárd bevételt elért gigászt lenyeli a nyolcadannyi forgalmú cég (az adózott eredményben húszszoros volt a különbség).

Most azonban a 4iG közölte, hogy kezdeményezésére megszüntették a felvásárlási tárgyalást, és felmondták az előzetes megállapodást. De tovább vizsgálják az együttműködési lehetőségeket annak érdekében, hogy partnerségre lépjenek a nagyvállalati és az állami szektor számára értékesített szolgáltatások területén. A felek között korábban létrejött konzorciumi megállapodások változatlan feltételekkel hatályban maradnak.

A közleményben még csak utalás sincs arra, miért esett kútba (egyelőre?) a NER számára fontos ügylet. Pedig még azt is megtették, hogy

a nyáron Mészáros Lőrinc helyett korábbi üzleti jobbkeze, Jászai Gellért lett a 4iG meghatározó tulajdonosa.

Ahogyan akkor megpendítettük, ennek egyik lehetséges oka az, hogy az itteni befektetésekben a magyarországi viszonyok láttán se túl finnyás német gazdasági-politikai döntéshozók legalább kipipálhassák: egy ekkora német cég mégse Mészáros Lőrincé lesz.

Pedig a 4iG-ben még október legvégén is azzal számoltak, hogy megveszik a T-Systemst, s erre az esetre 30 milliárdos tulajdonosi tőkeemelést határoztak el. És ugyanekkora összegre jelentkeztek be korábban az MNB Növekedési Kötvényprogramjába; vagyis ennyiért vásárolhatna vállalati kötvényükből a jegybank. Ezzel egyébként válasz is lett arra a nyári kérdésre, hogy mennyiért venné (vette volna) meg a magyar csodacég a multi itteni óriását. A becsült vételár júliusban 30-60 milliárd volt. Ismételjük meg: a T-Systems tavalyi árbevétele 114 milliárd volt.

Ennek alapján csak találgatni lehet az okról. Az már eleve kérdéses volt, hogy milyen üzleti megfontolásból akar megválni a jelen és a jövő húzóágazata (információtechnológia) itteni szereplőjének zömétől a német óriás. Lehet, hogy meggondolták magukat, lehet, hogy akkora árat kértek, amennyit a tulajdonon kívül valójában közel maradt Mészáros-birodalom se tudott előteremteni.

T-Systems: most már tulajdonban is kormányközeli

Bak Mihály

-

2019-07-10

0

T-Systems: most már tulajdonban is kormányközeli

A rendszerszilárdító német üzletek újabb fordulója a T-Systems eladása a Mészáros-közeli 4iG-nek. Százmilliárdos forgalmú cég, amely a választási rendszerben is benne van, óriási állami megrendelések nyertese eddig is – újabb stratégiai ágazat nagy szereplőjeként most már birtokon belülre kerülhet.

A nap bejelentése, hogy a 4iG megvásárolja a Magyar Telekomtól a T-Systemst. Ezzel a kapitalizmus viszonylag ritka jelensége történik meg, amikor a kis hal eszi meg a nagy halat. Piaci körülmények között ez ritkán maradandó. Amikor 1999-ben az American Online (AOL) megvette a világ legnagyobb médiacégét, a Time Warnert, ahhoz az úgynevezett dotcom-lufi kellett. Amikor ez kipukkadt, a világ addigi legnagyobb (166 milliárd dollár) tőzsdei értékű felvásárlása semmivé lett, a kisrészvényesek sokat veszítettek, a nagy hal pedig visszaállította ez eredeti állapotot.

Az állam hosszú árnyéka és a jóindulat ára

A dotcom-lufi a szabadjára engedett piacgazdaság egyik jelképe lett, ahogyan nem sokkal később a szintén amerikai ingatlan-jelzáloglevelek kötvényesítéséből kinőtt világgazdasági katasztrófa.

A teljesítmény eltérítésének a piaci szabályoktól másik módja az állam árnyékának megnyúlása. Ezt láthatjuk évek óta a kormány és egyes befektetői csoportok között.

Ezekben kiemelkedő szerepük van a német vállalkozásoknak,

amelyek első számú nyertesei az egyedi kormánytámogatásoknak.

Ebben a kétoldalú politikai és gazdasági építményben a téglákat összetartó habarcs a németek kivételes opportunizmusa, amely az üzleti előnyökért cserébe csöndben paríroz az itteni aggályos folyamatokhoz (is). Most a Magyar Telekom, a Deutsche Telekom leányvállalata döntött úgy, hogy eladja érdekeltségét, az informatikai, rendszerintegrációs piac megkerülhetetlen résztvevőjét, a T-Systemst.

Az a Telekom, amely korábban is készségesnek tűnően jelentkezett untermanschnak a hatalmi törekvéseknek, például amikor rapid módon

átjátszotta a kormány közelébe az akkor piacvezető Origo hírportált,

miután az frissiben került ismételten fasírtba a hatalommal. Sőt, tavaly szeptemberben a cég a férfi foci után egy sor szakosztály szponzorálásáról írt alá megállapodást a Ferencváros elnökével, Kubatov Gábor Fradi-vezérrel és Fidesz-alelnökkel.

Mindezekért cserébe hatalmas összegű kormányzati megbízások jártak és alighanem járnak a jövőben is. S amely olyan fiaskókat is kibírt, mint a Mol-Bubi bringák rendszeréből kikerült ötezer adat, és a BKK két éve besült online jegyrendszere, amikor egy közönséges diák talált tátongó biztonsági rést rajta. Amiért az őszinte köszönet helyett jogi meghurcolásban részesítették őt a körön belüliség magabiztosságából fakadóan.

Az egyszeri legkisebb fiú meséje

Üzletileg még érthetőnek is tűnhet a mostani üzlet, az 5G-s távközlési rendszer kiépítése és a Gigabit-tartományú internet terítése nagyon sok pénzt igényel. A globális óriásvállalat számára azonban a piaci becslések szerint 30-60 milliárd forintra becsülhető értékű leányért befolyó pénz inkább morzsának tekinthető. A T-Systems tavalyi árbevétele 114 milliárd volt, nyeresége ehhez mérten – a korábbi évekhez hasonlóan – szerény, alig kétmilliárd.

A vevő, a 4iG a mostanra óriásira duzzadt Mészáros Lőrinc-féle Opus-Konzum (azóta előbbibe egybeolvadt) tőzsdei konglomerátum része, amelynek elődje a csaknem harminc éve alakult Freesoft. (Ennek egyik alapítója a kilencvenes években a Honvédelmi Minisztérium „sztárközgazdász” ezredese, a nagyon sikeres Kaptár Rt. tulajdonosa, Móricz Gábor.) Ezt vásárolta fel két éve „visszautasíthatatlan” áron Mészáros.

És itt tényleg szinte mesébe illő az „egyszeri legkisebb fiú” sikere. A 4iG – noha három év alatt nagyjából negyvenmilliárd bevétele volt – most

csaknem ötvenszer (!) nagyobb halat kap be.

A tőzsdei bejelentés szerint a tranzakció nem érinti a T-Systems kis-és középvállalati értékesítési üzletágát. A megállapodás alapján a felek a tranzakció zárását követően hosszú távú együttműködési megállapodást kötnek, amelynek értelmében a T-Systems továbbra is értékesíti a Magyar Telekom távközlési szolgáltatásait a nagyvállalati és a közszféra szegmensekben. A tranzakció zárása 2019-ben várható.

Szorosan összeépülve az állammal

A T-Systems profiljában azonban a kkv-szektor alig látható, az it-, rendszerintegrátori feladatok túlsúlyosak. Megrendelői között nagyvállalatok mellett meghatározó a kormány (nagyjából egyharmad az árbevételben), például

a teljes kormányzati informatikai szolgáltatást

végző NISZ Zrt., oktatási, egészségügyi intézmények, önkormányzatok, közművek. Továbbá a kormányközelivé tett Takarékbank-csoport, amely rövid időn belül belesimulhat a már Mészáros-tulajdonú MKB Bank és az általa felvásárolandó Budapest Bank alkotta óriásba.

A T-Systems árbevételének nagyjából 18 százaléka az anyacégtől származik, ha tehát megmarad köztük a kapcsolat, az tízmilliárdos biztos pénz lesz a jövőben is.

Ha ezeket az adatokat és folyamatokat végignézzük, aligha túlzó Jászai azon várakozása, hogy 2-3 éven belül az informatikai szektor egyik meghatározó nagyvállalatává válik a 4iG.

Távolabb, s mégis oly közel

A 4iG a Mészáros-birodalmon belüli olyan cég, amely az elmúlt hetekben elkezdett „leválni” az Opusról, amennyiben elnök-vezérigazgatója, Jászai Gellért – aki évek óta a felcsúti Zuckerberg és az Orbán-vő Tiborcz István szoros üzleti partnere – az irányítási jogokat megtestesítő tulajdonrészt szerzett Mészárostól tőzsdén kívüli ügylettel.

Az elején sorolt előzmények ismeretében nem tűnik megalapozottnak az a vélemény, amely szerint itt nem egyszerűen diverzifikációról van szó, hanem arról, hogy a német politika felső régiójában kevésbé tűnhet fel rossz színben az üzlet, ha azt nem Mészárossal, hanem egy „távolabbi” oligarchával üti nyélbe a Telekom. Ezek a finomságok eddig se játszottak szerepet.

Fontos alkotóeleme a T-Systems-csomagnak a választási rendszer informatikai része,

a szavazatszámlálás. Hadházy Ákos parlamenti képviselő azonnal közölte Facebook-bejegyzésben, hogy „Lőrincék megvették a T-Systems nevű céget. A T-Systems ellenőrzi a Nemzeti Választási Iroda szavazatszámláló szoftvert ért esetleges külső beavatkozásokat. A T-Systems igazolja le, hogy nem nyúlt bele senki. Ezentúl M. Lőrincék fognak minket megnyugtatni, hogy senki nem nyúlt bele a választási rendszerbe”.

Stratégiai ágazatok

A választási rendszer megbízhatóbb „közelivé” tétele azonban inkább járulékos haszon. Sokkal fontosabb az a jól kivehető törekvés, hogy lehetőleg minden stratégiai területet szemmel tartson a hatalom, sőt, ezt összekösse a folyamatos fejlesztések költéseivel. Ezzel az ezermilliárdokra rúgó – nem kis részben uniós forrású – megrendelések mindinkább „jó helyre” mennek.

Infrastruktúra: építőipar, élelmiszeripar, energetika, közművek már korábban bekerültek a megbízható kezekbe, mostanában jön a bankszektorban az évek óta jegelt domesztikálás a Takarékbank-MKB-BB-fúzióval. És ne legyen kétség, újból előkerül a kiskereskedelem; a vasárnapi zárva tartás felmelegítése „önkéntes alapon” erre utal. És aligha véletlen a Budapest Airportra zúduló újabb támadási hullám; a célpontban lévők is láthatják ezt, a cégvezér és a kommunikációs vezető minapi villámgyors lecserélése (utóbbi helyére megbízható fideszes betétele) a bizonyság erre.

A Bubi-bringák adatai is kikerültek

FüHü

-

2017-08-02

0

Ezúttal a BKK Mol Bubi kerékpárokhoz tartozó adatok kerültek a 24.hu birtokába: 5604 ember regisztrációs száma, telefonszáma, e-mail-címe. A lap forrása szerint tavaly óta tudott a kritikus minősítésű hibáról, de csak akkor kezdett foglalkozni ezzel, amikor kiderült az elektronikus jegyek rendszerének súlyos hiányossága.

Újabb adatbázis került a 24.hu birtokába: ebben a forrás állítása szerint a

BKK Mol Bubi közbringák aktív szerződéseinek egy része található, 5604 ember regisztrációs száma, telefonszáma, és – ha megadta – e-mail-címe.

A forrás elmondta, hogy tavaly óta tud a hibáról. Kipróbálta, hogy működik-e, de akkor adatokat nem vett le a rendszerből. Akkor kezdett el foglalkozni a BKK-val megint,

mikor kibuktak az e-jegyes rendszer amatőr hibái. Szerinte ez esetben is kritikus minősítésű hiba volt az oldalon, ezért fért hozzá a Mol Bubi adatbázisához.

A 24.hu ismét megkereste a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH), és átadták az adatokat. Az adatvédelmi hivatal összevetése igazolhatja az adatok valódiságát.

Péterfalvi Attila NAIH-elnök elmondta, hogy hatósági eljárást már indíthatna, mert beadvány és panasz is érkezett hozzá, de még nem döntött, milyen vizsgálatot indít, megvárja a BKK válaszát. A döntést az is befolyásolja, hogy milyen más adatokat kapok, illetőleg azok mennyire relevánsak – mondta Péterfalvi.

A T-Systems Magyarország az adatkezelőhöz, a BKK-hoz irányított. A közlekedési társaság sajtóosztálya pedig a korábban többször közölt sablonválaszt adta: „A helyzet tisztázására Tarlós István főpolgármester átfogó vizsgálatot rendelt el. A témával kapcsolatban a vizsgálat lezárását követően tudunk információt adni.”

Címke: T-Systems

bennfentes információ keletkezésének pontos időpontjára vonatkozóan.

a 4iG tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az ügylet lezárására vonatkozó bennfentes információ.

már tíz nappal korábban nagy ütemben kezdett értékesítésbe a 4iG egyik tulajdonosa,

a jövőben is mindenkor feleljen meg e kötelezettségnek.

bennfentes információ közzététele késleltetését jogszabályszerűen indokolja meg

észszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket a már rendelkezésükre álló információkra alapozzák.

késleltetett közzététele csak kivételes esetekben, szigorú feltételek teljesülése mellett lehetséges.

Bár egy hete meghiúsult a nagy üzlet, a NER-kedvenc 4iG-hez azért dől a megrendelés. A maival együtt csaknem 3 milliárd forint értékű közbeszerzési megrendelést nyert el. Most éppen az adóhivataltól.

Vízbe dobott kőként zuhant a 4iG árfolyama reggel, miután tegnap meghiúsult a T-Systems felvásárlása. Ezzel a NER-Dávid nem veszi meg a baráti Góliát jelentős részét. A tulajdonosok oltják a tüzet.

a pénzből pedig megkentek hivatalos embereket.

magától Orbán Viktortól szerezték meg a jóváhagyást.

az Igazságügyi Minisztérium vád alá helyezzen külföldi tisztviselőket vesztegetés miatt.

Visszalép a T-Systems megvételétől a NER informatikai kedvence, amely pedig a vételár miatt 30 milliárdért bejelentkezett az MNB kötvényprogramjába. Egyelőre nem látni az okot.

a nyáron Mészáros Lőrinc helyett korábbi üzleti jobbkeze, Jászai Gellért lett a 4iG meghatározó tulajdonosa.

Az állam hosszú árnyéka és a jóindulat ára

Ezekben kiemelkedő szerepük van a német vállalkozásoknak,

átjátszotta a kormány közelébe az akkor piacvezető Origo hírportált,

Az egyszeri legkisebb fiú meséje

csaknem ötvenszer (!) nagyobb halat kap be.

Szorosan összeépülve az állammal

a teljes kormányzati informatikai szolgáltatást

Távolabb, s mégis oly közel

Fontos alkotóeleme a T-Systems-csomagnak a választási rendszer informatikai része,

Stratégiai ágazatok

BKK Mol Bubi közbringák aktív szerződéseinek egy része található, 5604 ember regisztrációs száma, telefonszáma, és – ha megadta – e-mail-címe.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA